Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-17 / 165. szám

KEDD, 1975. JtTLlUS 17. Érthetőié tenni Madáchot Beszélgetés Marton Endrével, a Mózes rendezőjével Marton Endre kétszeres badtéri előadásokhoz. Az Kossuth-díjas kiváló művész, azóta létrejött szabadtéri jáa Budapesti Nemzeti Szín- tékokkal ütt nas, ház igazgatója második al- „,I , kálómmal rendez a szegedi csaladdá vált, mely gazdaszabadtéri színpadon. Ott színvonalas művekkel, volt 1959-ben, a felújított já- izgalmas előadásokkal színe tékok bölcsőjénél, amikor az síti a magyar szlnházkultú6 rendezői elképzelései sze- r6t- A kezdeti nagy, láwas rint került színre Kós Ká- örömök elülték, túl vagyunk roly történelmi drámája, a az első hullám igényes és Budai Nagy Antal. Azóta izgalmas produkcióin. Az új mindössze kétszer járt Sze- feladat, hogy művészileg geden, akkor is nézőként. mé* igényesebb, átgondolEgyszer rendezett szabadtéri tabb szabadtéri produkciókat előadást, két éve a Margit- csináljunk. Szegedre az a szigeten az Üri murit. Most nagy feladat vár, hogy szela 15. évadját ünneplő Sze- lemileg, kultúrpolitikáikig és gedi Szabadtéri Játékok pre- a műsorstruktúra tekintetémierjén, július 20-án az ő ben ú^ít8a me* önmagét, rendezésében léthatjuk Ma- Mert nem a szegedi játékok dách Imre drámáját, a Mó- színvonala csökkent, hanem zest, amelyet a budapesti kő- a többl magyarországi szaszínházi előadás alapján badtéri színház nőtt fel hozA szegedi nyár évről évre nak egy előrehaladott stádi- erősen stilizált táncokat, és adaptál a Dóm tér sajátos ÜJabb koncepciót kellerangosabb eseménye a Nem- umát mutatta feL Ezeknek a az élő tánc és zene alig meg- körülményeire. Hat színházi ne kidolgozni Szegeden, hosznagyszerű kompozícióknak változtatott anyagait is. szezont ért meg már a Mó- szabb, négy-hat éves műsorNéptáncművészek a liget színpadán A fesztivál folklórversenye zetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál. Hangját és jelentőségét egyrészt azok a nemes célok adják, amelyeket a rendezők tűztek eléje: szolgálja a népek barátságát azzal, hogy elősegíti a különböző nemzetiségű amatőr táncosok találkozását, lehetővé teszi egymás folklórkincsének megismerését. A szegedi fesztivál immár nemzetközi hírét-nevét gyarapítja azonban a táncbemutatók egyre magasabb művészi színvonala is. A lelkes szegedi közönség tapssal kifejezett elismerésén túl élénk figyelmet és érdeklődést váltanak ki az újszegedi folktöbbsége a magyar folklórkincs legszebb motívumait A két gyönyörű est után mindenképpen azt kell monzes-előadás, a háromszázadik terveket. Olyan ívet megalelőadás felé tart. Érdekes, és Kotnl> melyre fel lehet fűzni őrzi és egyszersmind új for- danunk. jól feikészült, szín- pálmai kirándulásnak ígérmába önti. A művészi alko- yonalas mflsorokat bemutató kezIk 8 szf«edl futató, tómunka e produktumai együttesekkel találkoztunk, mintegy összesürítik, egyút- Aközönség vlrtuóz táncosotal hangsúlyozzák a magyar ^ színpompós koSztümőfolklór jellegű tánc karakté- ket> impozáns sz£npadképe- előadásokról. res vonásait, jellegzetességeit ket láthatott ' " " " az évi műsorokat, s akkor szegedi nem egy lesz az Marton Endrével, a Virág- ország szabadtéri színpadai cukrászda teraszán beszél- között, hanem a szegedi lesz. gettiink. Először a szabadtéri Ezeket úgy mondom, mint természetesen vendég, aki nagyon szereti főleg a szegediről esett szó: Szegedet, drukkol sikereiért. a művészi ábrázolás szintjén tükrözik. — A magyarországi sza- — A Mózes több évadot Nem kell korrigálni az ed- badtéri játékok szülőanyja a élt meg a Budapesti NemA folklórjelleg elhalvónyu- di8 elmondottakat a verseny bzegedi. Legnagyobb jelentő- zeti Színház színpadán. Most lása, a közvetettebb ábrázó- tegnapi, harmadik estje után sége éppen ebben van. Két új körülmények között kell lési' igény természetesen a sem> amelyen a román, a kőszínházi évad között a felkülföldi együttesek műsorá- bolgár, a Zalai és a Csepel szabadulás után itt volt előA szovjet táncegyüttes mutatkozott be. 8zör szabadtéri előadás. A szovjet A tegnap befejeződött folk- felújított Szegedi Szabadtélórversenyek, a színházi bői is kitűnik, szakmai bemutatók a nép- (£ényképünkön a tóz* SÖRTtótaöST64" együttes, és a lengyel cso- árversenyt holnap szakmai ri Játékok megújulást hoAz idei folklórverseny port versenyprogramja pél- bemutatok követik. Az zott a magyar színházi életszínpadra állítani. Mit jelent a rendezőnek ez az adaptáció? — A mű szellemi mondanivalóján természetesen nem változtathatunk. A szíújabb bizonyság: ez a fesz- dául felmutatta ezt a jelen- együttesek a színházban muk^lM/SL* ía!!LéS séget, kompozícióik azonban tatják be a koreográfiai versenyre készült kompozóciókat a szakembereknek. külföldi elismerést. A szom- . , , bat és vasárnap esti bemu- mégsem hasonlíthatok a tatók szakmai elbírálása a Bartók vagy a Vasas műsonemzetközi zsűri — nem rában látottakhoz. Egy-két konnyu — feladata lesz. A tóncszámuk uavanis maidkozonség valamennyi együt- ugyanis maja tes műsorában gyönyörködik, nem az °Perett> va6y az udismerkedik a baráti orszá- vari szalontáncok világa fegok tánchagyományaival, el- lé távolodott "el a népi táncragadtatassal figyeli a néptánc művészeit, az amatőr be, és kedvet csinált a sza- nészi játék koncepciója is a Ma nyílik a nyári egyetem táncosokat A folklórverseny első két napján bemutatkozott négy külföldi és négy hazai együttes műsorát az általánosan értékelő, elismerő szavakon túl nagyon sokféle szempontTizedik alkalommal látja vendégül Szeged a Pedagógiai Nyári Egyetem résztvevőit: az ország minden részéből érkező pedagógusokat, külföldi szakembereket. Tegnap délután a városi tanácsházán Papp Gyula elnökhelyettes, a fesztivál intól. Nem véletlen, hogy a téző bizottságának elnöke fofolklórjelleget erősen őrző gadást adott a néptáncfesztitáncaikkal váltottak ki na- válón részt vevő együttesek Szociológia, szociálpszichológyobb tetszést. Ugyanez a vezetőinek, képviselőinek. A ^ári ^mté^akörei^z titka a szlovákiai, a tatabá- fogadason ott volt dr. Ortu- ünnepélyes megnyitó nyai, az Avas együttes sike- tai Gyula akadémikus, a kedden rének is. A jugoszláviai tón- zsüri elnöke, dr. Ozvald lm- lesz a cosok nehezen sorolhatók be re> a városi pártbizottság auditórium maximumában. ból vizsgálhatjuk. Produk- Hj™ felóUított cs°P°rtok titkára> JuháSZ JÓZSef' nökhelyettese. Ugyanitt hangzik el a mai első előadás is, amelyet dr. Ferge Zsuzsa kandidátus, az MTA Szociológiai Intézetének tudományos osztályvezetője tart Társadalmi struktúra és iskolarendszerünk címmel. Holnap három előadás szerepel a nyári egyetem progdélelőtt 9 órakor ramjában. amelyeket dr. Ritudományegyetem *oók Pálné. az OPTI tudományos csoportvezetője, dr. Majzik Lászlóné főiskolai tama, cióikat nemcsak a nemzeti táncok sajátosságai, hanem a koreográfiák egymástól elütő ijellegzetességei, a színpadra állítás módjai, a más-más előadói stílus és színvonal stb. is elkülöniti egymástól. A néptónemüvészet fejlődésének mai, felfelé ívelő szakaszában azonban szinte magától adódik, hogy egyetlen általánosan érvényes elv alapján csoportosítsuk a bemutatókat. Ennek lényege: a színpadon „életre kelt" koreográfiák különböző mértékben őrzik a táncok folklór jellegét. Korántsem arról van szó, hogy kevésbé találjuk értékesnek az élő tánctól, a népi hagyománytól erősebben eltérő kompozíciókat, mint azokat, amelyek kevés változtatással viszik színpadra a folklórkincset. Egyszerűen egy megállíthatatlan, törvényszerű fejlődési folyamat jelenségeivel találkozunk, amely lényegét tekintve nem más, mint a folklór és az úgynevezett htvatásos művészet egymáshoz való közeledése. A két versenynap bemutatói közül a Bartók és a Vasas együttes produkciója volt £z, amely ennek a folyamat-a Bemutattak ugyanis SZMT vezető titkára. az Megnyitóbeszédet mond Papp nár és dr. Kozma Tamás Gyula, a városi tanács el- kandidátus tartanak meg. Szobrok a parkban, fafaragások a Bartókban Ritkán találkozik az ember a szépség olyan nyilvánvaló és egyértelmű megjelenésével a mai művészetben, mint amilyennel a második szegedi szabadtéri szoborkiállítás két kiállító művésze, Tóth Valéria és Kligl Sándor örvendeztetett meg bennünket. A fiatal hódmezővásárhelyi művészházaspár első önálló tárlatát vasárnap délben nyitotta meg dr. Trogmayer Ottó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója. A nézők első élménye a szobrok szépsége. A művekből áradó tisztaság, emberség, harmónia. A Tanácsköztársaság úti sétányon, a Sajtóház előtti parkban naponta százak és százak nézegetik a két fiatal szobrász alkotásait. Nem mehetünk el szó nélkül e vállalkozás — a kiállítás a Sajtóház Művészklubjának és a Móra Ferenc Múzeumnak közös rendezése — népművelési, művészetnevelő, ízlésformáló missziója mellett. Olyan emberek találkoznak itt a parkban levő szobrokkal — a képzőművészettel —, akiknek nagyrésze gátlásoktól, kisebbségi érzésektől fékezve, vagy éppen érdektelenségtől bénítva nem lépik át kiállítási termek ajtaját. De itt az utcán, a parkban, a téren, séta közben belebotlanak a „művészetbe". Megállnak a szobrok előtt, hátrább lépnek, körbejárják. Találkoznak a szobrokkal, művészek alkotásaival. Szemtől-szembe gyönyörködnek Tóth Valéria mélyen emberi szobraiban, Kligl Sándor ötletes plasztikájában. Tóth Valéria portrékat és figurális kompozíciókat mutat be ezen a szabadtéri tárlaton. Köztük olyan lírai plasztikákat, mint amilyen a Merengő, Töprengő, Vízparton, Térdepelő. Nőalakjai a test szépségéről éppúgy vallanak, mint a mozgás kifejező erejéről, a mozdulat harmóniájáról. Fiú-szobrának kamaszos vonásait ellenpontozza az Anya gyermekével című nagyméretű szobrának tudatosan felnagyított néhány részlete. Külön tanulmányt érdemelne e kompozíció; ahogyan az anyatest különös, emberi domborzata óvja-védi a kisgyermeket. Portréi közül a Nausika című leányarcmás és a Szabó Miklós portréja című reneszánsz portrékat idéző szobor emelhető ki. Kligl Sándor néhány nagyszerű ötlettel — Festő, Fel-. találó —, portréval — Szemethy Imre portréja —, állatszobrával — őzikék — és rézdomborításokkal díszített kaputervével hívja fel magára a figyelmet. Ragyogó ötletből igazi plasztikát tud teremteni, olyan szobrot, amelynek már nemcsak maga az ötlet a csattanója, hanem a plasztikai kifejezésmód, a szobrászi fogalmazás is. Rézdomborítással díszített kaputervét egyelőre tervnek érezzük, bár a domborítás-betétek ragyogó ritmusérzékről és felületi megmunkálásról tanúskodnak. Legérettebb és legmegragadóbb alkotása az Alvó című szobor. A különös és bonyolult téri helyzetben levő női figura harmonikus szoborrá, nemes plasztikévá, érett művé válik Kligl Sándor kezenyomán. Ha néhány mondatot idézünk Polyák Ferenc fiatal népi fafaragó vallomásából, kulcsot kapunk a Bartók Béla Művelődési Központban tegnap megnyílt kiállítás megértéséhez: „A forma, a mozdulat érdekel, hogy a száraz anyagot én alakítom, formálom kézzé, lábbá, fejjé — úgy, ahogyan látom a pa? rasztot, vagy amit éppen faragok. Az ember érdekel elsősorban, külső mozdulataival, belső indulataival együtt... Szívemhez nőtt a pusztai ember, mint ághoz a virág, vershez a dal. Faragom őket, amint citeráznak, amint elalszanak egy kenyérrel a hónuk alatt..." Nagy, vágott felületekkel dolgozik. Szobrain semmi felületi játék, részletezés, mellébeszélés. A tömör, a summázott lényeg minden faszobra. Tőmondatos egyszerűség. A tisztánlátó ember fömörítő igénye. Ugyanakkor szilárd és nyugalmas egyensúly, biztos szerkezet, határozott ritmus. Farag körtefába, dióba, szilbe, tölgybe; készít körplasztikát és domborművet. Szoborcímei között ilyenekkel találkozhatunk: Korhely Pista, Nekaszélj Pista bácsi, Pali bácsi a citerájával, Sárkány néni, Lámpás asszony, Orvos a tanyán, Olvasó paraszt. Egy fiatalember — 1945-ben született — műveit láthatjuk, melyekben ősi tisztaságukban él és folytatódik a nép évezredes művészete. Egy patak, melynek eredője tiszta forrás. „ - Tandi Lajos régi. Minden más azonban teljesen új. A téves elképzeléseknek — látványosság, nagy tömegeket mozgató rendezés, óriási statisztéria — ellenáll a madáchi mű ereje. Viszont a forradalmi, drámai gondolat a szegedi Dóm téren igazi mélységeket kap. Madách monumentális goodolatal betöltik a monumentális teret. A népvezér és a vezetettek drámájában a tömeg nem massza, hanem sokarcú nép. bizakodó és hitetlen, segítő és visszahúzó erő, mely hatalmas küzdelemben válik nemzetté. A nép nem dekoratív elem, hanem e darab 'főszereplője. Ezért van mindenkinek szerepe, minden egyes szereplőnek koreografált mozgása. A Budapesti Nemzeti Színház stúdiójának tagjai, a hat év óta működő stúdió volt tagjai és a Szegedi Egyetemi Színpad színjátszói vesznek részt a Mózes által vezetett „nagy menetben". Ezen a téren, a dóm előtti előadáson láthatóbbá és érthetőbbé kívánjuk tenni Madách nagy gondolatait. Ezt segíti a színpadkép, melynek két eleme van, a sivatagot megjelenítő térszínpad és a színpad fölé hajló ég. A gondolatok vizuális megjelenítését több újdonsággal is igyekszünk elősegíteni. — Kérjük, néhány mondatban fogalmazza meg a mü mondanivalóját. — A Mózes a vezetők és vezetettek drámája. A nép által választott vezér megtanítja nemzetté válni a rabszolgaságban szenvedő tömegeket. A madáchi mű egyik lényeges gondolata, hogy minden kis nemzetnek joga van a szabadságra és függetlenségre. Arról szól a darab, hogy az a nemzedék, mely óriási küzdelmek, áldozatok árán sikerre viszi a nemzet sorsdöntő vállalkozásait. beleroppan a hatalmas vállalkozásba azért, hogy a következő nemzedék eljusson az ígéret földjére. Érről a hősi, drámai menetről szól Madách Imre színműve; a Mózes vezette népről, a szabadság akaráséról és győzelméről. T. L.