Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-22 / 144. szám

PÉNTEK, ma, JÚNIUS 22. BALZSAM Autókert, nem öröm egy anyagbe­az sincs: szerző, vagy egy autós éle­te? Bírálják az hogy ez sincs, munkához. szállításhoz, uram bocsá' szórakozáshoz szolgáló járművek ácso­rognak alkatrészek híján hetekig, hónapokig. Nincs "f^4^®^. Igazuk a panaszkodóknak. lót- ^görgős Nem azért, mert gyalogol­Nem, mert hálátlanok az emberek. Ha nem kapnak gömbcsuk­csapágyat, mindjárt dühöngenek és az ni jó (tessék ezt megma- Istennek se hajlandók jú­gyarázni egy mentőautó ftf*** ve""L utasának) hanem azért Mivel az üzlet minden má­utasanaK), nanem azeri, . , ,„„_„.,., .,„„AI„ mert Igyekszik ez a cég ls. sodlk-harmadlk vevője Például a s/eepdi Taka- üyen elvetemedett, mar­HMteU?c^SLk"'már ktTXk vonzTtke? bizony^Kz SJ^aold^ eddig elmondottaknak. Csu- fnWnTwot tvúwA IV pa kiváló terméket mutat- 6110 folyadékot gyártó ki­váló szövetkezet rajtuk is nak itt be: páramentesí- T™ í.', '„J tllri tőt, fagyálló folyadékot, ** "g"«®n» jégoldót Hogy tudnak ezek í n ii" A U ta hiányozni! Micsoda kárt rén-balzsamot ls. A homlo­kot és a tarkót kell bedör­zsölni vele, és a fejfájás tával kénytelen kinyitni, a ™ár's ^jaslatunk hirípflhen benárásndó ah- elfogadásáig a szomszédos tud okozni az ember, ha egy befagyott zárat bal­hidegben bepárásodó ab lakok veszélyeiről nem is szólva. Mindez a múlté: tessék, vegyék, vigyék! Hát gyógyszertárat is fel lehet keresni, P. A. Elhunyt Keleti Márton Hatvannyolc éves korában váratlanul elhunyt Keleti Márton filmrendező, három­szoros Kossuth-díjas, kiváló művész. Temetéséről később intézkednek. Keleti Márton Budapesten született. Pályáját 1924-ben a Városi Színházban kezdte mint segédrendező. Később drámai müveket, operákat ls rendezett. A hangos eljárás bevezetése óta dolgozott a filmszakmában. Egész életét a magyar filmgyártás felvi­rágoztatásának szentelte. Ne­ve külhonban is ismertté vált, de túl a látványos kö­zönségsikereken, Keleti Már­ton valóban elkötelezett, harcos-politikus filmrendező volt. Mint a Művészeti Szak­szervezet egyik újjászerve­zője, min1 a Filmművész Szövetség alapító tagja és a Filmművészeti Főiskola fá­radhatatlan tanára, felmér­hetetlenül sokat tett a szo­cialista művészet és a művé­szeti közélet fejlődéséért. A rakpart regénye Magyar—NDK kereskedelem Csütörtökön Budapestre érkezett Heiné Bernhardt, az NDK kereskedelem- és el­látásügyl miniszterének he­lyettese. aki dr. Juhász Zol­tán kereskedelmi miniszter­helyettessel, a magyar bel­kereskedelmi munkacsoport elnökével tárgyal. A munka­csoport megbeszélésein érté­kelik a két ország belkeres­kedelmének 1973. évi vá­lasztékcseréjét. Weöres Sándor Készülődés a Pécsi Ipari Vásárra Szegedi vállalatok is kiállítanak Pécs negyedszer ad ott- a hazai ipar termelésének hont ipari vásárnak, de már szinte teljes keresztmetszetét most látszik, hogy az idei felvonultatják. A kiállításon felülmúlja a három előzőt: résztvevő cégek kétharmada közel százötven hazai és kül- hazai, míg egyharmada ju­földi cég állítja ki termé- goszláv. illetve finn kiállító, keit. A résztvevő vállalatok Számos vállalat a BNV-n kiállított termékeivel jelent­60 eves ' X XX. századi magyar lí­ra egyik kiemelkedő egyé­nisége — mégis minden ol­vasónak talány. Költésze­tünk szfinksze, a vers má­gusa, az átváltozás virtuóza — az ő. lírai hevületével mondva: több arcú, mint az indus mitológia bármely is­tene, de minden arca fel­csillan verseiben, a széttört valóság élménytükrének ezernyi dlrib-darabján. Weö­resről sohase mondhatod: ilyen. Csak azt, hogy: itt ilyen! S e szüntelen egyéniségváltás, ez önma­gát megsokszorozó teremtő nyugtalanság kulcsa: a já­ték. Forrása a változás, a változásban való őrök hit, eszköze a merész képzelet, nagyfantáziájú beleélés. „A mélységet és a magasságot kutatom — mondja magá­ról önvallomásában — nem a közvetlenül érzékelhető szintet. Az ösztönvilág mé­lyeit és a szellemi régió magasságait. Munkám ir­reálisnak látszik, de hát a parány- és cslllagvilágról készült fényképek sem azo­nosak a napi látványokkal, mégis a realitás a céljuk és a tudásnak, s a társadalom­nak a továbbsegítése". Költészete nem társadal­mi érvényű, bár tud jó köz­életi verseket is írni, erköl­csi, politikai epigrammái gyilkoló erejűek, az Óda a kispolgárhoz pedig egy ma­gatartásforma halhatatlan szatírája. Szüntelen magaváltozása, sokszínű beleélő készségé­ből fejlődik ki. Tizennégy éves korában jelentkezett először, szinte csodagyerek­ként, szinte teljes fegyver­zetben. Tizenkilenc évesen már a Nyugat megbecsült költője, s huszonegy éves, amikor első kötete, a „Hi­deg van" Pécsett megjele­nik. Azóta a gyűjteményes „Hallgatás torn.vá"-n át az „Egybegyűjtött írások" két kötetéig tucatnyi mu alkot*­ja a pályaívet, vers-dal, gyermekvers — a „Bóbita" talán legtökéletesebb, mit e műfajban magyar költő al­kotott — nagy mű-eposz, próza-vers, verses dráma és műfordítások. Kivételes be­leérző képességéből követ­kezik, hogy a világirodalom szinte minden költője mo­dorában teljes értékű ma­gyar verset tud alkotni. Műfordításainak kötete: „A lélek idézése" sziporkázó formai bravúrok gyűjtemé­nye. S mindez együtt egy nagyformátumú, sokszínű tehetségű lírikus világa, egy olyan világ, amely önmaga játékaiban él és ebben leli meg harmóniáját. Ilyen ér­telemben Weöres Sándor költői világképe zárt és be­fejezett, csak önmagáé — ilyen vonatkozásban költé­szete nem iránymutató pél­da, hiszen az ember kitel­jesedését, önmaga megvaló­sítását mi a művészetben is csak a valóságos szemé­lyiség, valóságos problémái­nak képében tudjuk elfo­gadni. Ami azt jelenti, hogy a játéknak és a művészi já­tékosságnak is az alkotó­termelői létet kell igenel­nie, az önmagát s világát létrehozó embert, és el kell utasítania a magányt, az izolált ént, az önmaga elöl menekülő embert. Még ha szorongásait megértjük is. Weöres Sándor munkás­sága mégis nagy értéke mai irodalmunknak: mert kivé­teles formakészsége, öntör­vényű leleményei, újra meg újra születő játékai, nagy­szerű stílusbravúrjai, képze­letgazdagsága — a külön­ben is végtelen lehetőségű­nek tűnő magyar lírát — új formakinccsel és annak kísérletező valóra váltásé­val gazdagította. Életének ezen a szép ünnepén — 60. születésnapján — kívánunk neki megújuló munkakedv­ben gazdag alkotó éveket. Szakmtitj Mihály kezik Pécsett, s ezek zöme díjazott áru. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár pél­dául bemutatja legújabb ka­zettás magnetofonját, mely a helyszínen megvásárolha­tó. A HODIKÖT új cikkeit értékesíti majd a helyszínen. Az ÉRDÉRT Vállalat két legújabb típusú faházat épít fel a szabadtéri kiállítási te­rületen. A Tisza Bútorgyár kiállítja ifjúsági lakószobáit, a Ganz Mávag a BNV-n sze­repelt teljes anyagával jön Pécsre, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat felvonul­tatja teljes termékskáláját. A Fegyver és Gézkészülék Gyér elsőízben állítja ki va­dászfegyvereit. A vásár területén, a Köz­társaság téren és környékén — már második hete foly­nak az építési munkálatok. A munka dandárja erre a hétre esik, javában dolgoz­nak a dekoratőrök, asztalo­sok. ' Az 800-as Szakmunkás­képző Intézet előtt emelt színpadon rendezik meg majd a vésér kulturális ese­ményeit. Kialakult a végső menetrend is. Július hato­dikán. az első kiállítási nap estéjén a vásár területén le­vő szabadtéri színpadon lép fel Lahtl város tánccsoport­ja. Július 8-án a Bóbita báb­együttes ad műsort, közben a Hazai Fésflsfonó és a Centrum Áruház mutatja be legújabb modelljeit. A „vá­sári színpadon" július 15-én rendezik az utolsó prog­ramot: akkor sorsolják majd ki a vásárolt belépők alap­ján, a több mint százezer Titokzatos erők A mai 45—50 év közötti honpolgárok közül sokan — akik akkor, 1932-ben tíz esz­tendőn aluli fiúcskák és lánykák voltak — úgy emlé­keznek vissza, hogy a mell­védről kihajolva elérték ke­zükkel a vizet, abban pan­csikáltak, mert apukájuk fel­emelte őket odáig. Hogy így volt-e vagy sem, azt megcá­folni látszik az 1970-es 980 centiméteres árvízszint Sze­gednél, amikor a mellvéden áthajolva csak a hosszabb karúak érhették el az ujjuk­kal, tenyerükkel az 1932-nél nagyobb vizet. Avagy a két évszám közötti időben meg­emelték, javították pár sor téglával a mellvédet? Ez a valószínűbb, az élő emléke­zet. Annyi bizonyos: ha vol­tak, akik 1932-ben a Tiszá­ban pancslkáltak, azok kö­zül egy kisgyermeket örökre elragadott az ár, mert játék közben átesett, vagy társai játékból átlökték a mellvé­den. E sorok írója gyerek­kori barátjának öccse volt az a kisfiú, Szegedről az egyet­len áldozat, akit akkor el­követelt a sorból a Tisza, amely annyi sok életet elra­gadott már szőke, zavaros hullámaival. Ha a túl magas árhullám ismétlődése alább is hagyott, a rakpartot legtöbbször min­den évben elöntötte a Tisza, és különböző magasságokban megáztatta a támfalat is. Közben elmozdult a közúti híd előtt levő rámpa tám­fala is, amelyre a könyvtár és a múzeum épülete néz, de ez a rongálódás annyira bel­jebb esett a lehetségesebb, veszélyesebb mozgásoktól, hogy nagyobb riadalmat nem keltett, és helyreállítása is si­mábban ment. Hanem a köz­gazdasági technikum előtt továbbra sem sikerült meg­teremteni a falak nyugal­mát. Az alsó partfal „soros" mozgása 1948—49-ben követ­kezett be. Nyomában mint­egy félméteres süllyedést mértek, és az úttest, vagy rakodótér burkolata is utána nyomakodott, mintegy 20 centiméteres lefelé tartó mozgással. Nagyobb esőzé­sek vagy kicsapó árhullá­mok után itt azóta is Vlsz­szamaradt és tócsaszerűen pangott a víz. Talán ha va­lamiféle előrejelzést adott volna az 1970-es tiszai ár­víz, azt megelőzve valami komolyat tenni sürget ezen a szakaszon a cselekvés. Az ötvenes évek vége is tartogatott ugyanis még to­vábbi meglepetést és tenni­valót a rakpart alsóbb sza­kaszán, közvetlenül a klini­Liebmann Béla felvétele Látkép a városra kák előtt. E sorok írója volt ennek az eseménynek a föl­jegyzője a Délmagyarország 1959. szeptember 19-í szá­mában. „Pénteken az éjjeli órákban az I. számú belgyó­gyászati klinika előtt mint­egy 200 méter hosszúságban másfél-két méter mélyen le­szakadt a Tisza alsó rakpart­ja. A megyei jogú városi ta­nács vezetői még az éj fo­lyamán megnézték a rakpart csúszását. Evek óta figye­lemmel kísérik — a város hosszában végig — a rak­partot, amely a vízmosás kö­vetkeztében helyenként lé­nyegesen süllyed. Több he­lyen a vízalámosás következ­tében elüregesedett a rak­part és alapos javításra szo­rul ... Az OrBZágos Vízügyi Főigazgatóságtól szombat reggelre szakemberek hely­színi kiszállását kérte a ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnöke. Vizsgálják meg a rakpart lesüllyedésének okát, körülményeit, hogy a rendbehozás még az őszi nagy esőzések és a Tisza áradása előtt megkezdődhes­sék ... A hídtól a gyermek­klinikáig lezárták az alsó rakpartot a személy- és jár­műforgalom elől". A Tisza vízállása akkor mínusz 103 centiméter volt Szegednél. Az apadással együtt dolgoztak a mélyben az ismeretlen erők, sőt a helyszínelő bizottság arra is gondolt, hogy egykori vár­árok vizektől átjárt híg üle­déke, vagy a volt palánkon kívül valamiféle erecske dol­gozhat olyan szívósan, hogy egyszerűen csak „ellöki" út­jából a nehéz partfalat. Olyan régi térkép azonban sehonnan sem került elő, amely ezt a feltételezést iga>­zolhatta volna, és semmi­lyen régi könyvek nem je­lölik meg a titokzatos erecs­két, patakot, vagy rejtett víz­járást. Maradt tehát az okok­nak az a magyarázata, hogy dolgozik a partfal mélysége alatt a folyó, amelyhez hoz­zájárul fentről a talajvíz lassú vagy fokozatos nyomá­sa, átszűrődése. s mindeh­hez a labilis talajviszonyok adottak, amelyek akkor is ilyen tulajdonságúak voltak, amikor annak idején hozzá­kezdtek a falak építéséhez. Lód! Ferenc forint értékű nyereményeket, siló volt. Tároló műanyagból Három évvel ezelőtt Sár­bogárdon készült el az első kísérleti tároló, amelyet a balatonfűzfői Nitrokémia Ipartelepek szerelői állítot­tak fel. Ennek tapasztalatait figyelembe véve építik most a vésztői gabonatáro­lót. Az új, poliészter-mű­anyagból készített tároló jobb, mint a korábbi fém­Vízművek a tó partján Megtartották főszezon előt- A tó partján és környé­tt szemléjüket a Balaton kén három regionális víz­menti üdülőtelepeken a Du- mű épül. Elkészültük után nántúli Regionális Vízmű- egyetlen hatalmas vízrend­és Vízgazdálkodási Vállalat szert alkotnak majd az üdü­szakemberei, s felmérték a lővidék ellátásénak szolgála­tíiaoakikaL tatoan. Kiállítási napló Novak András képei „Jó lenne, ha az emberek türelemmel és örömüket lel­ve a látható dologiság, az anyag ügyes vagy ügyetlen megformálása mögött, a fes­tők szándékát keresnék." Az Idézet Nóvák Andrásnak tegnap, a Képcsarnok Válla­lat Kárász utcai bemutató­termében nyílt kiállítására hívó katalógusból való. És azért idézzük, mert jól tük­rözi a Szegeden második önálló kiállításával bemu­tatkozó művész képekben ls megírt gondolatait a művé­szetről. A Budapestről Szegedre származott festő itt-tartóz­kodásának három esztendeje alatt új színt hozott váro­sunk képzőművészeti (Seté­be, s olyan impulzusokat adott, amelyek generációjá­nak többi tagjaira is termé­kenyítőleg, megújítólag hat­nak. Mostani tárlatán főként az elmúlt évben született műveket láthatja a közön­ség; olaj- és temperaképe­ket. olaj-collageokat és tem­pera-collageokat. Művei kö­zül a Vörös park és a K'­rácsony című olajképeket kell elsősorban kwmelni. bár igaz, hogy a képanyagot lát­ván, ez a kiemelés kissé igazságtalannak tűnik: va­lamennyi kiállított mű ki­tűnő festői teljesítmény. A tegnap délután megnyílt ki­állítást Petri Csathó Ferenc költő adta át a lárlatlato­gató közönségnek. i

Next

/
Thumbnails
Contents