Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-21 / 169. szám
SZOMBAT, 1973. JÜLITJS 2 Megnyílt az élelmiszer-gazdasági Ma: Hegyen-völgyön lakodalom (Folytatás az 1. oldalról.) mj életének képviselői, a szomszédos megyék küldöttei is. A megjelenteket dr. Biczó György, a városi tanács elnöke • köszöntötte, ezt követően pedig dr. Dimény Imre miniszter nyitotta meg ünnepélyes külsőségek között az Alföldi Élelmiszer-gasdasag 73 kiállítást. Élelmiszer-gazdaságunk fontos helyet foglal el a népgazdaság egészén belül — mondotta a miniszter. — Ez az ágazat a népgazdaság teljes termelési értékének 32 százalékát, a nemzeti jövedelem 30 százalékát adja, es a dolgozók 33 százalékát foglalkoztatja. Igen tekintélyes az élelmiszeripari termék részesedése az exportból, mintegy 23 százalék, ezen belül a tőkés országokba irányuló kivitelből 40 százalék, örömmel mondhatjuk el, hogy az 1972-es esztendőben élelmiszer- és fagazdaságunk fő vonásaiban a népgazdaság általános kedvező irányú fejlődésével megegyezően, a negyedik ötéves terv kellő irányzataival összhangban fejlődött. Az elmúlt nyári szeszélyes időjárás ós egyéb kedvezőtlen hatások ellenére legfontosabb termelési és gazdaságpolitikai céljainkat tervszerűen elértük. Számos korábban is észlelt kedvező tendencia tovább erősödött, e lemaradt ágazatokban, mint például cukorrépa-, Zöldség- és dohánytermesztés, a fejlődés jelei tapasztalhatók. Kedvező visszhangot váltott ki a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését szolgáló kormányhatározat, hatása, márts számokban mérhető. Az eredmények világosan tanúsítják, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikája helyesnek bizonyult. Az elmúlt években a mezőgazdasági termelés színvonala 4,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, vagyis az ágazat dinamikusan fejlődött. Kitűnő eredmények születtek a két legfontosabb növény termesztésében, a búza 31, a kukorica 40 mázsát adott hektáronként. — Ügy gondolom, jogosan lehetünk büszkék mezőgazdaságunk történetének legkiemelkedőbb búza- és kukoricatermésére. Hasonló kilátásokkal indultunk neki az idei aratásnak. Szorgalmas parasztságunk erőfeszítései, a vezetők, szakemberek és egyszerű dolgozók szoros együttműködése révén, már a nagy munkának mintegy a felénél tartunk — mondotta dr. Dimény Imre. A termelési eredmények nyomán az élelmiszer-ellátás a termékek többségéből kielégítette az igényeket, Az élelmiszeripar termelése tavaly változatlan áron számítva 5,3 százalékkal, íolyóáron számítva pedig 11,1 százalékkal volt több az 1971-es évinél. Javult a fogyasztás összetétele és tovább nőtt a fehérje, elsősorban az állati eredetű fehérje aránya. A termelési szerkezet közelebb került a fogyasztók igényéhez, az egy főre jutó húsfogyasztás 2,2 kilogrammal, a zöldségfogyasztás 1,1, a gyümölcsfogyasztás pedig 1,7 kilogrammal nőtt. A miniszter ezek után részletesen szólt a szegedi élelmiszer-gazdasági kiállítás jelentőségéről, arról, hogy összesen 137 hazai kiállító jelentkezett, ezek között 33 állami gazdaság, 22 élelmiszeripari vállalat, 7 mezőgazdasági gépgyártó vállalat és termelőszövetkezetek. E kiállítás tartalmi mondanivalójában és külső megjelenési formájában is méltóképpen tükrözi az alföldi élemiszer-gazdaság helyzetét. Tájékoztatást ad az élelmiszer-gazdaságot ellátó iparágak, különösen gép- és vegyipar új termékeiről. Szemlélteti a termelőképesség fokozásának, a munkatermelékenység és a jövedelmezőség növelésének szélesebb körben elterjeszthető módszereit, és népszerűsíti a gazdaságok, az üzemek legjobb gyakorlati tapasztalatait. Mindemellett ismerteti az élelmiszergazdaság vertikális kapcsolatait a termelés, a feldolgozás és a fogyasztás sokoldalú összefüggéseiben, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a kereskedelem területén kialakult hasznos és elterjesztésre érett tapasztalatokat. — A szegedi ipari és mezőgazdasági termékbemutatók mindig sok látogatót vonzanak — mondotta a miniszter —, nyugodtan elmondhatjuk, hogy már hagyománya van a Tisza-parti városban, az ilyen jellegű kiállitásoknak. Az idei Alföldi Élelmiszer-gazdasági Kiállítás is követi az előző szegedi kiállítások nemes hagyományait, sőt a szegediek készülnek arra, hogy 1976-ban megünnepeljék a vásárrendezés százéves jubileumát. Az idei kiállítás sikeréhez segítséget nyújt az a jó testvérvárosi kapcsolat, amely Szeged és Szabadka barátságét fűzi szorosabbra. Az utóbbi esztendőkben, ti az idén is, nemcsak szabadkai, hanem más jugoszláv vállalatok, és gazdaságok is részt vesznek a rangos bemutatón. Dr. Dimény Imre elismerőleg szólott arról is, hogy ez a népes és nagyszabású seregszemle különböző szakoktatási bemutatókkal, állandó pályaválasztási tanácsadással is segíti az élemiszer-gazdaságot. Hangsúlyozta, hogy a rendező szervek jó helyen teremtettek fórumot ennek a kiállításnak. — Biztosra veszem — mondotta —, hogy az Alföldi Élelmiszer-gazdasági Kiállítás, az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a fogyasztók méltó találkozója lehet a Szegedi Ünnepi Hetek időszakában. Ezt követően a miniszter és kísérete végigjárta a pavilonokat, a kiállító csarnokokat és elismerően szóltak a látottakról. Majd a délutáni órákban Szentesre, az Árpád Tsz-be és a kutató állomásra látogattak. Kiosztották a díjakat Délután 13 órakor Szegeden, a Tisza-szálló nagytermében került sor a díjkiosztó ünnepségre, melyen megjelent Sípos Géza, a városi pártbizottság első titkára és Perjési József, a megyei pártbizottság munkatársa. A díjakat Farsang Lászlóné dr., a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője, valamint dr. Csikós Ferenc, a városi tanács vb titkára adta át. A Csongrád megyei tanács nagydíját a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnak ételkészítményeiért és a Szentesi Kertészeti Kutató Állomásnak, a fóliás hajtatást szolgáló zöldségfajták nemesítéséért ítélte oda a zsűri, Szeged megyei városi tanács nagydíját a vásárhelyi HÓDGÉP és a szegedi Felszabadulás Tsz kapta, A gsűri különdíjában a. Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, és a Derekegyhúzi Állami Gazdaság részesült, Ma este lesz a néptáncfesztivál gálaestje, a Hegyen-völgyön lakodalom bemutatója a szabadtérin. A kétrészes lakodalmas játék szereplői hat magyar, hat külföldi, valamint a Bihari János-táncegyüttes tagjai. A nemzetközi lakodalomban a magyarokkal együtt ünnepelnek, szórakoznak a baráti népek lányai és fial, önálló táncbetétekben bemutatják a nemzetek táncait. A gálaest rendező koreográfusa Nóvák Ferenc, a zeneszerző Daróczí Bárdos Tamás. A néptáncfesztivál versenycinek eredményeit a gálaesten hirdetik ki, itt adják át az együtteseknek a díjakat is. Siflis József felvétel* Nézőáradat tegnap, a szabadtéri premierjén, az előadás előtti percekben Könyvritkaságok A magyar nyomdászat fél évezredes történetének állít emléket a Somogyi-könyvtár ritkaságainak gyűjteménye, mely tegnaptól látható a könyvtár emeleti olvasótermében. A szabadtéri játékok idején évek óta hagyományosan visszatérő kiállítás, Papp János összeállítása, ezúttal a könyvet mint nyomdászat! terméket kíséri nyomon; a harminckét tárlóból 22-nek anyagát válogatták így össze. Láthatók a XVII. századi lőcsei, debreceni, erdélyi nyomdák kiadványai, a barokk korból a nagyszombati és poszonyi nyomdák már világszinvonalat elért termé, kei, a Csokonai-kiadványok, a Bánk bánnak és Az ember tragédiájának, Széchenyi és Ady Endre összes műveinek első kiadásai, sőt a felszabadulást követő, ritkaság számba menő, első kiadványok is. Az olvasóterem közepén két blokkot állítottak fel, az egyik Kner- és Tevap-kiadásokat válogatott egybe, a másik rövid áttekintést ad a szegedi nyomdászatból. A kiállítás naponta 10—18 óra között tekinthető meg. Az utóbbi a laskagomba korszerű termelési technikájának kidolgozásáért. A kiállítási díjat a szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézetnek, a szentesi Termál Tsz-nek, és a kiskundorozsmai MEZŐGÉP Vállalatnak ítélték oda. Kiállítási díjat kapott a bemutatókért az Állami Gazdaságok Békés—Csongrád megyei főoszálya, a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat, a Csongrád megyei AGROKER Vállalat, a szegedi Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola, a szegedi Vniverzál Ipari Szövetkezet, a Szegedi Pincegazdaság, a szőregi Virágés Dísznövény ÁFÉSZ, a szegedi MED1KÉMIA Szövetkezet, a megyei Élelmiszer Ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet, valamint az ásotthalmi Erdészeti Szakmunkásképző Iskola. Sz, Lukács Imre A folklór forrásvidékén Somogyi Kérolyné felvétele A paprikafeldolgozó vállalat termékel a kiállításon Tavaly a Szegedi Szabadtéri Játékok egyik leforróbb sikerű előadása a néptáncfesztivál gálaestje volt. A Hegyen-völgyön lakodalom nemzetközi forgataga, tiszta folklórkincse, tartalmi gazdagsága, fergeteges tempója és látványossága egyszerre találkozott a nézők ezreinek örömével és a szakma rokonszenvével. Nóvák Ferenc koreográfusnak ez volt az első nagyszabású rendezői feladata. Ma este ismét a nemzetközi lakodalom változatos programjában gyönyörködhetnek a Dóm téri előadás nézői. A rendezőkoreográfustól afelől érdeklődtem, kUlönböztk-e az idei gálaműsor a tavalyitól? — Dramaturgiallag az előadás változatlan, mivel ugyanarra a forgatókönyvre és ugyanarra a zenére támaszkodik. A koreográfiában több helyen változtattam. A tavalyi gálaest volt életem első nagy monstreprodukciója. A múlt évi rendezői tapasztalatokat igyekeztem felhasználni: az öszszefüggő dramaturgiai játékot árnyal tabbé, gördülékenyebbé tettem a tömegjelenetek mozgatásával, a térformák áttekinthetőbbé, szellősebbé tételévei. Egyes dramaturgiai csomópontokon betétjeleneteket Iktattam be, melyek továbbsegítik a cselekményt. Hét magyar és hat külíöldf együttes szerepel a Hegyen-völgyön lakodalom című táncjátékban. Az ország és a világ különböző részeiről más-más felfogású, felkészültségű együttesek. Műsoraikból egységes produkciót kovácsolni nem kis feladat. Melyek voltak ennek a hosszú munkának főbb állomásai? — A szegedi fesztiválra meghívott külföldi néptáncegyüttesek koreográfusai tuőben megkapták a forgatókönyvet, és ez alapján, valamint a hozzájuk látogató asszisztensek segítségével, megtanulták a jeleneteketKözben Itthon a magyar csoportok próbáltak, akik a fesztivál előtti napokban együtt készültek a gálaestre. A sokféleséget, eklektikusságot csak az egységes dramaturgia tartja egybe. A külföldi táncosok betétszámai színesítik a produkciót, de a figyelem minden esetben a magyar lakodalmi szokások felé fordul. A műsor még a fesztivál ideje alatt is alakul-formálódík, s így a gálaest egyszeri és megismételhetetlen előadás. Ügy gondolom, több estét, két-három előadást is megérdemelne ez a műsor a Szegedi Szabadtéri Játékok programjában. A közönség figyelme az utóbbi években egyre Intenzívebben fordul a népművészet felé. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a tavalyi gála sikere, a Röpülj páva! országossá nőtt mozgalma. vagy — hogy a legfrissebb példát említsük — Kerényi Imre rendezésében és Nóvák Ferenc koreográfiájával néhány napja a Margitszigeten bemutatott Cigányok című romantikus játék nagy sikere, melynek elemeit a tiszta cígányíölklórból merítették az alkotók. Erről a népművészetre irányuló fokozott figyelemről beszél Nóvák Ferenc. — Hiszem, hogy a folklórnak jövője van a magyar színpadokon, még operai szinten is. A közönség azonban ezeket a népművészetből táplálkozó produkciókat nem esztrádműsorokban szeretné látni, hanem Igényli a hagyományos színpadi műfajok önálló dramaturgiáját. Ilyen önálló dramaturgiai szálra kell fölfűzni a folklórelemeket, mint ahogy a Lakodalomban tettük a csárdással, gyertyástánccal, verbunkossal stb, Öriási fantáziát iátok például Rózsa Sándor históriájának ilyenfajta feldolgozásában. A dramaturgiai szálra föl lehetne fűzni nemcsak u híres betyár életének epizódjait, de a Szeged környéki népélet, az alföldi emberek szokásait, megjelenhetne benne J848, d* mindez folklórelemek — lakodalmas, regölés, siratok, betlehemek stb. — összefüggő láncolataként. Erre a feladatra nemcsak ragyogóan képzett együtteseket lehetne megnyerni, de kiváló zeneszerzőket, koreográfusokét la. Hegyen-völgyön lakodalom. Egy este a Dóm téren. Előtte sok-sok munka, Izgalom, idegeskedés, tervezés... Ml következik, ha a gálaest után kigyúl a fényfüggöny? — Egy hét pihenés, azután a belgiumi nemzetkőzi nyári akadémiára utazunk, A kéthetes mozgásművészeti akadémia néptáncszekcióját vezetem, s ott lesz a Bihariegyüttes is. Ez a meghívás a magyar néptánckultúra és folklórkutatás elismerése. Tandi Lajos