Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-30 / 151. szám

SZOMBAT, 1973, JÚNIUS 30. 3 Az MSZMP KB határozata a Központi Bizottság gazdaságpolitikai szörféiről Az MSZMP Központi Bizottsága 1973. június 27-én újjáválasztotta a Központi Bizottság gazdaságpolitikai bizottságát. A bizottság elnöke Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára; tagjai: Fehér Lajos mi­niszterelnök-helyettes, dr. Tímár Mátyás, miniszterelnök-helyettes, Lázár György mi­niszterelnök-helyettes, az Állami Tervbi­zóttság elnöke, Párdi Imre, a KB osztály­vezetője, dr. Romány Pál, a KB osztály­vezetője. Nagy Richárd, a budapesti párt­bizottság titkára, Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára. A Központi Bizottság Bálint Józsefet, a KB osztályvezetőjét, tekintettel arra. hogy fontos állami funkcióba kerül, érdemeinek elismerése mellett felmentette tisztségéből. A Központi Bizottság a gazdaságpoliti­kai osztály vezetőjének Párdi Imrét, a te­rületi gazdaságfejlesztési osztály vezetőjé­nek dr. Romány Pált nevezte ki. Pártbizottság! ülések Az MSZMP megyei bi­zottságai és a budapesti párt­bizottság június 28-án és 29-én ülést tartottak, ame­lyen meghallgatták és meg­vitatták a Központi Bizott­ság június 27-i üléséről szó­ló tájékoztatót. A Hajdú-Bihar megyei pártbizottság Karakas Lász­lót, a megyei bizottság első titkárát, érdemeinek elisme­rése mellett felmentette tisztségéből, és első titkárnak megválasztotta Sikula Györ­gyöt, a megyei pártbizottság titkárát. Az ülésen részt vett Pullai Árpád, a Központi Bi­zottság titkára. A Bács-Kiskun megyei pártbizottság dr. Romány Pált, a megyei bizottság első titkárát érdemeinek elisme­rése mellett felmentette tiszt­ségéből és első titkárnak megválasztotta dr. Horváth Istvánt, az MSZMP KB tag­ját. Az ülésen részt vett Aczél György, a Központi Bizottság titkára. A KISZ KB ülése A KISZ Központi Bizott­sága június 29-én Főcze La­josnak, a KISZ KB titkárá­nak elnökletével ülést tar­tott. Dr. Gombár Józsefnek, a KISZ KB titkárának elő­terjesztésében meghallgatta és megvitatta az MSZMP Központi Bizottságának jú­nius 23-i üléséről szóló tá­jékoztatót. Az ülésen részt vett és felszólalt Pullai Ár­pád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A KISZ Központi Bizott­sága dr. Horváth Istvánt, a KISZ KB első titkárát, te­kintettel arra, hogy fontos pártfunkcióba került, ér­demeinek elismerése mellett felmentette tisztségéből. A KISZ Központi Bizottsága kooptálta dr. Maróthy Lász­lót, az MSZMP szentendrei városi bizottságának volt el­ső titkárát és egyben meg­választotta őt a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kárává. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ülést tartott. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa el­nökségének javaslatára — ér­demi elismerése mellett, más fontos megbízatása miatt — felmentette Párdi Imrét az Országos Tervhivatal' elnö­két tisztéből. Lázár Györgyöt felmentette a munkaügyi mi­niszteri tisztéből és megvá­lasztotta a Minisztertanács elnökhelyettesévé, egyben az Országos Tervhivatal elnö­kévé. Az Elnöki Tanács Ka­rakas Lászlót munkaügyi mi­niszternek választotta meg és Bálint Józsefet, a Központi Statisztikai hivatal elnökét államtitkárrá nevezte ki. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt a Mi­nisztertanácsba újonnan megválasztott Karakas Lász­ló munkaügyi miniszter le­tette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke. A Minisztertanács ülése A Minisztertanács ülést tartott. Az MSZMP Központi Bizottságának javaslatára a népgazdaság tervszerű, ará­nyos fejlődésének fokozott elősegítése, a népgazdasági tervezés hatékonyságának növelése és központi irányí­tásának szervezett összehan­golása céljából a kormány szerveként Állami Tervbi­zottságot hozott létre. A Mi­nisztertanács az Állami Tervbizottság elnökévé kine­vezte Lázár Györgyöt, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sét, az Országos Tervhivatal elnökét, tagjaivá: dr. Ajtai Miklóst. Fehér Lajost, dr. Ti­már Mátyást és Vályi Pétert, Minisztertanács elnökhelyet­teseit, valamint dr. Faluvégi Lajos pénzügyminisztert, dr. Bíró József külkereskedelmi minisztert, Karakas László munkaügyi minisztert és dr. Huszár István államtitkárt, az Országos Tervhivatal el­nökének első helyettesét. A kormány felmentette dr. Huszár István államtit­kárt a Központi Statisztikai Hivatal elnöki tisztéből. Ka­rádi Gyulát — miután saját kérésére nyugállományba vo­nul — érdemei elismerése mellett felmentette az Or szágos Tervhivatal elnöké nek első helyettesi tisztsége alól. A Minisztertanács dr. Huszár István államtitkárt az Országos Tervhivatal el­nökének első helyettesévé, Bálint Józsefet a Központi Statisztikai Hivatal elnökévé nevezte ki. Lázár György Karakas László életrajza életrajza életrajza Eázár György 1924-ben Isaszegen született. Munkás származású. 1945 óta a párt tagja. Az állami felsőipari is­kola elvégzése után 1942-től mint műszaki rajzoló dol­gozott 1948-ig. Ezt követően az Országos Tervhivatalba került, ahol főosztályvezető ­helyettes, majd 1953-ban fő­osztályvezetővé nevezték ki. 1958-ban az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese lett. Főleg közgazdasági, beruhá­zási. pénzügyi és munkaügyi kérdésekkel foglalkozott; te­vékenyen részt vett a terve­zés továbbfejlesztésében. El­méleti folyóiratokban több publikációja jelent meg a népgazdasági tervezés és a területi tervezés kérdéseiről. 1970 februárjától munka­ügyi miniszter, 1970 decem­berétől az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja. 1970 decemberétől az Országos If­júságpolitikai és Oktatási Ta­nács társelnökének tisztségét betölti. Karakas László 1923-ban Debrecenben született. 1945 óta a párt tagja; 1949-ig mint sütőipari munkás dol­gozott. 1949—1963 között az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének különböző vezető tisztségeit töltötte be. Előbb a szakszervezet titká­ra, majd elnöke, végül pedig főtitkára lett. 1963—1966 kö­zött a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának titkára volt. 1971 áprilisában Hajdú­Bihar megye (6. választó­kerület, Hajdúnánás) válasz­tói országgyűlési képviselővé választották. 1966. júniusa óta a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei bizott­ságának első titkára; ugyan­abban az évben az MSZMP IX. kongresszusán. majd 1970-ben a párt X. kongresz­szusán a Központi Bizottság tagjává választották. Maróthy László 1942-ben született Szeghalmon, sze gényparaszti családban. 1960­tól a KISZ tagja. 1965 óta az MSZMP tagja. Középiskolai tanulmányai után a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen agrármér­nöki diplomát szerzett 1965­ben; doktori disszertációját is mezőgazdasági témában írta. Az egyetem elvégzése után a KISZ egyetemi bizottságá­nak titkárává választották. 1968—1970 között a KISZ Pest megyei bizottságának titkára volt. E beosztásában agitációs és propagandamun­kával foglalkozott. 1970-ben a Magyar Szocialista Mun­káspárt Szentendre városi bizottságának első titkárává választották, s ugyanakkor a megyei párt-végrehajtó bi­zottságnak is tagja lett Tarjáni táj Somogyi Károlyné felvétele Az űj városrész legrégibb látványa: a százas épiiletak környéke buszokkal, újságos pavilonnal. De még ez a kép is gazdagodik: a háttérben épül Tarján legmagasabb háza, a leendő I01-es. A munkahely hatása - közművelődés A Szakszervezetek Országos Tanácsának megbeszélése A szakszervezeti nevelő munka agitációs, propagan­da és kulturális tevékeny­ségéről tárgyalt pénteki ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A tanács­ülésen részt vett és felszó­lalt Aczél György, az MSZ­MP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizott­ság tagja, ott volt Orbán László, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese, s meghívták a tanácskozásra a SZOT intézményeinek ve­zetőit, a szakszervezeti köz­pontok és az SZMT-k kul­turális kérdésekkel foglal­kozó munkatársait is. Föld­vári László elnöki megnyi­tója után Virizlai Gyula, a SZOT titkára vitaindító be­számolójával egészítette ki az elnökség előterjesztését a szakszervezeti nevelő mun­ka időszerű kérdéseiről. A SZOT 1968-ban átfogóan vizsgálta, értékelte a szak­szervezeti nevelő munkát és hosszú távra szólóan megha­tározta az ezzel kapcsolatos tennivalókat, ezen belül az agitációs, a propaganda és a kulturális nevelő munkafel­adatait. Az írásos beszámoló a megkezdett munka főbb tapasztalatairól adott számot, s felhívta a figyelmet a SZOT ezzel kapcsolatos ko­rábbi állásfoglalásának még következetesebb végrehajtá­sához szükséges teendőkre. A SZOT titkára beszámo­lójában elsőként a munkahe­lyi nevelés fontosságáról be­szélt, hangsúlyozva, hogy a munkahely, a munka, a ter­melési aktivitás formálja az embereket, erősíti bennük a közösségi érzést. A szocialis­ta munkaversenyben sem csak a termelés mennyiségi vagy minőségi alakulásáról, hanem a dolgozók felemel­kedéséről, a vezetésben való részvételükről, a párt politi­kája megvalósításának fon­tos feltételeiről is szó van. A szakszervezetek, a közösség, a társadalom ügyével törő­L-díva termelésben és a köz­életben aktív, művelődő, ol­vasó, magát képző, a becsü­letes munkát tisztelő, a szé­pet, a jót, az Igazságot ked­velő embereket akarnak ne­velni. A szocialista társada­lom még nem épült fel, s így az emberek többsége még nem ilyen. Ebből adó­dik a szakszervezetek egyik legfontosabb tennivalója. A munkahelyi nevelés kérdései között a SZOT titkára fel­hívta a figyelmet az ifjúság és az értelmiség körében vég­zett szakszervezeti munka fontosságára, a munkahely és a szülők felelősségére, együttműködésére. Hangsúlyozta azt is. hogy a szakszervezeteknek bővíte­niük kell az értelmiség vi­lágnézeti felkészültségét, po­litikai ismereteit, s több al­kalmat kell teremteni ré­szükre, ahhoz, hogy az úgy­nevezett kényes kérdésekben is felszínre kerüljön vélemé­nyük. Az értelmiséget foko­zottabban be kell vonni a szakszervezeti munkába, kér­ni kell aktívabb közreműkö­désüket. Ezután a munkások, dol­gozók iskoláztatásának, a közművelődés problémáinak kérdéseivel, tennivalóival foglalkozott a beszámoló. Az elnökség az iskolarendszerű felnőttoktatásban egyebek között hiányolja a társadal­mi összefogást és az átfogó tervet az ezzel kapcsolatos feladatok megoldásához. A szakszervezetek javasolják a felnőttoktatás továbbfejlesz­tése érdekében, hogy a köz­művelődési intézmények se­gítségével tegyék lehetővé a vizsgára való felkészülést is­kolába járás nélkül is. Nem a bizonyítványok hiányoz­nak — hangsúlyozta a beszá­moló —, hanem az ismere­tek. A szakszervezetek kívá­natosnak tartják azt is, hogy mielőbb hozzák létre a szak­munkások középiskoláját, amely lehetővé tenné a ta­pasztalt. kénzett dolgozók tö­meges továbbtanulását, az érettségi szint elérését. Befejezésül a dolgozók és a művészek kapcsolatával foglalkozott a beszámoló. Megállapította, hogy a szak­szervezetek törekednek a művészetek megismertetésé­re, de arra már kevésbé fi­gyelnek, hogy felszínre hoz­zák a különböző művészeti eseményekről, művekről a közönség, a dolgozók véle­ményét, s ezeket eljuttassák az alkotókhoz, nyilvánosság, ra hozzák megfelelő fórumo­kon. Nem igaz — kelt ki a be­számoló a nem ritkán han­goztatott nézet ellen —, hogy a munkásközönségnek nincs véleménye, s hogy csak az igénytelenség jellemzi ízlé­sét. Azt nem lehet várni tő­lük, hogy mindenre kiterjedő szakszerűséggel fogalmazzák meg műbírálatukat — hiszen sajnos ezzel még a hivatásos kritikák is sokszor adósak maradnak — de ha figye­lembe akarják venni a töme­gek jelzéseit, akkor biztos, hogy őszintén elmondják, mennyire hatott rájuk egy­egy alkotás, igaznak érzik-e azokat a konfliktusokat, em­beri sorsokat, amelyeket kü­lönböző írásokban, filmek­ben, színdarabokban, tv-ben, rádióban észleltek. Az eddigieknél még követ­kezetesebben kell dolgozni azért, hogy a tömegek véle­ménye eljusson a művészek, hez. A szakszervezetek java­solják a dolgozók és a mű­vészek kapcsolatának fejlesz­téséhez új lehetőségek és módszerek felkutatását, al­kalmazását. Az aktív, sok javaslatot és kiegészítést tartalmazó vita után a tanácsülés elfogadta az elnökség előterjesztését és a szóbeli beszámolót. Ezután Gál László, a SZOT titkára javaslatot tett a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa és a SZOT-elnökségének máso­dik félévi munkatervére, majd beszámolt a SZOT két ülése között végzett munká­ról. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents