Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-16 / 139. szám

SZOMBAT, 1973. JÜNIUS T6. 3 Olasz kommunisták látogatása Szegeden Megbeszélés a megyei pártbizottságon. Rózsa István tájékoztatja a vendégeket. Csongrád megyébe látogatott tegnap, pénteken az olasz kommunista pártsajtó néhány vezető munkatársa. Giuseppe Prestipino, az OKP Központi Bizottságának tagja, a Critiea marxista című folyóirat szerkesztő bizottságának tagja, egyetemi tanár, Ottavio Cecchi, a Rinacita kultur című folyóirat rovatvezetője, valamint Carlo Fredduzzi, a Critiea marxista rovatvezetője Lajtai Verának, a Pártélet szerkesztő bizottságának vezetője kíséretében érkezett Szegedre. Vendégeinket a megyei pártszékházban Rózsa István, a megyei pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta a párt itteni helyzetéről, művelődésügyi, közoktatási kérdésekről, valamint a Csongrád megyei tudományos kutatóintézetek munkájáról. A megbeszélésen a megyei és a szegedi városi partbizottságnak, valamint a KISZ megyei bizottságának több vezetője is részt vett, közöttük Szabó Sándor, a megyei és dr. Ozvald Imre, a szegedi pártbizottság titkára. Ezután az olasz küldöttség tagjai Szegeddel ismerkedtek, és ennek során látogatást tettek a József Attila Tudományegyetemen. Törvény, amire száz évet vártunk Kétezer ifjú szakmunkás köszöntése Ünnepélyes szakmunkásavató Á holnap szakmunkásai — így emlegetjük az ipari tanulókat. Sokuk számára már elérkezett a nagy nap. amikor tanulókból szakmunkásokká lépnek elő. Csongrád megyében idén közel kétezer ifjú szakmunkás hagyja maga mögött az iskolapadot, a tanműhelyt, s kezdi meg a munkát, a nagybetűs Eletet. Tegnap délelőtt Szegeden, a Szabadság filmszínházban tartották a szakmunkásavató ünnepséget; melyen a szegedi szakmunkásképző intézetek végzős fiataljai mellett részt vettek a többi intézet fiataljainak képviselői is. Megjelent a szakmunkásavatón, és az elnökségben foglalt helyet Hajas László, az SZMT titkára, Szögi Béla. a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára, dr. Szalontai József, a Csongrád megyei tanács művelődési osztályának vezetője, dr. Csányi Mátyás, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője és Eperjesi Júlia, a Szeged megyei városi tanács munkaügyi osztályvezetője is. Szabó Mária. a KISZ Csongrád megyei bizottságának szakmunkástanuló-felelőse nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Hofgesang Péter, a Csongrád megyei szakmunkásképző intézetek igazgatója mondott ünnepi beszédet. Méltatta a szakmunkásképzés eredményeit, a fiatalok, a most végzettek szerepét a korszerű termelőmunkában. A szakmunkásavató alkalmával 141 fiatal kapott jutalmat kiváló eredményeiért. Húszan az SZMT elnökségétől. tízen a KISZ megyebizottságtól üdülésre kaptak beutalót. Tárgy- és könyvjutalmakat nesvvenöten vehettek át. a többieket 100-tól 1000 forintig terjedő összeggel jutalmazták. L aczi György, csőhálózat- és berendezésszerelő 1000 forint jutalmat kapott a DÉGÁZ-tól. Juhász László növénytermesztőt, aki a Csongrádi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola szegedi kihelyezett osztályában végzett, ugyancsak 1000 forinttal ajándékozta meg a bordányi Munkásőr Tsz. Szalai József esztergályos és Fejes József gépszerelő, a 600as szakmunkásképző végzősei 500—500 forint jutalmat kaptak a Szegedi Fémipari VállalattóL Kálmán Sándor asztalost, a 624-es számú szakmunkásképző intézet növendékét is 500 forint jutalommal búcsúztatták. A 600-as intézet növendékei közül Újvári Miklós esztergályos és Sohár József gépszerelő 300— 300 forint jutalmat kaptak. Értékesek voltak a tárgyjutalmak is. Mészáros Árpád és Berta László, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző utolsó évesei egy-egy fényképezőgépet vehettek át az ünnepségen. Természetes, hogy a fiatalok neveléséi-oktatását fáradhatatlanul végző tanárokat, szakoktatókat is elismerés illeti az új szakmunkásnemzedék útra bocsátásáért. Szép gesztussal, erre gondolva alapított díjat a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöksége. Ezt a díjat — a nagy szegedi író pedagógiai tevékenységére, ipari tanonciskolái tanári munkájára emlékezve — Móra Ferenc-díjnak nevezik, s a szakmunkásképzés területén végzett kiemelkedő tevékenységért adják ki. Olyan szakoktatók és közismereti tárgyat tanitó pedagógusok kaphatják meg, akik különösen sokat tesznek a leendő szakmunkások szocialista szellemű neveléséért, a szakma megszerettetéséért. Hajas László, az SZMT titkára adta át a 3000 forintos díjat, a szép plakettet s oklevelet az idei, első kitüntetetteknek: Sipter Lajos mérnöktanárnak, a 600-as intézet szakoktatójának és Szentpéteri Jánosnak, a makói 601es szakmunkásképző tanárának. Eredményes nevelőmunkájáért az ünnepségen kapott pénzjutalmat Balogh István szakoktató is. A végzős fiatalok nevében Sohár József mondott köszönetet a szakmunkásavatás alkalmából. Végezetül még valamit tegyünk hozzá. Szép volt, méltó volt az ünnep, de mert most már a dolgos hétköznapok következnek, s az üzemekben, vállalatoknál arra kell koncentrálni: mivel, hogyan tudják megkönnyíteni a kezdő szakmunkások beilleszkedését. E tekintetben a felnőtt közösségek is vizsgázni fognak: segítsék is minden erővel a fiatalok pályakezdését. A

z iskolák államosítása, az egyház és az iskola elválasztása polgári program. Nálunk sajátos helyzetünkből következett, hogy a polgári követelés a szocialista forradalom követelményeivel párosult. A párt és a kormány ügyelt arra, hogy az államosításért meginduló harc ne sértse a vallásos emberek érzékenységét; nem kultúrharcnak, hanem politikai harcnak, a reakció elleni harcnak tekintette. Népünk politikai fejlődését tanúsítja, hogy megértette a párt és a kormány politikáját. Megértette, hogy az iskolák államosítása olcsóbb és jobb oktatást eredményez, hogy a pedagógusokat gyakran megalázott helyzetüktől szabadítja meg, hogy a diákok akadálytalanul tanulhatnak tovább, hogy a dolgozók állama új támaszra lel az iskolában. 1948 tavaszán a dolgozók lelkes egyetértését dokumentálták a vasmunkások, a textilipari és más dolgozók százezres tüntetései: követelték az államosítást. A nemzeti bizottságok, a képviselőtestületek „demokratikus szellemű oktatást, tiszta tudományt, az igazság tanítását" követelték felterjesztéseikben, H

azánkban mindenfelé megismerték a Magyar Dolgozók Pártja programjának a művelődésügy fejlesztésére vonatkozó terveit is. A köznevelés, a művelődés terén a párt fő elvei „a vagyonos osztályok műveltségi monopóliumának megszüntetése, a jövő nemzedék demokratikus szellemű és munkára való nevelése, a demokratikus nevelés egységes szellemének biztosítása és a nevelés egységes irányítása" voltak. A programnyilatkozat részletesen ismertette azokat a módozatokat, amelyekkel ezeket a célokat a párt el akarja ^rni, és követelésként állította az egységes állami tankönyvek bevezetését valamennyi iskolában, valamennyi fokozatban, valamint a tanügyigazgatás egységesítését és korszerű reformját, az egyházi iskolák államosítását — az egyház hitoktatási jogának és a papnevelő iskolák egyházi jellegének csorbítása nélkül. Szegeden éppen úgy, mint az ország egész területén, az iskolák államosításának kérdése közüggyé vált. Városunk lakóinak túlnyomó többsége szívesen fogadta (igényelte is) a párt, a szakszervezet, a tankerületi főigazgatóság, a tanfelügyelőség és más szerveknek az iskolák államosításával kapcsolatos tájékoztató előadásait. Az Ortutay Gyula vallásés közoktatásügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslatot 1948. június 16-án tárgyalta az országgyűlés. A javaslatot a polgári pártok is támogatták, kivéve Barankovics és Schlachta pártját. A Magyar Dolgozók Pártja és a kormány, igazuk tudatában, a kiélezésről tudomást sem véve, vívták határozott harcukat a törvényért. Történetileg, ténybeli bizonyítékokkal érveltek, míg végül 230 szavazattal, 63 ellenében, megszavazták a törvényt, s kihirdették 1948. évi XXXIII. tc.-t, „a nem állami iskolák fenntartásának állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele" cimen. Száz év múltán tehát az első javaslat óta született meg a jogszabály, amely az egységes állami iskolarendszer alapját képezi. Az államosítással az általános iskolák fejlesztésének politikai akadályai is megsemmisültek. Csongrád megyében és Szegeden összesen 31 felekezeti általános iskolát (ebből 8 szegedit) államosítottak, ahol 220 tanító dolgozott 182 tanteremben és 7617 tanulóval. Negyven községi általános iskola (ebből 10 szegedi) került államosítás alá — itt 165 tanítóra 135 tanterem és 4780 tanuló jutott. Tehát az említett területen az állam nevelő hatáskörébe mintegy 12 ezer tanuló került. A pedagógusok mindenfelé őszinte lelkesedéssel hangoztatták, hogy az 1948/49-es tanév lesz az első, amikor minden 6—14 éves gyermek állami általános iskolába nyithat be. Valamennyien jól látták, hogy addig, amíg a szülők a múltban állami, községi, felekezeti és magánérdekeltségű iskolákba íratták gyermekeiket, a gyermek hatodik életévében már megkezdődött a társadalmi széttagolódás. I

mponáló, maradandó élményt nyújtó tanévnyitó ünnepéllyel köszöntötték városunkban az új iskolaévet. A Klauzál téren 1948. szeptember 3-án délután 5 órakor Páti Ferenc tankerületi főigazgató beszélt a több ezer főnyi tanulósereghez, azok nevelőihez, s a nagy számban megjelent szülőkhöz. A Magyar Ifjúság Nemzeti Szövetsége nevében Perjési László szólt a jelenlevőkhöz. Az ifjúság az 1948—49. tanévben már nemcsak hallgatója, de birtokosa is volt az iskoláknak. Annus Antal B Béke utcai általános iskola igazgatója Aratás előtt Pénteken, a MÉM-ben ülést tartott a njfári mezőgazdasági munkák szervezésére létrehozott operatív bizottság. Megállapította, a mezőgazdasági nagyüzemek a vetési előirányzatokat a növények döntő többségéből teljesítették, kivétel a burgonya és a napraforgó. A gazdaságok 70 ezer hektárral, 5 százalékkal több kukoricát vetettek el és 4 százalékkal növelték az előirányzathoz képest a cukorrépa vetésterületét Az aratásra felkészült a gabonaipar és a Mezőgép tröszt A vállalatok országszerte megkezdték a tárgyalásokat a mezőgazdasági nagyüzemek szakembereivel arról, hogy milyen ütemben veszik majd át az új gabonát. HÓDIKÖT Utak, járdák, Közérdekű bejelentéseket tárgyalt a mórahalmi tanács Mörahalom nagyközség tanácsa pénteken délelőtt tartotta második negyedévi ülését, ezúttal közösen a nagyközségi pártbizottsággal. A tanácsülés többek között megtárgyalta a lakosság és a határőrség kapcsolatáról szóló jelentést, a közrend és közbiztonság helyzetéről öszszeállított tájékoztatót, a tanács, a vb és a különböző bizottságok idei munkaterveit, a költségvetési és fejlesztési terveket. A helyi tanácstagi választásokkal kapcsolatos jelölő gyűléseken, illetve az év elején tartott tanácstagi beszámolókon igen sok közérde" kü bejelentést jegyeztek föl Mőrahalmon is, melyeket ezúttal tárgyalt meg a tanács. A több mint 209 közérdekű javaslat többsége a községfejlesztést érintette, de akadtak a szarvasmarhanevelés dotációjával, az iskola bővítésével, a kereskedelemmel és közlekedéssel kapcsolatos kérdések is. Az azonos felszólalások egyeztetése után is bőven maradt indokolt, de csak fokozatosan teljesíthető kérelem : tíz utca lakói kérnek járdát, valamivel kevesebben igénylik a közvilágítás kiépítését avagy javítását. A tanács idei fejlesztésre használható pénze e munkáknak csak egy töredékére elég: a 497 ezer forintból csak a lakosság társadalmi munkájával tudnak a legsürgősebb problémákon segíteni. Elkészült r • az uj uzemresz Néhány üzemrész munkásai ma még zsúfolt, egészségtelen körülmények között dolgoznak a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyárban. Ez azonban átmeneti állapot, mivel a Csongrád megyei Építőipari Vállalat a befejezte a négyezer négyzetméter alapterületű új üzemcsarnok építését, s tegnap reggel kezdődött a műszaki átadása. Helyet kap a csarnokban az új kötődé, melynek egész gépparkját a Német Demokratikus Köztársaságból importáljuk. Itt alakítják ki a központi raktárt is. Hideg-meleg vizes fürdőt, azután korszerű öltözőt és irodahelyiségeket is építettek az új üzemrészben. Az építők, a gyáriak szerint, kitűnő munkát végeztek és — ami ritka eset mostanában — a tervezettnél két hónappal korábban építették fel az üzemet. A műszaki átadáson a tervező és a beruházó ellenőrzi az építkezést, s amennyiben mindent rendben találnak — az apróbb javítások után — az építőmunkások átadják a terepet a szerelőknek. Ök pedig „berendezik" a hatalmas. látványnak is szép csarnokot, amely most már csak a gépeket várja. Ezzel a HÓDIKÖT-ben megvalósult a félmilliárdos fejlesztési terv „első lépcsője", melynek a beruházási összege: huszonegymillió forint. Biszku Béla látogatása Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. pénteken meglátogatta a magyar néphadsereg egyik dunántúli alakulatát. Az alakulatnál a magasabb parancsnokok, a helyi párt- és állami vezetők fogadták a vendégeket. Az alakulat parancsnokának tájékoztatója után megtekintették a katonák elhelyezési körleteit, az elméleti és gyakorlati oktatásukat biztosító korszerű kiképzési bázisokat.