Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-12 / 135. szám

EEDD, TOT3. JÚNIUS ü Jubilált a minivasút Vasárnap ünnepelte 25 éves fennállását népi demokráciánknak a fiatalság számára adott kedves és hasznos ajándéka, a kötelességtudásra, a munkára nevelésben, a szórakozva tanulásban nagy szerepet játszó budapesti úttörővasút, az ország első ilyen jellegű intézménye. A jubiláris ünnepséget a minivasút hűvösvölgyi végállomása melletti téren rendezték. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter ünnepi beszédben köszöntötte az immár 25 év óta egymás nyomában szolgálatba lépő úttörőnemzedéket, PTejd méltatta az úttörővasút jelentőségét. Meghalt Beretzk Péter A rakpart regénye Szombaton, életének 79. évében elhunyt dr. Beretzk Péter MÁV igazgató főorvos, ornitológus, címzetes egyetemi tanár, aki több mint negyven éven át kutatta a szegedi Fehér-tó madárvilágát, s tudományos munkásságával és irányításával mint természetvédelmi területnek nemzetközi rangot szerzett. Szegeden született, 1894. október 23-án, itt végezte iskoláit, a gimnáziumot. Mint orvosnövendék került a kolozsvári egyetemre. Tanulmányait az első világháború szakította meg. 1920-ban szerzett orvosi diplomát. 1923 óta állott MÁV-orvosi szolgálatban, több mint 43 évig. Elfoglaltsága mellett a Fehér-tó kutatásával foglalkozott. Kapcsolatba került a Madártani Intézettel, s később tagja lett a Természetvédelmi Tanácsnak is. Tudományos tevékenységéért első ízben a Hermán Ottóemlékéremmel tüntették ki. l^zsesszéjszakák f^m ^ÉÉfJSlll iBül „ * lllll^ L V i ^^^^^^ py ÉM.M • ' ÉrliFrfSrSÉwsó W ' 'í Í^^JLM! ip pa* £ jsr„$»&* r fiöS I. M. Sípos István felvétele Gonda György a zongoránál, Balázs János bőgőzik Szombaton és vasárnap éj- Benkó-dixilendnek. A progszaka a dzsesszé volt az ram igazi szenzációját SzaAuditorium Maximum. A niszló János zongorajátéka Szegedi Ifjúsági Ház, tapasz- jelentette. Szaniszlót halltalva s megértve e műfaj gatva, nem értjük, hogy a iránt mind jobban megnyil- fiatal, kiváló képességű szevanuló igényt, itt rendezte gedi zongorista mi ért _ nem meg a második szegedi tesz meg mindent azért, dzsessznapokat. A koncert hogy pódiumra jusson. Hisz, műsora ugyan nem ígért nemcsak a szegedi dzsesszmárkás külföldi nagy- életnek lehetne figyelemresagokat, olyanokat, akiket méltó képviselője! újabban a budapesti Erkel Színház annyiunk örömére vendégül lát — a várakozás mégis nagy volt. Szombaton a rádióból, televízióból ismert Gonda János és dr. Hulin István kvartettjei, a szegedi Dorogi- és Szaniszlótrió, valamint a budapesti Rákfogó zenekar mutatkozott be, vasárnap hallottuk a debreceni dr. Kiss Ernő, a budapesti dr. Szabados György és a Vági László vezette együtteseket, az NDK-ból hazatért szegedi Molnár Gyula-dixilendet. A Rákfogó és a Vágiegyüttes. meg Gonda Jánosék, eltekintve egy-két motívumtól, még az edzett hallgató számára is csaknem megfejthetetlen, befogadhatatlan zenét játszottak. Ritvnwokban és témájukban anarchikus hatású elektronikus hangözön volt ez, sem mint igazi zene. Ügy tűnik, azt a külföldön dívó irányzatot másolják, amely legfeljebb a hangszeres tudás öncélú magamutogatására épül. El kell ezt mondani, hisz mind Gondáék, mind Vágiék tudnak ennél hozzáférhetőbbet is. s el kell azért mondani, mert a dzsessz mesterei, régi és legújabb hívői, értök és laikusok egyaránt az emberhez szólót keresik. Szerencsére szombat és vasárnap éjszaka túlnyomórészt „emberibb" produkciókkal találkoztunk. Hulinék és a debreceni Kissék nem akarták felborzolni idegein ket, számaikat élvezni lehetett. Molnár Gyula zenekara haugulatteremtően, a dixilend. ősi erényeivel csillogott Alighanem már vetélytársa a jóval előnyösebb helyzetben levő fővárosi Ornitológiai habilitációját 1948-ban szerezte, 1953-ban a biológiai tudományok kandidátusa címet nyerte el. Nagy értékű természettudományi gyűjteményét (975 tétel: madár, tojás, rovar, lepke s egyéb állat), melyet jórészt saját maga preparált is, 1952-ben szülővárosa múzeumának ajándékozta. A szegedi tudományegyetem egyetemi tanári címmel, s a József Attila-emlékplakettal tüntette ki; a Magyar—Szovjet Baráti Társaság orvosi csoportjának vezetője volt 1950 óta, melynek arany- és ezüstjelvényét kapta meg. Több mint 10 éven át volt elnöke a TIT biológiai szakosztályának, s ugyancsak elnöke a Magyar Biológiai Társaság szegedi osztályának is. Kétszer részesült kormánykitüntetésben: a Magyar Érdemrend arany fokozata és a Szocialista Munkáért Érdemérem jelzi magas elismerését. Kiváló egészségügyi dolgozó és Érdemes orvos kitüntetéssel jutalmazták orvosi tevékenységét. Tudományos munkáját nyugalomba vonulása után sem szakította meg. Tagja volt kezdettől fogva a Tiszakutató Bizottságnak, alapító tagja a madártani és természetvédelmi szakkörnek is. Gyűjtése eredményeiből első ízben 1952-ben, a szegedi múzeumban „A Fehér-tó élővilága" címen rendeztek nagyszabású kiállítást, melynek több mint tíz éven keresztül számtalan hazai s külföldi látogatója volt. Legfőbb érdeme, hogy még a „feudalista-kapitalista" időkben, a magyar természeti törvény (1935) megjelenése előtt folytatta harcát a szegedi Fehér-tó rezervátum jellegéért; egyszemélyben volt kutatója s természetvédelmi őre ennek a területnek egészen a felszabadulás idejéig. Szerelmese volt a Fehér-tónak, ennek szentelte úgyszólván egész életét. Természetvédelmi cikkei rendszeresen megjelentek a Délmagyarországban, s kedvelt olvasmányai voltak a szegedi közönségnek. Távozása pótolhatatlan űrt hagyott tudományos iskolája tagjai, kutatótársai s barátai körében. Cs. Gy. A „szegedi szorulat ff forró címmel Nem egészen veszélytelen országnak; hogy a katonai dolgok is történhettek volna, játékot űz velem a televízió, puccs végrehajtásában ko- de valahogy nem lehetett Mert mit is gondoljon ma- rántsem önzetlenül segítettek tudni, féltsük-e Hartliebet, gáról az ember, most, ami- a fasiszták az akkor még és mitől. Nem ismertük. Nem kor a nehezen véget érőket nem annyira agg, de külön- mutatták meg tetteinek előzvégre egy rövidebb sorozat ben a mai tábornokhoz sok ményeit, vívódását vagy hakövette, mindössze három- mindenben hasonlító Francó- tározottságát, személyes, részes — és akkor három na- nak; hogy kik ls voltak a egyéni útját a fasiszta szerpig úgy érzni, nem tölti jól német konszernek „piacku- vezettől a nemzeti frontig, az idejét. Finoman szólva: tatói", hogy szaporotak az Történetéből „csak" egy nea fő műsoridőben! Ahova ellenállók is, és nemcsak künk való, számunkra lényenem tesznek a szerkesztők Spanyolországban. Minden ges dolog, az érték hiánycsak úgy akármit! passzolt, pontosan így tud- zott. Három napig, fő műBizalomkeltő is volt a szép tuk eddig is. Vagy talán soridőben, „hosszú forró cím": Egész azért csinálták ezt a soro- H mádc y,..,. „ Spanyolország felett felhőt- zatot hogy megismerkedjünk sé^van^lj Tgü7tt eU len az ég aztan az is Wolfgang rfarthebbel? Mert dönteni Is*tván no_ orom volt, hogy az első rész akkor is elhibáztak valahol. velláiból kész(m tévéjáték. után egész jól meg lehetett Ez a szép szál okos, ügyes Az író paraszthőseit neJmál_ érteni a tartalomról szóló fiatalerpber minderi részben eseménydús történemondatok tartalmat - a ra- szerepelt ugyan, de rajtaki- k középpontjába. Nem sok dioujsagban. Ezenkívül biza- vul meg sokan mások, es mindent csináltak alic is kodhattunk, hogy a további sajnos nem sikerül többet ^X^Mémoly^JÓreszekben megvilágosodik, megtudni rola, mint például szereplők„ h a szem4'tle ami az elsőben homályos Doris kisasszonyról, aki pe- lehet venni róluk' mint maradt, valamint Ijpnstatál- dig nem főszereplő. Hartlieb, ^guS, temerj^ őket áN hattuk, hogy ennyit ertenek ki tudja honnan, felbukkan .. " ' . . ' _ a pszichológiához az NDK- egyszer egy nyersanyagku- ^^L velünk 'S piltanl't beli alkotók is. tató cég alkalmazottjakent szépségénél A Povella Mindössze három este kel- es fogalma sincs arról hogy lázadóir IeBbels^ érzel_ lett hozza, és kiderült ha- fasiszta szervezet irányítja meik, tragédiáik megmutatála a felhasznait dokumentu- minden lépését. Jól megcsi- gáva, teremH hús_vér embe_ mok meggyőző erejenek a nal mindent, amit mondanak rekké az író és szerencsésen nehéz terepeken dolgozofor- neki, aztan megszökteti a ezekre a színészi jelzések gatócsoport bizonnyal hosszú Gestap0 elől nagybátyját, kel» közvetíthető ielki törés farasztó munkajának —, vé ül kiköt a spanyoi nem_ ténetekre koncentráltak a rú^előkészítésében jelentős -ti front embere, között, tévéjáték készítői is. szerepe volt a hitleri Német- Mindezek közben izgalmas Sulyok Erzsébet Kubikosok a folyószabályozás nagy munkálataiban. Egykorú grafika. Az utókor mindig megálla- ségszerűen fellépő következ- Maros befolyását jóval Szepítja, hogy az elődök nem ményekre: sürgették a kor- ged alá kellett volna terela maradandóságnak építkez- mány segítségét, követelték ni sokkalta előbb, száz évtek. A piramisok is leom- közbelépését..." vei korábban, hogy a kalanak, a természet emelte Mint obejktív okokat, tasztrofális árhullámok ,,vésziklaóriásbkat is kikezdi az kedvezőtlen földrajzi adott- letlenül" se találkozhassaidő. Ha 1879-ben nem mossa Ságokat is emleget az iro- nak össze, ne duzzaszthassael Szegedet az árvíz, ta- dalom Szeged árvizektől nak vissza fenyegetően. Ián ma nincs is gondunk veszélyeztetett helyzetében. A Tisza-szabályozás törtéa város előtti, közel nyolc- „A Tisza-völgy hatalmas, netével foglalkozó irodalom vanéves rakpart és mellvéd lapos teknője valójában a feltárta, hogy a Maros torteljes rekonstrukciójára, új- Tisza vonalán egymást kö- kolatának rendezésére, sőt a jáépítésére. mert a víztől vető, lépcsőzetesen elhelyez- torkolat áthelyezésére .,az elváló védekezés . módját a kedő kisebb süllyedékes me- ső ismert tervet Vásárhelyi szükség és célszerűség meg- dencék. egykori tófenekek készítette még 1831-ben". Az okolásában másképpen ala- sorozata", amelyeket horda- ésszerű megoldás viszont kítják ki. Igaz, hogy akkor lékokból összeállt homokpa- azért nem került kivitelea Tisza-szabályozásnak ls dok, zátonyok választottak el zésre később sem, mert a másképpen kellett volna egymástól. Míg ezeken át- szakértők szerint az anyagi végbemennie, mint ahogy az buktak a nagy vizek, az ára- ráfordítás nem hozta volna addig történt. A ma már dástól dagadó folyók gyor- meg a befektetéssel arányteljességgel feltárt és feldől- sasága megtorpant, lelassult, ban álló árvízszint-csökkegozott dokumentumok és az Hordalékát deltaszerű ágak- nést. A háttérben valóban azokból levont tanulságok ra szakadva még inkább anyagi megfontolás volt. az szerint a szegedi katasztrófa lerakta Szeged előtt a Maros. Osztrák Államvasutak önzéelőtt „a területet és a kö- amelynek vizével akkor is se. „A torkolat áthelyezése, rülményeket ismerő szakem- itt egyesült a Tisza, és balla- vagy akár egy egyszerű árberek és az érdekeltek — gott tovább, de — Vedres apasztó csatorna esetén elsősorban Szeged városa — István korai elnevezése sze- ugyanis a vasút temesvári már hosszú idők óta. szinte rint — egy sajátságos „sze- vonalán nemcsak a Tisza, az 1850-es évek derekától, gedi szorulat"-ban. Ennek hanem az új Maros (vag" tiltakoztak a munkálatok so- veszélyességét csak növelte Maros-Tisza-csatorna) felett rán elkövetett. egymásra később ,az Osztrák Állam- is kellett volna — mintegy halmozott hibák és mulasz- vasutak takarékossági érde- 800 ezer forint költséggel — tások ellen, 'gy elmeit ettek ke; a volt szegedi vasúti hí- egy vasúti hidat építeni." fenyegető, szinte előre lát- dat keskeny. 352 méter híd- Az egyéb közrejátszó tényeható, s előbb-utóbb szük- nyílással építették meg 1857- zők mellett a kockának ezben. zel az elvetésével megpecséSzemtanűl voltunk az telődött Szeged sorsa, noha 1970-es árvíznek annak utá- nem Itt tört be a víz. A na, hogy a Tisza-szabályozás, helyzet súlyosabbá vált a a védtöltések kiépítésének, a vasúti híddal és a töltésekkanyargók levágásának kor- kel. A „szegedi szorulat" szaka, a folyó új medrének megmaradt, sokéig nem válkialakftása lezárult, napja- tozott. Szeged előtt ugyan inkban pedig kezdetét vette ott volt a víz felé nézőén a a vízhasznosítási program, vár fala, az újszegedi oldaMégis: korunk technikai fel- Ion viszont a Maros által lekészültsége mellett széz na- rakott homokpadok gyűrűzpig tíz- és tízezrek meg- tek, magasodtak. A vizek feszített munkája kellett a úgy jöttek és találkoztak gátak védelmére, amikor a össze akkoriban, hogy alig Tisza árhullámai^ összeölel- voltak alul a Szegedet 1879keztek a Maroséval. Meny- ben elvivő, 806 centiméteres nyiszer emlegettük akkor, árvízszintnél, laikus védekezők, hogy a Lődi Ferenc Közlekedési balesetek Halfilos baleset történt a következtében életveszélyes 47-es úton, közel Hódmező- sérülést szenvedett, vásárhelyhez. Péter Szabó Szabálytalanul kanyaroZoltán (Szeged, Boros Jó- .dott motorkerékpárjával zsef utca 3.) gépkocsiját nem Csengele és Kiskunmajsa a látási viszonyoknak megfe- között Erdély Tibor (Csenlelően vezette és elütötte az gele, Tanya 292.) és összeelőtte kivilágítatlan kerék- ütközött egy másik motorospárral haladó Joó Imrét sal. Erdély Tibor életveszé(Hódmezővásárhely, Lumum- lyesen megsérült ba utca 1.), aki olyan sűlyo- Négyen sérültek meg san megsérült, hogy kórház- műszaki hiba következtében ba szállítás közben meghalt, az Algyői út 43. számú ház A gázolót a rendőrség őrizet- előtt. Bors: József (Mindbe vette. szent, Bene utca 7.) . TraAutóbusznak rohant sze- hantjával árokba szaladt, mélygépkocsijával Szeged és majd fának ütközött. ÉletMórahalom között Király veszélyesen megsérült a kőimre (Rúzsa, Tanya 443.). esi utasai közül Fülöp FeUtasa, Szabó Galiba István rencné (Szeged, Alföldi utca kRűzsa, Tanya 444. • baleset 2&X