Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-08 / 132. szám

IPÉNTEK, W73. .TTTNTTRS 8. 3 Lángálló hevederek Somogyi Károlyné felvétele A Szegedi EMERGÉ Gumigyárban olyan szállítóhevederekct készítenek, amelyek jól elviselik a magas hőmérsékletet, illetve nem gyulladnak meg. Képünk a lángálló heveder ellenőrzését mutatja be, amelyet a szegcdi üzem a Tatabányai Szénbányák megrendelésére készít Mire kelteném? A

rmyi bizonyos, hbgv nem vadásztanya fönntartására, nem reprezentatív vacsorára, vagy éppen horgászkiránduIában semmit sem adnék ingyen. Akkor sem, ha netán bőven futná a részesedési alapból. Azért nem, rr\ert mindenkivel meg kell értetlásra. Nem mintha effélére ni: a kultúra nem ajándék! esetenként nem volna szük- Nem lehet „készen kapni", Azt hiszem, az elosztás ésszerűbb arányainak kialakítására van szükség. Nemcsak az ünnepek és hétköznapok tekintetében. Hasonlóképp kérdéses, hogy például egy szövetkezet, vagy egy ség. Csakhogy semmiképpen hanem kinek-kinek áldoznia vállalat könyvtárra, ismeretsem a kulturális költségve- is kell érte valamit. Anyatés terhére! gilag éppúgy, mint szellemiEgyes téeszekben, kisebb- leg. nagyobb gyárakban, üze-- Itt érdemes szót ejteni armekben, sajnos, mintha más ról is, ami szintén gyakran véleményen volnának. Leg- kísért': a kulturális költségalábbis erre vallanak a népi vetést a legtöbb helyen vaellenőrzés vizsgálatai. A lamiféle sajátos ünnepélyesminduntalan visszatérő refrén: a kulturális kiadások címszó alatt elszámolt összegek egy részének, az égvilágon semmi köze a kultúrához. A vadásztanya, a horgászás szerencsére szélsőséges példa. Az ünnepi renség lengi körül. Mintha kultúrára mindenekelőtt az ünnepnapokon volna szükség. Meg kell, persze ünnepelni április 4-ét, május elsejét, augusztus 20-át, dezvény, alkalom adtán va- 7-ét. Kézenfekvő, hogy lecsorával egybekötve. már gyen ijyenkor ünnepi műsor, ünnepi vetélkedő stb. De Tanácsi vállalatok hely A szegedi városi tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén számos napirend szerepelt Közülük talán a vízellátás javításával kapcsolatos a leginkább ak'tuális. Amint arról keddi la• punkban már beszámoltunk, a vízellátás javítása érdekében létrehozott operatív bi1 zottság alakuló ülésén jaberuházásra, szemben az részletes tervet fejlesztési 1971-es 94 millióval. Nyere- célkitűzéseikről, s azok megségük összesen 122 millió fo- valósításának lehetőségeiről, rint volt, amely 4,7 száza- Szinte valamennyi vállalatlékkal hiadta meg az előző ra érvényes a megállapítás: évit. Veszteséges volt vi- nem fordítanak megfelelő szont az építőipari vállalat, figyelmet a munka- és több mint 8 millió forintos üzemszervezésre, gyenge a hiányát a tanács fedezte. A belső ellenőrzés munkája is. tanácsi vállalatok tavaly Kivételként talán érdemes több mint 91 millió forint szólni az ingatlankezelő válfvasolta a tanács végrehajtó támogatást kaptak. 16,6 szá- lalatról, amely szervezeti és. • bizottságának, hogy másfél zalékkal többet, mint 1971- működési szabályzatot kémillió forintot adjon e cél- ben. szíttetett az építésgazdaság! ra. A javaslattal egyetértett A vállalatoknál tavalyi és szervezési intézettel, a végrehajtó bizottság, s ha- tartott ellenőrzések szerint A végrehajtó bizottság az tározatában elrendelte a IV. általában eredményesen lát- anyag vitája után úgy dönvízmű programjának módo- ják el föladataikat, kivéve tött, hogy az illetékes szaksítását. E szerint szeptem- az építőipari vállalatot. Ne- igazgatási szervek egy hónaber végétói napi ezer köb- hezíti munkájukat a közgaz- pon belül dolgozzanak ki méter vízzel többet ad a dasági és pénzügyi szabá- határozattervezetet a vállavízmű a korábban tervezett- lyozók gyakori változása. latok munkájának javítánéi. Többségük nem készített sára. Emellett a végrehajtó bizottság többek között még megvitatta a XI. kerületi tanácsi hivatal munkájáról, valamint a tanácsi vállalatok tavalyi gazdálkodásáról szótó beszámolókat. A városi tanács felügyelete alá 16 vállalat tartozik., melyek ' termelése tavaly — 1971-hez viszonyítva — 12,6 százalékkal emelkedett. A termelés, a teljesítmény változása meglehetősen egyenlőtlenül oszlik meg a vállalatok között, hiszen például a sütőipari vállalat termelése — többek közt a vállalati rekonstrukció, a konkurrencia miatt — 625 százalékkal csökkent. A 12,6 százalékos teljesítménynövekedés a tanácsi vállalatoki összesített eredménye. Közülük az ipari vállalatok termelése csak 4.7 százalékkal nőtt, alatta maradva a népgazdaság 7,6 százalékos átlagának. A termelés növekedése főként a létszám emelésének következménye, s csak mintegy negyedrészben a termelékenység javulásának eredménye. Egyes ágazatokban csökkent az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték, s az alkalmazottak létszámának növekedése a vállalatok többségénél meghaladja a munkásokét. Érdemes idézni a beszámoló néhány adatát, melyek érzékeltetik a tanácsi vál lalatok helyzetét. Árbevételük tavalv meghaladta másfél milliárd forintot. 10.2 százalékkal magasabb volt, mint 1971-ben. Állóeszközeik értéke közel 1.4 milliárd forint volt az év végén, 13 százalékkal több. mint egy évvel korábban. Tavaly 132 millió forintot fordítottak A nőpolitikái határozat végrehajtása Tanácskozott a Közalkalmazottak Szakszervezete Csütörtök délelőtt kibővített ülést tartott a Közalkalmazottak Szakszervezetének Központi Vezetősége. A szakszervezet budapesti, Puskin utcai székházában megtartott tanácskozáson — dr. Prieszol Olga főtitkár vezetésével — az MSZMP nőpolitikái határozata ' végrehajtásának tapasztalatait tárgyalták meg a jelentős számú nődolgozót foglalkoztató tanácsapparátus és az igazságügyi szervezet vonatkozásában. Dr. Varga József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese többek között elmondta, hogy a legutóbbi felmérés szerint az összes tanácsi dolgozónak körülbelül a fele nő. Arányuk az átlagosnál jóval magasabb a községi apparátusban (63,9 százalék), s még jelentősebb részvételük a fővárosi kerületi tanácsok testületeiben (67,1 százalék). Megállapította: a határozatok megjelenése óta a tanácsapparátusb'an dolgozó nők helyzetében kedvező változások történtek, ami pozitív szemléletváltozást tükröz. nem ennyire egyedülálló. Igaz, ostobaság volna mechanikusan kifogásolni-: miért volt rájuk szükség? Statisztika alapján nem lehet eldönteni, hasznosak voltak-e, vagy sem. Hiszen egy színvonalas előadást követő együttlét kitűnő alkalom lehet a látottak megvitatására, gondolatébresztő eszmecserére, s talán egy kicsit a közösségteremtésre is. Segíthet kialakítani azokat a csoportokat, amelyek a helyi kulturális élet gócaivá válhatnak. D

e alapos a gyanúm, hogy a kulturális költségvetés vacsorái között akadnak másfélék is. Mellettük úgy szokás érvelni-; „az embereknek kézzelfoghatóan érezniük kell, kaptak valamint abból, amiért egyébként ők dolgoztak". Ugyanezt szökás fölhozni a különböző ingyenes, vagy kedvezményes kirándulások, országjárások mellett Ezekben nemhogy kivetnivaló nincs, hanem inkább pártfogásra érdemesek. Föltéve, persze, hogy mindazokkal a lehetőségekkel élnek, amelyekre mód nyílik. Azaz nemcsak egy idegen tájjal, hanem ennek a tájnak a múltjával-jelenével, kulturális emlékeivel, múzeumaival, s más értékeivel is megismerkednek. Lehetőleg nem felületesen, nem kutyafuttában. Az ismerkedés akkor hasznos, ha készülünk rá. Akár egy könyv elolvasásával, akár legalább egy prospektus föllapozásával. De ei tudok képzelni diavetítéssel illüsztrált előadást, vagy irodalmi műsort is, amely kedvet ébreszt egyegy megismerésre érdemes vidék szellemi értékei iránt. S ha már a kirándulásoknál tartunk: nem garasosság mondatja velem, hogy semmiképpen nerrí szerveznék ingyenkirándulást. Senkinek legalább ennyire magától értetődőnek kellene lennie annak js, hogy az ünneplés nem mehet a hétköznapi munka rovására. A szóban forgó ünnepek szellemével terjesztésre, amatőr művészeti csoportjaira anyagi eszközeinek hányad részét áldozza? Egyáltalán költsön-e ilyesmire? Vagy induljon ki abból, hogy könyvtár minden helységben van, menjen oda, aki olvasni akar? S a művelődési házak ajtaja is mindenki előtt nyitva álL A vállalati-szövetkezeti pénzből inkább olyasfélét kell biztosítani az november embereknek, amire egyébként nem volna mód. Ennek a gondolatmenetnek az Achilles-sarka: az utóbbi években — a gazdaságirányítás rendszerének megváltoztatása után — a vállalatok és szövetkezetek sokkal több oénz fölött rendelkeznek, m>nt azelőtt. Sokmélységesen ellentétes, ha knl nagycwb tehát a krjltuépp az ő nevükben vonják rális felelősségük is. Hiszen el a pénzt a köznapi kulturális kiadások elől. Ahol egész évben silány a szellemi élet, ott senkit sem lehet „kárpótolni" semmiféle repaz állami költségvetés kulturális része lényegében változatlanul maradt. Több jut ugyan kultúrára, ez a többlet azonban a gazdaságosan rezentatív ünnepi műsorral, dolgozó intézményeknél képAhol nincs pénz a könyvtár, ződik. Tőlük függ, hogy miaz ismeretterjesztés és társai ként gazdálkodnak vele. Azszámára, ott inkább vissza- az szűkebb környezetük ku)tetsző, mintsem elismerésre turális gazdáivá válnak-e. érdemes az ünneplősdi. Azon sem árt töprengeni, hogy a különhöző kulturális napok, művészeti hetek rendezvényeire áldozott anyagiak kellőképp kamatoznak-e. Ezt tudniillik szintén képtelenség „fönt" eldönteni. A vizsgálatok adatai csupán azt jelzik, hogy a köznapi kulturális kiadásokra általában az anyagiaknak mindössze egyharmada jut. Alighanem fölösleges bizonygatni: a fönnmaradó kétharmad részt olyasmire költik, amire minden bizonnyal kevesebb is elég volna. vagy sem. F

ölösleges tovább folytatni. Ennyiből is ki- _ tetszik, hogy a kultúrára szánt anyagiak hatásos hasznosítása fölöttébb nehéz feladat. Szinte- mindenütt másképp kell felelni a kérdésre: mire költsük? Attól függően, hogy a szellemi élet melyik területének fejlesztésére érdemes elsősorban áldozni. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy a szóban forgó forintok valóban gazdagabbá teszik-e az embereket Veszprémi Miklós Dr. Szilbereki Jerrő igazságügyiminiszter-helyettes arról beszélt, hogy a női bírák aránya 1971 óta a korábbi 26 százalékról'30 százalékra növekedett. Aláhúzta, hogy a férfi- és nődolgozók erkölcsi-anyagi megbecsülésében a bíróságoknál semmiféle megkülönböztetés I sem adnék ingyenjegyet, se nincs. (MTI) ' színházba, se moziba. ÁltaEgymilliárd forint anya- és gyermekvédelemre A csecsemőhalandóság ará- dozását ellátó országos nya az 1971. évi 35 ezrelék- hálózat kiépítése az idén ról a múlt évben 33 ezre- tovább folytatódik. A cselékre mérséklődött ugyan csemőotthoni helyek száma hazánkban, ilyen jellegű előreláthatólag több mint gondjaink azonban koránt- négyszázzal növekszik. ALaoszi küldöttség Budapesten sem csökkentek. Az élveszületések aránya 10 esztendővel ezelőtt 13,1 ezrelék volt, most megközelíti a 15 ezreléket, tehát valamelyest emelkedett, de ezzel az eredménnyel sem lehetünk elégedettek. A népesedési helyzet további javítása — ami fontos társadalmi, nemzeti érdek — újabb hatékony intézkedéseket tesz szükségessé. A család, ezen belül az anya-, csecsemő- és gyeri mekvédelem fejlesztése egyik kiemelt feladata az EgészAz MSZMP Központi Bizottságának és a HNF Országos Tanácsának meghívására csütörtökön reggel hazánkba érkezett a Laoszi Hanak küldöttségét. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott találkozón a felek tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, és megvitatták a zafiás Front küldöttsége, kölcsönös érdeklődésre száNouhak Phoumsavan, a Front mot tartó kérdéseket. Központi Bizottságának titkára vezetésével. Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára csütörtökön fogadta a Laoszi Hazafias . Front Központi BizottságáA megbeszélésen részt vett Borbándi János, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője és dr. Perjési László, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. (MTD cél az, hogy valamennyi megyében legyen önálló csecsemőotthon. A korszerű, magas színvonalú terhes-, csecsemő- és gyermekgondozás megvalósításához nélkülözhetetlen a tanácsadó-hálózat fejlesztése. Ezen belül is kiemelkedő helyet foglalnak el a nővédelmi (családvédelmi) tanácsadók, amelyek száma országosan már meghaladja a százat. MűködésüK elősegítheti a koraszülések csökkenését, illetve az élveszüle „5sek arányának növelését. ségügyl Minisztériumnak. Ez- Feladatuk a íiatalok. a há zel kapcsolatban elmondották, hogy az egészségügyi tárca idei költségvetése az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi feladatok ellátására több mint egymilliárd forintot irányoz elő. Tovább bővül a bölcsődei hálózat, az idén újabb 2400zal növelik, a helyek! számát. Az új bölcsődék többsége a lakótelepeken épül. koraszülöttek n bogon- adók. zasulandók, az ifjú házasok egészségügyi felvilágosítása és nevelése. A nővédelmi tevékenység még erdeményesebbé tételéhez járulnak hozzá a szülészeti-nőgyógyászati klinikákon, valamint az orvostovábbképző intézetben szervezett, oktató- és továbbképző feladatokat is ellátó, mag$s szintű nővédelmi tanács/ 0