Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-13 / 136. szám

101 SZERDA. 1973. JÚNIUS 13. Kaput nyitott a balatoni úttörőtábor A Zánka és Akaii között levő balatoni úttörővárosba kedden, tegnap megérkeztek az első táborozók. Az ország különböző vidékéről az a 750 úttörő vette birtokába elsőnek a tábort, azok akik részt vettek az éneklő ifjúság pályázaton és legjobban szerepeltek az ifjú egészségőr vetélkedőn. A balatoni úttörővárosban — miközben tovább folyik a nyári szállások, a főépület,,a könyvtár, a múzeum, a gyermekalkotások galériája és a tábori kórház építése, — a piros nyakkendős úttörők már megkezdhették a nyaralást. (MTI) Befejeződött a KISZ oktatási éy Az 1972—73. évi KlSZ-oktatás Szeged városi tapasztalatait értékelte a KISZ Szeged városi bizottsága tegnap délelőtti ülésén. Az Ifjúsági Ház tanácstermében megtartott ülésen az oktatási bizottság munkájáról Kiss Piroska agitációs és propagandatitkár számolt be. Szólt a 186 oktatási körben végzett munkáról, megállapította, hogy a csoportok feldolgozták az MSZMP 1972 novemberi határozatát, és az ifjúsági törvényt. Erősödött a vitaszellem, és nagyon sok, napjaink által felvetett problémát vitattak meg. Elmondta, hogy a KlSZ-propagandlstákat ideológiailag és módszertanilag megfelelően készítették fel. A KISZ Szeged városi bizottságának tegnapi ülésén Lénárt Béla szervező, titkár előterjesztette az 1973. évi vezetőségválasztás előkészületeiről megfogalmazott intézkedési tervet. Új kenyérgyár épül Automatizált kenyérgyár épül Hódmezővásárhelyen. Az építésre és a berendezésre mintegy 40 millió forintot költ a Csongrád megyei Sütőipari Vállalat. Az új gyár két év múlva üzembe lép. Védjük a fákat! Gyerekek-buszon, villamoson A szegediek szeretik a fákat, nemegyszer szóltak már „erdekükben", és mennyi, de mennyi cikk jelent meg lapunkban is a parkok, a fák védelmében. Most is arról szól B. J.-né (Tarján 320.) levele, hogy a kiültetett kis fákat senki nem öntözi, a gyerekek gyakran megcibálják, még az a csoda, hogy képesek zöldellni és növekedni. Bizony jó lenne, ha a szülők komoly magyarázattal megemlítenék a nagyobbaknak. A kisebbeknek megteszi az olyan kedves, meseszerű figyelmeztetés is, ahogy levélírónk beszélgetett az óvodásokkal, akik elgondolkodva hallgatták a meséjét, miszerint az a kis fának fáj, ha rugdossák és rángatják. Szinte oázis a városrészben a Csillag téri óvoda környéke, ahol meghagyták a hajdani fákat, amelyek egykor a kiskertekben, most pedig az óvoda bekerített udvarán díszlenek. Szinte belefájdul az ember szeme, ha nem lát maga körül zöldet, csak betonfalakba ütközik a tekintet — írja egy tarjáni levélírónk. Felveti a kérdést: a Retek utca környékén most szanálnak sok régi házat, s felvonulnak majd a területen az építők. Ahogy a nagy gépekkel dolgoznak, nyilvánvaló, hogy elpusztul a növényzet, de nem lenne-e meggondolandó, hogy csak azokat a fákat vágnák ki, amelyeket óhatatlanul szükséges? így is bizonyára sok meghagyott fa nem éli túl az építési időszakot, de ha csak néhány is kibírná, mennyivel kedvesebb lenne a környék, hiszen az ott felépülő házakba beköltöző embereknek különben legalább tíz évet kell várniuk, amíg barátságos park zöldell, árnyékot adó fák felnövekednek. A javaslat meggondolandó, az építőknek továbbítjuk a kérést, ők döntsék el, megoldható-e, hogy meghagyják azokat a fákat, amelyek nincsenek útban. Valljuk be, még nem vált vérünkké, hétköznapi tulajdonságunkká, hogy segítsük egymást, udvariasak legyünk. Ezért inkább pirulni kell, mintsem örülni, ha egy kétgyermekes kismama tollat ragad azért, hogy valaki ülőhelyet adott neki és gyermekeinek a buszban, átvette nehéz- csomagját és lesegítette a járműről. Pirulni azért kell, mert ezek szerint ez nem olyan hétköznapi eset, amire a gyermeket sok törődéssel és gonddal nevelő édesanyák mindennap és bármikor számíthatnak. Pedig a természetes mégiscsak ez lehne! Nem könnyű gyerekkel utazni, buszon se, villamoson se, és mondanunk sem kell, hogy azt tartjuk helyénvalónak, ha megkönnyítjük a szülők számára a gyermekkel való utazást. A legtöbb szülőnek nem szól az a levél, amelyet Ronyecz Lajos (Kátay utca 19.) olvasónk írt, amelyben egy olyan történet kerekedik ki, amiből világos: néha a szülők viszsza is élnek azzal, hogy udvariasan előreengedik és leültetik őket gyermekeikkel. A levélben szereplő fiatal házaspár ugyanis azon az esős napon megengedte kislányának, hogy sáros lábbal a villamos ülésére álljon, s amikor emiatt szóváltásra került sor, kiderült, hogy azért nem ültek le a gyermekkel, nehogy ruhájuk összegyűrődjék. Valóban megvan az esetnek az a tanulsága, ami miatt levélírónk megírta: amilyen kárt magunknak nem szeretnénk, ne okozzunk másnak se. Ha a magunk ruhájára vigyázunk, ugyanúgy a másokéra is kell. Válaszol az illetékes Múlt heti Postaládánkban üzentünk egy kismamának, hogy a Delta Kereskedelmi Vállalat vevőszolgálata szerzett kisbabája számára kettes méretű Rugi-nadrágot. A Gyógyászati Segédeszközök Gyára fiókvezetője levelet küldött emiatt szerkesztőségünknek, amelyben megírja, hogy a reklamált és annyira fontos, betegséget megelőző bébinadrágokat minden méretben gyártják, és a Vegyi Nagykereskedelmi Vállalat hozza forgalomba. Amilyen mennyiséget a nagykereskedelem rendel, annyit szállít a vállalat. Ha esetleg az Itteni nagykereskedelmi vállalat raktárában nem volna, a Budapesti Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalathoz forduljanak, ott minden mennyiségben kapható. Most már csak a vevők csodálkozhatnak: ha ez ilyen egyszerű, miért nincs akkor az üzletekben is? A rakpart regénye yy Mindenki védje magát!" Menekültek sátrai a vár (etején. Egykorú felvétel A fenyegetés ott volt már a kiegyezés évében, 1867ben, amikor Szegednél 722 centiméterre nőtt az ár, 1876-ban pedig már 786 centiméteres árhullámot mutattak a mércék, mintegy „jelezve", hogy a „Tisza árvizeinek szintje a szabályozás kezdete óta — és különösen az alsó szakaszon — fokozatosan emelkedett, vagyis az árvízveszély is növekedett, a védműveket pedig az emelkedő árvízszintnek megfelelően kellett erősíteni és magasítani". A vizek a felsőbb szakaszokon élénkebben jártak az esést növelő átvágásokkal, a töltések pedig védelmet nyújtottak a terpeszkedő kiöntések ellen. A Tisza alsóbb szakaszán azonban a kedvezőbb hatások viszályára fordultak az objektív adottságok és a szubjektív megfontolások miatt. S ehhez jött még a természet kegyetlen játéka. Erősen vizes, csapadékos periódust jegyzett fel a meteorológia 1876-ttól, s akik a vizek járását hivatalból ismerték, azok előtt nem volt kétséges a gyűrűződő veszedelem bekövetkezése. Az ármentesítéstől akkor még külön utakon járt a folyószabályozás, a Tisza-völgyi társulatok egymással ellentétes érdekek mozgatta tevékenysége még súlyosbította a helyzetet. S ebbe nem avatkozott, nem ártotta bele magát a kormány. Inkább hallgatólagos alapállása az volt, hogy „az árvizek ellen mindenki védje magát". Sőt, hatalmi szóval nyomták rá a pecsétet a -Percsora—szegedi Armentesítő Társulat létrejöttére, amely „az ország legnagyobb hitbizományának ura, a Pallavicini-család számóra lehetővé tette, hogy vizenyős rétjeit Szeged anyagi hozzájárulásával mentesítse az árvizektől". A gyilkos, a városra rákényszerített kalandért pusztulásával fizetett Szeged, mert őrgróf Pallaviciniék percsorai öblözetében kiépítetlen és rosszul alapozott, lakóhelytől távol esett a belvizektől is áztatott petresi gátszakasz. Ott szakított végzetesen a mellékfolyók együttes árhullámaival tetőző Tisza. Minden tényékő együtt hatott: a város anyagi túlterhelése és emiatt elfordulása a társulat munkájának segítésétől; a Tisza decemberi magas vízállása 1878 —79 telén, majd az olvadással párosult február végi esőzések; szélvihartól tajtékzó hullámverés. Más védvonalak nem voltak, mert a vasúti töltésekhez nem engedett hozzányúlni az államvasutak; a várost védő körtöltés pedig csak sürgetett terv volt, kellő megvalósítási erély nélkül. Március 12-én Szeged fekete éjszakája bekövetkezett, a hajnal csak romjait találta meg a városnak. S ami a nagyvíz, a katasztrófa után következett, a bajok összefüggéseinek láncolatában kl-kl a másikat okolta. A királyi gyorsaság március 17-én is mintha ezt szimbolizálta volna, hogy a „felséges" személy puszta látogatása lecsillapítsa a kormányra szórt átkokat. A pusztulást szemlélő I. Ferenc József magához intette Herrich Károly miniszteri tanácsost, a Tisza-szabályozási rendszer elő- és hálramozdítóját, és megkérdezte tőle, mi a segítés első módja, Herrich ..a víz levezetését és az alföldi vasút töltéseinek emelését jelölte meg". Mélyen hallgatott Szegedet sújtott Jpűnös mulasztásainak sorozatáról, sőt, május 12-én egy Budapesten tartott előadásában Szegedet okolta pusztulásáért, mert 185Jben ellenállt a Maros tervezett levezetése ellen, mondván, hogy a két folyó város előtti elválasztása csökkentené az egész vidék víziforgalmi jelentőségét. Herrich arról hallgatott, hogy bár korábban ő volt a Maros torkolata áthelyezésének, Üjszeged mögötti elvezetésének kezdeményezője — jóval a város alá —, később maga fordult szembe a tervvel, éppen az Osztrák Államvasutak érdekel védelmében. A katasztrófa előtt másfél évtizeden át Szeged folytonos panaszai a víz fenyegetése miatt a kormány előtt nem találtak meghallgatásra. 1869-től „kilenc fölterjesztése jutott levéltárba". Hogy erről vádaskodásában nem tudott volna Herrich? Ha hallgat, talán bölcs marad, s nem olyan súllyal feslenek fel a hibák, amelyek mellett is „a Tisza szabályozása és völgyének ármentesítésére — az átvágások és töltésezes együttes alkalmazásán kívül — más alkalmas eszköz és módszer nem volt... Hazai és külföldi tapasztalatok és vélemények egyaránt bizonyítják, hogy a Tisza-szabályozás alapelvei helyesek. Csak a kivitelezés hibáit bírálták". Lődi Ferenc Szerkesztői üzenetek Az állati termékek behozatali és kiviteli T. Antal (Egressy Béni u. 6.) Humoros levelétől csak azért nem lettünk vidámak, mert intézkedni az ügyben nem tudunk, az étterem panaszkönyvébe szíveskedjék beírni a kifogásokat. „Három szenvedő" jeligére: a gyógyszert, ami az Önök számára olyan fontos lenne, Csehszlovákiából kapjuk, és a Kígyógyógyszertár információja szerint "június 20-a körül érkezik a szállítmány. R. ,Vincéné (Röszkel utca 10.) nem tudunk választ adni, kérésével forduljon a DÉGÁZ-hoz. Ugyancsak a DÉGÁZ-zal kapcsolatos dr. K. Lászlóné (Pusztaszeri utca 7.) olvasónk levele, amelyet továbbítottunk a vállalathoz, tőle kap választ, özv. F. Béláné (Lenin krt.) nem tudunk az ügybe beleszólni, úgy gondoljuk, az volna a megoldás, ha szomszédjával megbeszélné a sok nézeteltérés okát. L. Mihály (Remény utca 44.) nem tudunk önnek igazat adni, a legtöbb ember egyáltalán nem sajnálja, hogy Móravárosban becsukták a kocsmákat. Az állatjárványok behurcolásának megelőzésére a Magyar Népköztársaság illetékes szervei elhatározták, hogy az utasforgalomban kézipoggyászként mindenféle állati terméket, húst, húskészítményt, tejet és tejterméket az ország területére behozni tilos. A tilalom megsértőitől a vámhatóságok az ilyen termékeket anyagi térítés nélkül elkobozzák és megsemmisítik. A korlátozás alól kizárólag a konzervek képeznek kivételt. Tekintettel arra, hogy több ország — Csehszlovákia és Románia — azonos korlátozásokat és rendszabályokat léptetett életbe, és ezek további kiterjesztése várható, az illetékes szervek felhívják a hazánkból külföldre kiutazók figyelmét, hogy állati eredetű terméket ne vigyenek ki és külföldről se hozzanak magukkal. Orvosi tanácsok a nyári fertőzés megelőzésére A nyári időszak egyik leggyakoribb betegsége a bélhurut. A kórokozó baktériumok, vírusok általában a szájon át kerülnek a ..bélrendszerbe, ahol elszaporodnak és megbetegedést idéznek elő. Az is előfordul, hogy a fertőzött egyén maga nem lesz beteg, de a kórokozók közvetítésével embertársai egészségét veszélyezteti. A nyári melegben elszaporodnak a legyek: ellepik az élelmiszereket, terjesztik a fertőzést, s a melegebb időszakban könnyen elszaporodó kórokozók bélhurutos járványokat idéznek elő. A tapasztalatok szerint az emberi szervezet a nyári melegben fogékonyabb a bélfertőzésekre. A bélhurut fertőzést jelezhet, az ilyen beteg forduljon orvoshoz. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy ami a felnőttnél egyszerű bélhurut, az a gyerekek és öregek körében súlyos betegséggé válhat. A fertőzések, betegségek megelőzése érdekében érdemes megszívlelni az orvosok tanácsait, az egyik fontos védekezési mód a gyakori kézmosás, ezt étkezés előtt sohase mulasszuk el. Napi elfoglaltságunk során — a munkahelyen és a közlekedésben is — szennyeződhet, fertőződhet a kéz. Ezért hazatéréskor azonnal mossunk kezet, lehetőleg meleg, szappanos vízben. Kisgyermékhez ne nyúljunk mosatlan kézzel, mert szervezetük jóval érzékenyebb a, felnőttekénél, könnyebben fertőződhet. A nyári melegben fokozottan óvjuk az ételt a szennyeződéstől, a legyektől. Az élelmiszereket hideg helyen és csak rövid ideig tároljuk. Nyáron lehetőleg frissen főzött, vagy sütött ételeket fogyasszunk. Különösen kisgyermeknek ne ad-, junk állott, másnapos ételt. A gyümölcsöt, és a nyersen fogyasztásra kerülő zöldséget csurgó vízben gondosan mossuk meg. A fertőzések, betegségek megelőzésének lényeges feltétele továbbá a legyek irtása, aminek igen célszerű eszköze a Chemotox elnevezésű permetezőanyag. Pergetik a mézet Kedvezően indult a tavaszi „édesidény" Csongrád megyében, ahol a szakszövetkezetek és a társulások tagjai mintegy 20 000 méhcsaládot tartanak. Először a Tisza-parti füzesekbe, majd a repcetáblákra, később a virágzó gyümölcsösökbe telepítették át a kaptárlakókat. Már javában tart a korai méz pergetése, illetve szállítása. Jelenleg a dúsan virágzó dél-alföldi akácosokban dolgoznak a méhek.