Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-29 / 150. szám

2 PÉNTEK, 1973. JÜNIUS 29. Vietnami köszönet Dr. Nguyen Huu Tho, a Dél-vietnami Nemzett Felszabaditási Front Központi Bi­zottsága elnökségének elnöke, a Dél-viet­nami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya mellett működő tanácsadó tes­tület elnöke és Huynh Tan Phat, a Dél­vietnami Köztársaság ideiglenes forradal­mi kormányának elnöke táviratban mon­dott köszönetet Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárá­nak. Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanácsel­nökének és Fock Jenőnek, a Miniszterta­nács elnökének a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya megala­kulásának 4. évfordulója alkalmából kife­jezett jókívánságaiért. Ugyancsak táviratban mondott köszöne­tet dr. Nguyen Huu Tho Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének és Nguyen Thi Binh külügyminiszter asszony Péter János külü gymi ni szternek. Párizsi DiFK-javasiat # Párizs (MTI) A június 13-án Párizsban aláirt közög nyilatkozat után csütörtökön került első íz­ben sor újabb találkozóra a Párizs környéki Lo-Celle­Saint-Cloudban a két dél­vietnami fél küldöttségei kö­zött. A csütörtöki találkozón Nguyen Van Thieu miniszter, a DIFK-küldöttség vezető­je részletes új javaslatot ter­jesztett elő a június 13-1 köz hirdessenek ki azonnal tör­vényt, amely teljes mérték­ben biztosítja a demokrati­kus szabadságjogok gyakor­lását, mert ez a legsürgősebb Intézkedés a politikai rende­zés meggyorsítására. 2. A Párizs környéki tár­gyalásokon egyezzenek meg a nemzeti megbékélés és egyetértés országos tanácsá­nak megalakításában, hogy az már 1973. július végéig lemény rendelkezéseinek megkezdhesse működését. A gyakorlati megvalósítására. A hat fejezetből álló terv a következőket tartalmazza: 4 A tűzszünet azonnali biz­tosítasa érdekében a két fél haderői és rendőrei ma­radjanak jelenlegi állásaik­ban minden további mozdu­lat nélkül, mindaddig, amíg a kétoldalú vegyes katonai bizottságok ki nem jelölik a két fél ellenőrzése alatt ál­ló területeket, Illetve össze­kötő folyosókat. A június 13-tól számított 15 napon belül szabadon kell bocsátani minden fogva tartott polgári személyt 3 Mindkét övezetben nzon­• nal és teljes mértékben biztosítani kell a demokrati­kus szabadságjogokat. A A lehető leghamarabb ^•meg kell alakítani a nemzeti megbékélés és egyet­értés országos tanácsát, s az ennek megfelelő alacso­nyabb szintű tanácsokat. Az országos tanács a DIFK ja­vaslata szerint 36 tagból áll­na s ebbe mindhárom erő, mind a DIFK, mind a sai­goni kormány, mind pedig az előző kettőtől független po­litikai vagy vallási Irányza­tok 12—12 tagot lelölnének. A tanács elnöksége hat tag­ból állna két-két tag képvi­selné mind a három erőt, s az elnökségen belül nz elnö­ki tisztet felváltva töltenék be. A tanács feladata, hogy ösztönözze mindkét felet a párizsi megállapodás rendel­kezéseinek végrehajtására, s megszervezze az általános és helyi választásokat. C Mihelyt a tűzszünet tény­— • legessé válik, s mihelyt biztosították a demokratikus szabadságjogokat, a nemzeti megbékélés és egyetértés or­szágos tanácsa azonnal ki­tűzi az általános választások időpontját. E választások cél­ja egy alkotmányozó nemzet­gyűlés megválasztása. 6 A fegyveres erők kérdé­* sét a két dél-vietnami fél a kibékülés és nemzeti egyet­értés s egyenlőség szellemé­ben, minden külső beavatko­zás nélkül rendezi. Mindkét fél kötelezettséget vállal a tűzszünet lelkiismeretes be­tartására s arra, hogy fegy­veres erőit nem használja fel a dél-vletnaml politikai fo­lyamatba való beavatkozásra. A két fél megállapodik majd fegyveres erőik csökkentésé­ben. A választások megtar­tása és egy dél-vietnami kor­mány megalakítása után egységes dél-vietnami hadse­reget hoznak létre. A DIFK végül indítvá­nyozta, azonnal tegyek meg a következő konkrét lépése­ket annak érdekében, hogy a június 13-i közös nyilatkozat értelmében 45 napon belül megegyezhessenek a dél-viet­nami belső kérdések rende­zésében : 1. Mindkét fél kormányai két fél ugyancsak július vé­géig írjon alá megállapodást a belső kérdések rendezésé­ről. 3. A mostani tárgyalásokon a konferencia teljes ülésein elsősorban az egyes kérdé­sekben való elvi megálla­podásra törekedjenek, és mi­helyt egy kérdésben létrejön ez az elvi megállapodás, ala­kítsanak bizottságot a konk­rét rendezés kidolgozására. A csütörtöki ülésen a sai­goni kormány küldöttsége is újabb javaslatot terjesztett elő, amely azonban esek ko­rábbi javaslatainak alig mó­dosított változata, s nem tartalmaz részletes intézke­déseket az egyes problémák megoldására. A két küldöttség legköze­lebb július 4-én, szerdán ül össze újabb tanácskozásra. II szovjet-amerikai kapcsolatok és Európa Az európai országok köz- mogató megnyilatkozások kö- ezek a megállapodások • véleménye és sajtója feszült zé azonban itt-ott hamis han- stratégiai fegyverkezes kor­figyelemmel kísérte Leonyid gok is vegyülnek. Ilyennel látozását, a kornyezetvedel­Brezsnyev látogatását az tűnnek ki Axel Springel nyu- met, az egészsegugy fejiesz­Egyesült Államokban és tár- gatnémet sajtókonszernjének gyalásait Nixon elnökkel. lapjai és folyóiratai, az an­Az európai szocialista or- 8°1 konzervatív sajtó egyes lapjai, valamint a pekingi propagandisták. Springerék egyik lapja, a Dle Welt például azt állí­szágokban e látogatás és eredményei általános jóváha­gyásra és támogatásra talál­tak. A Szovjetunió és a szo­cialista közösség országai összehangolt külpolitikát folytatnak és ennek a közös célnak az érdekében foly­tatta amerikai megbeszéléseit az SZKP főtitkára. A nyugat-európai sajtó és közvélemény túlnyomó több­sége ugyancsak kedvezően értékelte a szovjet—amerikai csúcstalálkozót, mint olyat, amelynek jelentősége mesz­sze túlnő a kétoldalú kap­csolatok keretein. Az új szovjet—amerikai kapcsolatok az egész világ politikai lég­körét megjavítják és a nem­zetközi feszültség enyhülését eredményezik, többek között az európai földrészen is. A washingtoni szovjet— amerikai csúcstalálkozót tá­n bécsi konzultáció záróközleménye Október végén megkezdődnek az érdemi tanácskozások tését, a világűr békés célú kutatását, az atomenergia békés hasznosítását, a köz­lekedés, a mezőgazdaság ösz­tönzését szolgálják. Vajon a Szovjetunió és az | Egyesült Államok világtör­totta, hogy „a két államférfi ténelmi jelentőségű egyez­sok kérdésben megállapodást ménye a nukleáris haboru köthet anélkül, hogy figye- megakadályozásáról, amelyet lembe venné szövetségesei 1973. június 22-én, annak a szempontjait". A Kölner napnak a 32. évfordulojan Stadt-Anzeiger arra szólítja írtak alá Washingtonban, fel az európaiakat, „köves- amelyen a náci Nemetorszag sék igen nagy figyelemmel a megtámadta a S-sovjetuniót, hangsúlyozottan bizalmas, nem felel-e meg H. népek négyszemközti tárgyaláso- — köztük Európa neptj — kat" Washingtonban. „Egyál- érdekeinek és törekvéseinek­talán figyelembe veszi-e a Hiszen ez a kétoldalú meg­kel államférfi a szövetsége- állapodás egyenesen kimond­sek érdekeit?" — írja ez a ja, hogy „mindegyik fél tar­lap, és hozzáteszi: „a teljes bizalom nem lenne helyén­való Irántuk". Hasonló „in­telmekkel" találkozhatunk a Guardian, a Sunday Teleg­raph és néhány más angol lap hasábjain is. A pekingi kormány kül­ügyminisztere, aki most fe­jezte be több európai és ázsiai országban tett utazá­sát, ugyancsak megható gon­© Bécs (MTI) Csütörtökön Bécsben meg­tartotta záró plenáris ülését a haderőcsökkentéssel fog­lalkozó előzetes konzultáció 19 ország delegációjából álló tanácskozó testület. Mint is­meretes tizenhét európai or­szág, valamint az Fgyesült Államok és Kanada küldött­sége január 31-én kezdte meg a véleménycseréket a Felvétel a bécsi záróOlésről haderőcsökkentési tárgyalá­sok előkészítéséről. A dele­gációk befejezve munkáju­kat, csütörtökön záró közle­ményben összegezték az elfo­gadott határozatokat és elve­ket. A plenáris ülésen elégedet­ten nyugtázták, .hogy öthó­napos informatív diplomáciai tárgyalássorozat eredménye­ként, kidolgozták azokat az elveket, amelyek alapját ké­pezik az érdemi tanácskozá­soknak. Döntés történt a te­kintetben, hogy október 30­án Bécsben megkezdődnek az érdemi tanácskozások „A fegyveres erők és fegyverze­tek kölcsönös csökkentéséről Közép-Európában és azzal kapcsolatos intézkedésekről". tózkodnl fog attól, hogy erő­vel fenyegetőzzék vagy erőt alkalmazzon a másik féllel szemben, a másik fél szö­vetségeseivel és más orszá­gokkal szemben olyan kö­rülmények között, amelyek veszélyeztethetik a nemzet­közi békét és biztonságot". Ugyancsak nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kereska­doskodast tanúsít „harmadik delmi, műszaki-tudományos országok" érdekei iránt, óva és kulturális kapcsolatainak őket a „szuperhatalmak he- bővülése semmiképp sem gemón törekvéseinek ós ural- okozhat kárt az európai né­mának rémétől", amely — pek érdekeinek. Ellenkezőleg, úgymond — „még mindig a hidegháború éveiben emelt ott kísért a nemzetközi küz- mesterséges akadályok el­dőtéren". távolítása, amelyek bizonyos Mit mutatnak azonban a mértékig még mindig gátol­tapasztalatok? Az 1972. má- ják a nyugati és keleti or­jusában lezajlott moszkvai szágok gazdasági, műszaki­csúcstalálkozó után kiadott tudományos és kulturális közös szovjet—amerikai köz- kapcsolatainak fejlődését, lemény hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kész megfelelően hozzájárulni azokhoz a po­zitív folyamatokhoz, amelyek az európai földrészen a va­csak hasznos és kölcsönösen előnyös lehet Euórpa szo­cialista és kapitalista orszá-, gainak egyaránt A szocialista országok nagy közösségének az európai lódi enyhülés és az államok földrészen való megjelenésé­békés együttműködésének vei vált reálissá, hogy napi­fejlődése irányában mennek végbe. Az azóta eltelt esztendő­ben Európában tapasztalható pozltfv jelenségek, amelyek csúcspontja a most július 3-án megnyíló európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet lesz, jelentős mér­tékben a Szovjetunió és más európai szocialista országok, valamint Franciaország, az Egyesült Államok, az NSZK, Finnország és konstruktív eredménye. Árthatnak-e egyetlen nép­nek, így az európai népek­nek is az 1972-ben és 1973­ban aláírt szovjet—amerikai megállapodások? De hiszen rendre tűzzük a háborúnak mint az európai országok közti ellentétek megoldása eszközének kiküszöbölését A szocialista országok kezde­ményezésére és valamennyi európai ország támogatásával összehívott, júliusban meg­nyíló európai biztonsági és együttműködési értekezlet rendkívül fontos és nagy lé­pés lesz e nagy cél elérése más államok Irányában. Kétségkívül politikájának ugyanezt a célt szolgálta a Brezsnyev—Nixon csúcsta­lálkozó, valamint Leonyid Brezsnyev franciaországi lá­togatása és Pompidou elnök­kel folytatott tárgyalása is. Norman Borogyin Felszámolt laktanyalázadás # Santiago (Reuter. UPI) Dr. Salvador Allende, a chilei köztársaság elnöke csütörtökön utasítást adott a rendkívüli állapot kihirdeté­sére, Santiago tartomány­ban. Marlo Sepulveda tábor­nok, a rendkívüli állapot hatálya alatt álló santiagói tartomány katonai parancs­noka bejelentette, hogy a kormány szerdán meghiúsí­tott egy katonai zendülést, amellyel meg akarták dön­teni Allende elnök kormá­nyát és le akarták rombolni az alkotmány rendet Chilé­ben. A tábornok közlése sze­rint a „laktanyalázadást" teljesen felszámolták, több polgári személyt és tisztet letartóztattak. Magas rangú tisztek nincsenek közöttük. Kínai atomkísérlet • Peking (Üj-Kína) Csütörtökön az Oj-Kína hírügynökség is Jelentette, hogy Kína szerdán hidrogén­bomba-kísérletet hajtott vég­re az ország nyugati térsége felett. • Varsó (MTI) A Zolnierz Wolnosci, a lengyel néphadsereg napilap­ja csütörtökön kommentárt között „Peking reagálása a békéről folytatott tárgyalá­sokra" címmel, amelyben a többi között megállapította: „Peking szerdán reggelig nem reagált a szovjet—ame­rikai csúcstalálkozóra. A kí­nai álláspont azonban most már ismert: a Lop Nor-1 kí­sérleti telepen nukleáris rob­bantást hajtottak végre. e Canberra (TASZSZ) Gough Whltlam ausztráliai miniszterelnök kijelentette, hogy Ausztrália pekingi nagykövetét utasították, til­takozzon azzal kapcsolatban, hogy Kína végrehajtotta 15. atomkísérletét. O Tokió (MTI) A japán kormány hivata­los szóvivője sajnálkozását fejezte ki a Kína által vég­rehajtott nukleáris kísérlet miatt. A japán külügymi­nisztérium szóvivője ugyan­akkor közölte, a külügymi­nisztérium utasította Japán pekingi nagykövetét, hogy a kormány nevében jelentsen be hivatalos tiltakozást ls a kínai külügyminisztérium­ban. SSS* WlDEOTON TELEVÍZlOKfl^S Törsüsutbzast NYERHET 0 Totó kupa idején Wasarolt totószelvényekkel

Next

/
Thumbnails
Contents