Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-22 / 144. szám

WÉVTEK, 1973. JÜNIUS 22, 3 él esztendő múlt cd a Központi Bizottság 1972. novemberi ál­lásfoglalása óta. A politikai munka előterében eddig a 'határozatok ismertetése, ma­gyarázása állt. Az egész tár­sadalmat átfogó párbeszéd és eszmecsere azt bizonyítja, hogy a párt politikájának „Csipkés" város­központ Befejeződött Makón a* fi] városközpont dFJj részének épí­tése, ahol öt úgynevezett „csipkés" háztömb kapcsolódik egymáshoz. Az érdekes formájú lakóházak földszintjén összesen 2 ezer négyzetméter alapterületű üzletsor kapott helyet. A napokban megkezdték a városközpont északi részének építési munkáit Szövetkezetek állami felügyelete A törvényességi vizsgálatok tapasztalatai * Egyet akarni egyet cselekedni tatlan egység a szocialista világrendszer országaival, különösen a Szovjetunióval. A párt eszméivel való azo­nosulás, a világnézeti egység feltételezi a meg nem alku­vó harcot, a burzsoá és kis­polgári nézetek mindenfajta megnyilvánulásával szem­ben. Az eszmei harc fontos­megítélésében széles körű ságát a Központi Bizottság A szövetkezetek fejlődésé­női, működéséről mindenek­előtt az 1971-ben hozott III. törvény intézkedik, kiegé­szítve két kormányrendelet­tel és egy törvényerejű ren­delettel. E törvény és a ren­deletek meghatározzák a szö­vetkezetek állami, törvé­nyességi felügyeletének fel­adatait is. Az állami felügye­let feladata, hogy biztosítsa: a szövetkezet működése feleljen meg a jogszabá­lyoknak és a belső sza­bályzatoknak, vagyis a szövetkezet alapszabályá­nak. Az állam e törvényességi felügyeletei a szövetkezet székhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága, illetve tanácsi hivatal lévén gyakorolja. E témáról, az ipari szövetkezetek állami, törvényességi felügyeletének helyzetéről tárgyalt többek közt tegnapi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága. A tanács vb ipari osztálya 1972 eleje óta 25 ipari és egy háziipari szövetkezet állami felügyeletét látja el. E mun­kát korábban a II. kerületi tanácsi hivatal végezte. Áp­rilis közepe óta az osztály felügyelete alá tartozó ipari szövetkezetek száma gyara­podott a Tápéi Háziipari Szövetkezettel. Az ipari osztály az utóbbi másfél esztendőben 26 szö­vetkezetnél — tehát vala­mennyinél — végzett átfogó, törvényességi vizsgálatot. A tapasztalatokat minden esetben közösen értékelték a szövetkezet vezetőivel, s az érdekelt szerveket is tájékoztatták a vizsgálat eredményeiről, felhívta a figyelmüket az esetleges hiányosságok meg­szüntetésére. A megjelent jogszabályok alapján a szö­vetkezetek a közelmúltban dolgozták át alapszabályai­kat, melyeket az ipari osz­tály minden esetben felül­vizsgált, s 13 esetben kellett javasolnia az új alapszabály elutasítását, mert az vala­melyik jogszabályba ütkö­zött A szükséges módosítá­sokat valamennyi szövetke­zet végrehajtotta, s így jóvá­hagyott alapszabályokkal rendelkeznek, bár a városi­járási ügyészség észrevételei alapján néhány alapszabály módosítására, helyesbítésére páré ssuksea vaa, A törvényességi vizsgála­tok adatai szerint a közgyű­léseket és vezetőségi ülése­ket valamennyi szövetkezet­nél az alapszabály előírásai szerint tartják meg. A gya­korlottság, és a megfelelő tájékozottság hiányában azonban akadnak gondok — többek között a jegyzőköny­vek vezetésében. A vizsgá­latok eredményeképpen so­kat javult e téren is a helyzet. A szövetkezeti törvény és a kapcsolódó jogszabályok a szövetkezetek számára a korábbinál nagyobb ön­állóságot biztosítanak a szövetkezeti önkormányzat révén. Néhány esetben azonban elő­fordult, hogy a szövetkezeti szervek hatáskörüket meg­haladó döntéseket hoztak, mivel lehetőségeikkel nem voltak pontosan tisztában. Hét ilyen határozatot kellett felfüggeszteni. Érdekes ta­pasztalata volt a vizsgálatok­nak, hogy azoknál a szövet­kezeteknél, ahol nem érvé­nyesült kellőképpen a szö­vetkezeti demokrácia, ahol elhanyagolták a közgyűlése­ket és vezetőségi üléseket, ott többnyire más problé­mák is akadtak: az Üveges Ksz egyes vezetőit például társadalmi tulajdont sértő bűncselekmény miatt von­ták felelősségre. A városi tanács vb ipari osztályának jelentése még számos tapasztalatra terjed ki. A jelentést megvitatva a végrehajtó bizottság határo­zatot hozott, melyben többek között utasította az ipari osztály vezetőjét, hogy kísér­je figyelemmel az ellenőrzé­sek kapcsán hozott intézke­dések megvalósulását. A vb felkérte az Ipari Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetségét, szer­vezzen szakmai továbbkép­ző tanfolyamokat a szövet­kezetek felügyelő- és dön­tőbizottsági elnökei részére, hogy lépést tarthassanak a fejlődő követelményekkel. Határozatában a végrehajtó bizottság utasította az ipari osztályt, hogy július 1-től vegye át a megyei tanács vb járási hivatalától az Első Szegedi Járási Vegyesipari Szövetkezet törvényességi A sportirányítás átszerve­zése kapcsán személyi kér­désről is döntött tegnapi ülé­sén a városi tanács végre­hajtó bizottsága. A bizottság Tóth Andrást, az MTS eddi­gi városi vezetőjét bízta meg a városi testnevelési és sportfelügyelőség vezetésé­vel, osztályvezetői minőség­ben. egyetértés jellemzi közvéle­ményünket. A dolgozó tö­megek tapasztalatai az ösz­szes alapvető kérdésben megegyeznek a Központi Bi­zottság következtetéseivel. Érthető módon a nézetazo­nosság a munkásosztálynál a legerőteljesebb. Ez így van rendjén, politikailag ez a legfontosabb. Most az a fő feladat, hogy a Központi Bizottság állás­foglalása alapján kialakult széles körű társadalmi egy­ség, nézetazonosság áthassa egész gyakorlati cselekvé­sünket. Ebből a szempontból különös jelentősége van a pártegységnek, amely; a párt vezető szerepének leg­fontosabb eszmei, politikai, szervezeti feltétele. Pártunk politikáját1 meg­győződéssel képviselni csak úgy lehet, ha a politika gya­korlati megvalósítói eszmei­leg is szilárdak. Nem lehet­nek kétségek, nem engedhe­tő meg ingadozás például olyan alapvető kérdésekben, hogy: a munkásosztály a szocializmusért folyó harc minden szakaszának vezető ereje, a társadalmi haladás legfőbb letéteményese; tör­ténelmi hivatása valamennyi dolgozó osztály és réteg har­cának vezetése. Továbbá, hogy a munkásosztálynak történelmi hivatása teljesí­téséhez forradalmi, marxis­ta—leninista pártra van szüksége, amely az osztály élcsapata, és a szocialista építés vezető ereje. Ilyen alapvető kérdés az interna­cionalizmus, a megbontha­Nyugdíjban, korkedvezménnyel novemberi állásfoglalása is aláhúzza, különösen hangsú­lyozza a határozott fellépést a kispolgáriság megnyilvá­nulásai ellen. E követel­ménynek csak úgy felelhe­tünk meg, ha rendszeresen fejlesztjük ideológiai felké­szültségünket, ha kellő mar­xista—leninista eszmei fegy­verzettel rendelkezünk. Ez nemcsak a kispolgáriság el­leni eszmei harc feltétele, hanem különböző gyakorlati megnyilvánulásai leküzdésé­nek is. S a pártegység koránt­sem merül ki az esz­mei azonosulásban. Így az erre épülő politikai egység már bizonyos tekin­tetben szélesebb, tartalmaz­za az egyetértést a párt ve­zető és helyi szerveinek ha­tározataival, konkrét állás­foglalásaival, közvetlen gya­korlati lépéseivel. A párt­egység elve megköveteli, hogy a párt tagjai ilyen vo­natkozásban is egységes né­zetet valljanak, és ez hatá­rozza meg tevékenységüket. A párt politikája egységes egészet alkot abban a vonat­kozásban is, hogy az együtt és egyidejűleg jelenti a ve­zető pártszervek és a helyi szervek határozatainak elfo­gadását és végrehajtását. Nem lehet' olyan „munka­megosztás", hogy valaki el­fogadja a központi határoza­tokat, de nem tartja magára nézve kötelezőnek, a helyi szervek döntéseit. A kettő nem létezik egymástól füg­getlenül, amennyiben a he­lyi szervek határozatai össz­hangban vannak a párt ál­talános politikájával, Hatodik hónapja, hogy a Minisztertanács és a SZOT határozatára módosították a korkedvezményre jogosultság korábbi szabályait. Az új rendelkezés végrehajtásának tapasztalatairól tanácskozott tegnap, csütörtök délelőtti ülésén a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsá­nak elnöksége. Megállapítot­ta, hogy az üzemekben ál­talában ismertették a ren­delkezést, amelynek értelmé­ben nyugdíjaztatás előtt két évi korkedvezményt kap az a férfidolgozó, akit legalább tíz éven át, illetve az a nő­dolgozó, akit legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben fog­lalkoztattak. A munkaköri jegyzék korszerűsített válto­zata kiterjeszti a korkedvez­mény határát olyan munka­körökre, amelyekben ezt a munkakörülmények különö­sen indokolják. Szegeden is sok dolgozót foglalkoztatnak ilyen munkakörben például a textiliparban, a sütő-, és az olajiparban. Idén január I-től április 31-ig terjedő időszakban kö­zel 150 korkedvezménnyel érintett dolgozó juttatta el igénybejelentését a SZOT Társadalombiztosítási Fő­igazgatóság megyei igazgató­ságához. Az igények 80 szá­zalékát a textiliparban, el­sősorban az újszegedi szö­vőgyárban és a szegedi ken­derfonóban dolgozók nyúj­, fottálc b«, A töbfcá igénybe* jelentés megoszlik egyéb te­rületek, például a téglaipar és ehhez hasonló üzemek között. Megállapította az elnökség, hogy a rendelkezés végre­hajtása során több probléma is akadt. A munkások azt kérdezték a textiliparban, hogy miért nem terjed ki a rendelkezés hatálya az elő­munkásokra, a lánccsévélő dolgozókra, vagy a férfi szö­vőkre, illetve a sütőiparban a lisztporártalomnak kitett dolgozókra. Sok problémát okoz az, hogy a korkedvez­ményes munkakörökben el­töltött idő igazolása nehéz­kes. Az érintett üzemekben főként a felszabadulást meg­előző időkből nem állnak rendelkezésre okmányok, amelyekből a munkaköröket egyértelműen meg lehetne állapítani. De sok esetben a dolgozók sem tudják azokat okmányszerűleg igazolni. Az igazolások rendjére megálla­podás született a textilipari vállalatokkal. A vizsgálatot a gyár vezetősége a szak­szervezeti bizottsággal közö­sen végzi. Az ülés vitájában felszó­lalók megállapították, hogy a szakszervezeti szervek és a dolgozók Csongrád megyé­ben is örömmel fogadták a korkedvezményes jegyzék módosítását, s bíznak abban, hogy a népgazdaság anyagi ereje lehetővé teszi, a ma még jelentkező problémák megoldasára EÍ SOC kenik hogy párttag legyen, de aM ezt önként vállalja, annak vállalnia kell az ezzel járó kötelezettségeket. Akinek ez mégis terhes, az minden hát­rányos következmény nélkül kiléphet a pártból. Ha vi­szont ezt nem teszi, és mint párttag megbontja a fegyel­met, vele szemben fegyelmi­leg szükséges eljárni. Ennek hangsúlyozására azért is szükség van, mert objektív politikai szükség­letté vált, hogy magasabb követelményeket támasszunk a párt tagjaival szemben. A lazaság, a fegyelmezetlenség végső fokon politikai követ­kezetlenséghez, torzulások­hoz vezethet, akadályozza a párt politikájának megvaló­sulását, fékezi a szocialista építést. Ezért a párttagok­kal szemben megnövekedett követelmények teljesítése nemcsak szűken vett párt­ügy, hanem széles társadal­mi érdek is. Ilyen értelmű elvárásokat nap mint nap sok pártonkívüli is megfo­galmaz. Különösen élesei) fogalmazódnak meg ezek az igények olyanokkal szem­ben, akik valamilyen felelős poszton vezető munkakört • töltenek be. Az egységgel kapcsolatban felvetődik a viták lehetősé­gének, szabályainak kérdése. Az egység nem zárja ki a vitát, sőt feltételezi azt. Csak a demokratikus viták során kialakult döntések esetében lehet elvárni a meggyőződé­sen alapuló tényleges egysé­get. Pártunk általában szé­les teret enged a vitáknak, s ezt a gyakorlatban minden­ki tapasztalhatja. Ugyanak­kor irányítja is azokat, hi­szen más a szerepük a döntés előkészítésénél, és megint más a végrehajtás időszakában. A z tapasztalható jelen­leg, hogy a párt poli­tikájának helyességét általában nem vitatják, vi­szont a párttagok is több problémát tesznek szóvá a A párt eszmei és politikai végrehajtással kapcsolatban. egységéhez szervesen hozzá­tartozik szervezeti és cselek­vési egysége. Nem elégséges csupán az eszmei és nézet­beli azonosulás, annak csak úgy van értelme, ha konkrét tettekben, meghatározott magatartásban és cselekvés­ben is kifejezésre jut. Min­den párttag kötelessége, hogy a párt politikájának szellemében dolgozzon, kö­vetkezetesen szerezzen annak érvényt minden területen, mindig és mindenkor a párt politikáját képviselje. Aki nem ezt teszi, végered­ményben megbontja a fe­gyelmet, és szervezeti ren­det. Ez a kommunisták párt­jában nem tűrhető meg. Senkit nem köteleznek arra, Éppen ezért a vita is olyan irányítottságot követel, ami a végrehajtás következetes­ségét szolgálja. Miután a tennivalókat illetően döntés születik — mint ahogy ez történt a KB novemberi ülé­sén —, a párton belül csak arról vitázhatunk, hogyan lehet azt a legeredményeseb­ben megvalósítani. Ebbea is ügyelve arra, hogy a vi­ták nem odázhatják el a már megérett cselekvést. Egyet akarni és együtt csele­kedni a Központi Bizottság állásfoglalása szellemében — ez most a legfontosabb pártunk minden szervezeté­ben, a társadalmi irányítás minden szintjén. RÁKOS ÜVTRt Intercontainer Az európai vasutak leány- társaság, amelynek 555 PrB­vállalata, az Intercontainer lönleges szállítótartály-hor­Társaság csütörtökön Bu- dozó kocsija is van, elége­dapesten, a Magyar Tudo- dett azok üzemeltetésével, mányos Akadémián tartotta gazdasági eredményeivel, igazgatótanács ülését és évi Ezért az igazgatótanács meg­lendes közgyűlését. vizsgálta további ezer kocsi Az igazgatótanács megvi- beszerzésének lehetőségét, tatta az idei forgalmi és amelyről az év végi ülésen ipénzügjri eredmenyeket. _ A döntenek. > £ 1

Next

/
Thumbnails
Contents