Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-19 / 141. szám

/tv/ Mv VILÁG FROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYAR0RSZA8\ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 63. évfolyam, 141. szám 1973. június 19., kedd Ára: 80 fillér Brezsnyev és Nixon megkezdte tárgyalásait Az SZKP főtitkárát ünnepélyesen fogadták Washingtonban Hétfőn délelőtt helyi idő •zerint 10.50 órakor szállt le a washingtoni Fehér Háztól néhány száz méternyire le­vő ellipszisre az amerikai haditengerészet l-es számú, elnöki helikoptere, amely Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát hozta Camp Dávidból, ahol a szov­jet vezető és kísérete a va­sárnapot töltötte. ' A sarló-kalapácsos vörös zászlókkal és a csillagos-sá­vos amerikai lobogókkal fel­díszített Fehér Ház parkjá­ban a sok ezer főnyi közön­ség soraiban élén Nixon el­nökkel és feleségével, az amerikai kabinet tagjai, a kongresszus mindkét párt­beli vezetői, a ve­zérkari főnökök egyesített bizottságának tagjai és a Washingtonban akkreditált diplomáciai képviseletek ve­zetői, köztük Anatolij Dobri­nyin szovjet nagykövet és Jakov Malik, a Szovjetunió ENSZ-fődelegátusa várták a Szovjetunió képviselőjét, aki­nek gépkocsija harsonaszó közepette tette meg a heli­kopter leszálló helytől a Fe­hér Ház parkjába vezető utat. A gépkocsiból kiszálló Brezsnyevet Nixon elnök me­leg kézszorítással üdvözölte. A világ két leghatalmasabb nemzetének vezetői ismét ta­lálkoznak. és erről a találko­zóról a nagy amerikai tv-há­lózatok és a világ valamennyi nagy tv-állomása színes, élő adásban tudósította a készü­lékeik előtt helyetfoglaló százmilliókat. A Moszkvai Televízió is egyenes adásban adott közvetítést. Kitörő tapsvihar ünnepelte a két államférfi kézszorítá­sát, amely — mint a CBS tudósítója . megjegyezte — Történelmi pillanatok Washingtonban: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Richárd Nixon, az Egyesült Államok elnöke a Fehér Házban megpecsételte azt a kölcsö­nös eltökéltségüket, hogy folytatják „o béke müvének . építését azon az alapon, amei lyet 13 hónappdl ezelqtt moszkvai találkozójukon fek­tettek le".' ' ' Leonyid Brezsnyev ezután Nixon elnök kíséretében el­lépett a díszszázad tisztelgő alakulatai előtt, majd lelkes ujjongást keltve a közönség soraihoz lépett, hogy kezet szorítson a szovjet és ameri­kai zászlócskákat lobogtató turistákkal. A hivatásos fotó­(Folytatás a 2.. oldalon.) A házgyárak munkájáról Befejeződtek a gépszemlék Sokáig „felülről jött" in­tézkedés írta elő: az aratás megkezdese előtt sorakoz­tassak föl összes gépüket a termelőszövetkezetek, és hi­vatalos emberek vizsgálják meg, alkalmasak-e arra, hogy e nagy munkában részt vegyenek. Néhány éve nincs kötelező érvényű rendelke­zés erre, mégis átvizsgálnak minden szövetkezetben min­den olyan gépet, amire az aratásban valamilyen föl­adat vár. Az aratógépek és •kombájnok mellett termé­szetesen az erőgépek is sor­ra kerülnek, hiszen az ara­tás sikere legalább annyira függ a pontos kiszolgálás­tól. a csépelt cabora elszál­lításától, szárításától, a szal­ma betakarításától, mint a gabonát vagó és csépelő gé­pektől. Fontos szempont mindenütt, hogy a szorosan vett üzembiztonság mellett a munkavédelmi és tűzren­dészeti szabályok betartásá­ra is ügyeljenek. Elláttak-e minden forgórészt védórács­csál, hogy emberben kárt ne tehessen; tökéletes-e az elektromos berendezések szigetelése annyira, hogy a száraz por és szalma között forgolódó gépek körül a tűz lehetőségét is kizárják? A járási hivatal mezőgaz­dasági osztályán kapott tá­jékoztatás szerint befejeződ­tek a gépszemlék. A szövet­kezetek hozzáértő szakem­berei felelősséggel végezték el ezt a munkát, és minde­nütt intézkedtek a talált hi­bák azonnali kijavitasára. Néhány szövetkezetben ha­lasztották csak a későbbi napokra, ahol egy-két alkat­rész hiánya gátolta a teljes javítást. ,A gépszemlék kü­lön feladata volt, hogy az üzemanyag-tárolók feltöl­téséről és azok üzembiztos kezeléséről is meggyőződje­nek. Szeretnék elkerülni az elmúlt év kellemetlenségeit, amikor néhány gazdaságban szállítási gondok miatt ak­kor fogyott el az üzem­anyag, > amikor legnagyobb szükség lett volna rá. Az. építőipar munkáját érintő közérdekű kérdések­re adott választ hétfői saj­tótájékoztatóján Simor Já­nos épitésügyi és városfej­lesztési miniszterhelyettes. A kérdések jelentős köre foglalkozott a házgyárak munkájával. A miniszterhe­lyettes többek között kifej­tette, hogy jelenleg az or­szág házgyárainak kapacitá­sát átlagosan 95 százalék­ban használják ki, ami más ipar termelőberendezései­nek kihasználásához viszo­nyítva kedvezőnek mondha­tó. Gyakran elhangzik az a vád, hogy drágák a házgyá­ri lakások. Kétségtelen, hogy még sokat lehet tenni a költségek csökkentéséért, s e feladat teljesítését céloz­za az az előirányzat, amely szerint 1975-ben már átla­gosan ezer óra elegendő lesz, a házgyári lakások építésé­hez. így nem lehet kétsé­ges, hogy az a termék,1 amely ezer óra alatt készül el, olcsóbb lesz, mint ame­lyiknek előállítása — ha­gyományos építési módszer­rel — kétezer óráig tart. Egyébként tavaly tíz-tizen­kétezer szakmunkással több­re lett volna szükség az építőiparban, hogyha ház­gyárak nélkül kellett volna felépíteni az átadott új la­kásokat. Sok szó esett a munka­szervezésről. A minisztéri­um hét szervezésfejlesztési útmutatóval segítette, hogy a vállalatok gondosabban készíthessék el üzemszerve­zési terveiket. A beruházási egyensúly kialakulásával is mindinkább előtérbe került a munka- és üzemszervezés korszerűsítése. flz iraki Baath Párt küldöttsége Budapesten A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására vasárnap Budapestre érkezett az Arab Újjászületés Szocialista Párt­ja küldöttsége az Iraki Köz­társaságból^ Abdul Khalek, a Baath Párt nemzeti veze­tőségének és az iraki forra­dalmi kormányzó tanács tagjának vezetésével. A küldöttség üdvözlésére a Fe­rihegyi repülőtéren megje­lent Övári Miklós, az MSZMP KB titkára. Az érkezésnél jelen volt M. I. Jumma, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövete. * Hétfőn az MSZMP KB székházában megkezdődtek a pártközi tárgyalások, ame­lyeket magyar részről Pullai Árpád, az MSZMP KB tit­kára vezet (MTI) Termelés, szolgáltatás a Az Ipari Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetsége tegnap, hétfőn tartotta küldöttközgyűlését Szegeden, a Tisza­szálló hangversenytermében. A közgyűlés napirendjén a KISZÖV elnökségének három beszámolója szerepelt: ezek­ben a Csongrád megyei ipari szövetkezetek tavalyi mun­kájáról, a mostani gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta eltelt öt év eredményeiről és tapasztalatairól, valamint az ipari szövetkezeteknek a negyedik ötéves terv első két évében elért mozgalmi és gazdasági fejlődéséről adtak részletes elemzést, megjelölve a további teendőket. Az ipari szövetkezetek küldöttközgyűlésén megjelent és az elnökségben foglalt helyet Rózsa István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára és dr. Paczuk Ist­ván, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese is. Ötvenöt szövetkezet több mint tízezer dolgozójának képviseletében közel száz küldött vett részt a tanács­kozáson, amelynek elnöki tisztségét Jenei Lajos látta el. Elsőként Horváth Sándor, a megyei KISZÖV elnöke emelkedett szólásra, az írás­ban előre kiadott tájékozta­tóhoz fűzött szóbeli kiegészí­tést. Utána Árva Ferenc, a Szövetség felügyelő bizottsá­gának elnöke számolt be a testület működéséről, tevé­kenységének eredményeiről. A megye szövetkezeti ipa­rának fejlődése a IV. ötéves terv első két évében az elő­irányzatnak megfelelően ala­kult. Kiegyensúlyozott tevé­kenység jellemezte ezt az időszakot, a szövetkezetek azt gyártották, amire igény is volt, általában nem voltak értékesitési gondjaik. A ha­tékonyság növekedett, az el­múlt két évben elért terme­lési többlet teljes egészében a termelékenység növekedé­séből származott. A fejlődést jól jellemzi egy számadat: tavaly már az 1 milliárd 300 millió forintos értéket termelték meg ezek a rugalmas, kisebb-nagyobb gazdasági egységek; 227 mil­lióval többet, mint 1970-ben. A nyereség is mindkét év­ben meghaladta a korábbi növekedés ütemét. 1971-ben és tavaly össze­sen 25 százalékkal emelke­dett az iparba sorolt szövet­kezetek termelése. A terme­léstöbblet jelentős része a belkereskedelemnek jutott. De a külkereskedelem is to­vább növekedett, két év alatt 54 millió forinttal, 37 szá­zalékkal. 1972-ben több szö­vetkezet vállalt export bér­munkát is külföldi megbí­zásra : ebben még további le­hetőségek várnak kiakná­zásra. Nőtt az építőipari szövet­kezetek teljesítménye is, kü­lönösen sokat dolgoztak kö­zületek megbízásából. A la­kásépítés azonban jelentős elmaradást tükröz a tervek­hez képest. Az adatok sze­rint a lakásépítés üteme las­sul, kevés a remény arra, hogy az 5 évre tervezett 1700 lakást valóban fel is építsék a szövetkezetek. A lakáskar­bantartásban viszont dinami­kus fejlődés tapasztalható. A megye ipari szövetkeze­tei 1972-ben közel 90 millió forint értékben végeztek szolgáltatói, javító tevékeny­séget. Az 55 szövetkezet kö­zül 50 foglalkozik ilyen, a lakosság számára fontos munkákkal. Az összességé­ben kedvező képet azonban számos ellentmondás is ront­ja. A szolgáltatóhálózat he­lyenkent korszerűtlen, el­avult. A cipőjavításban, s egyéb javításszolgáltatásban is igénycsökkenés tapasztal­ható. A kiemelt ipari szolgálta­tásoknál viszont tavaly 16 százalékos emelkedést köny­velhettek el. A tartós fo­gyasztási cikkek javítását végző szövetkezetek igyekez­tek új szolgáltatásformákét is bevezetni. Fontos lenne, hogy minden szövetkezetnél többet törődjenek ezekkel a lakosság számára oly fontos munkákkal. A közgyűlésen felszólalt és a megyei pártbizottság nevé­ben köszöntötte a küldötte­ket Rózsa István. Méltatta a szövetkezetek sokrétű mun­káját, hangsúlyozta a káde­rek nevelésének és megtar­tásának, az utánpótlás biz­tosításának fontosságát. A javítás-szolgáltatás maradék­talan ellátása a legközelebbi évek nagy feladata — mon­dotta a megyei pártbizottság titkára. Szólt arról is: elő­fordul, hogy a tagság nem érzi eléggé magáénak a szö­vetkezetet": egyes vezetők ugyanis azt nem érzik, hogy mindenről számot kell ad­niuk, be kell számolniuk a szövetkezet tagjainak. Már­pedig a jó vezető fokozottab­ban támaszkodik közvetlen környezetére, s nem tetsze­leg a csalhatatlanság pózá­ban, hanem hallgat az ész­szerű javaslatokra. Dr. Paczuk István az ipari szövetkezetek állami felügye­letét ellátó tanácsok szem­szögéből vizsgálta a szövet­kezeti ipar helyzetét. Mint mondotta: a kapcsolat javult az utóbbi időben, mindin­kább az elfogadott alapsza­bály szellemében munkál­kodnak a szövetkezetek. Ar­ra kell törekedni, hogy a tagok aránya tovább növe­kedjen az alkalmazottként dolgozókkal szemben. Mint a küldöttek által el­fogadott határozat kimondja: a továbbiakban tartalmasab­bá kell tenni a szövetkezeti testületek és mozgalmi szer­vek munkáját. A tulajdonosi tudat kialakításával is se­gítsék a hatékonyabb belső ellenőrzést. Ez utóbbire kü­lönösen nagy szükség van, hisz olvasóink előtt is is­mert több olyan anomália, amelynek bírósági folytatá­sa lett — ezekre kellő ellen­őrzés mellett nem kerülhe­tett volna sor. A határozat szerint töre­kedni kell a lakossági igé­nyek még jobb kielégítésére, korszerű, árban és minőség­ben egyaránt megfelelő ter­mékek gyártásával. Nagyobb gondot kell fordítani az ex­portlehetőségek kiaknázásá­ra. Biztosítani a javító-szol­gáltató tevékenység ütemes fejlődését, törekedni új for­mák bevezetésére — ez is fontos célkitűzés a szövetke­zeti iparban. A lakáséoíté­sért, az árak kialakításáért, a munka- és üzemszervezés tervszerű korszerűsítéséért egyaránt érezzék felelősségü­ket a szövetkezetiek — mondja ki többek közt a határozat. » I

Next

/
Thumbnails
Contents