Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

HSKÍBARSKF, 1983. JÜNIÖS IFC s Osztályvizsga - munkásoknak Az utolsó vizsganap. A dókban. De nagyobb öröm nyolcadik osztályt egy nap­Bladách utcai általános isko- sincs, ha néhány hét után tári év alatt végezzék el) ve­la folyosójának képe ponto- oldódik a görcs a férfiak tor- zetnek be; a pedagógusok új san olyan, mint érettségik, kában, kezdenek természete- módszereket próbálnak ki; felvételik, idején a gimná- sen mozogni a tanteremben, elviszik az embereket múze­ziumok vagy egyetemek fo- magabiztosan felelni a kér- umba, könyvtárba, városné­lyosói. Izgatott, kipirult ar- désekre, elmaradnak a gyá- zőbe — okkal örülhetünk e cok, ideges járkálás, .könyv- moltalan félszeg mozdulatok, fejlődésnek. Hogy még ko­gvűrögetés. A különbség Érzik, hogy többek lettek. rántsem rózsás a felnőttok­csak az, hogy ttt meglett — Tudja, milyen jó érzés tatás helyzete, hogy a nagy férfiak, harminc körüli asszo- felfedezni, mennyi érdekes feladatok ezután is ott tor­nyok, családapák és csa- szép dolog van a világon! nyosulnak a fenntartók, szer­ládanyák is vannak, vizsgáz- Azt mondom, nem is élet, vezők, oktatók és iskolába nak. amelyiket úgy élik, hogy járók előtt, néhány számadat • nem tudnak ezekről — mond- mutatja: Szegeden, a DÉ­Varga Ferencné két gyere- ja elgondolkodva, már vizs- LÉP 1065 dolgozójának nincs ket nevel, a fonalfeldolgozó- ga utáni felszabadult sóhaj- meg a nyolc osztálya (össz­ban „szerencsére délelőttös tással Csanádi István. Autó- létszámuk: 3 ezer), a Pannó­műszakban" dolgozik, ház- fényező a Vas- és Fémipari nia Szőrmefeldolgóző Válla­tártást vezet és tanul — éj- Ktsz-nél, úgy negyvenesnek latnál az 538 dolgozó közül szaka. A hetedik osztály tan- nézem. Két gyereke van, és 240-en nem fejezték be az ál­anyagát. azzal büszkélkedik, hogy több talános iskolát, a Pamutnyo­— Tudom, hogy sokan időt tölt háztartási munká- móipari Vállalatnál 932-en, a mondják, divatból, de én val, mint a felesége. Szeret KSZV három üzemében tényleg mindig szerettem főzni. Éjjel tanul. Magyarból 1902-en. A dolgozók iskolá­votaa tanulni. Kevés a hat a népmese és a népmonda jának nagyon sok húsz éven osztály a mai élethez. volt a tétele, a Balaton ke- aluli tanulója van! A sógornője, Temesvári letkezéséről mesélt egy mon- *' Sándorne a gyufagyár böl- dát- ..Aztán csak így mesé- Csanádi Gézától, a városi esődéjében dolgozik, együtt l'k-e a Balaton keletkezé- tanács művelődésügyi osz­határoztak úgy tavaly, befe- set?" ~ kérdezte mosolyogva tálya munkatársától a jövőre jezik az általános iskolát. fz psztalyfonok, Duba Gyu- induló tanfolyamokról Nevetve meséli: nem is a ta- lane- „Mivel a monda száj- tünk tájékoztatást, nulástól, hanem attól féltek, hagyomany útján terjed, hogy a tanárok majd meg- tobb változata van. Egyik mosolyogják őket, felnőtt fej- tösz hozza, a másik vosz el jel tűrniök kell iskolás szigo- belőle • • • " — taría szét a rnfcat. karját Csanádi István. A vizsga után Mojzes István­a indul egy nyolcvanórás vizs­gára előkészítő tanfolyam, amelyre azonban csak az ön­kér­— A hagyományos tízhó­Egyik napos esti és levelező tagozat itt is, a Hámán Kató iskolá­ban is indul, ebben a hónap­ban még lehet jelentkezni. - Azt mondhatom, meg- "r5* '"^T'""^1' Dorozsmán és A1^°n már szeretették velünk ezt az is- ® , ~ ? . ,, ele8en vannak az öthónapos kólát is. a tanulást is. Olyan ,(tfŐ1® hajJ°tta™ rövidített tanfolyamokra, kedvesek, megértenek min- f legjobb feieletetj indulnak, ugyanilyen itt, a Madách ut­ket a nehézségeinkkel, úgy hop" leöblítsek kicsit az iz- cában is lesz. Ezeken kívül szólnak hozzánk, mintha ga ma egyenrangúak lennénk a tu- • dasban. Pedighát.„ Az utolsó nap vizsgázóivá! -,1A ... . Keveset beszélünk arról, együtt 404-en zárták sikerrel ^TiJ^^Sl lál hogy a több tudás és az ar- ezt a tanévet. Ha meggon- dolgozok Jelentkezeset var­ról szóló végbizonyítvány doljuk, hogy az 1969—70-es mellé mit kapnak még a dol- tanévben 231-en voltak, egy­gozók iskolájában az üzemek értelmű előrehaladásról be­munkásai, a termelőszövet- szélhetünk. Ha azt is számi­kezetek tagjai. Szegeden ösz- tásba vesszük, hogy a ha­szesen harminc tanár oktat gyományosak mellett szinte a felnőttek iskolájában. Napi évente új, a munkások élet­munkájuk után fokozott fi- és munkakörülményeihez gyeimet, megértést, kedves, egyre jobban alkalmazkodó emberi szót várnak tőlük oktatási formákat (az idei azok, akik szintén ledolgoz- újdonság a rövidített, öthó­ták már a nyolc órát. Nem napos tanfolyam, amely a 20 könnyű itt senkinek, sem a éven felüliek számára lehe­katedra mellet,t sem a pa- tővé teszi, hogy a hetedik­A rakpart regénye A nullapont megteremtője juk. Sulyok Erzsébet Változás a tüdőszűrésben A szegedi Kálvin téri fii- ÜL kerület lakói kerültek döszűrő állomás idén ősszel szűrésre, éri el az első komolyabb év- A közigazgatás átszervezé­fordulót — működésének el- se folytán a szűrőállomás ső tíz éve zárult le ebben az ütemezési sorrendjében is' időpontban. A szűrőállomás változás történt: ez év elejé­munkája szerves része a vá- tői kezdve az egész város? ros egészségügyi ellátásának, lakossága egy folytatólagos Könyvheti irodalmi est Beszélgetés Mándy Ivánnal Mérsékelt sikerű irodalmi letes, tömör kifejezést. Ez. a­estek után a könyvhét záró- kifejzésmód tömörsége jel­eseménye — kellemes megle- lemzi — úgy hiszem — en­petésként — élményt adó ta- nek a századnak a prózáját, .lálkozás volt. Nem lehet kü- a kifejezésnek ezt a formá­lón vizsgálni, méginkább le- ját igényli a század embere. és ez alatt á tíz év alatt a város lakossága megértette névsor szerint kerül behí­vásra, és nem pedig kerüle­ezt a nagy célkitűzést, ami- tenként. A lakosság igényét ért ez az intézet dolgozik. és megszokását bizonyítja, A modern orvostudomány hogy sokan keresik fel a minden ágában az eredmé- szűrőállomást azzal a kér­nyes munka egyik feltétele déssel, hogy miért nem kap­a betegségek korai felisme- tak eddig behívót — mas az idö­a vizs­rese. A szűrőállomás első- évben már ebben sorban a tüdőgümőkór korai pontban megtörtént felismerése céljából létesült, gálatuk. és elmondhatjuk, hogy ez a A sok telefonérdefctőcfésre tíz év ebből a szempontból tekintettel fontosnak tartjuk eredményes volt. A tüdőgü- közölni a fentieket — tehát, mőkór elveszítette életveszé- hogy a névsor az egész vá­Ives jellegét, a kezdeti stá- rosban folyamatos, így lesz­diumban felfedezett betegek nek akik később, mások ko­pár év alatt, teljesen visz­szanyerik egészségüket munkaképességüket. Hasonló módon az egyéb rábban kapnak behívót és megszokottnál. Az átszervezés csak az idén okoz ilyen változáso­mellkasi betegségek korai kat, jövőre megint kiala­felismerése is orvosi feladat, kul a rend, és mindenki A tüdő és mellkasi szer- évente a most követett sor­vek daganatai, az idült lég- rendben kerül újra szűrésre, úti és szívbetegségek, vele- A szűrőállomás dolgozói született, rendellenességek és itt ragadják meg az alkal­sok más betegség korai fel- mat, hogy megkérjék azokat. ismerése válik lehetővé a rendszeres lakosságszűrések során. akik valamilyen ok miatt nem kapnak behívót, hogy önként is jelentkezzenek. A lakosság nagyobb része Minden további nélkül meg­megértette ezt a munkát, és történik a vizsgálatuk, és ha pontosan meg is jelenik a behívás időpontjában, az evek alatt kialakult sorrend szerint. Az év első felében az adataik a szűrőállomás birtokába kerülnek, a továb­bi években már be tudják az-4. kerülj .-maid » II, éd őkeLis-bróni. Balról a vízi bástya. A víz a vár falai előtt. Egykorú felvétel Szélfd és haragos állapo- akkor parancsoló hangok is maradt viszont, miszerint tában a Tisza szinte minden pattogtak, sürgettek a sietés- az akkori árvízvédelmi tár­évszakban odavonzotta a re, vagy egyszerűen eltaná- sulatok aránytalanul többet támfal, a mellvéd biztonsága csolták a munkást a talicska kényszerültek magukra vál­mögé a kíváncsi bámulok so- szarva mögül, a súlyosra tö- lalni a terhekből, például kaságát. A rakparton nem mött zsákok alól, a rönkök 1846—1916 között — szintén lehetett ődöngeni, lábatlan- görgetésétől. időszakokra bontva — 281 kodni. Onnan elparancsol- A tétel pofonegyszerű volt: millió koronát. Az államnak ták a nézelődőket a ki- és a hajótulajdonosok, szállí- ugyanezekre az esztendőkre berakodást végző, kevés be- tók, átvevő és árut beha- és munkákra szabott összege szédű, inukat megfeszítő józtató kereskedők, vállal- mellett vagy azzal szemben, teherhordók, szenet és ho- kozók folyton gazdagodtak, Szegednek van egy lénye­mokot a hajókból kubikolók, s megszedték magukat a Ma- ges közvetett szerepe még a majd lélekvesztő pallókon a ros „arany"-homokját ku- Tisza-szabályozás kezdete megpúpozott talicskákkal a bikoltató dereglyések is, előttről, rakpartra és visszatáncoló m|g a másik oldalon a nekik szár kirakodók hangos megjegy- dolgozó kikötőmunkások a 20-ban, amikor ez a mozgé­zéseikkel. A munka ritmusa szegénység, az ínség álla- kony méinök „a szegedi vár olyan gyors volt, hogy abban potában maradtak akkor is, déli körbástyájának, az úgy­nem lehetett megállni, mert mikor már kiesett a kezük- nevezett vízi bástyájának ol~ bői a munka, kiöregedtek, és dalában elhelyezett" és a a sorba állók közül már nem vár lebontásáig ott állt viz­őket, hanem a fiatalabba- mércén jelölte meg kat választották, mert a friss erő többet kamatozott. A jelességre Hu­Mátyás emelte 1819­— És „merre tart" vé.le­mozzanatait, menye szerint a mai magyar feloldódnak prózairodalom? — Hogy merre? Sejtelmem ban? — Nincs külön gyerek- és hetetlen rangsorolni az est élményszerű összefonódnak, az ott teremtődött, mindenki által jól érzékelhető különle- sincs. Kár lenne erről előre ges hangulatban. A szemé- „dönteni", hagyjuk meg ki­lyes talákozások atmoszférá- nek-kinek a nagy lehetősé­ját, a kölcsönösen szót értés, geket — mondja, és moso­a közös gondokon való lyáből érteni lehet: hisz a együttgondolkodás pülana. tehetségben, tait, mégis elsősorban a mű- — Csutak-könyvei a gye­vek, Tornai József versei és rekek kedvelt olvasmányai. Mándy Iván prózai írásai te- Mi az álláspontja a most fo­remtették Margittay Áginak, lV° gyermekirodalom-vitá­a József Attila Színház, és Végvári Tamásnak, a Thália Színház tagjának öntörvé- felnőttirodalom, csak iroda­nyű, de az alkotáshoz hű, lom van. Meggyőződésem, pontos, árnyalt előadásában, hogy ami nem jó a gyere­Másrészt a kötetlen-köz- keknek, az nem irodalom a vetlen, őszinte és érdekes felnőtteknek sem. Hivatkoz­beszélgetés. amelyet Paál zam hirtelen a Pál utcai fi­István folytatót az est vendé- úkra. vagy a Légy jó mind­geivel pénteken, a November haláligra? Én soha nem ülök 7. művelődési központban, le úgy. hogy most gyerek­• i könyvet írok. Csutakhoz, azt Mándy Iván József Attila- hiszem, a témakör miatt for­díjas író beszélt az esten a moziról, egyermekkori, meg­határozó élményről. Ügy tű­nik, a témaválasztás mellett az írói szerkesztésmód alaku­lására is hatott a „régi idők mozija." Áttételesen, fekete­fehér álló és nyugtalan, vib­ráló mozgóképekben, hangu­latok plasztikus rajzával beszélek, de ha nem vásár­közvetíti prózája a XX. szá- lásra gondolt, talán egy-más­zadi emberhez szóló gondo- fél év múlva. A Zsámboki dúlnak a gyerekek. Eredeti­leg hangjátéknak készült, és bizonyos fokig kényszerültem a műfaj sajátos követelmé­nyeihez alkalmazkodni. — Mikor kapunk új Mán­dy-könyvet? — Arról a bizonyos nyom­dai átfutásról nem szívesen mozijá-ról van szó. állandó­képszerű an és lassan dolgozom rajta. Ezenkívül ismét egy, témájá­ban gyerekekhez is szóló, latokat — Valóban, szerkesztés, a hangulati szer kesztés lehetővé teszi és biz tosítja egyrészt a mozgal- könyvet tervezek, . axtasagot, de főként az érzék? úttörő­ként a Tisza legkisebb itte­ni nulla szintű vízállását, A ráérő nézelődők sokasá- viszonyítva azt a Duna belg­ga akkor másféle érzéssel, rádi legkisebb vízállásához, kicsit az aggodalom bizser- Ez a megjelölés kiinduló :getésével és haragosan néz- ponttá vált a folyó későbbi ?te a Tiszát, amikor dagadoz­'va és tajtékos hömpölygött el. szintezési hálózatában, és ma habokkal is ez a mérce az irányadó, A szédítő Ugynis az akkori láb hossz­sodrás nem mindenkinek mértéket átszámították cen­juttatta eszébe, hogy annak timéterre. Amikor tehát a údején milyen korszakalkotó Tisza nulla szintű vízállását jprogramot hirdetett meg látjuk, vagy olvasunk rólá, (Széchenyi a folyók megza- akkor Huszár Mátyás alko­holázására és hajózhatóvá tására gondoljunk legalább "tételére, s hogy legfőbb híve mi, szegediek, akik ma fel és támogatója ebben a tö- sem tudjuk fogni, hogy a fáradhatatlan mennyire lé­újat alkotott. A rekvésben Vásárhelyi Pál, munkában aki a korszakos munkákat mérnökelőd megkezdette, a nyomába lé­nyegesen pők pedig végrehajtották szegedi vízi bástya ezáltal a következetesen akkor is, ha a kivitelezésbe csúsztak hi­bák, felületességek, megal­kuvások és nyerészkedések, amelyekről később még szó­lunk. Éppen Szeged vonat­megjelöléssel, vízmércével került be a folyószabályozás történetébe olyan maradan­dóan, hogy mindmáig idé­zik, hivatkoznak rá, pedig már hol van a vár és hol kozásában akkoriban az van vízi bástyája, amelyet építkezések sorában kiemel- akkor a hajósok, révészek, a ten rangos rakpartja és part- vizek vonulását kísérő szak­falai létrehozásában, amely- emberek, olyannyira figyel­nek létét nem lehet elvá- tek és igazodtak hozzá. lasztani a Tisza-szabályo­zás programjától, sem a Védték is a bástya falá­hoz rögzített vízmércét a nagy szegedi árvíztől, majd jégzajlásoktól, a hajók oda­az azt követő kolosszális ütődésétől, hogy meg ne sé­városépítés végrehajtásától, rüljön, el ne mozdulhasson, Kezdettől és föntről ha- mert olyan nagy fontossága ladva lefelé — 1851-től volt. Amikor a bástyát le­1918-ig, különböző idősza- bontották, a vízmérce elke­kokra megosztva'— az ál­lam magára vállalt költsé­rült onnan, s a történelmi pillanatot még fotóval is ge 68 év alatt 145 millió 546 megörökítették, amely kü­ezer 474 korona a Tisza sza- lönböző kiadványokban ma is bályozására, mederrendezés- látható. re. átvágásokra. Olyan adat Lődi Ferenc Diáksikerek Holnap, hétfőn hirdetik ki lámgrafikáért. A grafikusolt Budapesten az Országos Di- közül Rákos Péter rrpmkó­áknapok idei ipar- és kép- ját arany-, Bruttyó Máriáét zőművészeti pályázatának ezüst-, Rózsa Istvánét bronz­eredményeit. A Tömörkény éremmel jutalmazták. A be­gimnázium és művészeti küldött szobrokért Gémes szakközépiskola tanulói kö- Katalin és Csikós János zül valamennyi pályázó díjat arany-. Kulcsár Ágnes pe­nyert. Szabó Judit és Hege- dig ezüstérmet kapott. dús Erzsébet bronzérmet A díjnyertes tanulók közül iparművészeti munkájukért, többen részt vesznek a bu­a képzőművészeti pályázaton dapesti centenáriumi diák­pedig Nagy Izabella aranyat, napok keddi és szerdai ren­Szónyi Etelka bronzot rek- dezvenvein-is.

Next

/
Thumbnails
Contents