Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-25 / 172. szám

BÍKRDA. T973. JÜLIUS 25. Jól halad a nyomda­ipar rekonstrukciója A IV. ötéves tervben a nyomdaipari rekonstrukcióra előirányzott 2,6 milliárd fo­rint a tervidőszak félidejé­ben, a gazdasági lehetőségek kedvező alakulása folytán — 2890 millió forintra emel­kedett. Ez lehetőséget nyújt az eddigi tervekben nem szereplő, de szükséges, fő­ként kiegészítő berendezések beállítására. 1973 végéig a nyomdaipari rekonstrukcióra 1288 millió forintot fordíta­nak. Az idei ér második felé­ben megkezdődik a rekonst­rukciós program legnagyobb beruházásának, az Athe­naeum Nyomda budapesti, Jászberényi úti üzemének alapozása, s folyamatosan rendelik az alapgépeket, a 200 millió forintos óriás ro­tációs és több formakészítő gépet. A harmadik negyed­évben adják át az új Ságvá­ri Nyomdát, amelynek gépi berendezései csaknem 40 millió forintba kerültek. A nyomda kapacitása a réginek háromszorosa, évi 1500 ton­na termék. Ebben a félévben készül el hét nyomdavállalat összefogásával 82 millió fo­rintért az új fényszedő köz­pont első része, a Váci ut­cában. A szedőkapacitás évi 15 ezer ív lesz, amit 1975-ig 35 ezerre fejlesztenek. A Pátria Nyomda dombóvári üzeme is elkészül december­re. a 26 millió forintos be­ruházás az ügyviteli és ve­gyes nyomtatványellátást ja­vítja majd. Az • Alföldi Nyomda, legnagyobb könyv­készítőnk, 2400 négyzetméter alapterületű, 6 ezer tonna be­fogadóképességű raktára 26 millióba kerül, a központi üzemben a felszabaduló te­rületre gépi berendezéseket vásárolnak. A tanácsi nyomdák közül a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat gyulai üzemében, a rekonstrukció első lépcsője­ként a 12 millió forintos új épületben szedőterem kap helyet, új magasnyomó és kötészeti gépek kezdenek dolgozni, régen várt szociális létesítmények állnak a dol­gozók rendelkezésére. A Pé­csi Szikra Nyomda az NDK­ból vásárolt első ofsetgépet állítja munkába a Dunántúli Napló készítéséhez. Kapos­várott a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat új nyomdájának elkészült ré­szében magasnyomó rotációs gép kezdi el a lapkészítést. Év végére várható az új Za­la megyei Nyomda átadása, a létesítmény 24 millió fo­rintba kerül. A paprikafeldolgozó törekvései Új berendezések saját eréből A Szegedi Paprikafeldolgo­zó Vállalat nevével ellentét­ben ma több fajta terméket készít. Ez vásárjpi előtt már régen közismert, hiszen a gyárból kikerülő konzervek, a tyúkpörkölttől kezdve a le­vesporig — gyakori vendé­gei asztalunknak. De vajon miért lett a szegedi híres termék egyedüli feldolgozó­jából konzervüzem? Azért, mert a paprikát gazdaságo­san készíteni csak az üzem képes, amely korszerű be­rendezésekkel dolgozik. A többi már aligha számít ti­toknak ... Amint Engi János, a pap­rikafeldolgozó főmérnöke el­mondta. a gyár mindig az egyik legfontosabb teendő­jének a gépesítést tekintet­te. Az országban Szegeden kezdett először működni a paprikaőrlő hengerszék, a szegedi üzemek közül legelő­ször a paprikafeldolgozóban tértek át a gázfűtésre. Az új gépeket lépésről lépésre — a mind szigorúbb élelmiszer­ipari szabványokkal, vala­mint a külföldi követelmé­nyek hatására — vásárolták, vagy készítették. Mindez napjainkban is érvényes, az évi 440 millió forint értékű termelésből átlagosan 5 mil­lió forintot költenek erre. Lehetne többet, de az 5 mil­lió forint sem kevés. Kü­lönösen akkor nem, ha fi­gyelembe vesszük; a papri­kafeldolgozó elsősorban saját szakembereinek találékony­ságát, újítási kedvét kiak­názva jut nagyon hasznos eszközökhöz. Itt van például a szárítók ügye: évekkel ezelőtt a Sil­de-rendszerű berendezéseket azért vásárolták, hogy a pap­rikát tökéletesen száríthas­sák. A gépek beváltak (a paprika mellett kitűnően fel­használhatók a hagyma szá­rítására), de kezelésük, az Készül az egyik legújabb keresett tyúk leves Somogyi Károlyné felvétele konzerv: az Űjházy­de kétszáz paprikaválogatót, képes helyettesíteni. Előnye, hogy a segítségével oszály­zott paprika kevés nem kí­vánatos anyagot tartalmaz, jobb minőségű őrlemény ké­telükről, ha termelnek. Mi­vel egy-egy fajta terméket csak időszakosan lehet gyártani (ilyen a paprika is), az úgynevezett holdidőszakot más, keresett áru termeié­Asszonyok és gépek A kép első látásra ellent­mondásosnak tűnik; hatal­mas gépek között törékeny asszonyok dolgoznak. A női munkát nem ilyennek kép­zeli el az ember. Mégis di­cséri őket a művezető, a fő­mérnök, és ők maguk sem panaszkodnak a munkára, a gépeikre. A szocialista ver­senyben az elsők között em­legetik a Május 1. brigádot. A versenyről ez a vélemé­nye a főmérnöknek, Tom­bácz Józsefnek: — Az át­lagnál jobbak a szocialista brigád tagjai. Bár műszaki és szakmai téren kevesebb a kézzelfogható eredmény, mint a társadalmi munká­ban, mégis nagy segítséget nyújtanak a gazdasági veze­tőknek. Inkább azt kifogá­solom, hogy nem minden esetben egyenlő a partneri viszony. Valahogy csak a szocialista brigádoktól vá­runk egy kis pluszt. Gyak­rabban meg kellene kérdez­ni a brigád tagjait, hogy ők mit várnak a vezetéstől. Elgondolkodtató vélemény. A Szegedi Fémipari Válla­lat vezetői kérdezzenek többször. Érdemes. JOBBAN ODA­FIGYELNEK szíthető. Bár véglegesen nem sére fordítják. így született helyezték üzembe és tovább kísérleteznek vele, tökélete­sítik, az már biztos, hogy a gyár nagyot nyer általa. Egyrészt megszabadul a sze­zonban visszatérő munka­erőgondjától, másrészt gaz­daságosabban termelhet. A legutóbbi hónapokban éppen egy nagyarányú szov­jet megrendelés sürgette a paprikafeldolgozó szakembe­reit új gép készítésére. A úgynevezett szállítótálcák külkereskedelem segítségével mozgatása bizony igen ne- 90 vagon tasakos levesport héí- művelet az asszonyok igényeltek a szegedi gyártól, számára. Az üzem szakembe- Nyersanyaggal győzte volna, reit nem hagyta nyugodni azonban a csomagolótasak az aprónak tűnő tökéletlen- kevés volt. Mivel egyik nap­ség, s ügyes megoldással — ról a másikra tasakológépet no meg százezer forintos beszerezni lehetetlen, ma­költséggel mind a tizenegy radt az egyetlen megoldás szárítógépet átalakították. A — a házi gépgyártás. A pap­tálcák mozgatását a gép ön- rikafeldolgozó műszakijai­maga végzi; így nemcsak nak felkészültségét, eszter­biztonságosabb. hanem keze- gályosainak, lakatosainak lésük lényegesen köny- ügyességét dicséri: a gép nyebb. dolgozik, s hozzásegítette a Az utóbbi évek talán leg- gyárat, hogy az első félév­kiemelkedőbb jelentőségű ben 40 vagon tasakos leves­technológiai újításának szá- port szállítson a Szovjet­mit az az osztályozó gép, unióba. amelyet hetekkel ezelőtt Persze, mint már erről szó fogtak próbára. Négyéves, volt. a különféle gépeket gondos kísérletezéssel szer- csak úgy érdemes vásárolni, kesztették, mindössze hal- készíteni, ha gondoskodnak vanezer forintba került — tartós, rendszeres igénybevé­meg a paprikafeldolgozón belül a 80 százalékig gépe­sített baromfikonzerv-vonal, a halfeldolgozó sor. a leves­por, a jégkrémpor készítésé­re alkalmas szalag. A gépe­sítéssel együtt szerencsésen szervezik a munkát; ha be­fejeződik a paprikaszezon, kezdődik valamilyen más, fontos termék gyártása. M. I. Hatékonyabb növényvédő szerek Évről évre mind több nö- ipari Vállalatnál. A Nitroké­vényvédő szert gyártanak miánál Neviterb elnevezéssel hazai üzemeink a Nehéz- az új atkaölő szer, a pere­vegyipari Kutató Intézet el- martoni vállalatnál pedig a járásaival. Az összes gyártás Hetron nevű talaj fertőtlenítő több mint fele már az inté- és az Ipam elnevezésű új zet technológiájával történik, növényvédő szer gyártását Ebben az évben újabb eljá- kezdték meg. Rövidesen az rások alkalmazását kezdték üzletekbe kerül majd a Gar­„„„ „ ... dona rovarirtó szer, vala­meg. főleg a ket fo meg- mim az Akpero, „ ^^^ rendelőnél, a Nitrokémia- kötődését elősegítő vegyület nál és a Peremartoni Vegj»- is. hogy a szocialista munka­verseny minőségileg sokat javult az elmúlt időszakban. Két asz­A NAPLÓ LAPJAI A szak­szerveze­ti bizott­ság titká­ra, Andó István azt mondja, hogy vállalatuknál viszony­lag sok a női dolgozó, az összlétszám negyven száza­léka. Huszonöt brigád vesz részt' a szocialista munka­versenyben 305 fővel. A ta­valyi eredmények alapján mindegyik kollektíva elnyer­te a szocialista brigád cím valamelyik fokozatát. Három brigád eleget tett a vállalat kiváló brigádja cím köve­telményeinek is, hét csoport aranyjelvényt kapott, közöt­tük a Május 1. brigád. — Nélkülük nehezebben menne a munka, sőt zavarok keletkeznének az egész vál­lalati mechanizmusban — az szb-titkár ezt a megjegy­zését éppen a préselőben dolgozó asszonyokra vonat­koztatta. S hogy nincsenek különösebb zökkenők, ab­ban segítenek a szocialista brigádok. De a vállalat ve­zetői is jobban figyelemmel kísérik a versenyt, ezért ál­lapíthatták meg legutóbb, szonnyal beszélge­tek: Ceg­lédi Istvánné a brigádveze­tő helyettese, Császár Györgyné régi brigádtag. Ceglédiné öt éve dolgozik a vállalatnál, előtte még nem lépte át egyetlen gyár kapu­ját sem, a battonyai határ­ban földet művelt. Mutatják a brigádnaplót. Szép könyvecske, a mai kró­nika évtizedek múlva törté­nelmi értékű lesz. Az első oldalon a névsor: Siroczki Erzsébet brigádvezető, Ceg­lédi Istvánné brigádvezétő helyettes, Császár Györgyné, Fejes Gáborné, Varga Mik­lósné, Horváth Imréné, Brukler Erzsébet, s három férfi, mint pártoló tagja a kollektívának, Takács Imre és Ungvári György beállító lakatosok és Bodnár Miklós művezető. — Mit vállaltak az asszo­nyok? — nézek Ceglédinére. — A termelésben azt, hogy 5 százalékkal többet végzünk az idén, a selejtet 10 száza­lékkal csökkentjük, a teljes termelési értékünk is javul­ni fog legalább 4 százalék­kal. Ezenkívül több mindent felajánlottunk: 350 óra tár­sadalmi munkát, véradást, könyvek olvasását, az új dolgozók segítését. Lapozgassunk a naplóban. „Segítettünk Vereska Györgynének, aki nemrégi­ben került a műhelybe." „Márciusban kommunista szombatot tartottunk, a fize­tést felajánlottuk a vietna­miaknak." „Májusban el­nyertük az arany fokozatot." Ilyen és ehhez hasonlóak a bejegyzések. KULCS­POZÍCIÓBAN A prése­lőben többféle munkát végeznek. Nagy mennyiségű visszapillantó tükröt gyárta­nak a személygépkocsikhoz. Csak az idén 70 ezer dara­bot — mondja a művezető. A brigád tagjai préselik a rendszámtáblákat is, lyu­kasztják és a számokat rá­nyomják. Űj tábla kerül majd a vontatókra, három­szög alakú, a gyáriján szál­lításra készen áll az első transzport. A művezető pa­naszkodik, hogy kevés a lét­szám a présüzemben, ezért előfordul, hogy nincs szabad szombat, vagy több a túlóra a kelleténél. A főmérnök is megerősíti a művezető kije­lentését: — A présüzem pro­dukciója befolyásolja a töb­bi üzemrész munkáját is. Innen indul útjára minden gyártmányunk, ha itt késle­kednek, zavar támadhat mindenütt. Tehát a préselők, közöttük a Május 1. brigád kulcspozí­cióban van. Mit mondanak erről az asszonyok? Császár­né így vélekedik: — Nincs panaszunk, min­Ident megteszünk, hagy tel­A PANASZ JOGOS jesítsük a tervet. Bár a fi­zetés lehetne több is. Lássuk csak; a kulcspozí­cióban levő gépmunkások fizetésén meglátszik-e nél­külözhetetlen státuszuk? — Nem nagyon — mondja Ceglédiné —, a havi kere­setünk 1800—2200 forint kö­zött mozog. Az én első fél­évi átlagom 2150 forint volt. Császárné is hasonló, kép­zelheti, hogy ez nincs arány­ban a munka fontosságával, s Császárné tizenkét éves begyakorlottságával. A főmér­nök és a művezető is egyet­értően bólint az asszonyok megjegyzésére, keveslik fi­zetésüket. Tombácz József mondja: — A márciusi fizetéseme­léseknél központi keretből 492 ezer forintot, 5,62 száza­lékot kaptunk, amelyhez hozzátettünk saját kasz­szánkból még 4 százalékot. Hangsúlyoznám, hogy a munkásállományra értendő a számadat. A rendelkezés szerint a szakmunkásoknak legalább 8, a betanított és segédmunkásoknak legalább 4 százalék fizetésemelést kellett garantálnunk. De a présgépen dolgozók nem szakmunkások akkor sem, ha ebben a munkakörben három évnél több időt eltöl­töttek. A présgépnél dolgozó asz­szonyok körülbelül 200 fo­rint javítást kaptak, tehát elfogadható a százalékos arány, de sajnos korábban is alacsony volt a bérük. A panasz jogos — elismeri a művezető és a főmérnök, s az asszonyok előtt mondták, hogy keresik a lehetőségét a további fizetésemelésnek. Nem a fizetéshez tartozik ugyan, de van még egy jo­gos elvárás a brigád részé­ről. Nem ők hiányolták, azt is elárulom. Bementek egy szabad szombatjukon dol­gozni, és a keresetükből 600 forintot a KISZ-szervezetnek ajándékoztak. Mi lett a tá­mogatásukkal? Ezt sajnos nem tudják. Pedig szép gesztus lett volna az ifjak­tól, ha megköszönik szemé­lyesen ls az idősebb asszo­nyok fáradozását, és el­mondják, hogy mire hasz­nálják fel anyagi segítségü­ket. Sokáig beszélgetünk még a présgépekről, hogy van­nak egészen nehéz feladatok gyártás közben, amikor fi­nom alkatrészeket kell ki­alakítani, csipesszel rakják a gép alá az anyagot, és úgy is szedik le, de vannak nagyobb és nehezebb dara­bok, amikor alig bírják két kézzel tartani a lemezcsíkot a gép markoló karjainál, s még a lábnak is dolgoznia kell, a pedál indít és fékez. A présgépek kezelői biza­kodnak: további fizetéseme­lést remélnek, s azt, hogy jövőre elnyerik a vállalat kiváló brigádja címet. Gazdagh István

Next

/
Thumbnails
Contents