Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-16 / 139. szám

63. évfolyam, 139. szara 1973. június 1&* szombat Áras 80 fillér VILÁG PROLETÁRTAL EGYES ÜLJETEKJ Péntek délelőtt az országgyűlés folytatta az 1972. évi " költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke, Aczél György;, Apró Antal, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülés első felszólalója Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter volt. A továbbiakban véleményt mondott Béki Ferenc Pest megyei, Szabó István Hajdú-Bi­har megyei, dr. Nezvál Ferenc Zala megyei, dr. Molnár Bé­la budapesti, Mohácsy Barna Somogy megyei, Sándor Jó­zsef Békés megyei, Palóczi Lajosné Szabolcs megyei, Vin­cze József Bács megyei és Csapó Ernő budapesti képviselő. Miután több hozzászóló nem jelentkezett, lezárták a tör­vényjavaslat vitáját, és megadták a szót dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek. A vitában elhangzottakra adott vá­i laszai után az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavasla­tot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegben, egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés ezután a napirendnek megfelelően áttért az interpellációkra. Kovács Sándor Győr-Sopron me­gyei képviselő a közúti köfelekedésben résztvevők jobb tájékoztatásának ügyében jegyzett be interpellációt a köz­lekedés- és postaügyi miniszterhez. Az országgyűlésnek az interpellációval kapcsolatos állásfoglalására a legközeleb­bi ülésszakon kerül sor. Dr. Kaposvári Júlia budapesti kép­viselő az egészségügyi, valamint az építésügyi és városfej­lesztő.i miniszterhez intézett kérdését: mit kívánnak tenni a kórházakban, egészségügyi intézményekben lakás céljára elfoglalt helyiségek felszabadításáért. A kérdésre dr. Szabó Zoltán egészségügyi'miniszter válaszolt, s ezt mind az in-, terpellaló, mind az országgyűlés elfogadta. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka befejezte tnvnká­fáí. Az ülésen Apró Antal mondott zárszót. Bondor József felszólalása — A pénzügyminiszteri beszámolóból világosan ki­tűnt, hogy a kormány intéz­kedései nyomán népgazdasá­gunk elmúlt évi fejlődése összességében tervszerűbbé vált, a fejlődést jelző muta­tók a IV. ötéves tervben rögzített arányokhoz köze­ledtek, és megfelelnek a népgazdasági terv előirány­zatainak — mondotta beve­zetőben Bondor József, majd megállapította: — Alapvetően fejlődés volt tapasztalható az építőipar el­múlt évi munkájában is. A beruházási egyensúly javítá­sára hozott intézkedések ke­resletcsökkentő hatása elle­nére az építőipar termelése nem csökkent, sőt, a lakos­ság életszínvonalát közvet­lenül befolyásoló lakásépí­tésben éppen az elmúlt év­ben kimagasló eredményt értünk el. Javult az építke­zések koncentrációja, a la­kosság építőanyag-ellátása, fejlődés tapasztalható a kommunális létesítmények­nél, az egyedi nagyberuhá­zások építkezésein pedig túl­teljesítést értünk el. — Az építőipar eredmé­nyeinek jelentőségét növeli, hogy múlt évi feladatai a korábbi évekhez képest sokrétűbbek és bonyolultab­bak voltak. Olyan megválto­zott gazdasági környezetben kellett a tervfeladalokat tel­jesíteni, amikor csökkent és összetételében is változott a kereslet, módosult és átren­deződött a termelési struk­túra. Ez az építőipar válla­lataitól körültekintőbb, szer­vezetebb munkát igényelt. Részletesen szólt a minisz­ter a beruházási helyzet ja­vítására tett kormányintéz­kedésekről, amelyek pozitív hatása már 1972-ben jelent­kezett, majd nyomatékosan hangsúlyozta: gátat kell vet­ni a nem megfelelően elő­készített vagy a népgazdaság teherbíró-képességével nem számoló beruházásokat cél­zó törekvéseknek. — A 15 éves lakásfejlesz­tési terv teljesítésének eddi­gi üteme alapján az egymil­lió lakás felépítését elő­irányzó program feltétlen megvalósulása, sőt, bizonyos túlteljesítése várható — mondotta ezután. — Az 1972­ben megépített 90 000 lakás hazánk lakásépítésének tör­ténetében egyedülálló telje­sítmény: minden ezer lakos­ra 8,7 új lakás jut. Ez az arány eléri a fejlett európai szintet, meghaladja például Ausztria, Olaszország, az Egyesült Királyság lakásépí­tésének színvonalát. A 90 000 új lakásba több mint ne­gyedmillióan költöztek be. A szanálások mérséklésére ho­zott kormányintézkedések hatására a korábbi évekkel szemben 1972-ben mintegy 4000-rel kevesebb lakást bontottak le, s ez is javítot­ta a tiszta lakásszaporulatot. Kedvezően alakult a laká­sok szobaszám szerinti ösz­szetétele is: az új lakások­nak 8 százaléka egyszobás, 62 százaléka kétszobás, 30 százaléka pedig kétszobásnál nagyobb. Az 1972-ben elké­szült lakások átlagos alapte­rülete 62 négyzetméter. — A lakásellátás rendsze­rében 1972-ben bevezetett módosítás kedvezően befo­lyásolta a szövetkezeti és egyéb szervezésű, többszintes lakóházépítésben való rész­vétel feltételeit a munkás­családok, a sokgyermekesek és a fiatal házasok részére. Az ebben az évben kiadott rendelkezések tovább javí­tották a munkások lakásépí­tési lehetőségeit. A munkál­tató szerveket ösztönöztük, hogy fokozottabban támo­gassák dolgozóik, munkásaik lakásépítkezéseit. — Az új lakások építése és a közművesítés mellett legfontosabb feladatunk a lakóház-fenntartási tevé­kenység fejlesztése. A taná­csi kezelésű lakásállomány karbantartásához és felújí­tásához a lakásalap bruttó értékével arányos pénzügyi eszközök a tanácsok rendel­kezésére állnak Ez lehetővé teszi a lakóházjavítási te­vékenység előre meghatáro­zott ütemű és irányú, kor­szerű fejlesztését. A miniszter ezután han­goztatta: — Az építőipart árak. és ezen belül a lakásépítési költségek stabilizálására a minisztérium jelentős intéz­kedéseket tett, és tesz a jö­vőben is. Az új építőipari árrendelet az építési mun­kák jelentős részét a ható­sági megkötésekkel kialakít­ható árformába sorolta, a szabadár a munkák rendkí­vül kis körére szűkült le. Az új árszabályozás számos egyéb szigorítást is tartal­maz, az árszint az eddiginél erőteljesebb korlátozását je­lents. A házgyárak elkészí­tették az épületek vállalati árjegyzékeit, amelyektől csak hatósági árintézkedés révén térhetnek el. A sza­badáras anyagok esetében a vállalatok az árváltozás szándékát előzetesen kötele­sek az Országos Anyag- és Árhivatalnak bejelenteni; fo­kozzuk az árak előzetes és utólagos ellenőrzését is. Végül Bondor József meg­állapította: — Az eredmények ellené­re még sok a tennivaló, kü­lönösen a munkahelyi szer­vezésben. Nagy figyelmet kell szentelni a munkaszer­vezés és a folyamatos anyag­ellátás javítására. Az egyre növekvő műszaki-gazdasági követelmények szükségessé teszik a munkások és a szakemberek képzésének és továbbképzésének szélesíté­sét, elmélyítését, a vezetői munka színvonalának eme­lését. Ennek megvalósítása érdekében biztosítottuk a továbbképzés előfeltételeit, a korszerű követelményeknek megfelelő tananyagot adtunk ki. — A párt- és kormányha­tározatok alapján március­ban, végrehajtott központi béremelés a kereseti ará­nyokat kedvezően befolyá­solta az építésügyi ágazat­ban is. — Ügy vélem, hogy a népgazdaság 1972. évi fejlő­déséhez az építő- és építő­anyag-ipar dolgozói is hoz­zájárultak. A következő időszak nagy feladata, hogy az elért mennyiségi eredmé­nyek mellett a minőségi kö­vetelményeket is magasabb­ra emeljük. Ennek megvaló­sítására minden erőnkkel törekedni fogunk. Indulás előtt. 600 liter permetlevet emel egyszerre a gasba a fürge kis gép. Töltésére alig egy percre van vsm pán szükség. Válasz a vitában elhangzottakra Munka közben, öt pere alatt ürül M a vegyszeres tarfái* a gép napi teljesítménye 800—1000 hold lehet. A tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat vitájában el­hangzottakra Faluvégi La­jos pénzügyminiszter adott választ. A többi között ki­emelte, hogy a nagyon sok­rétű és konstruktív vitában felmerülő észrevételeket, ja­vaslatokat — az országgyű­lés és a kormány munka­kapcsolatai rendjének meg­felelően — a Minisztertanács legközelebbi ülésén részlete­sen megtárgyalja, á* szüksé­ges intézkedéseket megteszi, ezekről a felszólaló képvise­lőket tájékoztatni fogják a miniszterek. Faluyégi Lajos ezután a mezőgazdasággal összefüggő felszólalásokra reflektált. Aláhúzta, hogy tavaly me­zőgazdaságunk terven felül járult hozzá a népgazdaság eredményeihez, s ez nem­csak a belső ellátás, hanem a külkereskedelmi egyensúly szempontjából is nagyon lé­nyeges volt. Szólt a mező­gazdasági beruházásokról, s ennek kapcsán az új mező­gazdasági létesítmények ki­használásának jelentőségé­ről. Áttérve az ipart érintett felszólalásokra, a pénzügy­miniszter hangsúlyozta: a kormánynak az is törekvése, hogy a műszaki-technikai haladást a fokozottabb gép­cserékkel is elősegítse. Be­szélt a beruházási terv tel­jesítéséről, az energiabázis fejlesztésének fontosságáról is. Kitért a lakásfelújításokra, s hozzátette, az V. ötéves terv kidolgozásánál ezt a témát alaposan megvizsgál­ják majd. Hangoztatta, igen lényeges, hogy a lakosság társadalmi munkájával is kész segíteni a város- és községpolitikai célok megva­lósítását. Legnagyobb kritikusok a növényvédelem „szárazföldi" munkásai. Elismeréssel állapítják meg, hogy a ködszerűen szórt vegyszer a levél színét és fonákját egyenletesen lepi be. Teljesítik a tizenöt éves lakásépítési tervet Befejeződött az országgyűlés ülésszaka — Elfogadta a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést Permetezés helikopterrel Ptermetezési bemutatót rendeztek tegnap, péntek M* tíőtt a Szegedi Állami Gazdaság ásotthalmi kerületében. * helikopteres növényvédelem előnyeiről, a nagyszerű telje« sítményröl és a kitűnő munkáról egyaránt meggyónod het-< tek a tapasztalatcsere résztvevői.

Next

/
Thumbnails
Contents