Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-26 / 173. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. JÜLIUS 26. 18-23° Várható időjárás csütörtök estig: felhőátvonulások, több­felé újabb zápor, zivatar. Mérsékelt, időnként élénk, helyenként átmenetileg erős nyugati, északnyugati szél. Hűvös marad az idő. Legma­gasabb nappali hőmérséklet 18—23 fok között. Világszépi ESŐVEL ADÓS JÜLIUS A szegedi meteorológiai állomás jelentése szerint jú­liusban eddig 48,6 milliméter csapadék hullott Szegeden és környékén, a kedd esti zi­vatar 8 milliméter esővel kedvezett. Az eddig lehullott csapadék közel van a sokévi átlaghoz. Kivétel volt 1972 júliusa, amikor egész hónap­ban a szegedi meteorológiai állomáson 90,5 milliméter csapadékot mértek. Az elő­jelzések szerint pár napig még felhős, változékony lesz az időjárás, átfutó zápor, zi­vatar is keletkezhet. Utána, várhatóan a hét végén, szom­baton és vasárnap jó strand­időre számithatunk. TRILÓGIA A VÁSÁRHELYI PUSZTÁRÓL Negyed százada járja a vásárhelyi puszta néven is­mert, Orosháza és Hódmező­vásárhely közötti nagy kiter­jedésű tanyavilágot Nagy Gyula néprajzkutató, az oros­házi Szántó Kovács János Múzeum igazgatója. Az el­múlt években két kötetben megjelentette a vásárhelyi puszta növénytermesztéséről és a pusztai állattartásról szóló néprajzi kiadványát. Nagy Gyula most elkészítet­te a trilógia harmadik köte­A/ athéni Heródes Atticus Yét' amely a tanyai emberek színházban a Fülöp-szigeti ősi népszokásait kultúráját. Margarita Moran kisasszonyt lakásviszonyait orokiti meg. Mami nyaral Mamit elvitték ám nyaralni! El bizony. Megbeszélték, hogy lesz ott külön szoba, elférnek benne szépen a két gyerekkel. Nem kell lesni a csengőt, hogy mikor jönnek haza a fiatalok, nem lesz más dolga, csak lemosdatni, lefektetni este a lurkó­kat. Az ugyebár elkerülhetetlen, ilyenkor, hogy a fiatalok el ne men­jenek egy-egy napra, vagy délután­ra, sok barátjuk, ismerősük nyaral a közelben, kitűnő az összeköttetés, szinte húszpercenként van vonat, és vissza lehet jönni, amire megbeszé­lik. Esetleg, ha Lalikának nem tenne jót a vendéglői koszt, tegyük fel, ha nagyon fűszeresen főznének, akkor Mami összecsaphatna valami egy­szerű ételt, Lalika nem igényes, a vendéglátók a jó pénzért szívesen megengedik, hogy használja a kony­hát. Az anyagbeszerzés nem áll sok­ból. Ha erre a megoldásra kerülne sor, Jutka igyekezne előre megven­ni mindent, az ABC-ben, ha időben megy az ember, nem kell sokat vá­rakozni, legfeljebb arról lehet szó, hogy a zöldségeshez nem árt korán menni, mert a valamire való árut elkapkodják. Na, de Mami úgyis ko­rán ébred, nem nagy a forgalom az úton, csak a sorompónál kell vigyáz­ni, és ha már elmegy, megveheti egyszuszra a tejet, kenyeret is, fö­lösleges lenne kétszer, háromszor mászkálni. Mami különben nagy­szerűen ért a dolgokhoz, elmehet a húsboltba is, ha tegyük fel az ABC­ben nem talál megfelelő árut, és ha már ott jár, hozhatna mindig valami estére valót is. így aztán, mire a srácok fölébred­nek, otthon van minden, ha a fia­talok történetesen reggel utaznak látogatóba, vagy kétszemélyes ki­rándulásra, semmiből sem áll, hogy Mami elkészíti a gyerekeknek a reg­gelijét, gondoskodik arról, hogy ren­desen mosakodjanak, hogy tiszta ru­hát kapjanak, esetleg azt, amit este levetettek magukról. Mami főzés előtt, vagy közben kilötykölheti, van bőven mosószer, és mi az a két-három ing, alsónadrág napon­ként. Na, és az külön szerencse, hogy Mami irtó gyorsan tud főzni. Ha akarja, tízre kész az ebéd, leveszi szépen a gázról, van hely, ahol délig tárolni lehet. Tíz előtt úgyse nagyon érdemes lemenni a vízhez. Lalika ugyan már kilenckor nyaggatja az embert, hogy gyerünk, gyerünk, meghal a lubickolásért, állandóan ott lóg Mami nyakán, de Mami szilárd az elhatározásában, és az ételt is meg kell várni, Mami nem indul tíz előtt. Maminak egyáltalán nem szórakozás az, hogy órákon át egy fa alatt ros­tokoljon, bemenjen néha pár percre a vízbe, a hosszadalmas napozás nem tesz jót a bőrének, és mit is csinál­jon annyi ideig. Lehet akkora nyüzs­gésben olvasni? Tétlenül pedig nem szeret heverészni, rámegy az idegei­re. Erre ott van a negyedkiló műszál fonál, amit Anti hozott tavaly Pu­lából, Jutka már télen el akarta kez­deni Miklósnak a csavart kötésű, di­vatos kabátot, Mami irtó módon ért hozzá, amellett nem kell unatkozni, és Maminak nem is kell mindig odanézni, nyugodtan figyelheti, mit művelnek a gyerekek a vízben; megvan-e a pirospettyes labda, nem hagyta-e el kis Jutka a homokozó vödröt és lapátot. Irtó klassz! Na, és külön élmény, hogy ebéd és mosogatás után nem kell Mami­nak feltétlenül a szobában lefeküd­nie, Jutkát lerakja szépen, Lalika kint játszhat az udvaron, van ott egy kényelmes karosszék. Mami el­bóbiskolhat benne. Délután, ha nagy Jutkáék elmennek valahová, Mami elkészítheti nyugodtan az ozsonnát a gyerekeknek, lemehetnek megint a vízhez, semmivel sincs több gondja, dolga, mint délelőtt, mehet esetleg a kötés, irtó jó lenne, ha a két hét alatt legalább az eleje és a háta elkészülne, ilyen dolgokkal nem le­het szegény Mamit otthon terhelni. Na és este, amikor a fiatalok el­mennek szórakozni? Mami lefekte­ti szépen a gyerekeket, kis Jutkának mesél fél órát, aztán előkészítheti szépen a másnapi ruhát, lehet egy kis varrnivaló is akad, az lenne a legszörnyűbb, ha Maminak tegyük fel unatkoznia kellene a nyaralás alatt. Ormos Gcrő Bolondériák \ immmft i PMiiMiaa választották világszépévé. Fájdalom Egy középkorú úr a temetőben sirva borul rá egy fejfára: — Istenem, miért is haltál meg? Micsoda Igazságtalanság a sors­tól! A temetöőr igyekszik vigasztalni a kétségbe­esett férfit: — Uram, szedje össze magát! A sírás nem se­gít! Ki a megboldogult? Apja, testvére? — Sem egyik, sem másik: a feleségem első férje. AJÁNDÉKUL ANNA-BÁL Balatonfüreden szombat este nyitják meg a 148. An­na-bált, s már a hét elején nagy számban érkeztek kül­földi érdeklődők. A híres bá­lon az öt világrész csaknem húsz országából vesznek részt vendégek. A mostani bálra mar hónapokkal ezelőtt nagy. számban igényeltek belépő­jegyet. A Kanadában élő magyarok közül sokan An­na-báli belépővel kedvesked­nek első bálozó leányaiknak, írnokaiknak. ÖT EMBERNEK KÉTMILLIÓ A július 13-i lottósor­soláson egy szederkényi lot­tózó társaság öt találatot ért el és még öt négytalálatos szelvényük is akadt. A sze­rencsés kezű nyerteseknek szerdán a községi klubban fizették ki a nyereményt — 2 361 295 forintot — az OTP Baranya megyei igazgatósá­gának munkatársai. A nyer­tesek a szederkényi termelő­szövetkezetben dolgoznak. SZERDAI PIACI ARAK A csirke kilója 30—32 fo­rint, a tojás darabja 1,30— 1,40, a burgonya kilója 4— 5,50, a vöröshagymáé 4, a fejes káposztáé 4, a kelká­posztáé 5, a karalábé 4, a karfiolé 12—14, a paradi­csomé 3—4, a zöldpaprikáé 15—26, a főzőtöké 1, az uborkáé 1,50—5, a zöldbabé 5, a parajé 8, a sóskáé 10 forint volt. Egy csomó pet­rezselyem 1,50—3, egy csomó sárgarépa 1,50—3 forintba került. Egy kiló fokhagyma 16—20, a gomba 50, az alma 4—7, a körte 5—7, a meggy 7—8, a sárgabarack 4—7, az őszibarack 3—10, a szilva 2 —3, a szőlő 14—15, a málna 24, a savanyú káposzta ki­lója 8 forint volt. A mák li­terje 25 forintba került. Egy kiló sárgadinnye 5 forint, görögdinnye 6 forintba ke­rült H 11 ii m ii mi • i yn i wu i- 1 . - - „ „J '.u i' .ti. Hát ez felháborító, a fürdőzők magukkal vitték a vizet! Megint zsörtölődsz, mint otthon: nem látod, hogy csu­pa por a pázsit! Közelebb a termelőkhöz A mezőgazdaság vala­mennyi nagyüzeme érde­kelt a Minisztertanács intéz­kedésében. amellyel 1974. ja­nuár 1-től a KOM felügye­lete alól a MÉM hatáskö­rébe helyezte a Budapesti és a Mosonmagyaróvári Me­zőgazdasági Gépgyárat. A határozattal lényegében a megrendelők hatáskörébe vonták a mezőgazdasági gép­gyárakat. Ezek — főleg a nagykereskedelem közvetíté­sével, de újabban a köz­vetlen értékesítéssel is — szoros kapcsolatban voltak ugyan a termelőkkel, mégis más érdekeltségi szférában működtek, és ez felemás helyzetet teremtett a gya­korlatban. A gyártók, a for­galmazók és a felhasználók mindennapos tapasztalata szerint ugyanis a mezőgaz­dasági gépgyártás és a ter­melők között a legkisebb „távolság" sem engedhető meg. A gazdaságoknak olyan ipari háttérre van szüksé­gük, amely azon túl. hogy rugalmasan kielégíti az igé­nyeket, a szó szoros értelmé­ben együtt él a termelőkkel. Nemcsak a problémák meg­oldását segíti, hanem már a gyakorlat igényeinek „meg­fogalmazásában" is tevékeny társa a mezőgazdászoknak. 5SL — Itt legalább villany pásztor a is van a vadkempingezők­nek! Ausztriában van a legtöbb ember börtönben Az európai országok közül Ausztriában van legtöbb em­ben fogházban a lakosság számához képest. Az erre vonatkozó adatokat az oszt­rák igazságügy-miniszter kö­zölte a krumpendorfi fém­munkások gyűlésén. Az or­szág minden százezer lako­sára 117 bebörtönzött jut. A többi európai országban lényegesen kevesebb embert ítéltek fogházbüntetésre: a Német Szövetségi Köztársa­Hégy új lexikon Sok érdekes kiadvánnyal jelentkezik az Akadémiai Könyvkiadó az idén. Négy lexikon jelenik meg a követ­kező hónapokban: az egyik a fejlődő országok lexikonja lesz. Ilyen típusú kiadvány a világon még sehol sem lá­tott napvilágot. Megjelenik körülbelül 100 íves terjede­lemben a Budapest Lejü­kön is, amely a fővárossal összefüggő legkülönbözőbb vonatkozású kérdéseket dol­gozza fel a legrégibb időkig visszamenően. Korábban megjelent egy négykötetes művészeti lexikon, s most kiadják az ebből készített egykötetes változatot, ame­lyet új anyaggal is kiegészí­tettek. Megjelenik ez évben a négykötetes orvosi lexikon negyedik kötete is. A Kortársaink sorozat legújabb kötete. Hajdú Rá­fis Sarkadi Imréről szóM műve a napokban jelent meg, ez évben még három további követi: Csaplár Fe­rencnek Bartha Lajosról, Imre Lászlónak Rákos Sán­dorról és E. Nagy Sándor­nak Reményik Zsigmondról szóló műve. Két érdekes fakszimile­kiadvány is napvilágot lát még ez évben. A Csokonai­évforduló alkalmából hét­kötetes válogatott gyűjte­mény jelenik meg bibliofil­papíron, amely az első ki­adású Csokonai-kötetek után­nyomása. Másik ilyen típu­sú kiadvány lesz Az ember tragédiája, amely Madách kézírása Arany János javí­tásaival. Sorozatban jelente­tik meg Erdei Ferenc mű­veit. Még idén kiadják egyik legjelentősebb művét Parasz­tok címmel. Trabantba nem üt a „ménkű"? ságban 83-at, Angliában 72-t, Dániában 69,8-et, Luxem­burgban 64,1-et, Svédország­ban 60,4-et, Belgiumban 60,2-et, Franciaországban 59,9-et és Norvégiában 37,1­et százezer lakosra számítva. Az osztrák igazságügy-mi­niszter véleménye szerint változtatni kell a helyzeten, hiszen Ausztriában kisebb méretű a bűnözés, mint a fenti országokban. Hazánkban átlagosan 25 a zivataros, villámcsapásos na­pok száma évente: s a ta­pasztalat szerint ebből a szempontból július a legve­szélyesebb hónap. Egyetlen év alatt átlagosan 40—50 em­bert üt agyon a villám, amely rerfdszerint velejáró­ja a „trópusi" zivataroknak. Újabban — a gépkocsik szá­mának rohamos növekedésé­vel — egyre gyakoribb kér­dés: érheti-e villámcsapás az autót, a dömpert, traktort vagy a motort? A szakemberek egyértelmű válasza: a fémtestű, zárt au­tók. vonatok. villamo»k. bu­szok biztonságot nyújtanak, de a müanyagtestű jármű­veken — például a Traban­tokon — már korántsem ilyen biztonságos az utazás. Általában zivatarban nem ajánlatos nagyobb sebesség­gel vezetni, a hirtelen vil­lám erős fénye elvakíthatja — sőt: kisebb távolságon belül meg is vakíthatja — a gépjárművezetőt,, s így a bal­esetveszély rendkívül nagy. Tanács tehát: zivatar ide­jén az autós számára nincs biztonságosabb hely, mint a tiszta acélból készült ka­rosszéria belseje. Még a leg­erősebb villámbecsapódást is elvezeti a karosszéria fe­lülete. Csak akkor fenyeget fr1 veszély, ha külső antenna vezet a kocsiba, mert ezál­tal a villám „behatolhat" a gépjárműbe. Az autóanten­nát ezért a vihar kitörése előtt be kell vonni. Veszély fenyegeti viszont a nyitott gépkocsik, a fából vagy mű­anyagból készült lakókocsik utasait, úgyszintén a trakto­rosokat. Mi tehát a teendő? Tra­banton viharban semmi eset­re se hajtsunk tovább, ma­gas fekvésű helyen se ma­radjunk. Mindaz, ami maga­san fekszik és ami egyma­gában áll — például osz­lop, fa — vonzza a villá­mot. Némi védelmet nyúj­tanak a villámcsapással szemben a völgyteknők. az árkok, valamint a mélyedé­sek, természetesen kőépület­ben érezheti magát legin­kább biztonságban az em­ber. Ha pedig végképp nincs kéznél ilyen lehetőség, ak­kor úgy segíthetnek ma­gukon a nem acélkarosszé­riájú gépkocsik utasai, ha kiszállnak, és legalább 20 méterre eltávolodnak a jár­műtől. A motorkerékpárosok az országúton védtelenek a villámmal szemben, zivatar közeledtekor tehát szálljanak le a járműről, és keressenek védelmet. (MTI) DÉLMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának na­pilapja. — Megjelenik hétfő kivételével naponta, hétköznapokon 8. vasárnaponként 12 oldalon. — Főszerkesztő: F. Nagy István.— Szerkesztőség és kladöhlvatal: 6740 Szeged, Magyar Tanácsköztár­saság útja 10.— Telefon: 13-535. 13-003. — Felelős kiadó: Kováca László A lapot nyomja: Szegedi Nyomda, Szeged, Bajcsy-Zs, u. 28. — Index: 23 053 — Előfizetési díj egy hónapra 20 torint.

Next

/
Thumbnails
Contents