Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-23 / 145. szám

SZOMBAT, 1873. JÚNIUS 23. Kikötői raktár % befejező munkálatokat végzik a csepeli szabad kikö­tőben a Masped első tranzit­raktánának építkezésén. A gyűjtőraktár műszaki átadá­sa ezekben a napokban kez­dődött meg, s a tervek sze­rint szeptember 1-től már folyamatosan fut be naponta 250—300 teherautó és 40— 60 vagon rakomány. Az új, korszerű raktár üzembehelyezése után várha­tó, hogy évente 15—20 szá­zalékkal nő a magyar szál­lítmányozási vállalat gyűjtő­forgalma, ezzel egyidejűleg bővítik a közeljövőben az útvonalakat mind a szocia­lista országokba, mind a ka­pitalista államokba. ÁFÉSZ® Itt? Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára is részt vett a Szövet­kezeti Tudományos Tanács pénteken reggel az OKISZ szabadság-hegyi üdülőjében kezdődött plenáris ülésén. A tanács, mint a magyar szö­vetkezeti mozgalom elméleti fóruma, rendszeresen meg­vitatja a szövetkezés legfon­tosabb elvi és politikai kér­déseit. Az idei első ülést Rév La­jos, az OSZT és az OKISZ fi r r r elnöke nyitotta meg. Napi­renden a szövetkezetek veze­tésének szociológiai és jogi problémái szerepelnek. A vita alapjául a Szövet­kezeti Kutató Intézet kuta­tási eredményeit tükröző két tanulmány szolgált. Dr. Gye­nes Antal, az intézet igaz­gatója, a szövetkezeti veze­tés néhány alapvető mód­szerbeli problémáját, dr. Bak József, a szövetkezetek kol­lektív „tagsági" vezetésének^, néhány újabb szervezeti kér­dését taglalta. A rakparttal kapcsolatos összes fellelhető régikeletű dokumentumokat feltárta és azokat kronológiai sorrend­be téve, nagyobb összefog­lalást készített 1964-ben Bal­ló Iván mérnök, akinek ezt az értékes, feltáró és össze­gező munkáját a leendő új szegedi partfal tervezésé­ben és kivitelezésében egy­aránt hasznosítják. Csokorba szedte Balló mérnök az egy­korú műszaki véleményeket a partfal-süllyedések meg­okolásában. Egyik feltevés szerjnt a talaj egyensúly­bontó hatása jelentkezik a magas tiszai vízállások nyo­mása után. Ezt az átázás, majd az apadás következté­ben végbemenő tehermente­sülés okozza. Nem számol azonban ez a megokolás a mederben végbemenő válto­zással, éppen az alámosás okozta visszatérő jelenséggel. Más fontolgatás a Duna­Tisza köze felől erre áram­ló talajvizeket teszi „fele­lőssé" a partfal folytonos rongálásában. „Ez mai is­mereteink szerint teljes bi­zonyossággal kizárható" — teszi hozzá Balló Iván. S van még egy, a problémát szintén kikerülő harmadik nézőpont, amely az egyen­súly megbontását a támfal mögé beszivárgó csapadék talajlazító szerepére teszi. Amíg a rakparton kővel, a támfal mögött pedig aszfal­tozott járda fed jelentős fe­lületeket, addig ennek a megállapításnak nem igen van helye. Balló szerint „mégoly nagy csapadékok mennyisége is teljesen ele­nyésző az egyensúly-problé­mában". Az egykorú műszaki leírá­sok az egymásnak ellent­mondó feltételezéseket úgy összegezik, hogy azok mint tényezők együttesen hatnak a partfal-mozgás folyamatá­ban. A mért adatok szerint 1959. szeptember 18-án éj­jel a Korányi-rakparton a vízszintes elmozdulás 236 centiméter volt, a süllyedés pedig 42 centiméter. Az előbbi méretek 1960-ban már 500, illetve 90 centiméterre növekedtek, változtak, és a felső partfalon is megjelen­tek a további mozgást jelző hajszálrepedések. Most már a tegnapi mában járva mindenre jól vélekszik a krónikás, még jobban em­lékeznek a feltárást vezető szakemberek, mérnökök, akik a helyreállítás doku­mentációját készítették — MÉLYÉPTERV —, majd a kivitelezést is irányították. Akkor a 76 méterre vissza­bontott és megerősített alsó támfal helyreállításában fon­tos szerepet szántak hossz­és keresztirányú szivárgó rendszerek beépítése, ame­lyeken a talajvíz rombolás nélkül eltávozhatott. Sőt egy aknaszerű építményből a fel­fogott talajvizet két éven át légkompresszor szívta fel és juttatta a Tiszába. Ennek a rendszerű technikai megol­dásnak azonban nem volt akkora hatásfoka, hogy a gépek üzemeltetését megérte volna. Ezért azokat lesze­relték, miközben a partfal megnyugodott. De meddig tarthatna nyugalmi állapo­ta, különösen amióta sike­resen átvészeltük az 1970-es Az egészségügyi miniszter a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterrel közös rendeletet adott ki, amely egyrészt a tojás és tojáské­szítmény higiéniai szabályait foglalja magában, másrészt a készítmények állatorvosi vizsgálatáról intézkedik. A rendelet egyebek közt ki­mondja: a tojást kezelése és forgalomba hozatala során tisztán kell tartani és bizto­sítani kell minőségének meg­óvását. Az együttes miniszteri ren­detet részletesen közli , a to? árvizet és a partfalak kiáll­ták: a rájuk nehezült eddigi legnagyobb megpróbáltatást. Napjainkhoz érve az idő­rendi sorrendiséget keresz­tezik a sokoldalú elgondolá­sok, tervek, szándékok, ame­lyek együttesen arra hatnak — már az 1970-es árvíz előtt is, utána méginkább —, hogy a szegedi rakpartot, al­só és felső támfalát teljes rekonstrukció alá kell ven­ni. Ismét közüggyé vált a város arculatának ez a ki­képzése, mint 1879. után. Jól emlékszünk arra, ami­kor az ország minden részé­ből idesereglettek 1970-ben kiváló vízügyi szakemberek, mérnökök is. Az akkor fel­osztott védelmi körzetek egyikében, a rakpart rongá­lódásában éppen a sokszor emlegetett hajóállomás alat­ti szakasz jutott Schumiczky Jenő mérnöknek, aki koráb­ban a rakpart heyreállításá­nak tervezésében is részt vett. Egyike volt azoknak, akik jól ismerték a rakpart regényes életét. a geológiai feltárásoktól az építésen át a sérülések helyreállításáig. Az adatok mellett a lelkesedés is megvolt, a város iránti szeretet, hogy a MÉLYÉP­TERV-nél társadalmi mun­kával elkészítsék — Schu­miczky Jenő, Elefánti László, Cser Tamás, Kuzmann Gá­bor mérnökök — a régóta álmodott új rakpart tanul­mányi tervét, amely alapját képezte a teljes építési prog­ramnak, s amiről sokat szó­lunk még az építmény fel­avatásáig. Lődi Ferenc jás és tojáskészítmény állat­orvosi vizsgálatára vonatko­zó tudnivalókat is. Eszerint: a közfogyasztás céljára el­adásra vagy felhasználásra kerülő tojást és tojáskészít­ményt a termelés (baromfi­telep, keltetőüzem, feldol­gozás és értékesítés hetyén az illetékes élelmiszer-higié­nikus vagy körzeti állator­vos, az iparszerű tojásfeldol­gozást végző üzemben az el­lenőrzéshez kirendelt, vagy azzal megbízott állatorvos köteles rendszeresen, szúró­Bróbaszerüen ellenőrizni. sandorfaivan, a vas­műszaki boltban RIGA MOPED 3940 Ft VERHOVINA MOPED 4420 Ft Készpénzre és OTP-re kapható? Rendszámtáblát, forgalmi engedélyt a vásárláskor biztosítjuk! VÁSÁROLJON MOTORT SÁNDORFALVAN a vas-műszaki boltban Telefon: 34. A tojás és tojáskészítmények higiéniai vizsgálata Vezetés a szövetkezetekben Tudományos tanácskozás Mezővárosból ipari központ Átalakult Hódmezővásárhely arculata A viharsarki agrárszocia­lista mozgalom egykori fel­legvárénak „fejlesztéséről" ré­gen megfelelő országos fóru­mon a következő határozatot hozták: „Hódmező-vésár­helynek, mely főfészke a szocialistáknak, nem kell se külön vasutat, se kaszárnyát, se cukorgyárat építeni..." — azaz nem kell oda ipart telepíteni. Az egykori mezőváros a felszabadulástól napjainkig a Dél-Alföld egyik leg­iparosodottabb helységévé alakult. Az MSZMP városi bizottságának legutóbbi ér­tékelése szerint helyileg újabb ipari létesítményekkel, illetve a munkahelyek sza­porításával már nem is lehet az ipari termelést tovább fejleszteni. Az alig több mint 50 000-es lélekszámú város lakéinak ugyanis már csak­nem felét foglalkoztatják. Közülük mintegy 15 000-ren a különféle ipari üzemekben dolgoznak, s évente kettő és negyedmilliárd forint terme­lési értéket állítanak elő. Termékeiket a világ 88 or­szágába exportálják. A rohamos fejlődés az el­múlt évtizedben következett be. Azóta nemzetközi vi­szonylatban is számottevő nagyüzemmé fejlődött az or­szág egyedüli mérleggyára, ugyanúgy a Divat-Kötöttáru­gyár, a Mezőgazdasági Gép­gyár, s hat különféle ren­deltetésű porcelángyár létre­jöttével kialakult Európa egyik legnagyobb porcelán­kombinátja. Hazánk egyik legjelentő­sebb kötöttárugyára, a HÓ­DIKÖT — ahol a dolgozók létszáma a többszörösére nőtt. s megközelíti a négy és félezret — ugyancsak az intenzív fejlesztés szellemé­ben oldhatja csak meg a textilipari rekonstrukcióban reá háruló nagy feladatokat. Ez a feladat nem kisebb, mint évi 3 millió divatos pu­lóverrel, kardigánnal növel­ni a termelést, amelyhez több mint félmilliárd forin­tos beruházási összeg áll rendelkezésükre. Ugyanak­kor létszámnövelésre, gyár­bővítésre alig van lehetősé­gük. Ez utóbbira, vagyis építkezésre a beruházási ösz­szegnek alig egyötödét for­díthatják. A problémát te­hát úgy oldják meg, hogy a világ nyolc országából a leg­korszerűbb hurkolóipari gé­peket szerzik be. A nagy mezőgazdasági gépgyárrá fejlődött HÖD­GÉP. valamint az ország egyedüli mérleggyára a Met­ripond saját üzemeiket, s gyártmányaikat egyaránt az általános intenziflkálás szel­lemében alakították ki. A Metripond modern új üzem­részében olyan elektronikus vezérlésű mérőberendezése­ket gyárt, amelyek végkészü­lékként komputerhez is kapcsolhatók, s egy automa­tizált gyár termelésirányítói feladatát is ellátják. Az egyszerű mérlegek gyártásá­nak feladatát itt is falusi üzemre: fehérgyarmati gyár­egységükre bízták. Így ren­dezkedett be a HÖDGÉP is: kvalifikált munkaerőivel Hódmezővásárhelyen olyan új típusú mezőgazdasági szál­lító-rakodo eszközöket fej­lesztett ki és gyárt, amelyek önmagukat rakják meg áru­val, s szinte nem igényel­nek emberi közreműködést. Ugyanakkor az egyszerű me­zőgazdasági pótkocsikat szentesi gyáregységük készí­ti. Dobó Balázs A Kék fény adósa után A nagymama felismerte A Kék fény szerda esti adásában a rendőrség a la­kosság segítségét kérte egy ismeretlen, 14 hónapos gyer­mek szülei adatainak meg­állapításához. Az adás esté­jén a Hevesi rendőrkapi­tányságon jelentkezett a gyermek nagymamája, aki felismerte unokáját. A beje­lentés alapján a rendőrség megállapította, hogy a gyer­mek édesapja Kornöczi Fe­renc 24 éves foglalkozás nélküli, többszörösen bünte­tett előéletű személy, akinek a felesége jelenleg köztörvé­nyes bűncselekmény elköve­tése miatt előzetes letartóz­tatásban van. A budapesti VI. kerületi rendőrkapitány­ság Kornöczi Ferencet őri­zetbe vette, és az ügyben a nyomozást megkezdte. A rakpart regénye Felborult egyensúly Lletomann Béta fettétel* A lebombázott és vízbe omlott vasúti híd Az Algyői AFESZ export célra magas áron vásárolja az öreg galambot és vágónyulat a szegedi Marx téri KEK-pavilonnál június hó 25—30-a között Aécételi ár: öreg galambnál 50 Ft/kg, tarka nyúlnál 32 Ft/kg, fehér nyúlnál 34 Ft/kg. Msó súlyhatár: galambnál 30 dkg, nyúlnál 2,30 kg. (A pontos átvételi időt az átvevöhely ártábláján közöljük.)

Next

/
Thumbnails
Contents