Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-03 / 128. szám

a — VASÁRNAP, 1973. JÜNIUS X Több a tanult ember Diplomások, érettségizettek nemzetközi rangsorban A dolgozók szakképzettsé- zött. A szállításban és hír- és szintén 1965-ös adatok ge. műveltsége, számottevően közlésben szintén jelentős a alapján — az USA-ban 204, gyarapodott a legutóbbi két fejlődés. A kereskedelemben az NSZK-ban 139, Kanadáévtizedben. A kereső la- viszont a felsőfokon végzett ban 112, Csehszlovákiában kosság 1949-ben átlagosan szakemberek számának még csupán 4,2 évet töltött iskolapadban, s ez a szám 1970-ig 7,4-re növekedett. Vagyis az átlagos iskolázottsági színvonal 76 százalékkal nőtt 21 év alatt. Meghökkentő adat A Közponnövekedése — mindössze 20 százalék — a létszámgyarapodással sem tartott lépést. Érdekes, hogy a nők, bár hátránnyal indultak, napjainkban mégis iskolázottabbak, mint a férfiak. Amíg ti Statisztikai Hivatal fel- az érettségizett férfikere6ők mérése — és az ennek alap- száma csaknem hóromszoroján készült kiadvány — az sára, a nőké hétszereséi • 106, Svájcban 93, Norvégiában 91. Vagyis a műszaki diplomások számaránya és a gazdasági fejlettség között nincs egyértelmű és szoros kapcsolat. A nem fizikai (szellemi) munkakörben foglalkoztatott dolgozók aránya már valamivel hívebben követi az országok gazdasági fejiskolázottság, a képzettség, a emelkedett 1949—1970 kö- lettségének rangsorát. Az USA-ban 40, Kanadában 39, Hollandiában 35, Belgiumban 34, Angliában 34, Svédországban 33, Svájcban 31, Franciaországban 30, az NSZK-ban 30, Dániában 28, Csehszlovákiában 28. Norvégiában 26, Ausztriában 26, Finnországban 22, Olaszorszakképzettség alakulását zött. Az általános iskolát vizsgálva kimutatta, hogy végzett és a diplomás dolaz általános iskola nyolc gozó nők számaránya szinoszlályánál kisebb végzett- tén gyorsabban nőtt, mint a ségű dolgozók aránya 05- férfiaké. A diplomások kőről 39 százalékra csökkent, zött még így is kisebbség1960 és 1970 között. Vagy- ben vannak a nők, a hátis 1,1 millióval nőtt a nyolc rányt csak részben sikerült osztályt végzett keresők szá- megszüntetniük, ma tíz év alatt. Még így is Hazánkban a mérnökök szágban 21, Magyarországon csaknem kétmillió dolgozó száma 3,3-szeresére nőtt 17 százalék a nem fizikai — általános iskolai végzettsé- 1950—1965 között. Ezt csak szellemi — munkakörök aráge hiányos, de ezzel együtt a Szovjetunió és Csehszlo- nya a teljes dolgozó léthazánk a dolgozók iskolá- vákia (4,5—4,5-szeres), va- számhoz viszonyítva az zottsági szintjét tekintve a lamint Hollandia (3,9-szeres) 1960. évi adatok szerint, nemzetközi élvonalba tar- fejlődése múlta felül. Ka- 1971-ben már a dolgozók 24 tozik. nadában, 2,5-szeresére, az százalékát foglalkoztatták Még gyorsabban növekedett USA-ban, Svédországban, hazánkban nem fizikai muna közép- és felsőfokú kép- Angliában, az NSZK-ban kakörben. (Az alkalmazotti zettséget szerzett dolgozók kétszeresére nőtt a mérnö- létszámnak ez a viszonylaaránya. Az általános is- kök száma ugyanezen 15 év gos növekedése nem feltétkolát végzetteké 3,4-szere- alatt. A közgazdászok szám- lenül negatív jelenség, hisére, az érettségizetteké 3,9, arányának növekedése 1950— szen a szükséges szellemi a felsőfokú végzettségűeké 1965. között hazánkban 268 munka az intenzív fejlesz3,5-szeresére nőtt 21 év százalékos, átlagosan két- tés, a hatékonyságemelés alatt. szer olyan gyorsütemű, mint fontos eszköze.) Az érettségizettek és a más szocialista és tőkés or- A megyék dolgozóinak isfőiskolát végzettek aránya szágokban. Az orvosok szá- kolázottsági rangsora lényeleggyorsabban a mezőgazda- ma 95. a pedagógusoké 78 gében az ipari fejlettség ságban. az erdő- és vízgaz- százalékkal nőtt Magyaror- függvénye. Baranya, illetve dálkodásban emelkedett szágon ugyanezen időszak- Haidú-Bihnr meevn áll (2.5-szeresére) 1960-1970 ban. A jogászok száma lé- "a,dU Blhar ™gye all az között. A mezőgazdaság szo- nyegében stagnál, s így rész- elen- e7er foglalkoztatottra cialista átszervezése tehát arányuk a diplomások kö- 52 diplomás és 104, illetve nemcsak a paraszti életfor- rében évről évre csökken. 103 érettségizett jut. (Pest ™eZer d0lg°vZÓ kÖZÜV ha~ ^efiye 55 ezrelékes aránya zánkban 78-nak van műsza- ' J ki diplomája, Svédország- rendhagyó, csakúgy, mint a ban 77-nek, Angliában 70- fővárosi 61.) őket követi Fenek, Franciaországban 67- jér 51, Csongrád és KomáÖtéves a művészklub Művészek és közönség fóruma Öt év, ötvenkilenc kiállítás, százhat közreműködő. Tömören ennyi a szegedi Sajtóház 1958-ban létrehozott művészklubjának története. De még az a három ja mégis jelentős esemény, tiek és szabadkaiak mellett. Hiszen része nemcsak a vá- mint Amerigo Tot, vagy az ros képzőművészeti életének, író-szociológus, Konrádi de közművelődésének, egész György. kulturális életének is. Egyre A szegedi Sajtóház nwibővülő közönsége várja és vészklubja nem fáradt el, vaskos album sem mond el számontartja programait, ja- nem futotta ki magát. Üj és mindent, mely újságcikkek, kritikák, fényképek és rajzok segítségével dokumentálja a klub ötéves történetét. Három szegedi újságíró, Akácz László, Nikalényi István, Polner Zoltán kezdeményezésére jött létre a klub, azzal a céllal, hogy fórumot teremtsen, a szegedi alkotóművészeknek : íróknak, költőknek, képzőművészeknek, színészeknek, muzsikusoknak, vaslatokkal, tanácsokkal se- új meglepetéseket tartogat, gíti a klub vezetőinek mun- új és nagyobb eredményekre kaját. Sajnos arra is elég ez képes. Erejét és életképesséaz öt év. hogy néhány, egy- gét azoknak a művészeknek kor kiállító művész, már és művészetszerető szegedicsak emlékeinkben lehet je- eknek köszönheti, akik halén. A nemrégiben elhunyt Erdélyi Mihály és Lehel István rendszeres látogatói voltak a klubnak, ma kitörölhetetlen nevek a klub történetéből. Mások, akik aktív közvonta találkoznak a művészklub rendezvényein, s véleményeikkel, hozzászólásaikkal. vagy éppen műveikkel segítik azt a társadalmi méretű harcot, melyből részt vállal a Sajtóház művészreműködői voltak a klub fotósoknak a bemutatkozás- programjainak máshová köl- klubja is. Karöltve a fellenra, egymás munkájának jobb töztek, eltávoztak. Régi mű- dűlőben levő szegedi művévészek mellett új tehetségek, szettel, minden egyes alkotásúj nevek jelentkeztek. Olyan sal és véleménnyel a szociavendégeket üdvözöltünk a lista magyar művészetért, a foglalkozásokon a szegediek, művelt közönségért, vásárhelyiek, makóiak, pes- Tmát, a munkamódszert, a termelés technikáját változtatta meg alapjaiban, hanem valóságos képzettségi forradalmat is eredményezett. A főiskolát én egyetemet végzett ipari dolgozók száma kétszeresére, az érettségizettek csaknem 2,5-szeresére nőtt 1960 és 1970 köSzigorúbban büntetik az autótolvajokat Az autólopások szigorúbb megítéléséhez elvi iránymutatást adott a Legfelsőbb Bíróság. Az autólopást régebben jogtalan használatnak nevezték, a tolvaj büntetése legfeljebb egyévi szabadságvesztés lehetett. A bűncselekmények gyakorisága miatt azonban tavaly januárban, a büntető törvénykönyv módosításakor szigorították az autólopásról szóló paragrafusokat. A gépkocsi elvételét, az idegen járművel való autózást a Btk azóta lopásnak nevezi, a tolvaj sokkal súlyosabbban — három évig tartó szabadságvesztéssel — büntethető. A büntetés azonban ötévi szabadságvesztés lehet, ha a bűncselekményt csoportosan követték el, vagy közben a járművet megrongálták. A Legfelsőbb Bíróság mostani Iránymutatása szerint a tettes már akkor is elköveti a bűncselekményt, ha a gépkocsit a helyszínről eltolja, elmozdítja, közömbös, hogy utazik-e vele és mennyi ideig. Érdekes megállapítás: a lopott autó utasa — ha a jármű elvételében semmiféle szerepe nem volt — nem vonható felelősségre, ötévi szabadságvesztéssel büntethetők viszont a tettesek, ha a kocsi ellopásakor legalább négyen voltak. Ugyancsak ötévi börtönnel sújtható a tolvaj, akár egyedül volt, akár többedmagával, ba az "^wBel!lUmlr' rom 49 ezrelékes diplomás Dániában 53-nak, az NDK- . „ ban 49-nek, Hollandiában arányaval. Majd Veszprém 36-nak. A műszaki diplo- és Nógrád 47, Szolnok és mások száma — ugyancsak Győr-Sopron 46, Zala, Toltízezer dolgozóra számítva, na BaCfi Boreod 45, Szabolcs 44, Somogy 42 és végül Békés 39 ezrelékkel következik. A középiskolát végzettek aránya sem elhanyagolható: Győr-Sopron (108), Borsod (103), Nógrád, Pest, Vas (102), az élvonalban állnak, Tolna (82), Békés, Szabolcs (83), Somogy (87) pe dig a középiskolát végzettek arányát tekintve a derékhadtól leszakadtak. K. J. autóban a gondatlan, felelőtlen vezetés miatt 15 ezer forintnál nagyobb kár keletkezett. megismerésére, műhelyproblémák megvitatására. Kezdetben minden művészeti ág képviselői helyet kértek és kaptak a művészklub programjainak során. Írók és költők művei éppúgy elhangzottak, mint színészi előadóestek, képzőművészeti kiállításokat nyitottak, tudományos előadásokat rendeztek, valamint kamarahangversenyeket is tartottak. Sajnos ez a széles skálájú műhely az utóbbi években egyre jobban képzőművészetcentrikussá vált, de ez mit sem von le a kiállítások és a művek értékéből. Mindenképpen a képzőművészeti műfaj nyert leginkább polgárjogot a művészklubban. Nemcsak azért, mert a klub kiállítási lehetőséget biztosít a képzőművészeknek, de azért is. mert nincs időbeli törvényekhez kötve. A havonta egyszer megrendezésre kerülő összejöveteleken a képzőművészeti kiállítás megnyitását, az alkotó bemutatásán és a vitán kívül azért mindig van kiegészítő program is, egyegy frissen mejelent szegedi könyv ismertetése, tudományos előadás, vagy közérdeklődésre számottartó probléma vitája. Tavaly a szabadtéri játékok ideje alatt a művészklub ' kezdeményezésére rendezték meg a Sajtóház előtti téren az első szegedi szabadtéri szoborkiállítást Samu Katalin alkotásaiból. Ezzel hagyományt igyekeztek teremteni, bizonyítván, nemcsak a klub életképességét, de kezdeményező készségét, újra való törekvé. sét is. öt év nem hosszú idő, történelmi mértékkel mérve különösen csekély. Egy ilyen vállalkozás ötéves évforduló. Szeged a hazai lapokban 1973/22 Először az országban: — Kul- DAROCZI turális együttműködési megáUapodás az iskolákkal. Könyvjelző. 3. szám. [Megállapodás u Tömörkény és Móra könyvesbolt, valamint a Tömörkény gimnázium között. Fényképekkel.] PALFI Gábor: Jelt ad a prolin. — Növények szomjúság-próbája. Delta, május. [Vizsgálatok az egyetem növényélettani intézetében. Fényképekkel.) [DÁVID Márta) D. M.: Bemutatjuk a szegedi KISZ-lskolát. Ifjú Kommunista, május. [Fényképekkel.) Tóth Belu a szegedi Somogyi Könyvtár UJ igazgatója. Könyvtáros, május. BÉKÉSI István: Hagyományőrzés. Postás Dolgozó, május. [Riport a nyugdíjas. néprajzgyűjtő Zöldy Pálról.) Vendégségben Szegeden. Postás endégségb Dolgozó, május. [Az l-es és máj. 25. Erzsébet; Szarvam óvónőjelöltek Szegeden. Békés megyei NépUJs&g, máj. 24. [A pedagógusjelöltek H. országos találkozóján.) A tizenötödik évad a szegedi szabadtéri Játékokon, f- -Sajtótájékoztató a programról- Dunántúli Napló, Fejér megyei Hírlap. Hajdú-Bihari Napló, Népújság (Eger), Petőfi Népe, Tolna megyei Népújság, Zalai Hírlap, máj. 24. Vas Népe, máj. 25. G. SZABÓ László: A holnap nevelői között. Magyar Hírlap, máj. 24. [A pedagógusjelöltek U. országos találkozójáról.] IOKRÖS László) ö. L-: Tizenötödik évadját kezdi a szegedi szabadtéri. — Külön autóbuszok, látogató csoportok Pest megyéből Pest megyei Hírlap, máj. 24. RACZ-SZEKELY Győző: pedagógusjelöltek II. Országos Találkozója, Szeged, 1873. Köznevelés, a 3-as postahivatalról.) Szegedi munkaruha-gyártási módszerek a KGST-országokban. ÜJftók Lapja, máj. 8. Néptáncfesztlvél Szegeden. Petőfi Népe, máj. 17. Egymillió tonna olaj a szegedi kutakból. Petőfi Népe, máj. 18. A belgrádi opera vendégjátéka. Hajdú-Bihari Napié, máj. 18. [A szabadtéri játékokon.) [PÜNKÖSTI Árpád): A radioaktív izotópok segítik az or- partnernek tekintik. — Nem bovostudományt. — ..Térkép" a szorkányság. Magyar Ifjúság, belső szervek működéséről. — má->- 25- 1A Dérl Miksa szakkóA leletet a számítógép írja. — zéplskoláról és a Tömörkény Programbank Szegeden. Nép- István gimnáziumról. Fénykészabadság, máj. 23. (Fénykép- pékkel.] pel.) A szegedi kórus jubileumi (t. a.): Szeged, július 20—au- hangversenye. Népszabadság, gusztus 5. — Mezőgazdasági ki- máj. 25. [Tizenöt esztendő^ a zeállítás. Népszava, má). 23. nebarátok kórusa.) Színházi esték — Kaposvárott és Szegeden. — LUKACSY András: Angyal szállt le Babilonba. Magyar Hírlap, máj. 25. [Kritika a Dürrenmatt-dráma előadásáról.) Szegedi randevú. Magyar í*júság, máj. 25. [A pedagógusjelöltek II. országos találkozójáról. Fényképekkel.) SOMOS Ágnes: Ha a (Mákot Tóth Béla: Céhmesteri irományok Az asszonyi népiek mór, meg a pitty-potty gyereksereg elkucorogtak a padkán, s. ettek a térdük kalácsóról, vagy lábuk közé szorított tálból. Volt is evés, de olyan, ha laktató étel akart készülni, hétköznapi délebédre, amit azok a nagymunkójú, nagyétkű férfiemberek szerettek, mondjuk kőttes pogácsát, hát ahhoz előtte este éppen egy zsák lisztet öntött föl anyám a sütőteknőbe. Nem hazudok, ha tízfontnyi lisztnek kellett ahhoz lenni. No, rosszabb napokon valami kis pószpászmaradék lötyögött belőle estebédre. Halomban állt a pogácsa az asztalon, ahogy a Tisza-parton a homokkupacok, de csak percekig tartott a dicsősége, mert eltűnt, a nyolc férfi bedarálta rögvest. No itt négy tányér, a négy segéd úrnak a magasabbik asztal legelején, s egy grasszal alacsonyabb nyújtás az inasok asztala, az innenső végén. Azon is négy tányér. A labancos hajú öreg inas ül az első helyen, egy udvaros fiú a másodikon, egy sólyatéri sántalábú máglyarakó, aki Spiccer úrnak a fűrészelt deszkáját rakosgatja össze szárítómáglyákba, 8 akit korábbról is ismertem, Tisza-parton való játékaim idejéből. Negyedik voltam az asztalnál. A rangsor szerint az inasi asztal táljából a labancos hajú szedett először, aztán a máglyázó, harmadjára az udvaros, mindannyian jól alányúltak fakanalukkal a tálnak, hogy a vastagját fölkavarják. Nekem, félnapos inasnak maradt a leve, a vékonya. Persze én is alámerítettem a kanalat rögvest, kedvvel ment belé, szép piros paprikás volt, vastagocska, ahogyan Bobleréknél csinálják a generálszószt. Az is mindenhez jó. A tejbekásához, sajthoz, pénteki sült halhoz, krumplistésztához, vagy akár magához a pattogatott kukoricához. Azért is generálszósz. Merítem aztán, le, s fenekére a cseréptálnak, mert a többi is úgy tette, hát, ahogy emelem föl a kanalam, egy félfalatnyi kis fehér bőnye csüng le róla, de csak egy szemvillanásig az enyém, fakanalával vágott akkorát a kezemre az a labancos főinas, hogy azt hittem, tőből szakad ki a kezem szára. Rettentőt lehet ám a lapockányi fakanállal, ami az ételtől már rég kialbárolódott, a szegény ember gyerekének a keze bütykére ütni. Mondhatom, fájdalomtűrők voltunk, akár a vadak, mert játékainkban ha más nem volt, csak pajkosságbul úgy elkalapáltuk egymást a szirtok között (a folyópart szakadékai), hogy kék-zöld foltjait hetekig elviseltük a bőrünkön. De hát nem is volt valamire való surbankó az, aki nem hurcolt efféle jelvényeket magán. Még nagy valakiságnak is számított, hogy az élettel való tusalkodásainkban ilyen látványos jeleket szed magál-a az ember. Még ettől, na lám, hát kanalaztam volna egy kis jó forró paprikáslevet magamba, s odakoppintanak egy Illa foltot a kezem hátára. De azért csak húzom aztán a kis tálat a kezem ügyébe, ereszkednék vissza a. pad végére, de akkorra az udvaros fiú talán nem is véletlen, fölállt, a pad fölbillent, s én bezuttyantam a kecskelábú asztal alá, egyúttal magamra is rántottam a levest. — A marha tahó ja! — jegyezte meg az öreg inas, s csámcsogva ettek tovább, mintha semmi sem történt volna. Éppen akkor jöttem ró, hogy milyen jól lehet ríni a kecskelábú asztal alatt. Nem szólították óm, hogy „co, föl sárga", ahogy az elvágódott lovat szokás, se azt, co, ki kutya, te! Nem voltam könnyen rivó, de tán az eséstől, valahogy kipottyant a kukucskálómból a könny, örültem, hogy a segédurak semmit sem láttak. Hanem ahogy kioldalogtak a konyhából, úgy tettek, hogy jóllakottan, hangosan szíves köszönéssel búcsúztak, én tudtam, hogy a falaknak mondják. A majd elröpülő Trézsi mór a harmadik szomszédban prézsmitált akkor. Kimentem a forgócsos színbe, lecsutakoltam magamról a zsiger zsírját, s be a műhelybe. Vártam, hogy majd ahogy reggel, megtisztelnek egykét pofonnal, vagy legalábbis csúful beszélnek velem. Mintha csak egy fél perccel előbb hagytuk volna abba a munkát. Kentük a nachtkasznik oldalára a furnért. A készeket torony magasan fölraktuk, faspándlik közé, hogy a levegő bfelejárjon, s minél gyorsabban száradjon. Efféle munkákba foglalva magunkat köszöntött ránk a mester. Fütyült. Rám nézett, észrevett — Van, már padja a fiúnak? — kérdi. A labancos összehaptákolta magát, akkor láttam, hogy kell a mester előtt szólni, összevágta a fűzetlen bakancsát, akár egy kiszolgált katona, s azután válaszolt. — Majsztram uram, kérem, próbaidős fiúnak csak második hetes korában jár szerszám. (FolytatjukJ