Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

*8SSSTHLTFAP, 1973. JUNIUS «V 3 Ideológiai és politikai munkánk fejlesztéséért Amikor a X. pártkongressztrs batarooe­tainak végrehajtását áttekintette a Köz­ponti Bizottság 1972 novemberi ülésén az előttünk álló feladatok két fő elemének a gazdasági-építő, illetve a politikai-ideoló­giai-nevelő tevékenységet határozta meg. Az agitációs, a propaganda és a művelődé­sí területen történő számvetéshez, tenni­valóink meghatározásához nagymértékben hozzájárul az 1973. január 24—25-1 orszá­gos agitációs, propaganda- és művelődési tanácskozás. Ennek alapján megállapítható, hogy előrehaladásunk érdekében többet kell foglalkoznunk az ideológiai, a politikai ne­velő munkával, illetve pártunk belső éle­tének kérdéseivel, párttagságunk eszmei, politikai képzettségének növelésével. Több erőnk, energiánk kell legyen az osztálypo­litika megvalósítására a gazdasági és tár­sadalmi életben, a dolgozók életszínvonalá­nak alakításában, a kultúra, tudomány, oktatás területén és más kérdésekben. Mert a szocializmus magasabb színvonalú építése a szakmailag, ideológiailag felké­szült, politikailag a szocializmus mellett tudatosan elkötelezett dolgozók aktív te­vékenységét igényli. A munkáspolitika megvalósítása során egyértelműen tisztáznunk kell, hogy a munkásosztály céljainak megvalósítását szolgálja minden, ami a szocializmus elő­rehaladásának része, és ellene van a mun­kásosztály érdekeinek valamennyi vissza­húzó, a fejlődést akadályozó, konzervatív tényezői A szocialista gondolkodás és magatartás térhódításáért Tapasztalataink azt mutatják, hogy me­gyénkben az emberek anyagi létfeltételei­nek változása, javulása felgyorsult az utóbbi években. Ezzel azonban nem min­•dig tartott lépést az emberek tudatának, gondolkodásának fejlődése. A tömegek társadalmi tudatának állapotáról nem mondható még el, hogy egészében szocia­lista. Ismert, hogy a köznapi tudat elma­rad a társadalmi változások mögött. Ez az elmaradás azonban — véleményünk szerint — az indokoltnál nagyobb. Ezért az elkövetkezendő időszakban erőteljesen növelnünk kell ideológiai-poU­tikai munkánk hatókörét, és fokozni ha­tékonyságát. Lehetőségeinket kedvezően befolyásolja, hogy ma már megyénkben is a legnépesebb társadalmi osztály a mun­kásság, amelynek létszámgyarapodása le­lassult ugyan az előző időszakhoz képest, ugyanakkor azonban növekedett társadal­mi-politikai és erkölcsi súlya. A KB tavaly novemberi állásfoglalása mindenki számára bizonyítja, hogy pár­tunk munkáspolitikát folytat. Következe­tesen figyelemmel kíséri a munkásosztály helyzetének alakulását, mindent megtesz anyagi-szellemi, kulturális igényeinek ki­elégítéséért, társadalmi-politikai vezető szerepének érvényesítéséért, azért, hogy a munkásság megfelelően érvényesíteni tud­ja történelmi küdetését, gazdasági-társa­dalmi, politikai hivatását. Éppen ezért té­vednek azok, akik pártunk munkáspoli­tikáját a béremelési intézkedésekre szű­kítik le. Pártunk minden fontos határoza­tát, döntését eddig is és ezután is első­sorban a munkásosztály érdekei határoz­ták, illetve határozzák meg. A munkásosztály szövetségi polffikájá­nak valóra váltása feltétele annak, hogy megyénkben helyesen oldjuk meg gaz­dasági és társadalmi építőmunkánk, kul­turális nevelő tevékenységűi* feladatait. Megyénk parasztsága kedvezőnek tart­jri az elmúlt években tett intézkedéseket amelyek élet- és munkakörülményeit ja­vították. Ugyanakkor igény, hogy a szö­vetkezeti nyugdíj- és betegbiztosítási rendszer közeledjék a bérből és fizetés­ből élők helyzetéhez. Egyes parasztcsaládoknál azonban az utóbbi időben erősödtek a nyerészkedési, jogtalan haszonszerzési törekvések, ame­lyek élénk ellenérzést váltottak ki a köz­véleményben. Az ide vonatkozó rendele­tek nyomán az illetékes szervek fellép­tek eme törekvések ellen. Ám ugyanak­kor a meggyőző munka eszközeivel is elő kell ' segítem a szocialista elveinkkel szemben álló magatartás visszaszorítását. Megyénkben az elmúlt két évben lét­számban is gyarapodott az értelmiség és a fejlődő tudományos élet, a felsőoktatási intézmények bővülése, az ipari és mező­gazdasági termelés korszerűsödése még in­kább követeli az értelmiség alkotó mun­kájának fokozását. Az értelmiség különö­sen érzékenyen reagál a gazdasági, társa­dalmi és politikai életben jelentkező el­lentmondásokra, nehézségekre, s ezek ese­tenként politikai ingadozást, a szélsőséges nézetek felélénkülését idézik elő szűkebb körökben. Mindez szükségessé teszi annak hang­súlyozását és érvényesítését, hogy a szö­vetségi politika feltételezi a szövetségesek soraiban jelentkező helytelen ideológiai és politikai nézetek elleni eszmei harcot. Nem értünk egyet azokkal, akik úgy vé­lik, hogy a téves nézetek elleni fellépés­sel, az antimarxista eszmék bírálatával megsértenénk szövetségeseink érzékenysé­gét. Pártunk több, mint másfél évtizedes he&ee arafeor&ta bizoajaöa. hogy eg»s kérdésekben téves nézeteket vátlő szövet­ségeseink igazi megbecsülését az őszinte, a szókimondó bírálattal tudtuk kiváltani és a szorosabb politikai együttműködést megteremteni. Hatékonyabb eszmei küzdelmet Az elmúlt időszakban mind eredmé­nyesebben foglalkoztunk a nemzetközi agi­tációval, propagandával. Ez irányú fel­adatainkról a novemberi KB-ülés is szólt. Politikai munkánk feladata változatlanul a közvélemény helyes orientálása., a szem­léletformálás. Tevékenységünk során számolnunk kén azzal, hogy a burzsoázia napjainkban elő­szeretettel alkalmazza a fellazitási tak­tikát. Megyénk jelentős idegenforgalmi hely, sok külföldi megfordul nálunk. A turizmus növekedésével mind többen utaz­nak külföldre. Bizonyos körökben sikk lett Nyugatra járni. A fellazitási törekvé­sekben rejlő veszély nálunk is jelentke­zik. A burzsoá propaganda és ideológiai behatolás legfőbb célja: eszmei, politikai zavart kelteni a szocialista országok köz­véleményében. Ezért — miközben harco­lunk a két rendszer országainak békés egymás mellett éléséért — folytonosan éles ideológiai küzdelmet kell folytatnunk eszméink védelméért, terjesztéséért, a szo­cialista tudat és gondolkodás fejleszté­séért. Fejlődésünkben, mai és holnapi mun­kánkban nagy fontosságú a szocialista ha­zafiság, a proletár internacionalizmus, a Szovjetunióhoz kötődő barátságunk erősítése, egyben a nacionalizmus, a Nyu­gat-imádat, társadalmi nihilizmus elleni fellépés. A hazaszeretet fontos eszmei tar­talma népünk és ifjúságunk nevelésének. Mind hangsúlyozottabban kell megfogal­mazni, hogy nincs hazafiság általában. A hazafiságnak mindig konkrét társadalmi politikai tartalma volt és van ma is. A szocializmus építésének viszonyai között a szocialista haladást szolgáló hazaszeretet és cselekvő vállalása az igény. A nacionalizmus még ma is mérgezi a népek közötti kapcsolatokat, az együttmű­ködést. Ezért mind határozottabban kell küzdeni ellene. Ez megyénkben is feladat A más országokban tapasztalható nacio­nalizmusra nem válaszolhatunk naciona­lizmussal. Hazánk és más szocialista or­szágok közötti kapcsolatok alapelve csak az internacionalizmus lehet. Míg a kapita­lista országokkal való kapcsolataink fej­lesztésében a békés egymás mellett élés elvét követpik. Meggyőződéssel valljuk továbbra is, hogy az internacionalizmus próbaköve a Szovjetunióhoz fűződő vi­szony. Éppen ezért fontos feladatunk a szovjet—magyar kapcsolatok, szövetségi rendszerünk, az együttműködés további erősítése. Nagy figyelmet keU fordítanunk mindenekelőtt párttagságunk és ifjúsá­gunk internacionalista nevelésére. Határo­zottabb kiállást kell megkövetelnünk a kommunistáktól a nacionalista nézetek­kel szemben, a proletár internacionalizmus mellett és védelmében. A szocialista építőmunkában együtt ha­ladunk a hivő emberekkel is, de ez nem zárja ki, hogy terjesszük a mi tudomá­nyos, materialista világnézetünket, és har­coljunk a vallásos világnézet elten. Megyénkben jelenleg kiegyenlítetlen a vallásos befolyás elleni ideológiai küzde­lem. Nem kevesen úgy vélik, hogy a szo­cialista államunk és az egyházak közötti megállapodás kizárja a hivő emberek so­raiban végzett — végzendő — munkánkat. Noha szó sincs erről. Messzemenően tisz­teletben tartva ugyanis a megállapodást, nem mondhatunk le a hivő emberek ideo­lógiai meggyőzéséről, különösen az ifjúság materialista szellemű neveléséről. Az e kérdésben olykor még fellelhető bizonytalanság és bátortalanság helyen­ként a vallási tevékenyseg megélénkülésé­hez vezetett. Világnézetünk következetes terjesztése érdekében nagyon fontos a kommunisták egységes politikai fellépése, megalapozott, következetes eszmei neoelómunkája, bá­tor kiáltása. A szocialista demokrácia és a társadalmi felelősségtudat fejlesztése Tudatformáló nevelómunkánk alapvető követelménye: a munkásosztály erkölcse­itek tarsadalmi erkölccsé fejlesztése. Cgsanakkcc csgy spaáct. keű fonft'tem a munkásosztály tudatának alakítására, mű­veltségének növelésére is. Állandóan erő­síteni kell a munkahelyi demokráciát, sok­oldalúan bemutatni a munkáskarriert a szocializmusban, különösen az életet kezdő munkásfiatalok előtt. A mai gazda^pgi mechanizmus, vala­mint a fejlődő szocialista demokrácia óriá­si alkotó energiák előtt nyitott utat. Ez nemcsak lehetőségeket ad a közügyekbe való beleszóláshoz, hanem ennek arányá­ban növeli a közügyekért viselt egyéni és közösségi felelősséget is. A szocialista demokrácia nem lehet part­talan demokrácia, hanem a proletárdik­tatúra megvalósítását, a szocializmus épí­tésének előrehaladását segítő, egyre in­kább szélesedő társadalmi gyakorlata. Hazánkban társadalmi érdekazonosság van a szocializmus építése érdekében. Ez a lényeg, ez a döntő tendencia. Az érdek­azonosság azonban időnként az érdek­konfliktusok jelenségei mögött, más ese­tekben azokkal együtt bontakozik ki. Nem ritkán vagyunk tanúi a különböző érde­kek bonyolult ütközésének. A szocializmus e kérdésben éppen abban különbözik a kapitalizmustól, hogy itt az érdekösszeüt­közések nem antagonisztikusak, tehát m gyakorlat során feloldhatók. E feloldás­ban azonban a magasabb rendű érdekvi­szonyoknak vasi alapvető szerepük. A kispolgári magatartás az elmúlt né­hány évben különböző területeken jelen­tősen megerősödött. Ezért eme antiszociá­lis magatartással, szemlélettel szemben politikai és adminisztratív eszközökkel egyaránt fel kell lépnünk. A tömegpolitikai munkában egyszerre kell építeni társadalmunk erkölcsi arcula­tának pozitív változásaira, és harcolni az antiszocialista nézetek és magatartás min­den jelentkezése ellen. Az eszmei-politikai nevelőmunka mutassa be még határozot­tabban a jogok és kötelességek, valamint a döntési lehetőségek és döntési felelősség egységét. A szocialista munkahelyi légkör fejlesztése kapjon az eddiginél nagyobb teret a politikai tömegmunkában éppúgy, mint az üzem- és munkaszervezés terüle­tén. Tomegpropagandánkban és agitáci­ónkban az eddiginél lényegesen többet és színvonalasabban kell foglalkoznunk a termelés, a gazdaságosság, a munkafegye­lem javítása és az anyagi javak elosztá­sának kérdéseivel. Nem szabad megkerül­nünk a társadalmi egyenlőség és az egyen­lősdiség közötti lényeges különbség mar­xista magyarázatát sem. A kulturális alkotóműhelyek szerepe A szocialista demokrácia fejlődésével, a szellemi élet erősödésével, a helyi politika elemeinek gazdagodásával megnövekszik a kulturális alkotóműhelyek szerepe, jelen­tősége, de felelőssége is. Megyénk irodalmi, művészeti életének fejlődése érdekében növeljük az alkotó és előadó művészek, kritikusok szakmai, ideológiai, politikai felkészültségét, vala­mint az alkotóműhelyek és mindenekelőtt az ott dolgozó kommunisták felelősségét. Alkotóműhelyeink alkalmazzák az eddi­ginél jobban a támogatás-tűrés-tiltás el­vét, és a Központi Bizottság mellett mű­ködő Kultúrpolitikai Munkaközösség állás­foglalása szellemében fejlesszék marxista kritikai tevékenységüket. A párt tudománypolitikai irányelveinek megjelenése (1969) óta a különböző tudo­mányágak kutatómunkájában jelentős előrehaladás történt. Legjelentősebb a geológiai és biológiai kutatások kibonta­kozása és fejlődése, továbbá a petrol- és szénhidrogén-, valamint a fehérjekutatá­sok, melyeknek alapbázisa az algyői olaj­feltárás, illetve az épülő Biológiai Kuta­tó Intézet. Szép eredményeink vannak a kibernetikakutatás terén is. Jelentősek a gazdasagi és társadalmi fejlődésünkkel kapcsolatos államelméleti, közgazdasági, helytörténeti, munkásmozgalmi, irodalom­történeti kutatások és feldolgozások. Ki­bontakozóban van a szociológia- és ifjú­ságkutatás is. Az orvostudományban je­lentősek a nedvkeringési, endokrinológiai, idegrendszeri, genetikai, sebeszeti és a komplex gyógyszerkutatások. Az agrártudományban főleg nemesítesi, agrártechnikai, talajjavítási kísérletek és nfaiftó'Pi?' kutatásét fogynak esedaseis^' / sen. Intézeteinkben a KGST által mégha-: tározott, illetve népgazdasagilag fontos feladatok megoldásán is dolgoznak. Fel­mérik a kurrens KGST-kutatási témákat, és megvizsgálják az esetleges új KGST­kutatási témák elindításának lehetőségeit. A jövőben az eddiginél jobban össze kell hangolni a különböző kutatási terüle­teken folyó munkák tematikáját, és job­ban kell támaszkodni a gyakorlati terüle­teken dolgozó szakemberekre, társadalmi és tömegszervezetekre. Hatékonyabb koordináló munka szüksé­ges a marxizmus—leninizmus tanszékek egymás közötti, de a marxizmus—leniniz­mus és a szaktanszékek közötti kapcsola­tokban. Nagyobb figyelmet kell fordítani a tudományos kutatás és a gyakorlat kap­csolatára, a tudomány eredményeinek mielőbbi realizálására. A Szegedi Akadémiai Bizottság szerepe és jelentősége az elmúlt néhány eszten­dőben jelentősen növekedett, különösen a megyei pártbizottság azon döntése után, amellyel a tudománypolitikai tevékeny­ség megyei irányító, koordináló funkciójá­nak ellátására kérte fel. Az állami oktatás továbbfejlesztéséről a közelmúltban tárgyaltunk. Azóta az isko­lai pártalapszervezetek és a tantestületi kollektívák is megtárgyalták a határoza­tokat. Nagy eredménynek könyveljük el, hogy megyénk több ezres oktatógárdája politikailag egységesen foglalt állást az állami oktatásunk továbbfejlesztését szol­gáló központi bizottsági és megyei párt­bizottsági döntések mellett. Ezt a politikai egységet megtartani, erősíteni, cselekvő erővé fejleszteni mai és holnapi felada­tunk. A közművelődés frontján a széles körfl elemzés feladata áll előttünk. Ez nagy munkát kíván valamennyiünktől, ugyan­akkor ez nem csökkentheti a már eldön­tött kérdésekben politikai és ideológiai munkánk felelősségét. Ismételten és reálisan számot kell vetni a kulturális, tudományos, egészségügyi fejlődésünk tárgyi feltételeinek helyzeté­vel. Előrehaladásunk itt is mérhető, de nagyok gondjaink is. Most az(a felada­tunk, hogy a negyedik ötéves terv előt­tünk álló időszakában a lehetőségek sze­rint csökkentsük eddigi lemaradásainkat, másrészt a településfejlesztési távlati programok szerves részeként ki kell dol­gozni a megye ötödik ötéves tervének reá­lis programját, A kommunisták felelőssége az eszmei nevelő munkában A pártalapszervezetek ideológiai éB po­litikai munkájának színvonala növekvő je­lentőségű napjainkban, és a következő időszakban. A beszámoló taggyűlések és a nwern-' beri párthatározat megtárgyalása azt bizo­nyítja, hogy mind több alapszervezet va­lóban irányítója a politikai munkának, a tudatformáló tevékenységnek. Ugyanakkor ma még számos alapszervezetben nem megfelelő az ideológiai, politikai, kulturá­lis nevelőmunka színvonala. Gyakran le­szűkül ez a pártoktatásra. Nem foglalkoz­nak a helyi agitáció sajátosságaival, a fel­nőttoktatás, a szakmunkásképzés konkrét feladataival, az egészségügy és szociálpoli­tikánk helyi teendőiveL Törekedjünk a jövőben a gazdasági szervező és politikai nevelőmunka helye­sebb arányainak kialakítására az alapszer­vezetekben is. A két feladat szerves egy­ségben realizálható csak helyesen. A társadalmi fejlődés, a jövő feladatai egyre magasabb követelmények élé állít­ják a párttagokat. Aki e növekvő igény­nyel és feladatokkal nem képes lépést tar­tani, az gyengíti a párt erejét, harcképes­ségét. A kommunistát az jellemzi, hogy élharcosa a fejlődésnek, elöl jár a haladá­sért folytatott küzdelemben, jó példát mu­tat a munkában, közéletben, a szocialista erkölcsi normák teljesítésében. Pártunk tagjai nem képviselhetnek vi­lágnézetünkkel szembenálló eszméket. El­lenkezőleg: kötelesek világnézetünket kép­viselni és védelmezni. Különösen nagy fe­lelősség hárul azokra a párttagokra, akik ideológiai, kulturális, művészeti, tudomá­nyos, népművelési területeken, vagy az oktató-, nevelőmunka területén tevékeny­kednek. Alapvető követelmény, hogy a párttagság legyen mentes azoktól az ideo­lógiai és politikai téveszméktől, amelyek ellen a pártnak harcolnia kell. A követke­ző évek mmd határozottabb kiállást, egye­nes és világos politikai-ideológiai maga­tartást igényelnek a kommunistáktól. A kommunisták és az anyagi-társadalmi fo­lyamatokat irányító vezetők egész tevé­kenységét és magatartását hassa át esz­ménk, világnézetünk ereje és igassága. Feladataink abban foglalhatók össze, hogy még erőteljesebben és következete­sebben fejlesszük a pártalapszervezetek ideológiái és politikai munkáját. Érjünk el minél nagyobb eredményeket párttagsá­gunk es népünk szocialista tudatanak fej­lesztésében, N OK. ÁGOSXON JÓZSEF I I

Next

/
Thumbnails
Contents