Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-28 / 149. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. JÜNTUS 28. I Illést tartott az SZMT Szerdán délelőtt Szegeden, az Eszperantó utcai szakszer­vezeti székházban ülést tar­tott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa. Megtárgyalta az elnökség két SZMT-ülés között végzett munkájáról szóló tájékozta­tót, valamint a szakszerveze­ti szervek beszámoló taggyű­léseinek tapasztalatairól szó­ló jelentést, majd jóváhagy­ta az SZMT. illetve az el­nökség második félévi mun­katervét. Végül határozatot fogadott el arról, hogy az elnökség a beszámoló tag­gyűlések tapasztalatairól kü­lön levélben tájékoztatja az alapszervezetek vezetőségeit. Tanácskozás a nagy­községekről Nagyközségek az új cik­lusban — ezzel a címmel tartott előadást dr. Varga József, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnökhe­lyettese szerdán a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában, ahova nagy­községek tanácsi vezetőit, párt- ég társadalmi szerve­zeteink vezető képviselőit hívták meg tanácskozásra. Dr. Varga József tiöadásá­ban utalt arra, hogy a ta­nácsrendszer korszerűsítése során 1969-ben létrehozott nagyközségi kategória olyan településeket jelent, ahol a településfejlesztés Különösen megkívánja a politikai, a társadalmi, a gazdasági szer­vezetek együttműködését a tanácsi szervekkel. A nagy­községi tanácsok munkájá­nak elemzése során szó volt q tanácstestületek működésé­ről, az egységes szakigazgatá­si szervek munkájának ed­digi tapasztalatairól, a veze­tésről, az együttműködésről a l más — nem tanácsi — szer- ' vekkel. A korábbi tenniva­lók alapja a kormány által elfogadott településfejleszté­si koncepció, amelynek alap­ján minden megyében készí­tettek településfejlesztési ter­vet. Ebben különleges sze­rep jut a nagyközségeknek, mint a területi munkameg­osztás sajátos egységeinek. Jelenleg 287 nagyközsé­günk van, területükön 2,3 millió ember —• a községi la­kosságnak csaknem 40, az ország lakosságának 22 szá­zaléka — él. Munka és tanulás Vizsgálat agy kormányhatározat nyomában Az ember életéhez a XX. megyei ÁUatforgalmi és végzett vizsgálat eredményét összegezve állapította meg, hogy a munkáltatóknak csak töredéke rendelkezik megfe­lelő oktatási tervvel — pél­dául az állatforgalmi és hús­ipari vállalat és a nyomda szinte —, máshol csak káderfejlesz­tési tervet állítottak össze — század utolsó harmadában Húsipari Vállalatnál a dol egyre jobban hozzátartoznak gozók 35 százaléka, a mun az anyagiak mellett a szelle- kásállománynak pedig 60 mi javak is. Míg azonban az százaléka, mely iskolai vég­előzőekkel bárki tud élni, az zettségét tekintve alatta ma­utóbbiak birtoklásához tanú- rad a 8 osztálynak. Ilyen lás, műveltségszerzés is szük- körülmények között séges. Az alapvető iskolá- irreálisnak tűnhet, hogy zottság nélkül hamarosan le- korszerű technikával mégis- a textilművekben, az ecset­hetetlenné válik a szakmai merkedjenek a dolgozók, és seprűgyárban —, oktatási tudás megszerzése. Egy-két akár tanfolyamok segítségé- és ismeretterjesztő tanácsok évvel ezelőtti kormányhatá- vei is, hiszen az alapvető is- sem működnek — csak az mereteket sem sajátították AFIT-nál és a textilművek­el. S bár — általában — az ben. gazdasági vezetőknek, hogy idősebb korosztályok vannak Bár Jó néhány vizsgált tervszerűen és szervezetten hátrányos helyzetben, a mos- vállalatnál biztosítva vannak tani vizsgálat megállapította, az anyagi és személyi felté­hogy például a szegedi tex- telek, az oktatást, tovább­rozat e felismerés szellemé­ben szabta meg feladatul a gondoskodjanak a vállalat­nál, gyárban azoknak a fel­tételeknek megteremtéséről, tilművekben azoknak, akik képzést gátló tényező to­melyek lehetővé teszik a nem rendelkeznek 8 osztá- vábbra is, hogy sem előny­dolgozók általános és szak- lyos végzettséggel, több mint nek, sem hátránynak nem érzik a munkások képzetlen­ségüket, vagy képzettségü­ket: néhány kivételtől elte­kintve, nincsenek igazi ösz­híbás tönzők. A vizsgálat során megkérdezettek a kölcsönös mai képzését. Mindezt — a fele 30 éven aluli. ahogy a Csongrád megyei rfienőrök taoasz­Népi Ellenőrzési Bizottság . A ™?aszíl Vi7seálntn isaznHa — úira s fiatalból kitűnik, hogy a V^ínl a kormányhatározat végrehaj újra tudomására kell hozni a vezetőknek, mert a vállala­tok sokszor nem látják be, IV a szak^itT^Tele: ^^^^^ tását hátráltatja az a szemlélet, mely továbbra is személyzeti osztályokra és vagy Igen kevés lel­gépek, szerszámok fölé mű­veltebb emberfők hajlanak. A statisztikai adatok ró­zsásnak éppenséggel nem ne­vezhetők. Csongrád megyé­ben a munkás állományú dolgozóknak majd a fele nyolc osztályos általános is­kolai végzettséggel sem ren­delkezik. A szakmunkások­nak egyharmada, a betaní­tott munkásoknak majdnem a fele, a segédmunkásoknak és egyéb fizikai munkások­nak kétharmada nem szerez­te meg az alapvető iskolá­zottságot sem. Még rosszabb is lehet az arány egy-egy vállalaton belül: a Csongrád lősére hárítja a felelősséget. A gazdasági vezetők meg­elégszenek azzal, hogy a vál­ban látják, hogy a vállalatok vezetői — ugyan nem elle­sőt támogatva is nezve, lalaton kívülről biztosítják a különösebb jelentőséget az általános iskolai végzettség minősített munkakörök be­töltésére alkalmas dolgozó­kat, kevés figyelmet fordi- , , , . , . tanak a belső továbbképzés- t'lVl re. Másrészről pedig maguk a dolgozók is hátráltatják saját képzésüket: nem je­lentkeznek az általános is­kola elvégzésére, vagy év közben — különböző okokra hivatkozva —, abbahagyják a tanulást, nem járnak el a tanfolyamokra. A NEB tucatnyi vállalat­nál, üzemben és Július l-töl A takarékszövetkezeteknél fizetik a háztáji sertések árát lik eléggé a sokszor kedve­zőtlen munkabeosztást, csa­ládi problémákat is leküzdő tanuló dolgozókat, akiknek elbírálásában a végzettség­nek gyakorlatilag így sem­miféle szerep sem jut. A vizsgálat most elsősorban azért érte el célját, mert leg­alább az érintett vállalatok, ktsz-ek, üzemek vezetőinek ktsz-nél érdeklődését keltette fel új­ra, s adataival, összegzései­vel hasznára lehet a megye szakembereinek, hogy a munkásoktatás, -művelődés és továbbképzés fejlesztésé­hez célravezető utat válasz­szanak. As ÁFOR rosss vicce öles hirdetések adják tudtul plakáton, televízió­ban, újságban, hogy az ÁFOR május 1-től Június 30-ig kedvezményes tüze­lőolaj-akciót tart, amely­nek időtartama alatt 1,50 helyett 1 forint 20 fillérért lehet kapni 1 liter olajat. Külön kedvezmény, hogy a nyugdíjasok, valamint a dolgozók szakszervezeti tü­zelőutalványukat is bevált­hatják ez Idő alatt; füg­getlenül attól, hogy az mi­korra szól. Nem • kell különösen hangsúlyozni, milyen jól tanács kereskedelmi osztá­lyán —, mely szerint leg­alább naponta húsz­ezer liter olajat kel­lene kiszolgálniuk, eny­nyi a megrendelés, s mind­össze 8—9 ezer litert képe­sek vásárolni Szegeden. A vásárlók igénye nem is­mert a tanács előtt, csu­pán az a tény, hogy na­ponta a kutaknál közel­harcra kerül sor, akadozik az ellátás, s panaszok ára­data zúdul az ÁFOR-ra. A szegedi tanács illeté­kesei a tarthatatlan hely­zet miatt többször rekla­jött ez a kampány azok- máltak az AFOR területi nak, akik télen kénytelenek illetékesénél, Szolnokon. a töltőállomá- Levelükre azonban az Beszerezték a AFOR szolnoki tájegységé­től még csak válasz sem sorbaállni sok előtt. hordókat, megvásárolták a 20 literes kannákat és — érkezett írásban, mindösz­tartván magukat a rek- sze annyit telefonáltak a lámhadjárat ígéretéhez — sürgetésre: „Vegyék tudo­fölkeresték a több mint 10 másul Szegeden, hogy nincs szegedi tüzelőolaj-kiszolgá- olaj, országosan ilyenek az ló állomást, vagy feladták állapotok." A kereskedel­megrendeléseiket az Uni- ml osztály ilyen körülmé­verzál Ksz | olajkihordó nyek között már nem tud mit tenni, hisz a szegedi kirendeltséggel éppen úgy nem tud érdemben tár­részlegének. Aztán jött meglepetés — amiről Szö­gi Ferenc, Bérkert u. 112. szóm alatti olvasónk is írt gyalni, mint annak felette­papaszlevelet a szerkesztő- sével, a szolnoki központ­ségnek —, amelyből a mai napig sem tud felocsúdni tal. Télen évről évre tüzelő­sem a vásárló, sem pedig olaj-ellátási zavarok tanúi a szegedi tanács kereske­delmi osztálya, amely a la­kosság ellátásáért felelős­séggel tartozik és felelős­séget érez. Ugyanis az ÁFOR nagyon rossz viccet űzött május 1. óta, és űz vagyunk Singeden. Ami most történt és történik, kétségtelenül újnak szá­mit. Hogy az efajta rossz viccnek nem tudunk örül­ni, annyi bizonyos. Az AFOR felelőtlen akciójá­napjainkban. Töltőállomá- val épp az ellenkező ha­sain inkább nincs, mint tást éri el. Megsegítés he­van tüzelőolaj! Csupán az lyett felbosszantja a szege­Univerzál Ksz rendelkezik di olajkályha-tulajdonoso­adattal — közölte dr. Balla Sándorné, a szegedi városi kat! IN. I. A háztáji állattartók éve- sertéshizlalással; 620 átvételi ken át kifogásolták, hogy helyen adták le az állato­a sertések leadásának nap- kat, majd a felvásárlás vé­ján órákat, sőt fél napokat gén került sor a kifizetésre, kell várakozniuk, amíg a fel- A tröszt megállapodott a vásárlók kifizetik az állatok SZÖVOSZ takarékszövetke­ellenértékét. Az AUatíorgal- zeti főosztályával abban, mi és Húsipari Tröszt jú- hogy 1973. július 1-től kezd­lius 1-től egyszerűsítette az ve azokon az élőállat-átvéte­adásvételt, és ezzel kedvé- li helyeken, ahol takarék­ben járt a háztáji állattar- szövetkezet működik, a szö­tóknak, akik 1972-ben már vetkezetek fizetik ki majd az ötmilliárd forint értékű ser- állatok ellenértékét, mégpe­tést értékesítettek (összesen fÍg *gy' , ,h°gy . Ífrmeiö , .11, , . gazda a felvásárlóktól vé­1 millió 142 ezer darabot). Az teli jegyet kap, s ezért már országban 400 ezer háztáji az esedékes pénzösszeget gazda foglalkozott tavaly reggel 8 órakor a takarék­szövetkezetnél felvehetik. Julius 1-től a 620 átvételi hely közül 341 helyen majd a takarékszövetkezet fizet. A tröszt az Országos Takarék­pénztárral kezdett tárgyalá­sokat azért, hogy azokon az átvételi helyeken, aholOTP­fiók van, a kifizetésre a takarékpénztár vállalkoz­zon, amennyiben ezek a tárgyalások eredménnyel járnak, úgy további 182 he­lyen szűnik meg a jelenlegi gyakorlat. Mindennapi használatra FÉRFIAKNAK NŐKNEK GYERMEKEKNEK kellemes viselet ADAM, . pvc-pantonett 40,— Ft KINGA, gyöngyházfényű pvc-szandál 67,— Ft MOSHATÓ KÉNYELMES OLCSÓ Kapható: a Komplett Ruházati Vállalat szaküzleteiben: Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes, Makó, Mindszent. Tanácsülés Kisteleken Napirenden a közérdekű javaslatok Kistelek nagyközség tanó- javítását és járdák építését rületek dülőútjainak karban, csa tegnapi ülésén számos kérték. tartását. Erre a célra a ter­témát vitatott meg. Többek Valamennyi javaslatot ter- melőszövetkezetek segítségét munkát kell A tanács megfelelő bi­között a tanács négyéves mészetesen nem lehet egy- és társadalmi ciklusra szóló programját, a szerre megvalósítani. A ta- igénybe venni, társadalmi munkák helyze- nács évente 80 ezer forintot tét, és a község kereskedel- fordítgat az utak karbantar- zottságai megvitatták a jár­mi ellátottságát. Érdeklődés- tására, és százezer forint áll daépítésre vonatkozó javas­re tarthat számot a közér- rendelkezésre járdaépítés latokat is, és rangsorolták dekű bejelentések alapján céljára. Az útjavításra meg- azokat indokoltságuk, sürgős. tett intézkedésekről szóló levő pénz kevés arra, hogy ségük sorrendjében. Az idén összefoglaló jelentés is. a község belterületén levő ezek szerint a Csillag, a A tavaszi 'tanácsválasztások valamennyi utat egész évben Kossuth és a Bocskai uteá­elíjkészítése során' Kistele- jó állapotban tartsák, ehhez ban építtet járdát a tanács, ken tartott jelölő gyűlése- a lakosság segítsége is szük­ken több mint 3 ezer vá- séges. A tanács egy rendele­Számos közérdekű javaslat megvalósításának lehetőségét lasztópolgár vett részt, vagy- te különben elő is írja, hogy vitatta még meg az ülés. Kö­zülük sok — amely fontos, és a község rendelkezésére álló pénzből is telik rá — bekerült a nagyközségi ta­A köznevelés fejlesztése is a választójogosult lakosok a burkolatlan utcák lakói közel fele. A 488 felszólaló kötelesek az út feléig jó él­125 közérdekű javaslata kö- lapotban tartani az utcát, zül 81 a községfejlesztésre, Végleges megoldást csak az 23 a kereskedelmi ellátás hozhat, ha a nagyobb for- nács 1973—76. közötti idő­javítására 10 a közlekedés galm" "teákat végre sikerül szakra szóló ciklusprogram. fejlesztésére 11 neriis »•/ ®züárd burkolattal ellátni. "' fejlesztésére, 11 pedig az Erre a2.onban csak korláto_ egeszsegügyi es szociális el- zottan van lehetőség; az 1975­látásra vonatkozott. A leg- ben erre a célra meglevő rünk majd, csakúgy, mint a többen, 55-en, az utak meg- 2,6 millió forintból például község kereskedelmi ellátá mindössze egy utcában lehet csak utat építeni. Hasonlóan képtelen arra is a tanács, hogy megoldja a tanyai te­A Magyar Tudományos Aka­démia filozófiai és történet­tudományok osztálya — a Művelődésügyi Minisztérium­mal közösen — javaslatot dolgozott ki a köznevelés fejlesztését szolgáló pedagó­giai kutatások 1990-ig terje­dő időszakra szóló távlati tervére. Egyidejűleg ajánlot­ta, hogy ezt kutatási főirány, képt iktassák be az országos távlati tudományos kutatási tervbe. A cél, hogy megala­pozzák a köznevelés távlati fejlesztésére vonatkozó dön­téseket, a fejlesztés fő irá­nyalt, tisztázzák az iskolaügyl tervezés tartalmi éB elméleti módszertani kérdéseit, vala­mint — mindezekkel össze­függésben — a neveléstudo­mány fejlesztését jóba. Az elfogadott tervek­re, elképzelésekre később még részletesen visszaté­sának várható fejlődésére, melyről szintén tegnapi ülé­sén határozott Kistelek ta­nácsa. Több műtrágya A Tiszamenti Vegyimű­vekben már júliust írnak, azaz teljesítették első fél­éves termelési és értékesítési tervüket. Elsősorban a mű­trágyaüzem eredményei ki­emelkedőek: itt már június 15-től terven felül termel­nek, és így a tervezettnél húszezer tonnával több szu­perfoszfátot adnak át a me­zőgazdaságnak. Erre a több­lettermékre nagy szükség van, mivel általában a mű. trágyák, de különösen a szupertoszfát Irént gyorsan nő a kereslet. A Tiszamenti Vegyiművek a tavaly üzem­be állított új kénsavgyár ter­melésével együtt a hazai Igé­nyek teljes kielégítésén túl jelentős mennyiségű kénsa­vat exportált. Az Idén nyolcvanezer tonnát szállí­tanak, elsősorban Jugoszla-, vlába, Romániába és a Szovjetunióba.

Next

/
Thumbnails
Contents