Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-15 / 111. szám

KEDD, 1973. MAJTJS 15. 3 Új szegedi akadémikusok Fodor Géza Fodor Géza kiváló akadé­mikus kutató egyéniség. Ku­tatási területe elsősorban a halmazelmélet körébe tarto­zik, ezen belül főként a két­tagú relációkkal és azok ál­talánosításával, a halmazle­képezésekkel, a halmazideá­lok, valamint a transzfinit számokon értelmezett függ­vények elméletével foglalko­zik. Ez irányú munkásságá­nak elismerése a magas tu­dományos fokozat, melyben néhány napja részesítették, úe mi is az a halmazelmé­let? A matematika egyik legelvontabb ága, melyről népszerű módon beszélni na­gyon nehéz feladat. Matema­tikusok körében járja az a szójáték, miszerint a fizikus tudja, mivel foglalkozik, de nem tudja, igazat mond*, a matematikus viszont nem­csak azt nem tudja, igazat mond-e, de azt sem, hogy mivel foglalkozik. Szegedi egyetemi hallgató­ként Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikus valós függvény­tan előadásainak kapcsán halmazelméleti problémákat vetett fel, s a matematiká­nak ez az ága végleg meg­határozta kutatási profilját, tevékenységet fejt ki. Párt­Bár pályafutását elméleti fi- csoportvezető, tagja az MTA zikusként kezdte — nagyon Matematikai Bizottságának, a érdekelte a relativitáselmé- Bolyai János Matematikai let —, arról soha nem mon- , ^ ,..,.. , dott le, hogy matematikus Társulat elnoksegenek, a legyen. Miután kijárta a díj- TMB Matematikai Szakbi­talan és díjas gyakornokok zottságának. Számos kitün­iskoláját, a Bolyai Intézetbe tetés birtokosa. Népszerű került. Szőkefalvi-Nagy Béla volt aspiráns-vezetője, aki bár más területen dolgozott, inspirálta Fodor Géza hal­mazelméleti kutatásait. Ö és Kalmár László akadémikus adtak számára lehetőséget, irányítást és segítséget. 1958­ig akadémiai kutatóként dol­gozott a Bolyai Intézetben, azóta az egyetem második otthona, a halmazelméleti és matematikai logika tanszék vezetője. Halmazelméleti kérdések­kel, a matematika legáltalá­nosabb problémáival foglal­kozik, melyek átszövik a tu­dományág egészét. A fentebb említett szójátékra gondolva felmerülhet a kérdés, mi a biztosítéka annak, hogy a matematikai kutatás nem csupán néhány megszállott matematikus játéka, hobbi­ja? Fodor Géza azt vallja, hogy minden matematikai probléma, bármilyen elvont és absztrakt is, mindig a gya­korlatból indul ki, s igazo­lása is maga a gyakorlat. Fodor Géza aktív társa­előadó, szívügye a tehetséges hallgatók nevelése. Közéleti napló SZOT-delegáció Belgiumban A Belga Általános Mun­kásszövetség (FGTB) meghí­vására Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, a SZOT fő­titkárának vezetésével Bel­giumba utazott a SZOT tit­kárságénak küldöttsége. A delegáció tagjai: Gál László és Timmer József, a SZOT titkárai, valamint Szalay Fe­renc, a SZOT nemzetközi osztályának munkatársa. A küldöttség az FGTB delegá­ciójának múl évi magyaror­szági látogatását viszonoz­za. Jugoszláv pártmunkás-^ küldöttség Budapesten Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására Ni­ko Mihajlevicsnek, a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­sége elnöksége tagjának ve­zetésével vasárnap a késő esti órákban jugoszláv párt­munkásküldöttség érkezett Budapestre. A küldöttségeta Keleti pályaudvaron Jakab Sándor, a KB osztályvezető­je fogadta. Péter János Bulgáriába látogat Péter János, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Peter Mladenkov bolgár külügyminiszter meg­hívására a Bolgár Népköz­társaság kormányának ven­dégeként a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra bulgáriába utazik. Pártmunka és művelődés M' Megyei ifjúsági nap A Világ Ifjúsági Találkozót magyar fiatal képviseli ha­előkészítő rendezvénysorozat zánkat Berlinben. Természe­már szombaton este meg- tesen ott lesznek Csongrád kezdődött Hódmezevásárhe - megye küldöttei is, akik a lyen: közel 3 ezer fiatal vo- nagy esemény után élmény­nult a Népkertbe, ahol im- beszámolókat tartanak majd. pozáns műsorban gyönyör- A megyei ifjúsági nap va­ködhetatt. Vasárnap délelőtt sárnap délutáni programja a Lenin téren rendeztek if- VIT-kiállítással, sportverse­júsági nagygyűlést, melynek nyekkel, filmvetítésekkel zá­szónoka Főcze Lajos, a KISZ rult. [•ilyen helyet kapnak a pártmunká­ban a kulturális kérdések? — tu­dakolták a közelmúltban számos ipari és kereskedelmi vállalatnál a párt­alapszervezetek vezetőitől. S mint a vála­szokból kitűnt, sok helyen kiesik a „látó­szögből" ez a terület. „Mi ehhez nem ér­tünk" — fogalmazták meg egyik-másik helyen a magyarázatot. Másutt úgy indo­kolták, hogy ezekkel a kérdésekkel a mű­velődés területén működő pártszervezetek hivatottak törődni, az üzemi, vállalati alapszervezeteknek a gazdasági kérdések­kel kell foglalatoskodniuk. A gazdaság és a kultúra efféle merev elválasztása, elkülönítése azonban napja­inkban már 'nem fogadható el. A műve­lődés mind elválaszthatatlanabbul kapcso­lódik az élet egyéb területeihez, s ugyan­olyan figyelmet igényel és érdemel. Ezért tekintjük a kulturális politikát a párt egész politikája szerves alkotórészének. S tevékenykedjék bármely területen, a párt művelődéspolitikájának megvalósításában minden alapszervezetre hárul bizonyos te­endő. Gyakran megfogalmazódik mostanában az a gondolat, hogy a műszaki fejlődés, a termelés korszerűsödése a dolgozók tudá­sának, ismereteinek állandó gyarapodását igényli. S ha ez így van, akkor a termelő­üzemekben folyó pártmunka sem hagy­hatja figyelmen kívül az ebből eredő kö­vetelményeket. De a munkás nálunk nem­csak termelő, hanem a hatalmon levő osz­tály tagja is. Márpedig a hatalom gyakor­lásához ugyancsak szükséges a megfelelő tájékozottság, látókör, világnézeti megala­pozottság. S ebben az összefüggésben a kultúra elsajátítása már közvetlen politi­kai kérdésként jelentkezik. Minden alapszervezeti vezető érzékelhe­ti, hogy maguk a dolgozók is gyakran így tekintenek a kulturális élet folyamataira. Évek óta gyakori vita tárgya a munka­helyi beszélgetésekben a közoktatás: az iskolai felvételek, elbírálások, a tananyag terjedelme, és így tovább. Vitatkoznak, véleményt mondanak az emberek tv-játé­kokról, filmekről, olykor könyvekről vagy színdarabokról is. Élénk érdeklődést vál­tanak ki a tudományos fejlődés problé­mái. A kommunisták természetesen része­sei ezeknek az eszmecseréknek, s ezek során a párt kultúrpolitikájának szelle­mében kell állást foglalniuk. De ezt csak akkor tudják következetesen megtenni, ha ehhez pártszervezetüktől rendszeres tá­mogatást, kellő felkészítést kapnak. Mindez elegendő mértékben indokolja, miért szükséges, hogy az ipari-kereskedel­mi területen működő alapszervezetek is rendszeresen napirendre tűzzenek taggyű­léseiken, vezetőségi üléseiken és a párt­élet egyéb fórumain kulturális jellegű té­mákat. Természetesen ezekkel a kérdések­kel is csak a pártirányítás korszerű elvei­ből kiindulva lehet hasznosan foglalkozni. Más szóval: a pártalapszervezet ne akarja elvenni az üzemi kulturális élettel köz­vetlenül foglalkozók kenyerét, vagy he­lyettük megoldani a feladatokat, hanem segítse ebben őket iránymutatással, ta­nácsadással, a politikai összefüggések ki­emelésével, a megvalósulás ellenőrzésével. Ne a részletekbe merüljön, hanem azon munkálkodjék, hogy hiánytalanul és ér­demben érvényesüljön saját területén a párt művelődési politikája. Sok jó kezdeményezés tapasztalható már ilyen tekintetben. Több helyen a pártszervezet időről időre elemzi a szak­szervezet és a KISZ kulturális tevékeny­ségét, annak politikai összefüggéseit. Má­sutt megkülönböztetett figyelmet fordíta­nak a szocialista brigádok ilyen irányú tevékenységére. Nem kevés az olyan üze­mi pártszervezet, amely fontosnak tekin­ti és szorgalmazza a dolgozók munka melletti iskolai tanulását, s tanév közben is figyelemmel kíséri és támogatja az er­re vállalkozókat. Csak helyeselhető, ha a politikai oktatás tervezésekor a vezetőség nem feledkezik meg a munkahelyi isme­retterjesztésről sem. Mint ahogy jó gon­dolatként említhető, hogy néhol rendsze­resen figyelemmel kísérik a dolgozók ol­vasási kedvét és igényeit, s azt fokozni, befolyásolni is igyekszik az alapszervezet. Mindebben nagy szerepet játszhat a kommunisták legkisebb közössége, a párt­csoport is. Az egyes párttagra ez a kol­lektíva tud a legjobban hatni. S ez a rá­hatás ugyancsak fontos a kommunista példamutatás szempontjából, A kulturális témákban való jártasság megszerzéséhez számos eszköz áll a pártszervezetek rendelkezésére. A művelődéspolitikával foglalkozó taggyűlés­re, pártnapra kérhet az üzemi alapszer­vezet a témához mélyebben értő előadót. Tájékoztatnak a folyóiratok cikkei, a po­litikai vitakör anyagai is. S nem utolsó­sorban lehet támaszkodni a pártoktatás e tárgyú tanfolyamának anyagára, amit ac eddiginél szélesebb körben lenne érdemes az üzemekben oktatni. Mindez elősegítheti, hogy a kulturális orientáló tevékenység a jövőben ne gyen­ge oldala legyen az alapszervezeti párt­munkának, hanem rangos és eredményt hozó részévé váljék. Gyenes Lásrió dalmi és tudomány-politikai1 reműködésével további 800 KB titkára volt. Az elnök­ségben helyet foglalt Török József, a vásárhelyi pártbi­zottság első titkára, Hantos Mihály, a megyei tanács el­nökhelyettese és Szögi Béla, a megyei KISZ-bizottság el­ső titkára is. Főcze Lajos ünnepi beszé­dében elmondta, hogy a X. Világ Ifjúsági Találkozón 400 tagú küldöttség és az Expresst Utazási Iroda köz­Tűzoltóverseny Pusztamérgesen Fonás - orsó nélkül A néhány éves tapasztala- gedi jutában ötszörösen meg­tok szerint hazánkban bevál­tak az orsó nélküli fonás gé­pei : az Olaszországból im­portált fonócentrifugák. Be­hozatalukkal elsősorban az ország zsákellátásának meg­oldását segítették elő — ál­lapították meg a fonócentri­haladja a hagyományos gé­pekét: 200 helyett 1000 kiló fonalat készítenek óránként. A nagy termelékenység mel­lett további előnyük, hogy a teljesen zárt berendezé­sekből nem kerül por a mun­katerembe. Az ankéton el­fugával rendelkező üzemek mondották, hogy a Kender­szegedi ankétján. A Kender­fonó és Szövőipari Vállalat­nál hétfőn kezdődött három­Juta nagyhalászi új zsák­gyára, a nagylaki üzem, va­lamint a szegedi juta fonó­A szegedi járás önkéntes tűzoltóinak hagyományos, évente megrendezett verse­nye nem csupán a résztvevő csapatok tagjai, hanem az érintett községek számára is nagy esemény. így volt ez nyében a most vasárnap is: jókora kö- fecskendő te a 800 literes fecskendő szerelésének versenyét, ifjú­sági leánycsapatuk pedig az osztott sugár szerelésében végzett az első helyen. Az üzemi csapatok verse­800-as kismotor­szereléséből a zönség gyűlt össze a puszta­mérgesi sportpályán, szurkol­ni a csapatoknak. A jó han­gulatról nem csupán az iz­galmas verseny, hanem a tűz­oltózenekar és a pusztamér­gesi iskola kisdiákjainak tor­nabemutatója is gondosko­dott. A versenyen részt vevő 80 KSZV jutaárugyárának fér­fi- és női csapata vizsgázott a legjobban. A 400-as fecs­kendő szerelésének verse­nyét a ruhagyár férficsapata nyerte. A ruhagyár női csa­pata az osztott sugár szere­lésében jeleskedett, s ugyan­ebből a férfiak mezőnyében a Pannónia Szőrmekikészítő csapat jó felkészültségről tett Vállalat férficsapata végzett tanúbizonyságot. A puszta- az első helyen. napos tapasztalatcsere-érte- centrifugái ma már annyi kezleten a Kender, Juta- és Textilipari Vállalat, a Nagy­laki Kendergyár és a Sze­speciális fonalat gyártanak, hogy a korábbi jelentős im­port helyett megoldottnak te­gedi Jutaárugyár műszaki kinthető az ország termé­dolgozói vesznek részt. Ezen nyeszsák-ellátása. a három helyen működik ugyanis az egész hazai cent­rifugapark. Ezek a nagy értékű beren­dezések alapvetően új tech­nológiával működnek: orsók helyett tízezres fordulatú fo­nóharangokban a centrifugá­lis erő alakítja ki a fonalat, a csévét. A berendezés ter­melékenysége például a sze­A háromnapos ankét részt­vevői mindhárom üzemben megtekintik a fonócentrifu­gákat, kicserélik tapasztala­taikat, s igyekeznek a terme­lésben. a bonyolult gépek karbantartásában, s az orsó nélküli fonás távir. t ille­tően megfelelő kofgjerációt kialakítani. mérgesiek a gépjárműfecs­kendő szereléséből vizsgáz­tak jelesre, szerezték meg az első helyet. A kiskundorozs­mai önkéntes tűzoltók férfi­csapata a percenként 800 li­ter vizet szállító kismotor­fecskendő szerelésében, a zsombói férficsapat pedig a 400 literes fecskendő szerelé­sében szerezte meg az első helyet. Az ifjúsági fiúcsapa­tok közül a 400 literes fecs­kendő, valamint az osztott sugár szereléséből egyaránt a forráskútiak vizsgáztak a legjobban. A nők közül leg­inKabb a rúzsaiaa. jeifcriieú­A járási versenyen legjob­ban szerepelt csapatok, az el­ső helyzetiek részt vesznek az önkéntes tűzoltók május 20-án, Földeákon megrende­zendő megyei versenyén. Képeinken: Ha gyorsan és pontosan kell dolgozni, nem is túlságosan egyszerű ösz­szekattintani a kismotorfecs­kendő szívócsövének kap­csait (fenn). — Nagy gya­korlat kell a tömlők felte­keréséhez is, főként, ha köz­ben jár a stopper, múlnak az értékes másodpercek és a tömlő nkadenképpen önálló­Itek. Női csapatuk megnyer- -->?tai>? szeretné magát. 4

Next

/
Thumbnails
Contents