Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-12 / 135. szám

KEDD, 1973. JŰNTTJS IX 1 (Folytatás a 3. oldalról.) ge gyűjtheti a társadalom többségét. A harmadik elv arról szólt, hogy a világpolitikában Nyugat-Európára keli orientálódni, nem pedig a Szovjetunióval való szövetsegre. — A szociáldemokrácia baloldala viszont mindinkább világosan látta, hogy mindhárom tételnek az ellenkezője igaz és a helyes. Azt vallotta, hogy nincs harmadik út, hogy a haladásért a Szovjetunióval szövetségben lehet és kell harcolni, hogy a kapitalizmus társadalmi rendje megszüntethető — mondotta, majd kiemelte: — Hangsúlyozni szeretném az egyesülésnek azt a döntő fontosságú jellemzőjét, hogy a magyar kommunisták nemcsak a szociáldemokrata balszárnnyal egyesültek, hanem magéval a Szociáldemokrata Párttal, melynek tagsága, kevés kivétellel, magáévá tette az egyesülést. A baloldali szociáldemokraták tevékenysége döntően hozzájárult ahhoz, hogy a Szociáldemokrata Párt saját kongresszusán megszavazta a marxista—leninista alapon történő irányvételt a népi demokráciára. Ebben is kifejeződött az a tény, hogy az üzemben dolgozó szociáldemokrata munkás nem a párt egyik vagy másik szárnyához, hanem magához a párthoz tartozott. — Ha feltesszük magunknak a kérdést — folytatta az előadó —, hogy milyen gyümölcsöt hozott népünknek a munkásegység, nagy politikai hozamot regisztrálhatunk. Már 1945—48 között ennek bázisán valósult meg a földreform, a stabilizáció. a nagyipar és a bankok köztulajdonba vétele, az üzemi demokrácia alapjainak megteremtése, az egységes állami iskolawsndszer. Majd 1948 után volt a politikai h«jtó«e6 a szocialista iparosításban, a mezőgazdaság szocialista átalakításában, a tervgazdálkodás kiépülésében, abban a dinamikus fejlődésben, mely társadalmi viszonyainkat, gazdaságunkat és kultúránkat jellemzi. Ezen a bázison teremthettük meg az egész magyar nép szoros szövetségét a szocialista Szovjetunióval, a többi szocialista országgal, ami nemzetközi helyzetünket biztonságossá teszi, fejlődésünkhöz ösztönző külső körülményeket teremt. S ha ehhez hozzávesszük azt a milliónyi tényt, amit a munkásszolidaritás mindennapokban való érvényesülése jelent a munkában, az emberi kapcsolatokban, a szocialista embertípus formálódásában, akkor valóban nyugodt lélekkel mondhatjuk: sok a gyümölcse, és szép a gyümölcse az egyesülésnek — mondotta, majd részletesen szólt a mai feladatokról. Megjelent a Társadalmi Szemle új száma Munkásgyűlés Győrött A győri munkásgyűlést szocialista társadalom felépí- — A mai, ünnepi évforBittmann Ernő, a munkás- tését, megvalósítsuk sok duló alkalmából nemcsak a mozgalom régi harcosa nyi- munkásnemzedék álmát, a történelmi múltból kell tatotta meg. A gyűlésen fel- szocialista Magyarországot, nulnunk, nemcsak az időszólalt Pintér István, a Egységes munkásosztályunk, sebb generáció eredményes győri Gárdonyi általános is- egyeséges pártunk teljesiti harcáról kell megemlékezni, kola igazgatója, és Gede Fe- nagyszerű történelmi külde- hanem előre is kell nézni, renc. a Győr-Sopron megyei tését. , Pártunk, munkásosztályunk, Építőipari Vállalat épület- — Szeretnék néhány szót fiataljaink előtt most az a gépszerelője. szólni ezen ünnepi alkalom- legfőbb feladat, hogy új siApró Antal, a Politikai ból KISZ-fiataljainkhoz, kereket érjünk el a gazdaBizottság tagjsi, az ország- dolgozó ifjúságunkhoz — sági építőmunkában, a kul- , Í„mlai Géza1" és* Vadász Eresé gyűlés elnöke beszédébön mondotta. A folyóirat vezető helyen foglalkozik a két munkáspárt egyesülésének negyedszázados évfordulójával. Közli azt az interjút, amelyet Kádár János adott az „Interjúk a munkásegységről (1945— 1,948)" címmel most megjelent visszaemlékezés-kötet számára. A Központi Bizottság első titkára munkásosztályunk nagy történelmi győzelmeként értékeli a 25 év előtti egyesülést, s a mát tekintve is egyik legfőbb erőforrásunknak jelöli meg a munkásosztály egységét, a párt egységét. Az MKP és az SZDP egyesülésének történelmi körülményeiről és jelentőségéről ad részletes elemzést Nemes Dezső tanulmánya. A békés egymás mellet élés és az ideológiai harc összefüggéseit világítja meg Lakos Sándor cikke. Drecin József és Hetényi István a népgazdasági tervezés jövőjéről, a tervezési módszerek fejlesztéséről vet fel néhány gondolatot. Egy Békés megyében végzett szociológiai felmérés alapján H. Sas Judit a családi életmód változásait analizálja tanulmányában. Dr. Bihari Mihály arról ír, hogyan próbál osztálybázist szerezni magának a „baloldaliság". Galicza János a Radnóti Miklós Gimnáziumban folyó fakultatív rendszerű oktatási kísérlet tapasztalatairól nyújt részletes áttekintést Egészség és munkapszichológia Lengyel üzemekben, gyárakban a munkalélektan kérdéseit kutató különleges vizsgálóközpontokat rendeztek be. Az itt végzett munka rendkívül sokrétű. A tudományos csoportok többi között az ember fizikai teljesítőképességét, az elfáradás, a regenerálódás okait és formáit, valamint jelenségeit kutatják. Vizsgálják, hogy miként befolyásolja a végzett munka a fizikai elfáradás folyamatát, kutatják az emberi szervezet regenerálódásának lehetőségeit, a felüdülést elősegítő módszereket és azt. hogy miképpen hatnak a társadalmi élet körülményei és a fellépő hangulatok az ember teljesítőképességére. HAZASSAG I. kerület Szeged: Szögi Károly és Hatvani Margit, Masa István és Ábrahám Zsuzsanna, Dóczy István és Petrl Katalin, Nagy László és Császár Ilona, Pósa Tibor és Balázs Rozália, Tódor András és Simon Ibolya, L&JKÓ István és Berta Anna. Markos Vilmos és Boda Ilona. Hödör Zoltán és Veres Erzsébet. Cséry Zoltán és Szabó Franciska, Demir Ali és Füredi Ibolya, Farkas Sándor és Tóth Rozália, Családi események dögh Erzsébetnek Mónika, Mohai Antalnak és Ördögh Annának Erika, pitrik Imrének é» Fazekas Juditnak Judit, Pusztai Istvánnak és Kardos Ida Ilonának István, Bite Ferencnek éa Mag Ibolya Ilonának Csaba Attila, Förtvélyesi Ambrusnak és Maróti Jolánnak Anikó. Nagv Jenő Miklósnak és Kókai Máriának Zoltán. Németh Andrásnak és Farkas Etelkának Tibor, Kiss Ernő Ferencnek és Kor-,,„„_ „,_ T . .„ „„,. mos Máriának Attila, Sebők Sírilt A^!., And Jenőnek és Kávási Frandskáre? Ágnes Kovára Péternek és nak Mónika' nozóky Lász16 mannát tTÍ.. Imrének es Nagy _ Katalin MáAz Ő aktív rész- turólis életben, a közélet tO- | bet. biamant Tibor' és' Fodor j£zkeafs Sándornak** é^NagjorU- rlának Gábor'László,' Fejes Sánhangsulyozta: vételük nélkül nem tudnánk vóbbi demokratizálásában Marx és Engels több megoldani feladatainkat. De hogy a szocialista életfor mint egy évszázaddal ezelőtt ahhoz, hogy a mai ifjúság ma minél gyorsabban, minél azt a szükségszerű követel- megértse a szocializmus épí- jobban kiteljesedjen. hogy ményt fogalmazták meg: a tésének céljait, meg kell is- egész dolgozó népünk munmunkásosztálynak ahhoz, mernie az előző évtizedek ka- és életkörülményei tohogv megvédhesse érdekeit, forradalmár nemzedékének vább javuljanak, mec tudja valósítani célját, harcait, küzdelmeit a kizsák- A szónok ezután kitért ara lökés társadalom megdön- mányolás ellen, a felszaba- ra, hogy ezekben a napoktését és a szocializmus,. a dításért. ban. amikor országunk közkommunizmus felépítését — — Fiataljaink tanuljanak véleménye megemlékezik a önálló és egységes forradal- népünk nehéz küzdelmeiből, két munkáspárt egyesülésémi pártra van szüksége, amelyeket évszázadokon át nek 25. évfordulójáról. Bécsamely a töke elleni forradal- ország függetlenségéért, ben a magyar jobboldali mi harcra osztályöntudatra nemzeti létünkért folytatott, szociáldemokraták úgyneveneveli és szervezi a munkás- Tanuljanak az egymást köve- zett kongresszust tartottak, sagot és fellép a burzsoá- tő munkásgenerációk harcai- Olyan személyek gvülekezzióvai megalkuvó kispolgári ból, a dicsőséges 1919-es Ta- tek össze — mondotta —, nezetek ellen. nácsköztársaság tapasztala- akik' a magyar munkásoszAnro Antal áttekintette az taiból, munkásosztályunk- tály érdekeit nem először önálló és egységes forradal- nak> pártunknak a Horthy- árulták el, akik a két munmi párt megteremtéséért fasizmus elleni negyedszáza- káspárt egyesülését annak folytatott harc magyarorszá- dos küzdelmeiből, és tanul- idején az utolsó pillanatig •i állomásalt majd ezzel iának annak a generációnak ellenezték. Bár ma is szemkapcsolatban ' kiemelte, hogy munkájából, amely 1945 óta ben állnak rendszerünkkel, az 1930-as években a mun- sok áldozatot hozott azért, még ők sem tudják letagadkásegységérl a két'munkás- h°gv a magyar ifjúság ma ni a negyedszázad alatt végDárt együttműködéséért foly- már nem kizsákmányolt, bement szocialista fejlődés tátott harcban jelentós vál- nem elnyomott, hanem a vívmányait, eredményeit, a tozás következett be Hitler felnőtt nemzedékkel együtt Magyar Népköztársaság nöhatalomra jutása után egész építi saját Jövőjét, a szocla- vekvő nemzetközi tekintéEurópában kiéleződött a hzmust. a felnőtt nemzedek- lyet. De azért — szerintük nemzetközi helyzet előre kel együtt harcol a társa- — Magyarorszagon mégistört a német és az olasz fa- dalmi haladósért. Ifjúságunk csak bajok vgnnak — Jó sizmus. meggyorsult a fegy- számára a szocializmus sike- lenne, ha a Bécsben tanácsverkezési verseny. Darányi res építésé során évről évre kozók is tudomásul vennék itt. Győrben hirdette meg a kedvezőbb feltételek jönnek - mondta a szónok -. háborús előkészületeket, és étre a munkahoz a tanú- hogy az éle szocialista fejaz egymilliárd pengős kato- láshoz. a muvelődeshez. a lődésunk tőlük függetlenül nai programot. Mindez kiha- Pihenéshez. Ezért fontos kö- előremegy. tott a magyar dolgozók han- telessége ifjúságunknak. Beszede befelező részében Bulatóra is A magyar dol- ho«y ismerje es vállalja a Apro Antal a Kozponti Bigozó tömegek keresték a párt eszméit, céljait, legyen zottsóg nevében köszöntötte politikai kiutat, tartottak az ország további fasizálódásá- «L szorgalmasan tanuljon, sok sikert kívánt munkától, Hitler terjeszkedésétől, ^ L^tTfrLZ Gyula éa Jah4az Má" ^na^-Be^y Am^ii^: kizTF«™ffié "•vargriTonariör" attól hogy alig másfél évti- vedelmezze tarsadalmi ren- dolgozn nén ügyének szolgé- | rlának péter, dr. Maráz Albert- nak és Gyuris Ilonának Márta csök István, Vetrő Jánosné Fűzeddel az első világháború dünket. után újabb háború fenyeget. A kommunista párt nagy érdeme, hogy bár üldözött, illegalitásban levő párt volt, a szociáldemokrata, a szakszervezeti és az ifjúmunkás mozgalomban, a társadalom minden területén mindig az egységfront megteremtésére törekedett a horthysta-rendszer, a fenyegető háborús veszély elleni közös harcban. — Ha ma, 25 évvel a két párt egyesülése után végigtekintünk pártunk harcain, a felmerült válságok leküzdésén. megállapíthatjuk, hogy a két párt egyesülése, . a szociáldemokraták és a kommunisták egységbe ková- 1 csolódása a marxizmus—leninizmus elvei, alapján a Magyar Szocialista Munkáspártban fejeződött be A Magyar Szocialista Munkáspárt sokirányú tevékenységében mindig a legfontosabbnak tartotta a párt munkás jellegének megőrzését, a munl'ásosztólv vezető szerepének erősítését, a do'norók munka- és életkörülményeinek megjavítását. Nekünk, a mi generációnknak jutott az • megtisztelő feladat, hogv megvalósítsuk hazánkban a szocialista hazánk hű polgá- Győr megye párttagságát, Zsuzsanna, Megyeri. János és ^öív MAriÁnaíc AnifcíS Krúkó dornak és Meggyest Agnesnak Zocskár Lívia házassáaot kö- ,„, fl„™ J AT,"8„£ Sándor, Petrács Imrének és Istvánnak és Varga Valériának Cslkó Marlának Katalin Eva. István János, Bogár Jánosnak kovács Lalosnak és Szabó Ma Ai: Varou ITHVa H^dlUn,,!, 1A- OUVHCS J.DJUSN.K ES SZDDO MA István és Herke Ilona házassá got kötöttek. III. kerület Szeged: Széplaki László és Wohlstadter Irén, Gyapjas JéZocskár Lívia házasságot töttek. n. kerület . „„., Friko nnzslIAnnV rá rvuvnea liOjusiisn es siauu MHSzeged: Bódl Imre György és nos látván VcszelovszkÍ Ferem'. riának Lajos' Kulyik Mihály Fábián Ilona Anna, Szurmai ííiiY Imrének és Horváth Máriának Bertalan Józsel és Danyi Anna "?k ÍSet° íör^ Ancinak ^ Tlmea Katalin. Mig Zoltán AnErzsébet, Zsidek János és Jenei 5HÍKW ÍÍ? 1,„ .„„„ .„,. talnak es Masa Piroskának Ilona Erzsébet Kusmicki Tibor í? t „íldi Zsoli. Tóth Bélának és Szekeres és Lengyel Katalin házasságot Kaifay Ilonának Gábor. Konylk Imre kötöttek. FrU«L A. maiSS Jánosnak és Gémes Évának Algyő: Nagy Antal János és JAn°??ak rí?,„ Öta* Róbert. Mátó Istvánnak es Bozó Bús Anna Magdolna, Heréd! ri.,?!.™ „ Terézia Máriának Eva. Talpai ' diSÁ ™? MihAW Lászlónak és Balog Juliannának dikó, Dell Mihály Demeternek Adrienn nevü avermekük szüés Bacsó Etelkának Zsuzsanna fltllt gyermekük szu Mónika, Gregus Józsefnek és u' Farkas Eszternek Gábor, Pig- Klskundorozsma: Kolompár nos As Nnr-sn MáríV Fnői niczki Józsefnek és Mládi Mária Jánosnak és Kolompár MárláOvörsv János és Ktsoéter Má Edttnek József László, Molnár nak Edit nevü gyermekük szüria, ^réfon Jen<? Lászfó és Káíló ^ SaST^ = 'CteU' HALALOZAS Péll János Antalnak és StrubI j kerUlet Évának Andrea, Krisztln-Német ... Jenó Imrének és Kocsipéter Szeged: Takacs József. Márki Évának Gábor, Nagy Mihály Adam. Tóth István. Horváth niiint Ant.ln.lt As Istvánnak és Sajgó Katalin Lf- ía4v4nné Ambrus Hona. Magyar szeged. Bálint Antalnak es r,.,.. Antoin»v Mártonné Kapás Veronika, KoHaska Piroskának Antal, Szél t.^iósGikellánk Antml At- vács Ferenc Mihály, Szezsán Sándornak és Molnár Piroská- fua Márta Gyulának éáZridí Péter. Szántó János, Z.órl Ernák Piroska. Rácz Istvánnak és MaÚld KáíáUnnak Övul. János "ébet. Mateldesz Mihályné Bakacsi Rozáliának András Pá- TaUr Gvülánik é. FoUmar An- Szlávlk Judit, Farkas-Csamangó «rzsuzsínnán!kns%v?k Katflfn "f^ánAnak Enikő D?bó Fe- I-tvénné Zomborl Julianna. Bofi Zsuzsannának Szilvia Katalin, Kniiát- Frz«Ah»t„»u Ferenc, Vass Jenóné GuFódor József Mihálynak és He- AnTk" Timea dr Pokoínv Gvu bina Julianna, Ladvánszky Csagedüs Évának Eva Ilona, Szabó ^ g^ndoTnak és dr SrtvénO Akos, Horváth Istvánné KaAndrás Józsefnek és Boda-Tóth Sándornak és dr Sövény Ferenc BaMériának László, Rácz Gábor- nak és Ma«rrErz«ébetnek SzU becz György, Horváth Andornó nak és Olasz Piroskának Tímea, " "agera Erzsébetnek Szil- Mária, Rácz Mátyás. Hollóst Istvánnak és Huszka Xnnának lstván zmtán Dankó Wolgard Istvánné Eperjessy MáIlona Margitnak Judit, Móra Annának Istvén Zoltán Dankó rl "Bója1 Lajosné Szabó RozáForencnek és Sebók Rozáliának Os JOzsefnek és Bitó Edit „ Csontos JLajos. Szűc6 Xst. Zsuzsanna Mónika, Szabó-Dok- "Briós Titusz Gábor volford Mária Magdolna, tor Jenőnek és Balogh Évának u lnník Róberi Szekeres Lá^l Farkas 'lözsef. dr. Tornyo. LaMónika. Ballá Tibor Andrásnak Jnak és Kolcsek Farnriskának Szabolcsné dr. Baróti Edina és Földi Zsuzsannának Berna- Morvav Isttánn.k é. Maria. Berki Jenöné Kormos dornakSUásMolnárrVMargitnak Lvldvig ÉvS KataUn^M^rgfu elhunytak. Zsolt? Török Károly Laknak g^af^nff^L taSíJSS n' kerü,e« és r.veivsi Ildikónak Károlv Honának Ágnes, Deák Lászlónak Zaoltí Koszó Istvánnak és Csl- és Balo«h MArla Ev4"ak László. Szeged: Szécsi József, Márkus pak Rozáliának Tibor. Tuska Daróczi Károly Tamásnak és György elhunytak. Mihály Györgynek és Szántó Krauzer Zsuzsanna Klárának ni. kerület Zsuzsanna Erzsébetnek Berna- Tamás Károly, Horváth Gábor- Szeged: Kalmár Sándorné Kirí dett Zsuzsanna, Bite Istvánnak . Sövénvházi Editnek Fdit Etelka. Ábrahám Jenő. Kéntor és Bernát Juliannának Andrea. nak ea bovenynázl Editnek Edit M)há, Korom Mihályné Dénevü gyermekük kány Erzsébet. Szekeres Ferencné Virgancz Ilona, Andrássy Gyula, Korom Andrásné Kasza Piroska házasságot kötöttek. k . Tuhis, Gizellának Fdina Klskundorozsma: Hoffherr Já- SÍ,, ^AÍJÍ? A-SSSÍ.4'"FÍ nos és Nagy Erzsébet házassá got kötöttek. SZÜLETÉS és Bernát Juliannának Andrea. Dobszai Sándor Bélának és Eiler Franciska Irénnek Ildikó. Simon Mihály született. Antalnak és Rácz Katalin Máriának Eva Ibolya. Fogas Istvánnak és Kalocsai Ildikó MáIII. kerület Eszter. Szabó János, Szécsi Imlatában. (MTI) „. . Szeged: Szeles Sándornak és re. Dudás Kálmán. Elek János, riának Árpád, István: dr. Végh szarka Ida Eszternek Mercédesz Farkas Sándorné Nacsa Ilona I Gyula Zoltánnak és Juhász Má- Julianna. Bezdány Antal István- KazI Ferencné Varga rlának Péter, dr. Maráz Albert- nak és Gyuris Ilonának Márta csök István. Vetró J( nek és Szabó Lilla Emőkének Erika, Koza Jánosnak és ör- dor Ilona elhunytak. Tóth Béla: Céhmesteri irományok zérdrót, akkor mi voltunk a dühösek, s adj neki! Köll tönéköd szögedi lány? Ügy elzargattuk futólépésig a lánytól ezeket a jövendőbeli tiszteket, hogy nevethettünk rajtuk. Hogyha szembes/.embefordultak velünk, meghempergettük őket a porban, alkalmasabb időjáráskor akár a pocsolyában. bennünket a cincárvárosban, vagyis Rókuson, húszan összesereglettek, hogy emlékezetessé tegyék azt a napot. Ha csak a sarkával tdőben meg nem fenyegette őket. Azaz, hogy elfutott idejében a baj elöl. Kiálthatták ugyan utána; hogy ez is Futakon született, nem Bátoriban, de az nem számított. Az irhát menteni kellett. Perli. tunk fejjel, mint lócsorda, ha farkasok ellen védekezik, húszan vagy ötvenen, s zümmögtünk, se hallva, se látva, mint némely seggreverőcskejátékoknál szokás, hogy ne tudja a szenvedő fél, ki ütötte a jajos ütést. Aztán a más városrészekből való inasok között is folyt az örökös tüsszögés, öldöklés, ha összeakadtunk. Az inasiskola szelídített Csak olyankor volt egységes a csorda, ha ide- ugyan rajtunk valamit. A kegyesrendi atyák Osgen kutya kölkei kerülköztek körmük közé. Az kola utcai épületében jártunkban-keltünkben, I Alsó Tisza-parton, az új Adler-féle házban volt mert hetenként kétszer is kéz alá kerültünk, raia hadapródiskola, vagy stift, ahogy széltében- zolni, gépelyekkel, műszerszámokkal ismerkedni, hosszában nevezték akkor a szegediek ezt a ci- Ott aztán szagolgattuk egymást. Akadt azért vevillaktanyát, s ide úri családok elrosszult fiai- rekedés. Ha nem olyan szigorúak az atyák, nékat adták össze az országból. A fiatalok szép ru- -ha még a házat is szétdűtjük, de azok papi emhákban, spanganétosan, finom fényes kardok- be'' létükre nem átallották a csatos nadrágszíjat kai derékszíjakkal, csengős sarkantyúkkal ka- leakasztani, és aprítottak bennünket, csak úgy kaskodtak a mi lányaink körül. Nem szegedi lé- repült a tollúnk. Kaptunk, hogy finomodjunk — tükre, szokásainkat nem ismerve, be-betévedve mondtuk vigasztalásul. a mi csanala jiinkba, bozótjainkba, már úgyne- Hanem mondjuk, ha Rókusra elkallódott vavezett városrészeinkbe, akiket aztán mi, koráb- lamelyik bandabeli, a kényösvárosbul, annak albi harogosok közösen összefogva előbb csak úgy kalmas volt nagyon gyorsan visszasuttyanni, sárral szépen meghajigáltunk, ahogy szokásban mert ahogy abban az időben szokták a sokra volt, s ha kivették, vagy kirántották a drótot, mondani, ha egy tetűt megölsz, száz jön a temert a kardjuk olyan vékony volt, mint a ve- metesére. Szóval, ha egy inas meglátott Ha olykor-olykor járőr érkezett, összefordul- sze a felsővárosiak, csúfnevükön a kinyösvárosiak sem voltak adósak, ha egy palánki csizmadiainas lábbeliliferálás — szállítás — közben mondjuk a Csuka-közben — ami zsákutcának számított — megszorult. Akkor jajgathatott, mint macska a forró kemencében. Ha pardont kért, kapott egy-két pofont, mehetett szépszerivel. Azzal egyikünk se dicsekedhetett, hogy az unalom öldösött volna bennünket. A mi gazdánk nagyon előregondolkozó ember volt, reggel öttől este nyolcig tartott csak a munkánk, míg más majszteroknál háromtól este tizenegyig is elgibiceltek a segédek. Különösen a szabóknál, szappanfőzőknél, vargáknál, suszteroknál. Nemhiába, hogy alávalók is voltak a nyehók. Ha csak az Illatukra emlékeztünk, akkor is berzenkedtünk. Csirízesek. Na, persze, ők sem maradtak adósak, ránk meg az enyvet kenték, már olyan értelemben, hogy azt esszük kocsonyának. Ezt azért mondom, hogy látni lehessen, az unalom szót is tizenhat éves koromban hallottam életemben először. Azt se Felsővároson, hanem a Palánkban, azaz, hogy a belvárosban, ahogy az új hivatalnokok szerették azt a fényes várközi fertályt nevezni. (Folytatjuk^ I