Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-12 / 135. szám

KEDD, 1973. JŰNTTJS IX 1 (Folytatás a 3. oldalról.) ge gyűjtheti a társadalom többségét. A harmadik elv arról szólt, hogy a világpo­litikában Nyugat-Európára keli orientálódni, nem pedig a Szovjetunióval való szö­vetsegre. — A szociáldemokrácia baloldala viszont mindin­kább világosan látta, hogy mindhárom tételnek az el­lenkezője igaz és a helyes. Azt vallotta, hogy nincs har­madik út, hogy a haladásért a Szovjetunióval szövetség­ben lehet és kell harcolni, hogy a kapitalizmus társa­dalmi rendje megszüntet­hető — mondotta, majd ki­emelte: — Hangsúlyozni szeretném az egyesülésnek azt a döntő fontosságú jellemzőjét, hogy a magyar kommunisták nemcsak a szociáldemokra­ta balszárnnyal egyesültek, hanem magéval a Szociálde­mokrata Párttal, melynek tagsága, kevés kivétellel, magáévá tette az egyesülést. A baloldali szociáldemokra­ták tevékenysége döntően hozzájárult ahhoz, hogy a Szociáldemokrata Párt saját kongresszusán megszavazta a marxista—leninista alapon történő irányvételt a népi demokráciára. Ebben is kife­jeződött az a tény, hogy az üzemben dolgozó szociálde­mokrata munkás nem a párt egyik vagy másik szár­nyához, hanem magához a párthoz tartozott. — Ha feltesszük magunk­nak a kérdést — folytatta az előadó —, hogy milyen gyümölcsöt hozott népünk­nek a munkásegység, nagy politikai hozamot regisztrál­hatunk. Már 1945—48 kö­zött ennek bázisán valósult meg a földreform, a stabili­záció. a nagyipar és a ban­kok köztulajdonba vétele, az üzemi demokrácia alapjai­nak megteremtése, az egysé­ges állami iskolawsndszer. Majd 1948 után volt a politikai h«jtó«e6 a szocia­lista iparosításban, a mező­gazdaság szocialista átalakí­tásában, a tervgazdálkodás kiépülésében, abban a di­namikus fejlődésben, mely társadalmi viszonyainkat, gazdaságunkat és kultúrán­kat jellemzi. Ezen a bázison teremthet­tük meg az egész magyar nép szoros szövetségét a szocialista Szovjetunióval, a többi szocialista országgal, ami nemzetközi helyzetün­ket biztonságossá teszi, fej­lődésünkhöz ösztönző külső körülményeket teremt. S ha ehhez hozzávesszük azt a milliónyi tényt, amit a mun­kásszolidaritás mindenna­pokban való érvényesülése jelent a munkában, az em­beri kapcsolatokban, a szo­cialista embertípus formáló­dásában, akkor valóban nyu­godt lélekkel mondhatjuk: sok a gyümölcse, és szép a gyümölcse az egyesülésnek — mondotta, majd részlete­sen szólt a mai feladatokról. Megjelent a Társadalmi Szemle új száma Munkásgyűlés Győrött A győri munkásgyűlést szocialista társadalom felépí- — A mai, ünnepi évfor­Bittmann Ernő, a munkás- tését, megvalósítsuk sok duló alkalmából nemcsak a mozgalom régi harcosa nyi- munkásnemzedék álmát, a történelmi múltból kell ta­totta meg. A gyűlésen fel- szocialista Magyarországot, nulnunk, nemcsak az idő­szólalt Pintér István, a Egységes munkásosztályunk, sebb generáció eredményes győri Gárdonyi általános is- egyeséges pártunk teljesiti harcáról kell megemlékezni, kola igazgatója, és Gede Fe- nagyszerű történelmi külde- hanem előre is kell nézni, renc. a Győr-Sopron megyei tését. , Pártunk, munkásosztályunk, Építőipari Vállalat épület- — Szeretnék néhány szót fiataljaink előtt most az a gépszerelője. szólni ezen ünnepi alkalom- legfőbb feladat, hogy új si­Apró Antal, a Politikai ból KISZ-fiataljainkhoz, kereket érjünk el a gazda­Bizottság tagjsi, az ország- dolgozó ifjúságunkhoz — sági építőmunkában, a kul- , Í„mlai Géza1" és* Vadász Eresé gyűlés elnöke beszédébön mondotta. A folyóirat vezető helyen foglalkozik a két munkáspárt egyesülésének negyedszáza­dos évfordulójával. Közli azt az interjút, amelyet Kádár János adott az „Interjúk a munkásegységről (1945— 1,948)" címmel most megje­lent visszaemlékezés-kötet számára. A Központi Bizott­ság első titkára munkásosz­tályunk nagy történelmi győ­zelmeként értékeli a 25 év előtti egyesülést, s a mát te­kintve is egyik legfőbb erő­forrásunknak jelöli meg a munkásosztály egységét, a párt egységét. Az MKP és az SZDP egyesülésének törté­nelmi körülményeiről és je­lentőségéről ad részletes elemzést Nemes Dezső tanul­mánya. A békés egymás mellet élés és az ideológiai harc összefüggéseit világítja meg Lakos Sándor cikke. Drecin József és Hetényi István a népgazdasági tervezés jövő­jéről, a tervezési módszerek fejlesztéséről vet fel néhány gondolatot. Egy Békés me­gyében végzett szociológiai felmérés alapján H. Sas Ju­dit a családi életmód válto­zásait analizálja tanulmá­nyában. Dr. Bihari Mihály arról ír, hogyan próbál osz­tálybázist szerezni magának a „baloldaliság". Galicza Já­nos a Radnóti Miklós Gim­náziumban folyó fakultatív rendszerű oktatási kísérlet tapasztalatairól nyújt rész­letes áttekintést Egészség és munka­pszichológia Lengyel üzemekben, gyá­rakban a munkalélektan kérdéseit kutató különleges vizsgálóközpontokat rendez­tek be. Az itt végzett mun­ka rendkívül sokrétű. A tu­dományos csoportok többi között az ember fizikai tel­jesítőképességét, az elfára­dás, a regenerálódás okait és formáit, valamint jelen­ségeit kutatják. Vizsgálják, hogy miként befolyásolja a végzett munka a fizikai el­fáradás folyamatát, kutatják az emberi szervezet regene­rálódásának lehetőségeit, a felüdülést elősegítő módsze­reket és azt. hogy mikép­pen hatnak a társadalmi élet körülményei és a fellépő hangulatok az ember telje­sítőképességére. HAZASSAG I. kerület Szeged: Szögi Károly és Hat­vani Margit, Masa István és Ábrahám Zsuzsanna, Dóczy Ist­ván és Petrl Katalin, Nagy László és Császár Ilona, Pósa Tibor és Balázs Rozália, Tódor András és Simon Ibolya, L&JKÓ István és Berta Anna. Markos Vilmos és Boda Ilona. Hödör Zoltán és Veres Erzsébet. Cséry Zoltán és Szabó Franciska, De­mir Ali és Füredi Ibolya, Farkas Sándor és Tóth Rozália, Családi események dögh Erzsébetnek Mónika, Mo­hai Antalnak és Ördögh Anná­nak Erika, pitrik Imrének é» Fazekas Juditnak Judit, Pusztai Istvánnak és Kardos Ida Iloná­nak István, Bite Ferencnek éa Mag Ibolya Ilonának Csaba Attila, Förtvélyesi Ambrusnak és Maróti Jolánnak Anikó. Nagv Jenő Miklósnak és Kókai Má­riának Zoltán. Németh András­nak és Farkas Etelkának Tibor, Kiss Ernő Ferencnek és Kor­-,,„„_ „,_ T . .„ „„,. mos Máriának Attila, Sebők Sírilt A^!., And Jenőnek és Kávási Frandská­re? Ágnes Kovára Péternek és nak Mónika' nozóky Lász16 mannát tTÍ.. Imrének es Nagy _ Katalin Má­Az Ő aktív rész- turólis életben, a közélet tO- | bet. biamant Tibor' és' Fodor j£zkeafs Sándornak** é^NagjorU- rlának Gábor'László,' Fejes Sán­hangsulyozta: vételük nélkül nem tudnánk vóbbi demokratizálásában Marx és Engels több megoldani feladatainkat. De hogy a szocialista életfor mint egy évszázaddal ezelőtt ahhoz, hogy a mai ifjúság ma minél gyorsabban, minél azt a szükségszerű követel- megértse a szocializmus épí- jobban kiteljesedjen. hogy ményt fogalmazták meg: a tésének céljait, meg kell is- egész dolgozó népünk mun­munkásosztálynak ahhoz, mernie az előző évtizedek ka- és életkörülményei to­hogv megvédhesse érdekeit, forradalmár nemzedékének vább javuljanak, mec tudja valósítani célját, harcait, küzdelmeit a kizsák- A szónok ezután kitért ar­a lökés társadalom megdön- mányolás ellen, a felszaba- ra, hogy ezekben a napok­tését és a szocializmus,. a dításért. ban. amikor országunk köz­kommunizmus felépítését — — Fiataljaink tanuljanak véleménye megemlékezik a önálló és egységes forradal- népünk nehéz küzdelmeiből, két munkáspárt egyesülésé­mi pártra van szüksége, amelyeket évszázadokon át nek 25. évfordulójáról. Bécs­amely a töke elleni forradal- ország függetlenségéért, ben a magyar jobboldali mi harcra osztályöntudatra nemzeti létünkért folytatott, szociáldemokraták úgyneve­neveli és szervezi a munkás- Tanuljanak az egymást köve- zett kongresszust tartottak, sagot és fellép a burzsoá- tő munkásgenerációk harcai- Olyan személyek gvülekez­zióvai megalkuvó kispolgári ból, a dicsőséges 1919-es Ta- tek össze — mondotta —, nezetek ellen. nácsköztársaság tapasztala- akik' a magyar munkásosz­Anro Antal áttekintette az taiból, munkásosztályunk- tály érdekeit nem először önálló és egységes forradal- nak> pártunknak a Horthy- árulták el, akik a két mun­mi párt megteremtéséért fasizmus elleni negyedszáza- káspárt egyesülését annak folytatott harc magyarorszá- dos küzdelmeiből, és tanul- idején az utolsó pillanatig •i állomásalt majd ezzel iának annak a generációnak ellenezték. Bár ma is szem­kapcsolatban ' kiemelte, hogy munkájából, amely 1945 óta ben állnak rendszerünkkel, az 1930-as években a mun- sok áldozatot hozott azért, még ők sem tudják letagad­kásegységérl a két'munkás- h°gv a magyar ifjúság ma ni a negyedszázad alatt vég­Dárt együttműködéséért foly- már nem kizsákmányolt, bement szocialista fejlődés tátott harcban jelentós vál- nem elnyomott, hanem a vívmányait, eredményeit, a tozás következett be Hitler felnőtt nemzedékkel együtt Magyar Népköztársaság nö­hatalomra jutása után egész építi saját Jövőjét, a szocla- vekvő nemzetközi tekinté­Európában kiéleződött a hzmust. a felnőtt nemzedek- lyet. De azért — szerintük nemzetközi helyzet előre kel együtt harcol a társa- — Magyarorszagon mégis­tört a német és az olasz fa- dalmi haladósért. Ifjúságunk csak bajok vgnnak — Jó sizmus. meggyorsult a fegy- számára a szocializmus sike- lenne, ha a Bécsben tanács­verkezési verseny. Darányi res építésé során évről évre kozók is tudomásul vennék itt. Győrben hirdette meg a kedvezőbb feltételek jönnek - mondta a szónok -. háborús előkészületeket, és étre a munkahoz a tanú- hogy az éle szocialista fej­az egymilliárd pengős kato- láshoz. a muvelődeshez. a lődésunk tőlük függetlenül nai programot. Mindez kiha- Pihenéshez. Ezért fontos kö- előremegy. tott a magyar dolgozók han- telessége ifjúságunknak. Beszede befelező részében Bulatóra is A magyar dol- ho«y ismerje es vállalja a Apro Antal a Kozponti Bi­gozó tömegek keresték a párt eszméit, céljait, legyen zottsóg nevében köszöntötte politikai kiutat, tartottak az ország további fasizálódásá- «L szorgalmasan tanuljon, sok sikert kívánt munká­tól, Hitler terjeszkedésétől, ^ L^tTfrLZ Gyula éa Jah4az Má" ^na^-Be^y Am^ii^: kizTF«™ffié "•vargriTonariör" attól hogy alig másfél évti- vedelmezze tarsadalmi ren- dolgozn nén ügyének szolgé- | rlának péter, dr. Maráz Albert- nak és Gyuris Ilonának Márta csök István, Vetrő Jánosné Fű­zeddel az első világháború dünket. után újabb háború fenyeget. A kommunista párt nagy ér­deme, hogy bár üldözött, il­legalitásban levő párt volt, a szociáldemokrata, a szak­szervezeti és az ifjúmunkás mozgalomban, a társadalom minden területén mindig az egységfront megteremtésére törekedett a horthysta-rend­szer, a fenyegető háborús veszély elleni közös harcban. — Ha ma, 25 évvel a két párt egyesülése után végig­tekintünk pártunk harcain, a felmerült válságok leküz­désén. megállapíthatjuk, hogy a két párt egyesülése, . a szociáldemokraták és a kommunisták egységbe ková- 1 csolódása a marxizmus—le­ninizmus elvei, alapján a Magyar Szocialista Munkás­pártban fejeződött be A Magyar Szocialista Munkás­párt sokirányú tevékenysé­gében mindig a legfonto­sabbnak tartotta a párt mun­kás jellegének megőrzését, a munl'ásosztólv vezető szere­pének erősítését, a do'norók munka- és életkörülményei­nek megjavítását. Nekünk, a mi generációnknak jutott az • megtisztelő feladat, hogv megvalósítsuk hazánkban a szocialista hazánk hű polgá- Győr megye párttagságát, Zsuzsanna, Megyeri. János és ^öív MAriÁnaíc AnifcíS Krúkó dornak és Meggyest Agnesnak Zocskár Lívia házassáaot kö- ,„, fl„™ J AT,"8„£ Sándor, Petrács Imrének és Istvánnak és Varga Valériának Cslkó Marlának Katalin Eva. István János, Bogár Jánosnak kovács Lalosnak és Szabó Ma Ai: Varou ITHVa H^dlUn,,!, 1A- OUVHCS J.DJUSN.K ES SZDDO MA István és Herke Ilona házassá got kötöttek. III. kerület Szeged: Széplaki László és Wohlstadter Irén, Gyapjas Jé­Zocskár Lívia házasságot töttek. n. kerület . „„., Friko nnzslIAnnV rá rvuvnea liOjusiisn es siauu MH­Szeged: Bódl Imre György és nos látván VcszelovszkÍ Ferem'. riának Lajos' Kulyik Mihály Fábián Ilona Anna, Szurmai ííiiY Imrének és Horváth Máriának Bertalan Józsel és Danyi Anna "?k ÍSet° íör^ Ancinak ^ Tlmea Katalin. Mig Zoltán An­Erzsébet, Zsidek János és Jenei 5HÍKW ÍÍ? 1,„ .„„„ .„,. talnak es Masa Piroskának Ilona Erzsébet Kusmicki Tibor í? t „íldi Zsoli. Tóth Bélának és Szekeres és Lengyel Katalin házasságot Kaifay Ilonának Gábor. Konylk Imre kötöttek. FrU«L A. maiSS Jánosnak és Gémes Évának Algyő: Nagy Antal János és JAn°??ak rí?,„ Öta* Róbert. Mátó Istvánnak es Bozó Bús Anna Magdolna, Heréd! ri.,?!.™ „ Terézia Máriának Eva. Talpai ' diSÁ ™? MihAW Lászlónak és Balog Juliannának dikó, Dell Mihály Demeternek Adrienn nevü avermekük szü­és Bacsó Etelkának Zsuzsanna fltllt gyermekük szu Mónika, Gregus Józsefnek és u' Farkas Eszternek Gábor, Pig- Klskundorozsma: Kolompár nos As Nnr-sn MáríV Fnői niczki Józsefnek és Mládi Mária Jánosnak és Kolompár Márlá­Ovörsv János és Ktsoéter Má Edttnek József László, Molnár nak Edit nevü gyermekük szü­ria, ^réfon Jen<? Lászfó és Káíló ^ SaST^ = 'CteU' HALALOZAS Péll János Antalnak és StrubI j kerUlet Évának Andrea, Krisztln-Német ... Jenó Imrének és Kocsipéter Szeged: Takacs József. Márki Évának Gábor, Nagy Mihály Adam. Tóth István. Horváth niiint Ant.ln.lt As Istvánnak és Sajgó Katalin Lf- ía4v4nné Ambrus Hona. Magyar szeged. Bálint Antalnak es r,.,.. Antoin»v Mártonné Kapás Veronika, Ko­Haska Piroskának Antal, Szél t.^iósGikellánk Antml At- vács Ferenc Mihály, Szezsán Sándornak és Molnár Piroská- fua Márta Gyulának éáZridí Péter. Szántó János, Z.órl Er­nák Piroska. Rácz Istvánnak és MaÚld KáíáUnnak Övul. János "ébet. Mateldesz Mihályné Bakacsi Rozáliának András Pá- TaUr Gvülánik é. FoUmar An- Szlávlk Judit, Farkas-Csamangó «rzsuzsínnán!kns%v?k Katflfn "f^ánAnak Enikő D?bó Fe- I-tvénné Zomborl Julianna. Bo­fi Zsuzsannának Szilvia Katalin, Kniiát- Frz«Ah»t„»u Ferenc, Vass Jenóné Gu­Fódor József Mihálynak és He- AnTk" Timea dr Pokoínv Gvu bina Julianna, Ladvánszky Csa­gedüs Évának Eva Ilona, Szabó ^ g^ndoTnak és dr SrtvénO Akos, Horváth Istvánné Ka­András Józsefnek és Boda-Tóth Sándornak és dr Sövény Ferenc Ba­Mériának László, Rácz Gábor- nak és Ma«rrErz«ébetnek SzU becz György, Horváth Andornó nak és Olasz Piroskának Tímea, " "agera Erzsébetnek Szil- Mária, Rácz Mátyás. Hollóst Istvánnak és Huszka Xnnának lstván zmtán Dankó Wolgard Istvánné Eperjessy Má­Ilona Margitnak Judit, Móra Annának Istvén Zoltán Dankó rl "Bója1 Lajosné Szabó Rozá­Forencnek és Sebók Rozáliának Os JOzsefnek és Bitó Edit „ Csontos JLajos. Szűc6 Xst. Zsuzsanna Mónika, Szabó-Dok- "Briós Titusz Gábor volford Mária Magdolna, tor Jenőnek és Balogh Évának u lnník Róberi Szekeres Lá^l Farkas 'lözsef. dr. Tornyo. La­Mónika. Ballá Tibor Andrásnak Jnak és Kolcsek Farnriskának Szabolcsné dr. Baróti Edina és Földi Zsuzsannának Berna- Morvav Isttánn.k é. Maria. Berki Jenöné Kormos dornakSUásMolnárrVMargitnak Lvldvig ÉvS KataUn^M^rgfu elhunytak. Zsolt? Török Károly Laknak g^af^nff^L taSíJSS n' kerü,e« és r.veivsi Ildikónak Károlv Honának Ágnes, Deák Lászlónak Zaoltí Koszó Istvánnak és Csl- és Balo«h MArla Ev4"ak László. Szeged: Szécsi József, Márkus pak Rozáliának Tibor. Tuska Daróczi Károly Tamásnak és György elhunytak. Mihály Györgynek és Szántó Krauzer Zsuzsanna Klárának ni. kerület Zsuzsanna Erzsébetnek Berna- Tamás Károly, Horváth Gábor- Szeged: Kalmár Sándorné Kirí dett Zsuzsanna, Bite Istvánnak . Sövénvházi Editnek Fdit Etelka. Ábrahám Jenő. Kéntor és Bernát Juliannának Andrea. nak ea bovenynázl Editnek Edit M)há, Korom Mihályné Dé­nevü gyermekük kány Erzsébet. Szekeres Fe­rencné Virgancz Ilona, Andrássy Gyula, Korom Andrásné Kasza Piroska házasságot kötöttek. k . Tuhis, Gizellának Fdina Klskundorozsma: Hoffherr Já- SÍ,, ^AÍJÍ? A-SSSÍ.4'"FÍ nos és Nagy Erzsébet házassá got kötöttek. SZÜLETÉS és Bernát Juliannának Andrea. Dobszai Sándor Bélának és Eiler Franciska Irénnek Ildikó. Simon Mihály született. Antalnak és Rácz Katalin Má­riának Eva Ibolya. Fogas Ist­vánnak és Kalocsai Ildikó Má­III. kerület Eszter. Szabó János, Szécsi Im­latában. (MTI) „. . Szeged: Szeles Sándornak és re. Dudás Kálmán. Elek János, riának Árpád, István: dr. Végh szarka Ida Eszternek Mercédesz Farkas Sándorné Nacsa Ilona I Gyula Zoltánnak és Juhász Má- Julianna. Bezdány Antal István- KazI Ferencné Varga rlának Péter, dr. Maráz Albert- nak és Gyuris Ilonának Márta csök István. Vetró J( nek és Szabó Lilla Emőkének Erika, Koza Jánosnak és ör- dor Ilona elhunytak. Tóth Béla: Céhmesteri irományok zérdrót, akkor mi voltunk a dühösek, s adj neki! Köll tönéköd szögedi lány? Ügy elzargattuk fu­tólépésig a lánytól ezeket a jövendőbeli tiszte­ket, hogy nevethettünk rajtuk. Hogyha szembe­s/.embefordultak velünk, meghempergettük őket a porban, alkalmasabb időjáráskor akár a pocsolyában. bennünket a cincárvárosban, vagyis Rókuson, húszan összesereglettek, hogy emlékezetessé te­gyék azt a napot. Ha csak a sarkával tdőben meg nem fenyegette őket. Azaz, hogy elfutott idejében a baj elöl. Kiálthatták ugyan utána; hogy ez is Futakon született, nem Bátoriban, de az nem számított. Az irhát menteni kellett. Per­li. tunk fejjel, mint lócsorda, ha farkasok ellen védekezik, húszan vagy ötvenen, s zümmögtünk, se hallva, se látva, mint némely seggreverőcske­játékoknál szokás, hogy ne tudja a szenvedő fél, ki ütötte a jajos ütést. Aztán a más városrészekből való inasok kö­zött is folyt az örökös tüsszögés, öldöklés, ha összeakadtunk. Az inasiskola szelídített Csak olyankor volt egységes a csorda, ha ide- ugyan rajtunk valamit. A kegyesrendi atyák Os­gen kutya kölkei kerülköztek körmük közé. Az kola utcai épületében jártunkban-keltünkben, I Alsó Tisza-parton, az új Adler-féle házban volt mert hetenként kétszer is kéz alá kerültünk, rai­a hadapródiskola, vagy stift, ahogy széltében- zolni, gépelyekkel, műszerszámokkal ismerkedni, hosszában nevezték akkor a szegediek ezt a ci- Ott aztán szagolgattuk egymást. Akadt azért ve­villaktanyát, s ide úri családok elrosszult fiai- rekedés. Ha nem olyan szigorúak az atyák, né­kat adták össze az országból. A fiatalok szép ru- -ha még a házat is szétdűtjük, de azok papi em­hákban, spanganétosan, finom fényes kardok- be'' létükre nem átallották a csatos nadrágszíjat kai derékszíjakkal, csengős sarkantyúkkal ka- leakasztani, és aprítottak bennünket, csak úgy kaskodtak a mi lányaink körül. Nem szegedi lé- repült a tollúnk. Kaptunk, hogy finomodjunk — tükre, szokásainkat nem ismerve, be-betévedve mondtuk vigasztalásul. a mi csanala jiinkba, bozótjainkba, már úgyne- Hanem mondjuk, ha Rókusra elkallódott va­vezett városrészeinkbe, akiket aztán mi, koráb- lamelyik bandabeli, a kényösvárosbul, annak al­bi harogosok közösen összefogva előbb csak úgy kalmas volt nagyon gyorsan visszasuttyanni, sárral szépen meghajigáltunk, ahogy szokásban mert ahogy abban az időben szokták a sokra volt, s ha kivették, vagy kirántották a drótot, mondani, ha egy tetűt megölsz, száz jön a te­mert a kardjuk olyan vékony volt, mint a ve- metesére. Szóval, ha egy inas meglátott Ha olykor-olykor járőr érkezett, összefordul- sze a felsővárosiak, csúfnevükön a kinyösváro­siak sem voltak adósak, ha egy palánki csizma­diainas lábbeliliferálás — szállítás — közben mondjuk a Csuka-közben — ami zsákutcának számított — megszorult. Akkor jajgathatott, mint macska a forró kemencében. Ha pardont kért, kapott egy-két pofont, mehetett szépszerivel. Azzal egyikünk se dicsekedhetett, hogy az una­lom öldösött volna bennünket. A mi gazdánk nagyon előregondolkozó ember volt, reggel öttől este nyolcig tartott csak a munkánk, míg más majszteroknál háromtól este tizenegyig is elgi­biceltek a segédek. Különösen a szabóknál, szap­panfőzőknél, vargáknál, suszteroknál. Nemhiába, hogy alávalók is voltak a nyehók. Ha csak az Illatukra emlékeztünk, akkor is berzenkedtünk. Csirízesek. Na, persze, ők sem maradtak adósak, ránk meg az enyvet kenték, már olyan értelem­ben, hogy azt esszük kocsonyának. Ezt azért mondom, hogy látni lehessen, az unalom szót is tizenhat éves koromban hallottam életemben először. Azt se Felsővároson, hanem a Palánk­ban, azaz, hogy a belvárosban, ahogy az új hi­vatalnokok szerették azt a fényes várközi fer­tályt nevezni. (Folytatjuk^ I

Next

/
Thumbnails
Contents