Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-17 / 165. szám

KEDD, 1973. JÚLIUS 17. Aratóünnep Forráskúton Vasárnap Forráskúton a nyári munkák befejezésével aratóünnepet tartott a falu népe. Korán reggel a lá­nyok már az új búzából fontak díszes koszorút és a házaknál elkészültek az új lisztből sütött kenyerek. Dél­után került sor a „hívoga­tóra", vagyis a szokás sze­rint a faluijeliek összetoboro­zására, hogy a kenyérszegés ünnepélyes aktusa után az aratóbálon is együtt legye­nek a falubeliek, amelyen az új kenyér kisorsolására, és vidám mulatságra kerül sor. Ha az egykori formákat, ré­gi vágyakat át is alakította az élet, a forráskútiak játé­kos kedvén, közösségformáló, hagyományőrző ünnepein mégsem tudott kifogni. Tej, hús, export Á szarvasmarha program napjainkban 3. Az elmúlt másfél évtized alatt négy alkalommal se­gítette központi intézkedés hazánkban a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztését. Olyan tartási, takarmányozási mód­szerek alakultak ki, amelyek hústermelésünket európai át­lagszínvonal fölé emelték és az állatállomány számszerű csökkenése ellenére is egyre növekvőbb árutermelést mu­tattak. A külföldi, elsősorban olasz tapasztalatok alapján több nagyüzem próbálkozik intenzív hizlalással. Ebben az évben az exportra kerülő ál­latok 50 százalékát intenzí­ven hizlalják. A szarvasmarhaprogram egyik legfőbb feladatául tűzi ki a hasznosítási irányok szétválasztását és a nagy­üzemekben a termelés szako­sítását. Mit mond erről Horn Artúr akadémikus? — A szarvasmarha-te­nyésztési kormányprogram végrehajtása során a geneti­kailag jól megalapozott po­pulációk kialakítása és az or­szágos szarvasmarha-állo­mány hús- és tejtermelésé­nek specializálásán át a meg­felelő optimalizálás különö­sen időszerű. Nem lehet egy fajtában gazdaságosan egye­síteni a tej és a hústermelés optimális arányait. Töreked­ni kell a minél nagyobb te­henenkénti tejtermelésre, a növekvő termelési költségek ellensúlyozására, a termelés gazdaságosságára. Ezért ugyanannyi tejnek az elő­állításához minél kevesebb tehénre van szükség — mon­dotta Horn Artúr akadémi­kus. — Amíg a tejtermelés­ben elképzelhető egy optimá­lis típus, ami sok és kon­centrált tejet termel, jól le­het géppel fejni, addig a hústermelés terén egyetlen fajta sem képes egymaga az igényeket kielégíteni. Ha jól hizlalható típust állítunk elő, akkor gazdaságtalanná válik a borjúelőállítás és megfor­dítva. Ha optimálisan akar­juk a tej- és marhahús-ter­melésünket megoldani, a megfelelő típusok genetikai kombinálása: a tejelő, vala­mint a hústermelő anyai és apai vonalak szétválasztása jelenthet megoldást. Korlátlan export A szarvasmarha-ágazat húshasznosítási irányát azért is érdemes szorgalmazniuk a mezőgazdasági nagyüzemek­nek, mert a külföldi piaco­kon a magyar vágómarha és marhahús igen kedvelt cikk. Az elmúlt esztendőben vágó­marhából több mint 200 ezer darabot, marhahúsból mint­egy 1600 tonnát exportál­tunk. A fejlett tőkés or­szágokba irányuló népgazda­sági exportból ez 16,9 szá­zalékkal részesedett. Lénye­ges, hogy a vágómarha és a marhahús exportjának nagy­ságrendje olyan, hogy a ter­melés kisebb emelkedése is óriási jelentőségű, hiszen minden 1 százalék többlet ár­bevétel több mint X millió dollárnyi valutát jelent. A számítások és az előre­jelzések szerint a jövőben Nyugat-Európában, az Euró­pai Gazdasági Közösség tag­államaiban és az egyéb eu­rópai országokban a fogyasz­tói kereslet meghaladja a termelést Vagyis megtart­hatjuk exportpiacainkat, sőt amennyiben sikerül erőtel­jesebben növelnünk expor­tunkat, minden mennyiség­ben számíthatunk partnerek­re. 1980. táján 270—330 ezer darab vágómarhát, 2800—3500 vagon marhahúsexportot bo­nyolíthatunk le. A szarvasmarha-tenyész­tés komplett fejlesztési prog­ramjában tehát lényeges a húshasznosítású állományok gyorsabb ütemű elterjesztése. Házunk táján A Szeged környéki mező­gazdasági nagyüzemekben is érezteti hatását a szarvas­marha-program. Kis eltoló­dás észlelhető a vetésszerke­zetekben. A megyei gazda­ságokban a takarmánytermő terület 6,5 százalékkal emel­kedett, ezen belül az abrak­termő terület 8,4 százalék­kal. Az évelő pillangósoké 6,8 százalékkal, de a szántón belőli aránya 9,7 százalék, a tervezettnél alacsonyabb. Az állattenyésztés eredményei általában elmaradtak a ter­vezettől. A szakosított te­lepek üzembe helyezése, be­népesítése elhúzódott. Ennek oka részben megfelelő alap­anyag hiánya, részben pedig pénzügyi problémák. A szarvasmarha-állomány a termelőszövetkezetekben 3 százalékkal, az állami gaz­daságokban 1,7 százalékkal emelkedett, míg a kisüze­mekben 4,1 százalékkal csök­kent. Az elmúlt évben az évi átlagos tehénállomány a nagyüzemekben 3,6 száza­lékkal több volt, mint a megelőző esztendőben. Ta­valy a szakosított tehenészeti telepek közül nyolcban a be­népesítés meghaladta a 80 százalékot, 12 részlegesen üze­melő telepnél 50 százalék körül alakult, 5 telepet pedig épí­tettek. A 25 szakosított tehe­nészeti telep kapacitása 10 ezer 200 férőhely. Napjainkban is jó néhány probléma okoz gondot a te­henészetüket, illetve szarvas­marha-állományukat fejlesz­tő közös gazdaságokban. Kü­lönösen ott, ahol a fejlesztési alapot terhelő kötelezettség és a várható nyereség nin­csen összhangban. Néhány gazdaságnál a beruházási for­góalap hitelállomány, és a visszatérítendő állami jut­tatás összege olyan magas, hogy az évi kamatteher a nyereség jelentős részét le­köti. Ezek az üzemek a sza­kosított telepek benépesíté­séhez újabb forgóalaphitele­ket, 8 százalékos kamattal, nem tudnak felvenni, s így a meglevő kapacitás kihaszná­latlan. Támogatás szükséges Ez év végére valamennyi szakosított tehenészeti telep elkészül. Háromezernél több tehén beállítása válik szük­ségessé '.ónban mint a kis­kundoi :smai, dóci telepen tapasztaltuk, pénzügyi prob­lémák nehezítik a benépesí­tést. Ez részleges üzemelés­hez és kedvezőtlen gazda­ságossághoz vezet. Elengedhetetlen és alapve­tő népgazdasági érdek, eze­ken az elkészült új, elég drága telepeken minden fé­rőhelyet kihasználjanak. Eh­hez ismételten anyagi támo­gatásra Van szükségük a ter­melőszövetkezeteknek, de ha már egyszer nagyarányú be­ruházásba, profilátalakításba kezdtek, a befejező aktust mindenképpen illik tőkével támogatni. Mást úgyse tehetünk. Sz. Lukács Imre A földrajzban járatosak tudják, hogy van Afrikában egy vulkán, amit a múlt szá­zad híres magyar tudósáról, Teleki Sámuelről neveztek el. Ezt a „keresztapaságot" hazánkfia azzal érdemelte ki, hogy elsőként jutott el a Ki­limandzsárón L.Z örök hó ha­táráig, megmászta a Mount Kenyát, és ő fedezte fel Af­rika két nagy sóstavát, és a róla elnevezett vulkánt is. aki a tolmács szerepét is be­tölti majd, számítástechnikai tudományos kutató. Az ex­pedíció egészségügyi felelőse természetesen orvos. — Ötö­dik éve készü­lünk erre MERRE VISZ AZ ÜT? nek szánják, s aztán követe kezik az igazi nagy cél: a Ki­limandzsáró. Addig azonban majd újabb 1000 kilométert kell autózniuk; keresztül Tanzánián, hogy tábort ver­hessenek közvetlenül a hegy­csúcs alatt. MUNKÁSTÓL MÉRNÖKIG Most, csaknem egy év­századdal később 17 magyar indul el, hogy meghódítsa Afrika hegycsúcsait. Egyikük sem számít arra, hogy nevét be­írják majd a tudomány nagy­könyvébe, mégis hihetetlen szorgalommal, kitartással készültek az elméleti és gya. korlati tudást követelő expe­díciós feladatra. Kik ezek a vállalkozó ked­vű emberek, akik igazi ama­tőrökhöz illő • lelkesedéssel, de profikhoz méltó hozzáér­téssel állították össze expe­díciójuk programját? Valamennyien — egy ki­vételével, aki hivatásos gép­kocsivezető — a Magyar Tu­rista Szövetség különböző egyesületeinek kipróbált tag­jai. Budapesti és miskolci, ózdi és dorogi turisták. A legtöbben műszakiak, van közöttük fizikai munkás, technikus, néhányan diplo­más mérnökök, egy pedig, Á közélet hírei BUDAPESTRE ÉRKEZETT A CSKP KB PARTMUNKASKULDÖTTSÉGE A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának meghívására hétfőn Budapestre érkezett Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának párt­munkásküldöttsége Iljic Sychranak, a Központi Bizottság osztályvezetőjének vezetésével. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője fogadta. Jelen volt dr. Zoltán Rabay, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövet­ségének tanácsosa. . KUWAITI MINISZTER HAZÁNKBAN Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter meg­hívására hétfőn Budapestre érkezett Abdullah Al-Ghanim kuwaiti vízügyi és energiaügyi miniszter. Itt-tartózkodása alatt tárgyalásokat folytat a magyar—kuwaiti gazdasági kapcsolatok szélesítéséről, különösen a gépipar és a villa­mos energiai berendezések és eszközök témakörében. A repülőtéren fogadására megjelent dr. Horgos Gyula és Fer­ró József, a Magyar Népköztársaság kuwaiti nagykövete. VÖRÖSKERESZTES KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT MONGÖLlABA A Mongol Vöröskereszt meghívására Ortutay Zsuzsa, a Magyar Vöröskereszt alelnöke és dr. Madár János országos vezetőségi tag hétfőn Ulánbátorba utazott. A két Vöröske­reszt együttműködésének kérdéseit vizsgálják, s tanulmá nyozzák a Mongol .Vöröskereszt munkáját. Szervezési kiállítás A vállalati szervezés fej­lesztéséről szóló kormányha­tározat végrehajtásához kap­csolódó kiállítást nyitott hét­főn dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter első helyettese a Duna-Inter­continental szállóban. A jú­lius 2-ig megtekinthető kiál­lításon hét hazai kereskedel­mi vállalat és szövetkezet, valamint csehszlovák, jugo­szláv és olasz cég mutatja be szervezés- és számítás­technikával összefüggő be­rendezéseit, készülékeit, s a korszerű irodafelszereléseit. Mivel a Belkereskedelmi Minisztériumnak kell gon­doskodnia a szervezéstech­nikai cikkek forgalmazásáról, ennek érdekében hozták lét­re a BÚTORÉRT, az OFO­TÉRT és a PIÉRT vállalat közreműködésével a szerve­zéstechnikai és irodaszervező kereskedelmi társulást, amely a mostani kiállítás után ér­demben jövőre kezdi meg működését; az értékesítésen kívül gondoskodik ,a korsze­rű szervezéstechnikai cikkek elterjesztéséről, az általa for­galomba kerülő eszközök ter­I melési hátteréről, s tanács­adó szolgálattal segíti termé­Nteinek felhasználását. a 120 napos útra — mondja Orbán Pál, aki az Egyesült Villamosgépgyár elektrotech­nikusa és egyben az expedí­ció vezetője. — Néha úgy érzem, hogy talán nehezebb volt eljutni az indulásig, mint feljutni majd a sokezer méter magas hegycsúcsokra. Magyarországon nincsenek hagyományai a korszerű hegymászó expedícióknak. Igyekeztünk minden tapasz­talatot megszerezni könyvek­ből. Végigtanulmányoztuk korunk nagy hegymászóinak naplóit, és közben állandóan gyakoroltunk is. Noha sokan kinevettek bennünket, sőt a kabaréban tréfát is írtak ró­lunk, mert a pilisi hegyek­ben tréningeztünk, mi azon­ban nyugodtan állítjuk: fel­készülten indulunk a nagy útra. Merre visz a magyar Afri­• ka-expedíció útja? A Szuezi-csatorna lezárása óta Közép-Keletafrikát csak a Jóreménység fokának kö­rülhajózásával lehet megkö­zelíteni. Az expedíció ezért választotta a szárazföldi utat. Autón indulnak és keréken teszik meg az utat egészen Rijekáig, a jugoszláv tenger, parti kikötőig, ahonnan a MAHART egyik hajója át­szállítja az expedíciós autó­kat Egyiptomba. Az embe­rek repülővel utaznak Kai­róba. Onnan ismét az autók­kal indulnak végig a 800 ki­lométeres Nubiai sivatagon. Khartum után keletre for­dulnak, és átvágnak Etiópi­án, a fővárosig, Addisz Abe. báig. Rövid pihenő után to­vább Kenyába, Nairobiba, ahol megkezdik a felkészü­lést a Mount Kenya csúcsá­nak megmászására. Ezt az 5200 méter magas hegyet csak amolyan bemelegítés­TUDNAK CÉLBA LÖNI Az expe­díció tag­jai jól tudják, hogy nem valami ünnepé­lyes sportrendezvényre in. dúlnak. Ütjük során komoly veszélyekkel kerülhetnek szembe. A dél-etiópiai siva­tagban például még szép számmal élnek hegyi lakók, akik — az útleírások szerint — először lőnek, és aztán kérdezik meg, hogy ki is volt az illető. Tanzániában és Kenyában már barátságo­sabb emberekre számíthat­nak a magyar Afrika-utazók, legföljebb néhány kiéhezett oroszlán akad az útjukba. Mindenesetre valamennyien gyakorolták a célbalövést, és fegyvert is visznek maguk­kal. Ami az útviszonyokat il­leti, nem lesz könnyű le­győzni a sivatagot. Komoly próbatételt jelent majd a homoktengerben néha elve. sző utakon való közlekedés. A lényeg azonban mégis csak a hegymászás. A Kili­mandzsáróra fel lehet jutni egy háromnapos „kitapo­sott", viszonylag könnyen járható úton is. A magyarok azonban azt tervezik, hogy alpinista arany-diplomával térnek haza erről az útról. Ehhez pedig arra van szük­ség, hogy az égbenyúló szik. lafalat a legnehezebb oldal­ról másszák meg. Az expedíció tagjai már megkapták a különböző oltá­sokat, a podgyász is készen áll a csomagolásra. Nagyon sok mindent kell elhelyezni az autókon, hogy semmiben ne legyen hiányuk. Közben fel kell készülniök arra is, hogy amikor majd autó nél­kül, gyalog Indulnak neki az útnak, kevés holmival a há­tukon, jól bírják a hegymá­szást. A tervek szerint a magyar Afrika-expedíció rö­videsen elindul. Pálos Miklós Új gépek: jobb termék Üj csomagológépeket állí­tanak munkába a tejipari vállalatok: korszerű beren­dezésekkel javítják a tejter­mékek minőségét. A tervek szerint 1974 közepéig az egész országot ellátják félli­teres zacskós tejjel is. Az eddiginél nagyobb mennyi­ségben kerül az üzletekbe a műanyag poharas tejföl, jog­hurt és kefir. Az év végén az étkezési túró 80 százalé­kát is korszerű csomagolás­ban vásárolhatják a fogyasz­tók. Az ömlesztett sajtok minőségét javítja az úgyne­vezett tömlőcsomagolás. így gyártják ma már az Olim­pia, a Frankfurti és az Alpe­si ömlesztett sajtot. > 1

Next

/
Thumbnails
Contents