Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-27 / 174. szám

FfiffTEK. 1973. JÚLIUS 27. Program Ma: Gershwin-premier a Dóm téren ia. nénteken psle 8 órakor Ma, pénteken este 8 órakor Gershwin: Porgy és Bess című kétrészes operáját mutatja be a szabadtéri játékokon a Magyar Állami Operaház társulata. Süli András, algyői naiv festő emlékkiállítása délután 6 órakor nyílik meg a November 7. Művelődési Központban. A kiállítást Tornait József költő nyitja meg. A diarlatot Moldován DomokoV filmrendező rendezte, akinek népművészekről készített portréfilmjeit augusztus 3-án. és 10-én délután 6 órakor, valamint augusztus 4-én és 18án délelőtt 11 órakor mutatják be a nagyteremben. A kiállítás augusztus 20-ig tekinthető meg. Enyém, tiéd, övé Kié is az élelmiszer-gazdasági kiállítás, kérdezhetnék joggal a termelőszövetkezetek, már az a kevés, amelyik részt vesz az idei bemutatón. Olyan elenyésző a létszám, s nem valami bejárhatatlanul nagy a kiállított terület, hogy kérdezni se merik; hol maradtak jóhírű termelőtársaik. Tagadhatatlan, volt idő. amikor a szegedi mezőgazdasági jellegű rendezvényeken, őszibarack-, virág-, borkiállításon ennél sokkal fényesebb siker övezte a kiállító gazdaközösségeket, számukat nehéz visszakeresni, csupán nosztalgiával gondolhatunk az 1968-as adatra, amikor 58 kiállító őszibarackkal. 31 pedig virággal jelentkezett — az utóbbiban külföldiek is szerepeltek —, zömében hazai mezőnyből. Országos rangú rendezvények voltak ezek, színvonalasak. esztétikusak. Aránylag sok látogatót vonzottak. A szép hagyomány, a Szegedi Ünnepi Hetek alatt reprezentálja magét e táj híres gyümölcseivel, virágaival, boraival és tájjellegű termékeivel, erre az idei rendezvényre valahogy elhalványult Igaz. Alföldi Élelmiszergazdasági Kiállításról lévén szó, arányában és szerkezetében szükségszerűen változás történt, szereplőinek meghívásában és felvonultatásában is, ám ez nem mindenben használt a kiállítás összképének, s egyáltalán, a bemutató esztétikája, látogatottsága bőven hagy javítanivalót Nem összegezésről lévén szó, csupán azt kérdezhetjük: miért maradtak el a termelőszövetkezetek e kiállításról? Néhány homokvidéki gazdaközösség őszibarackjait láthatjuk ugyan, igaz, már arra se futotta erejükből, hogy tisztességgel kiírják, milyen fajtában gyönyörködhet a látogató, a rendszeres termékcseréről is elfeledkeztek, amin inkább elszomorodni, nem pedig örülni, gyönyörködni lehet. Ennek a termőtájnak, aminek székhelyén e neves kiállítást rendezték, egyik fő jellegzetessége hosszú évtizedek óta az őszibarack, évente sok száz vagonnal indítanak útnak külföldi piacokra, nemzetközi híre. rangja van, de ezen a kiállításon ez egyáltalán nem látszik. Sajnos. A Gyulai Állami Gazdaság, ahol bizony nem valami hataLmas a gyümölcsterület, bdmutatóját inkább dicsérni lehet, mint a saját mezőnyt. Megmutatkozik ez a díjaknál is. az „őszibarackosok" egyszerűen nincsenek versenyben. Miért? Egyre máris figyelmeztet az Alföldi Élelmiszergazdaság '73 Kiállítás, nevezetesen a termelőszövetkezetek aktívabb részvétele' nem maradhat el. Különben is, anélkül minek? Sz. L. I. Siflis József felvétele Ma, pénteken este 8 órakor ismét premierre szólítják a közönséget a szabadtéri játékok fanfárjai. Gershwin népszerű operáját, a Porgy és Bess-t mutatják be az Állami Operaház művészei Mikó András rendezésében, a fesztiválzenekar közreműködésével. Vezényel: Pál Tamás. A főbb szerepeket Házy Erzsébet. Begányi Ferenc, Szirmai Márta, Csányi János, Palcsó Sándor, Miller Lajos és Oobránszky Zsuzsa alakítják. írén után kecskefogat Az első Porgy gratulált Begányi Ferencnek „Meg fogom ismerni" — ígérte próba előtt Begányi Ferenc, az Operaház Lisztdíjas magánénekese. Felcsatolta a térdvédőt és a következő pillanatban a kecskevontatta kordé „berobogott" a színpadra; megjött Porgy. Amikor másnap leültünk beszélgetni (valóban megismert), kis fintor jelent meg az arcán. — Izomlázam van — mosolygott. — Játszottam már szabadtéri színpadon, a Margitszigeten, de ott, mint az Aida királyát, fényes trónon hoztak be. Itt pedig ... hatalmas színpadon kell három órán keresztül térden csúszkálni. Lazítani nem lehet, hiszen a zene „kiméri" az időt. Pesten is másfél-két kilót levesz rólam minden előadás, de Szegeden ennél komolyabb az izomerő próbája. Hozzáteszi még, hogy a hangé is, hiszen a szerep bariton, ő pedig basszista. A próbák látogatói persze tudják, bizonyára a szerénység diktálta ezt a kiegészítést, hiszen Begányi Ferencnek nem okoz különösebb gondot a hangadottságainál némileg magasabb fekvésű szólamok éneklése. Hosszú lista kerekedne, ha valamennyi eddigi szerepét felsorolnánk. Közülük csak néhány: volt Fülöp a Don Carlosban, Bankó a JVíocbethben, Basillo a Szevillai borbélyban, Raszkolnyikov Petrovics Emil Bűn és bűnhődésében. Ennyi bőven elég a megállapításhoz: az idén Liszt-díjat kapott énekes Négernegyed a dóm előtt A díszletek és jelmezek tervezője: Makai Péter Kedd este hatalmas erejű szélvihar és zivatar söpört végig a város fölött. A szabadtéri színházak legnagyobb ellensége nemcsak a Porgy és Bess aznapi próbáját zavarta meg, de összetörte a díszlet egy részét ls. — Rossz érzés volt látni, ahogy a szél olyan könnyedén bontja, egyre jobban, egyre nagyobb darabokat tör össze a díszletből, s az ember nem tud közbeavatkozni — meséli a Gershwinopera díszlet- és jelmeztervezője, Makai Péter másnap, a büfésor pultjánál kávéját kavargatva, amikor már ismét áll az előadás díszlete. — A szegedi műszaklak közül senki meg sem rezzent a vihar láttán. Erre is felkészültek. Előre tudják, honnan várható a vihar, hol fog törni a díszlet, s ott eleve úgy készítik, hogy a lehető legkisebb legyen a kár. Reggel együtt voltak az asztalosok. délutánra ismét eredeti formájában állt a díszletépitmény. Üjra egy olyan színpadi mű kerül a nézők elé. mely tartalmával, mondanivalójával nem kapcsolható a dóm épületéhez. A diszletet ls szinte a tér ellenére kell megoldani. Mégis, az amerikai négernegyed zsúfölt házsora mintha a Dóm tér tégláiból épült volna, színben is harmonikusan illeszkedik hozzá. — A szegedi Dóm tér alapproblémájáról sokat vitatkoztak már. Arról, hogy sugallja a vallásos tárgyú művek előadását. Viszont, ha arra gondolunk, hogy a templomok előtt zajló középkori passiójátékok egyes részei komikus és profán epizódok voltak, akkor nem szabad kényeseknek lennünk ma sem. Különben is, ahol envnyi ember jelen van egy közös színházi élmény igézetében, annak humánuma, ünnepélyessége eleve szakrális jellegű. A Porgy és Bess díszleteinél vállaljuk, hogy a dóm előtt játsszunk, nem akarjuk mindenáron eltakarni. de a világítással mindenképpen leválasztjuk attól. Fényeffektusok segítségével Igyekszünk a nézők figyelmét a színpadra irányítani. A szegedi előadás díszletdramaturgiai beosztása megegyezik az operaházi produkcióval. csak a méretek növekedtek. S a megnövekedett térbeli lehetőség inspirációjára nagyobb szabású kompozíció jöhetett létre. Maga a díszlet naturális effektusokra épít. Valódi környezet hangulatát Igyekszik megteremteni. Makai Péter a hatvanas évek elején két évadot töltött a Szegedi Nemzeti Színháznál. Operákat — többek között Prokofjev: Eljegyzés a kolostorban. Orff: A hold — és baletteket rendezett. Itt kóstolt bele a díszlettervezés szépségeibe is. E kettős tevékenység azóta is kíséri művészi munkáját. Ezekről a „párosokról" beszélgetünk. Díszlet és jelmez, rendező és díszlettervező, színház és képzőművészet kapcsolatáról. — A színházban a díszlet, a jelmez és a világítás jelenti a képzőművészetet. Ez úgy változik, mint a divatok, az ízlés, a stílus. Vannak persze „iskolák", melyek mögött rendezői, tervezői elvek. filozófiai gondolatok állnak. Gondoljuk csak el, hányféle díszlet között és jelmezekkel játsszák ma Shakespeare műveit. S minden alkotó a maga igazát hirdeti, s minden megvalósult mű egy filozófiai irányt, eszmét is rejt. Az jó dolog, ha azonos tervező készíti egy mű díszleteit és jelmezeit. Így nemcsak a stílus törésmentes. de a színhatás ls egységes. A rendezői és tervezői munkát nehéz lenne teljesen külön választani. Minden rendező tervező ls egyben, ha nem is tud rajzolni. s a díszlettervező egyben rendező is. Mert. amikor megtervez egy teret, kialakít egy színpadképet rendezői koncepcióban kell gondolkodnia. Természetesen, egy-egy mű színpadra állításánál a rendező alapállása, elképzelése a döntő. Rendezés és tervezés összefüggenek. ezért alakulnak ki ..párosok". Olyan rendező-tervező kettősök, akik egy-egy műről azonos módon gondolkodnak. Tandt Lajos változatos és rendkívül nehéz feladatokat old meg. És mindössze hét éve az Operaház magánénekese. — Azt hiszem, vége annak a nagyon szép kornak, amikor az embert még ifjú reménységnek, ígéretes tehetségnek titulálják. Most már mindent tudni kell, a követelmények megnőttek. Nemcsak az Operaházon belül. Átalakult a közönség is, nagyobbak az igényei, érzékenyebb, finomabb az ízlése, biztosabb az ítélete. Ügy gondolom, a Porgy nagy tapsokat kap itt Szegeden — elneveti magát, nehogy leírjam, nem akarja éppen ő „előkészíteni". Beszélj ühk inkább Szegedről — javasolja megvldámodva, és hamarosan egy csokor jókedvű történettel, igazi nyári sztorikkal szolgál. Kiderül, hogy vele is megtörtént: két évig katona volt — méghozzá Vásárhelyen, majd itt, a szegedi repülőtéren. Porgy kosztümében a színpadon először, egy másfajta „kosztümben", azonban már sokszor láthatták a városban. — Nem hiszem, hogy bérki figyelmét is felkeltettem volna. Ámbátor lehetséges, hogy egyszer, kint az uszodában. Kis csellel jutottam a medence közelébe. Hadgyakorlaton kellett volna részt vennem, de ugyanabban az időpontban rendezték Itt a honvédségi úszóversenyt is. Az előbbi a kényelmetlenebb — gondoltam, bár nem vagyok valami nagy úszó sem. Akkoriban az alakulat fúvószenekarában játszottam, a többiek nagy sportemberek voltak, meggyőzték a parancsnokot: a Begányi csodálatos úszó, ott a helye a 400-as váltóban. Három hét edzőtábor következett, a többiek szinte ki sem Jöttek a medencéből, én pedig csendesen félrehúzódva fogyasztottam a sört. A verseny napján beestem a rajtkőről a vízbe, ötven méterig nem volt baj, de aztán ... Kihúztak, én meg lehúztam két hetet a fogdában. — Persze, másfajta nagy élmények is felidéződnek bennem Szegeden. A katonaság előtt dzsessz-zenekarban játszottam, és énekeltem, zongorázni, bőgőzni és dobolni tanultam. Itt, mint említettem, a fúvószenekar tagja lettem, 1959-ben megnyertük az országos katonazenekari fesztivált. Zárójelben megjegyzem: életem első sikere, a honvédelmi miniszter gratulációja és a tévészereplés után néhány órával felmostam a stadionnyi ebédlőt. Így kezdődött, pontosabban úgy, hogy többen felfigyeltek a hangomra. A biztatásokon felbuzdulva jelentkeztem az énektanszakra. Az órájára néz, ötkor próba. — Gershwin-rajongó vagyok, nagyon régóta. A tízegynéhány évvel ezelőtti dzsessz-kedvelők nem nagyon hallhatták a műfaj reprezentáns darabjait, Gershwin jelentett számunkra mindent. Igazán nem gondoltam akkor, hogy valaha én leszek Porgy. Azóta már van egy feledhetetlen élményem ls a szereppel kapcsolatban: egy Erkelszínházi előadás után kopogtak az öltözőm ajtaján, belépett egy Idősebb néger férfi, megragadta a kezemet. Még Gershwin életében ő Játszotta Porgy szerepét. És az első igazi Porgy gratulált... Sulyok Erzsébet \