Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-14 / 137. szám
CSÜTÖRTÖK, 1973. JÜNIUS W. Olasz szociológusok Szegeden Az MTA Szociológiai Kutató Intézete meghívására hétfőn olasz szociológusdelegáció érkezett Magyarországra. A delegáció ötnapos magyarországi tartózkodása során Budapesten és Szegeden több alkalommal találkozik a magyar szociológusokkal. Kölcsönösen tájékoztatják egymást a család- és faluszociológiai kutatások helyzetéről. Az előbbi témakörben hétfőn és kedden Budapesten folytattak megbeszéléseket. Az MTA szegedi Szociológiai Kutató Csoportja vendégeként tegnap Szegedre érkezett Achille Ardigo, Filippo Barbano. Bernardo Bernordi. Giampaolo Catelli, Paolo Guidicini és Elena Stagni bolognai és torinói professzorok a mai napon tanulmánya kiránduláson ismerkednek megyénk sajátos települési struktúrájával, Zákányszéken és Balástyán községi vezetőkkel találkoznak. látogatást tesznek abalástyai Móra Ferenc Termelőszövetkezetben, este pedig a helyi értelmiségi klub vendégei lesznek. Pénteken reggel dr. Komócsin Mihály, a megyei tanács elnöke fogadja az olasz delegációt, délután pedig az MTA szegedi központjában budapesti és szegedi szociológusokkal és társadalomkutatókkal közös munkaülésen vesznek részt. Rendfelszedőönrakodó A Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalatnál továbbfejlesztették az osztrák Steyr Müvekkel kooperációban gyártott rendfelszedő-önrakodó mezőgazdasági pótkocsit: teljesitményét csaknem a duplájára növelték, s így mintegy öt perc alatt 30 köbméter rendre vágott szálas takarmányt rak fel önmagára, közvetlen emberi beavatkozás nélkül. Az idén ezret adnak ét a hazai mezőgazdaságnak. Előkészületek a VIT-re Száz VIT-útlevélen még kitöltetlen a névnek hagyott hely — gazdái a „10x10 a X.-re" elnevezésű rádiós, televíziós vetélkedő nyertesei lesznek —, a X. berlini világifjúsági találkozóra utazó magyar delegáció további 600 tagját azonban már kiválasztották. A mérce igen magas volt: a fővárosi, megyei KISZ-bizottságok, a helyi KISZ-szervezetek olyan fiatalokat jelöltek, akik kitűntek munkájukkal, példaadóan helytálltak gyárukban, | üzemükben vagy iskolájukban, s politikai, mozgalmi, társadalmi munkájuk is pélA krokodil sem bírja Nincs még egy éve, hogy fölavatták a kitűnő Bartók Béla téri játszóteret, amelynek az első időben mindenki csodájára járt. Bele is került néhány milliójába a városnak, de senki sem sopánkodott ' ezen, mondván, hogy évekbe telt, amíg különböző társadalmi szerveknek, tanácstagoknak, az Ifjúság szószólóinak kérése teljesült, mert éppen volt rá pénz. A labdatéren vígan rugdosták a gyerekek a bőrt vagy a gumit, s már a látvány is megérte, hogy megvalósult • nagyvonalú terv. A nagy örömben kevesen figyeltek föl arra a hírre, melyet távoli hírügynökség röpített világgá, hogy Amerikában orangutánok bevonásával próbálják kl az utcai szemétgyűjtőket: ha e közhasználatú targyak kibírják az állatok rúgásait, csavarásait, harapásait, körmöléseit, akkor nyugodtan kitehetikaz emberek közé is. Tán jót tett volna a szegedi játszótereknek is, ha idejekorán — amíg lehet kapni — beszerzett volna a város néhány orangutánt, s így valamelyes képet kapott volna arról: milyen lesz félév múltán egy játszótér? A Bartók Béla téren egészen ez ideig bírta némely játékszer, a stabilnak tűnő krokodilhinta is kitartott novembertől júniusig. Egészen addig, amíg valamelyik éjjel — a gyerekkoron túl levő, ám abba ismét belefeledkező — néhány felnőtt megpróbálta: miként lehetne tönkretenni. Sikerült. Csakúgy, mint régebben a Somogyi Béla utcai játszótéren a gyerekek kedvenceként emlegetett többszemélyes hintát, csakúgy, mint egy sakkasztalt a Móra-parkban. Az utóbbiakhoz valószínűleg vésőt is használtak, mert másképpen pontosan nem sikerült volna a sötét kockákat eltüntetni egy-egy sarokból. Az ősszel mosolyogva nyugtatta meg az újságirót a tervező, hogy a labdapályák köré igen erős hálókat szerelnek, mert lehet, hogy nemcsak a tízévesek, de a tizenhat-tizennyolc évesek is lejárnak focizni. Arra azonban senki sem számított, hogy vasárnaponként felnőttek csapata száműzi a pályáról a gyerekeket, kipróbálva, ki tud nagyobbat suvasztani a labdába. Nem csoda hát, hogy nemcsak a krokodil bizonyult gyengének, hanem a drótháló is. Keserűen emlegetve azokat az időket, amikor még nem az számított, hogy ki tudja hamarabb szétrúgni- a labdát, hanem az, hogy ki bártik ügyesebben vele. Könnyű lenne, ha mindent kulcsra lehetne zárni. Játszóteret, parkot, virágágyást, ha a lámpákat, a szobrokat szögesdróttal védenék a vandalizmustól. Ám azzal a kulccsal, dróttal a közösség magamagát rekesztené ki a játékból, a felüdülésből, emlékezésből — a fényből. Hasznosabb lenne magából kivetni azokak, akik milliós értékeket tesznek tönkre felelőtlenségből, vandalizmusból. Egy múlt századi lexikon így magyarázza az utóbbi szót: „így neveztetik avandalok vad dühe, mely a művészet örök munkáit elrombolta, s melynek nyomában pusztulás és vész járt". Történeti fejtegetéseiből kitűnik, hogy 104 éves uralom után döntötték meg a rómaiak a vandál birodalmat, másfél évezrede. Ügy tűnik, egészen mégsem sikerült nekik: a leszármazottak — hűen őseikhez — most is hadat viselnek értékeink ellen. V. M. dás; életük, munkájuk a biztosíték, hogy méltóan képviselik majd a KISZ 800 000es tagságát, az egész magyar ifjúságot, s szűkebb hazájukat, munkahelyüket, a gyárakat, a termelőszövetkezeti közös gazdaságokat, az egyetemeket, az iskolákat. A világifjúsági találkozóra azonban nemcsak az utazó hétszáz, hanem az egész magyar ifjúság is készül. A VIT magyar nemzeti előkészítő bizottsága felhívással fordult az új nemzedékhez: tömegpolitikai akciókkal, kulturális és sportrendezvényekkel tegyenek hitet a VIT-mozgalom eszméi, a béke. a barátság és az antiimperialista szolidaritás mellett. Az elmúlt hetekben már sok száz ilyen rendezvény zajlott le országszerte, a KISZ különös gondot fordított arra, hogy a magyar fiatalok még jobban megismerjék a VIT házigazdáját, a Német Demokratikus Köztársaságot. Július 13-tól 15ig kis VIT-et rendeznek Szombathelyen, Szekszárdon és Pakson. Ezeknek a hazai találkozóknak a programja megfelel a berlini VIT programijának, s hogy a kis VIT valósághű legyen, meghívót kaptak a találkozóra a hazánkban tanuló külföldi diákok is. Gazdag kulturális, politikai és sportprogrammal tartanak kis VIT-et július 27-e és 30-a között a szegedi fiatalok, s a környékbeliek augusztus 3-a és 5-e között a Szelidi-tónál. A berlini találkozóra készülve. tovább fokozódott a magyar fiatalok szolidaritási mozgalma: sok-sok forint gyűlt mór össze az „Egy napot a VIT-ért, a szolidaritásért" társadalmi munkaakció csekkszámláján. Az összegyűlt pénzzel a tőkés- és fejlődő országok nehéz helyzetben levő, haladó ifjúsági szervezeteit, a nemzeti felszabadító mozgalmak fiataljait segítik. Hozzájárulnak ahhoz, hogy képviselőik is minél nagyobb számban lehessenek ott Berlinben. (MTT) A rakpart regénye Bűnök leleplezése A „fekete szerda" utáni hajnal. Egykorú felvétel. Magyar, német és francia nyelvű emlékiratában Szeged a vádaskodó Herrich fejére olvasta ország-világ előtt a való tényeket. A többi között szól az emlékirat a felső Tisza mentén egyes nagybirtokok érdekét szolgáló műveletekről és „az alsó Tisza völgyén lakó érdekeltség aránytalan terhei"-ről. „Herrich Károly úr ... maga is elösmeri, hogy a szabályozásnál a leggorombább technikai hibák lettek elkövetve, sőt az egész műveletnél tulajdonképpen nem is technikai vezérelvek voltak irányadók, hanem a nyereség kérdése". S itt látott napvilágot annak a bűnnek a leleplezése is, amelynek elkövetésében Herrich közrejátszott: a Pallavicini birtokok védelmében a város terhére. A Tisza-szabályozásban a Bachrendszer alatt is mindenható szava volt Herrichnek, akinek hovatartozását nem illette kétség. Kossuth szavára, hogy „Szegednek népe. nemzetem büszkesége", még élénken emlékezett a rebellis, de megtöretett város, amikor „a percsora-szegedi társulattal való bonyolult viszonyaink rendezésére Budapesten a minisztériumban ellenfelünkkel, Pallavicini őrgróffal alkudoztunk, küldöttségünk mást már nem is kért az akkori miniszter úrtól, csak azt, hogy Szeged város ügyeit ne referáltassa, s ne intéztesse el halálos ellenségével, Herrich Károly miniszteri tanácsos úrral...", A cáfolat arra is kitér, hogy a Maros nélkül is magas vízhozama volt a Tiszának, s a két folyó összeesése, együtthatása híján is bekövetkezett volna a katasztrófa. 1855-ben, a vasúti híd építése előtt makacsul ragaszkodott a város a kétszáz öles tágasabb ártéri átereszhez, de „konokul ellenezték azt a Tisza-szabályozás emberei", úgyszintén az 50 öles hidat is, ha azt az elvezetésre szánt Maroson kellett volna megépíteni. Herrich is állitotta, hogy a Maros duzzasztó hatása Csongrádig hat a Tiszán, tehát a torok nem messzi levitele a várostól nem enyhített volna a veszedelmen. A vasúti híd megépítése után pedig, amikor a szűk áteresz visszafogta a vizeket, a város aggodalmára „Herrich azt mondta, hogy Szegednél elég a mederbőség". Akkor pedig „vezessék le a Marost" — érvelt a város, de az már süket fülekre talált. az első kapavágás 1846-baB Tiszadobnál. A vádaskodásával nagyon szem előtt levő Herrich ét Péchy ment a helyéről, Tisza Kálmán pedig kifogta a szelet a vitorlából azzal, hogy királyi biztosként testvérét vezérelte ki Szeged újjáépítésének vezetésére. Az urak végülis megbékéltek, mert a bajok hánytorgatásánál fontosabb volt a város A szegedi kezdeményezések elbuktatóját joggal ne- feltámasztása. A viszályokon vezte a korabeli közszáj' hazaárulónak, nem szólva arról, hogy Herrich apósa, Deyák Ignác, mint vállalkozó, a percsorai töltésből és korrupt vállalkozásaiból megszedte magát, és kitudódott visszaélései miatt eltávolították a Tisza-szabályozási munkáktól. Kidobták az ajtón, de visszajött az ablakon nevet változtatva és társvállalkozóval, hogy ott kezdje, ahol abbahagyta. Tisza Kálmán miniszterelnökről, valamint közmunka- és közlekedésügyi miniszteréről, Péchy Tamásról is leszedték a keresztvizet. Az ellenzéki képviselők Vnindkettőjüket a vádlottak padjára ültetni követelték, mint legfőbb felelősöket, akik a Tisza-szabályozás rendszerében feladták Széchenyi István vízügyi programját és Vásárhelyi Pál műszaki alapelveit, amelyeknek jegyében történt pedig való felülemelkedésre intett Kossuth március 22-én kelt levele is Szeged ügyében, hogy „... e nagy nemzeti szerencsétlenség nagy nerpzeti ügye minden oldalon a pártérdekeknek itt ingerlő, amott a szabad meggyőződés feszélyező körén nemcsak kívül, de végtelen magosban felülállónak tekintessék". Jövendölése, hogy Szegedet Szeged népe támaszthatja fel, hogy „A vályogváros helyébe kővárost kell építenie", — beteljesült olyan összefogással, amely addig példa nélkül állt. A későbbi krónikás, Kulinyi Zsigmond 22 évvel a nagy víz után megjelent „Szeged új kora" című könyvében, viszonylag frissen az események után, csak megközelítően tud tájékozódást adni az építkezések üteméről. Lődi Ferenc Virágb an a gesztenyeligeiek Virágba borultak Nyugat- telepítések egy része is terDunántúl nagy szelldgeszte- mőre fordult, nye-ligetei A több ezer fa- A vidék közös gazdaságai óriást beborították 8 hosz- úgy tervezik, hogy megszerszú fürtű virágok. A szak- vezik a gesztenye tartósítáemberek jó gesztenyermésre sát. s így lehetőség lesz a számítanak. Kőszeghegyal- „gesztenyeidény" kiterjesztéján, ahol gyakoriak a 400— sére a téli és a kora tava500 aves fák. már « fiatal szí időszakra iát Érdekeltség az uzemés munkaszervezésben Az OKISZ elnökségének ajánlása a szövetkezeteknek Az üzem- és munkaszerve- emelten kezeli azokat a kolzés fejlesztését szolgáló új- lektívákat, amelyek e téren fajta érdekeltségi rendszer jelentós eredményeket tudmegteremtésére ajánlással tak elérni, fordult a közelmúltban az Az elnökség ajánlásában a ipari szövetkezetekhez az szervezési eredmények elbíOKISZ elnöksége. Ebben rá- rálásának mércéjéül az éves mutatott arra. hogy a szövet- szinten realizált — utókaikezetek belső rendjének, kulációval alátámasztott — szervezettségének korszerűsi- megtakarítást jelölte meg, tése — számba véve az erő- amelynek egy részét —. az források korlátozottságát —. elnökség megítélése szerint különös fontosságú feladat. — gondos differenciálással a Éppen ezért az elnökség szervezésben közvetlenül szükségesnek tartja, hogy a részt vevő dolgozók számászövetkezetek a kitüntetések, ra célszerű biztosítani. Az jutalmazások odaítélésénél előre maghatározott összeg előnyben részesítsék azokat kifizetését azonban csak aba dolgozókat, akik a legtöb- ban az esetben tartja hebet tették az üzem-, illetve lyénvalónak, ha az intézkemunkaszervezés fejlesztésé- dést bevezették, s az új ért. A szervező tevékenység módszereket meghatározott színvonalának javítását az időn át alkalmazták Is. elnökség maga is támogatni Az ajánlás megjelölt nékívánja egyebek között az- hány olyan módszert is, zal, hogy a „Kiváló Szövet- amelyek révén várhatóan kezet" címre történő felter- növelni lehet az anyagi érUesztás során a jövőben kfa dekeltség hatékonyságát.