Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-13 / 110. szám

•WSÁRNAP. 1973. MÁJUS 13. Aki árcaf mond. 3. Első fokon Á vállalatok termékeikért a félkész terméket. Ahogy minél jobb árat szeretnének sok vita volt azon is — most kapni. Ezt sokféle módon ér- készül a jogszabályi megha­hetik el, akár tisztességtelen tározás —, mi a tisztesség­eszközökkel is. Ha rajt' nem telen haszon? vesztenek. Furcsa kettősség Van mit tisztázni, rendbe ez. Saját termékeinek áreme- tenni, jogszabállyal mederbe lése, emelkedése miatt egyet- terelni fönt, azaz országosan, len vállalat — s annak egyet- Ám éppen ezért, mert az ár len dolgozója — sem pa- végső összetételének kiala­naszkodik. Ha azonban a kulásában minden közbeeső dési egyszerűsítést megengedve — a forrása az önköltség mér­séklésének. E forrásból azon­ban ma még csak kevesen, s alkalomszerűen merítenek. Roppant nagy anyagmeny­nyiséget fogyaszt el az ipan. Csupán jelzésül: a közieke­eszközök gyártásánál másik vállalat kér többet... láncszemnek — a nyers- 66,9 százalékra, a bőr-szőr­Hazánkban 1,7 millió árucikk anyag-beszerzéstől a szállítá- me_ ^ cipöiparban 743 ^ kerül forgalomba. Ki, s mi- son át a termelési technoló- textilinarba'n 66 fi ként képes arra, hogy eny- giáig — nagy a szerepe, van zaieKra, a textiliparban bb.fi n.viféle holmi árát szemmel mit cselekedni első fokon is, százalékra rúg az anyagkölt­tartsa? A nagy mennyiség a vállalatoknál, a műhelyek- ség. S ami elpocsékolódik, némileg megtévesztő. A fo- ben. gyasztási cikkek tetemes há­nyadát ugyanis — a liszttől tf t, J* f a tüzelőolajig — rögzített l\l K6Zuj6> áron, az az központilag meg­határozott összegért adják el „Továbbra is az értékará­a vevőnek. Más termékeket nyos árakra kell törekedni, — a karfioltól a szilváig — de közben biztosítani kell az szabad piaci áron kínálnak, árak stabilitását" — szögezte Marad tehát egy csoport, le a párt Központi Bizottsá­ahol azt kell nézni? betart- gának 1972 novemberi ülése, ják-e az állam által maxi- Kik kezdjék, s hol ezt a sta­mált árat, illetve — szabad bilitást? áras termék esetén — nem A termelés szervezettségé- az artól költségei megté­lépi-e túl a nyereség a mél- . műszaki színvonalának ritését> ,a "yerfég biztosító­tányos hasznot? nek' muszaK1 szinvonaianaK, sát várja Ám fönntartás nél_ az anyagfelhasználásnak epp- kül elfogadhatjuk-e, hogy úgy befolyása van az árra, például tavaly a gépek és mint a közvetett költségek- géPi berendezések gyártásá­láncszem ^ s mikö2ben maid'miQ" denki az árakra panaszkodik, van szó> mert más iparcso­Természetesen csak leírva csak kevesen vizsgálják azt, portot is említhetnénk — 4,1 üyen egyszerű ez. Mert je- hogy a termékelőállítás kü- százalékkal növekedett a ter­abból nem lesz termék, va­lahol, valakikkel fizettetik az árban! Végső soron velünk, fo­gyasztókkal kénytelenek megfizettetni! A vállalat joga Kézenfekvő, hogy a terme­Valamennyi melói ár? Fönntartásainkat az dik­lenlegi, ún. vegyes árrend- lönböző szakaszaiban mi a szerünkben feszültségeket te- föiösieges, a csökkenthető, a táíia" hoev^TltaiáíioslaD^/­remthet, hogy a rögzített . . ... .. , . , tal3a> n°gy aitaianos tapasz­aron értékesítő üzem koope- megtakarítható. A bolt esaz talat szerint mindenütt es rációs partnerétől szabad eleven munkával való ésszé- mindenkor könnyebben fo­aron vásárolja az alkatrészt, rű gazdálkodás — némi le- Rmodnak aremeleshez, mintsem a koltsegek elem­zéséhez, a költségtényezők vizsgálatához. A vállalat jo­ga — kivételes esetektől el­tekintve — annak eldöntése, mit gyárt. Ám azt a jogát már nem ismerhetjük el, hogy a termékeiért kért ár­ral a kihasználatlan állóesz­közöket, az anyagpocsékolást, a szervezetlenséget, az alkal­mazotti létszám gyors fel­duzzasztását is megfrzettes­C '-I I „Aratnak" a juhászok A Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat sze­gedi kirendetlségének telepein már javában tart az átvé­tel. Az utóbbi pár esztendőben a nagyüzemi gazdaságok és a kistenyésztők is fokozatosan előbbre hozták a birkanyírás idejét. Követendő cél, hogy még a legelőre való kihajtós előtt megszabadítsák a juhokat bundájuktól. A szőregi Egyetértés, a balástyai Móra Ferenc Termelőszövetkezetben es még sok más gazdaságban átálltak a korai nyírásra. A juhászatokban az ,.aratás" júniusban fejeződik be, s előzetes becslések szerint több mint ötven vagon gyapjút adnak át a Csongrád megyei gazdaságok. Szegedre készül a szabadkai színház Tóth Ferenc: Jöb című A darab címszerepét ját­verses színművét mutatja be szó Pataki László már ismert május 18-án Szegeden a színész Szegeden is. több ki­Szabadkai Népszínház ma- váló alakításának tapsolhat­gyar tagozata. A szabadkai- tunk. Az elmúlt hetekben ak hagyomanyosnak mond- megrendezett jugoszláviai ható vendégjátéka, annak a Sterija-játékok egyik díj­húsvéti előadásnak a viszon- nyertese volt. Az előadás zása, amikor a szegedi szín- díszleteit Petrik Pál festő­ház prózai társulata Luna- művész tervezte, erőteljes csarszkij A felszabadított Don képeit ugyancsak jól ismer­Quijote című drámáját ját- heti a tárlatlátogató szegedi szotta Szabadkan. közönség. Rendező: ifj. Szabó „A jóbi alak és magatar- István, tás egyetemi éveim óta fog­lalkoztat — írja a szerző a, darab műsorfüzetében. — Az Es a kötelességek? Mert a jogokkal kötelezett­ségek is párosulnak. A ter­melés önköltsége vállalati kategória, nem népgazdasági. Azaz a teendők ugyancsak vállalatiak. Márpedig az ún. közvetlen és közvetett kolt­segek folyamatos emelkedé­se nem magyarázható kizáró­lag objektív okokkal. Sok szó esik napjainkban a vállalati árpolitikáról, né­hány biztató példát már a fogyasztók is ismerhetnek. Am jogos kérdés, hogy az árellenörzés megálljon-e ma­gának az árnak a vizsgála­tánál, elegendőnek tartva a szabálytalanságokért a gaz­dasági ' bírság kiszabását, avagy tovább lépve, követ­kezetesen firtassa a vállalati árpolitikáért a személyes fe­lelősséget? Mészáros Ottó (Következik: Burkoltan, nyíltan) Ha azt mondom, találtam nőtt mindenki, nem is lenne kek, a maguk keze vagy a egy jó családot, lesz, aki ráutalva. maguk esze után élnek, meg­visszavág: nem kellett hozzá Ha még csak együtt lakná- érdemlik az önállóságot. De nagy expedíció. Vannak még nak! Egy födél alatt. Menyek, a férfiember eszejárása sze­jó családok nálunk. Másvala- vejek, jól figyeljenek: ebben rint mégis rejtély, két aaa­ki — más kerékvágásból — a családban az anyós kezeli szony hogyan találta föl a visszakérdez: régit, vagy a pénzt! Beteszi mindenki a családi békés egymás mellett mostanit? A régi idők jól- keresetét a közös kalapba, és élés titkát. Szóljon most az szituált családjairól már nem megbeszélik, kinek mit ve- anyós! illik beszélni, az újakéról gyének. Kabát a Jóskának, — Csavarhatjuk a szót, még nem sikk. Ha újsütetű a ruha a Marinak, cipő a Zoli- ahogyan akarjuk. A szóbe­família, ki a papa, mi a pa- nak. széd azt mondja, jó anyósnak pa? Menő fej? Igazgató, fő- Ne színezze senki saját jó a menye de fordítva is osztályvezető? Széles körű fantáziája szerint a képet, j , ' ió menvecské­kapcsolatok, szék az elnök- Csípőre tett kezű, folyton kia- lgaz' ^ lgaZ" 3 menyecsKe ségben, külföldi utak. nagy báló, házsártos anyós jönne nek van -1° anyósa. Ketten autó, rang — mind belefér ki belőle. Ha ez ellen vala- áll a vásár, ebbe a zsákba a köznyelv ki lázadozhat, legelőször a — Mi a recept? mai járása szerint. A két em- menyecske lehet. Kérdezzük bérről, ott a fenti képen, első meg! - Sovany etelt tehet pillantásra látszik, csúfolódás _ Amikor én idejöttem en recePtemmel fozni- Ha lenne így beszélni. mindenki azt mondta, igen nagyon keresi egyik ember a Ne áztassuk el a köznyel- jó asszony az én anyósom, másikban a hibát, biztosan vet! Tudunk mi szóval szebb Azzal nem is lehet összevesz- megtalálja. Mi nem keressük, tónusokat festeni, mint más ni. Hacsak a menye ki nem : tá meevaBvunk ecsettel. Ha a „jó család" így hozza majd a béketűrésből! El lgy a. ,gVagyunK­kificamodott az ántivilógban sem tudom képzelni, hogy — Angyali türelem, vagy — és nem sikerült minden együtt lakunk, és haragszunk arkangyali akarat kell hozzá, ficamot mostanáig helyére egymásra. Az lenne az ele- — Inkább csak emberség tenni —, van helyette jobb. ven pokol, öt év alatt még R,„h-, Ha olyanról van szó, aki rossz szót se találtunk a má- ^ rí. , sokra ugyan nem vitte, de sik ellen. Se szembe, se a bolcsessegnek eleg. azért talpig becsületes, dol- háta mögött, gos, tiszta, arra azt mond­juk: jóravaló. Világos, szép beszéd! sovány, — A pénz? Hát az érde­kes. Annyi marad nálunk, amennyit akarunk. Amire Á „szal- egyik fizetéstől a másikig matetős — F?rA­lom, az új ház majd a Zolinak szükség lehet. Ha marad be- jjj épül. öt is belekalkulálta kicsi iőle, a következő hónapban a családi tanács a nagy fé­kunyhó" azt is betesszük a kasszába, szekbe. ö is így akarja? mézes-nyálas álromantikája Házat építünk. Ha külön esi- _ Azt mondja, igyekszik nem dolgozik bennem. Az .. . , , . . . , , J ' ^ égvilágon semmit nem emel, nalnank> ugy tehetnenk, olyan feleseget hozni, akit a nem is ront, hogy Bitóék Ba- mint a többi: ehetnénk hó- család is megszeret, fin meg lástyán nádfödeles házban napszámra a paprikás krump- azt mondtam neki majd mi Szé^^tTáju^oTgol a z^ros kenyeret.Ta- is igazodunk hozzá. zik az ember, dolgozik az valy 18 klnt voltuTlk tiz na* - Ha mégse srkerülne? asszony, a meny is, meg a P'S Romániában. Hazajöt- Rosszul esne? két gyerek is. Agronómus az tünk, elküldtük két hétre Nem tudnám megmon­egyik, autószerelő a másik, anyósomékat is, Zolit is a dani. Talán nem Rosszabb Haz is epul nemsokara, meg „ . , IT , ' ' az idén — szándék szerint — Balat°nra- Ha kulon lennenk, lenne, ha látom, hogy ma­ráteszik a tetőt. úgy lehet, minden marad- rad. de nem szívesen. Mi Ott is vagyunk, ahol lenni tunk volna idehaza. Minden- nem akarunk ráadás lenni a akartunk. Az nem fér a fe- kinek kijut minálunk a jó- gyerek házassáean fin azt .lembe, miért epitenek olyan .... ,..,, . J , eyereK nazassagan. r.n azt házat, ahol együtt maradhat bo1 1S' a munkából 1S- Sok hiszem, jó így együtt, de ha az egész család. Ha a Zoli benti ember nem teszi meg, ez másnak teher lenne, pusz­megnősül. hozhassa haza ő is hogy ötkor végez, fél hatra ta jóakaratból se nyomoríta­az újasszonyt. Nem divat nálunk az ilyes­mi. Életerős, munkabíró, fel­emberre nehezedő, az embert befolyásoló külső hatalmak ellen emelt szót Prometheusz és a bibliai Jób is. A sajátos elethelyzetében feszülő több­szörös konfliktus: az egyén és a hatalom, az egyén és a kényszerűségek meghatá­rozta korszellem, valamint a Jobban zajló kettősség olyan drámai megoldást kínált, amellyel a magam és a ba­rátaim személyes élményeit is kifejezhettem." Az álbib­liai történet hőse olyan em­ber, aki — legalábbis látszó­lag — teljesen nélkülözi a hősi vonásokat. A szerző olyan szituációkba helyezi hősét, amelyek ma is elkép­zelhetők — számol be a da­rabról a Színház- CHnü. fb~ teercat ' v i Kisgrafikusok A Kisgrafika Barátok Kö- szervezet titkára, hogy ve- nepségek grafikai propagálá­rének szegedi csoportja két- gyenek részt a Rátkai-klub- sával. A zsűri Kopasz Márta hetente, hétfői napokon tart- ban tartott összejövetelen, két, nagyméretű linóleum­ja klubestjeit a Bartók Bé- Réthy István otthonában metszetét fogadta el. a Mu­la Művelődési Központban, megmutatta a szegedieknek sica Hungarica-rendezvények A klub május 14-i, hétfőn es- értékes gyűjteményét. sőt számára készült Eratot, va­te 6 órakor kezdődő prog- gazdag ajándékokat is adott, lamint a beathangversenyek­ramja két élménybeszámo- A szegedi kisgrafika képvi- re szánt Urániát. Ezt a két lót ígér. Az egyik az ápri- selőit vendégül látta a Kis- metszetét küldte el. alterna­lis 30-án, Cegléden tartott grafika című folyóirat szer- tív megoldásokban. Kopasz országos kisgrafikai találko- kesztője, Galambos Ferenc is, Márta a Perugiai Rotary zóról szól. az itt kapott ex aki szintén ajándékokat adott Klub meghívására is. vala­librisek bemutatásával. A a Somogyi-könyvtár gyűjte- mint a Hódmezővásárhelyen, másik aktualitását az adja, ménye számára. a Délalföldi Tárlaton most hogy Kopasz Márta grafikus- * kiállított Korsós lányt, mely művésznőt és Fodorné Nagy Az ISIS fesztivált rende- Szegedet, az olajvárost ábrá­Máriát, a szegedi csoport tifc- zö szombathelyi Savaria in- zolja. A perugiai nemzetkö­kárát meghívta Budapestre téaő bizottság Kopasz Már- zi zsűri Kopasz Márta vala­VsifiRéöBJ Jstran^íaak -ocszágosöfwteíroeöMzia.az'^ttant i'n»- mennyi művét elfogadta; KÉT ASSZONY itthon van, átöltözik, fogja a nék meg vele senkit. Egyszer kapát, dolgozik. él az ember rendezze be ^ életét úgy, ahogy neki a leg­Nem jobb. Ha megteheti. Csák éji­jén föl se merült eddig, hogy külön menjünk. én anyósom, de eszesebbet, Sokfélék vagyunk mi. em~ műveltebbet itt a környéken berek" Talán ez a szoren­nem találna. Tanulni mindig csénk' Aho1 egyikünk elszá­szeretett volna, ami könyvet radna' masikunk ott virágzik azért mondom, mert az eszesebbet, forgathatott, mindet elolvas­legjobban. Az tetszik nekem ta. Mindenhez hozzá tud ebben a jóravaló, faluba tő­szóin!, mindenről tud, csak rekvő £amíliaban, hogy erös éppen urizálni nem tud. Rá- akarattal Küzdenek egy hó­nézésre éppen olyan, mint a zon belüli elmélet kivirágzá­többi tisztességes parasztasz- sáért Együt az egész család" szony De akármilyen tisztának, jó­Megint mondanám, senkire nak tart;iák is ezt a "hózi" nem sütnék szégyenbélyeget, elméletet' se anyósi okvetet­mert nem tud együtt élni lenkedéssel, se más kiállha­anyóssal, apóssal. (Néha már tatIansággal inkvizítora eS.vik a tervezők elrontják ceruzá- se !enne a másiknak, ha az val, vonalzóval ezt a lehe- megtagadná ezt a „hitet", rfoségefc) Felnőnek) a gyere- Horvafb Dezaft

Next

/
Thumbnails
Contents