Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-04 / 102. szám

VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 6X évfolyam, 102. szám 1973. május 4., péntek Ára: 80 fillér Az esőzés haszna és hátránya Az időszerű mezőgazdasá­gi munkákról tanácskozott csütörtökön a MÉM operatív bizottsága, amely megállapí­totta: április elején 80—110 milliméteres csapadékhiány mutatkozott országszerte, a helyzet időközben sokat ja­vult, mert az elmúlt hetek­ben, különösen a Dunántú­lon kiadós esőzések voltak. A Dunántúl nyugati és déli részein átlagosan 110—120 milliméternyi csapadékot kapott a talaj, a Duna—Tisza közén mintegy 80 millimétert mértek, az északi hegyvidé­kén 60 milliméternyi eső hullott, a Tiszántúlon azon­ban mindössze 45—50 milli­métert mértek és ennél több­re lett volna szükség. A csa­padékos napok száma a Du­nántúlon 8—10 volt az el­múlt hónapban Ezeken a napokon, sőt ezt követően a talaj nagy nedvességtartalma miatt a gépek nem dolgoz­hattak, ezért a tavaszi mun­kák állásánál eléggé nagy differenciák mutatkoznak az ország nyugati és keleti me­gyéi között. A kukoricave­téssel országosan 55—60 szá­zaléknál tartanak. Az Alföl­dön az előirányzott vetéste­rületnek 60—70 százalékán van a földben a vetőmag, a Dunántúl csapadékjárta vi­dékein azonban a munkának csak 20—40 százalékát végez­ték el, de az agronómusok arra számítanak, hogy legké­sőbb május 15—20-ig min­denhol elvetik majd a kuko­ricát. Vége felé járnak a napraforgó vetésével és a burgonya ültetésével. Meg­gyorsult a munka a kertésze­tekben is. Fock Jena Mezei György Kőbányán lfasariielyen Fock Jenő, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a .kor­mány elnöke csütörtökön délután — Nagy Richárd­nak. a budapesti pártbizott­ság titkárának társaságában — Kőbányára látogatott. Megtekintette a kőbányai óvodaépítkezési programban elkészült gyermekintézmé­nyeket. végül látogatást tett Kőbánya egyik nagy vállala­tánál. a Budapesti Konzerv­gyárban. Palántáznak, vetnek A május eleji meleg igen itt jött a növényeknek. Színt kapott a határ, ugyanis a korábbi hűvös, esős idő kö­vetkeztében már sárgultak a növények. Nagyon kellett az eső, igaz az is, hogy a csa­padékos napok alatt a nö­vényvédő gépek nem tudtak a felázott talajra menni, s hirtelen „megugrottak" a gabonák, most meg már ne­héz a vegyszerezés, legalább­is földi gépekkel céltalan. Május ezen a tájon arany­hónap. Ekkorra leginkább földben a tavasziak magja, a tavaszi árpa. a zab, a cu­korrépa, mint az idén. Nap­raforgóból még van kevés vetnivaló. de az egész nem nagy terület, amit a szegedi járásban termesztenek, mind­össze 172 hektár. Viszont an­nál nagyobb területű a ku­korica. A járás területén 18 ezer 237 hektárt vetnek, ami­ből a téeszek 5862-t, a szak­szövetkezetek pedig 4531 hektárt. A tavaszi időjárás előrébb hozta ezt a munkát, s bár május elejét mutatja a naptár, a kukoricavetéssel máris igen jól állnak a kö­zös gazdaságok. Az összes területnek mintegy 65—70 százalékán került földbe a mag. A sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz-ben például má­jus elsejét is munkával kö­szöntötte egynéhány szövet­kezeti gazda. A jeles ünne­pen sem szüneteltették a ku­korica vetését. így náluk be­fejezés előtt ez a munka. A silókukoricának valót is vetik a gazdaságok. Fonto­sabb azonban és nagy pénzt érő munka — különösen a homokvidékeken — a para­dicsom és fűszerpaprika pa­lántázása. amit ugyancsak megkezdtek. Ez a meleg idő sokat ér, hirtelen kellemessé vált a talaj, s ez meggyor­sítja a palántázást. Nég egy­néhány hét, és megjelennek a homoki táj ízletes gyümöl­csei: a cseresznye és a földi­eper. Zöldségáradat A Tisza—Maros szögből, a Dél-Alföld híres primőr­termelő központjából megin­dult a zöldségaradat. A Szö­vetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központja Sző­reg. Deszk. Kübekháza. Ti­szasziget. Üjszentiván körze­tében tegnap, csütörtökön több mint 300 ezer fej salá­tát vásárolt fel. és szállított a fővárosba, valamint több du­nántúli megyébe. A váloga­tott, tíz dekánál nagyobb súlyú salátákból jelentős mennyiséget exportáltak a Német Demokratikus Köz­társaságba. A téli hónapok­hoz hasonlóan hűtővagonok­ban utazik a zöldáru, csak most a melegtől védik. Plusz öt—hat fokos hőmérsékleten tartva a hűtővagonokban, frissen érkezik meg a szállít­mány rendeltetési helyére. A jövő hét elején újabb primőr jelenik meg a piacon, a szabadföldi karalábé. A kedvelt zöldség fő termőhe­lye Csanytelek. Tömörkény. Szegvár község, ahol a házak körüli kertekben és a nagy­üzemi kertészetekben egy­aránt megtalálható. Eioreiat­hatóan 3 millió csomót, vagyis 15 millió darao tava­szi karalábét értékesít a MÉK. Pedagógus­jelöltek Szegeden Tizenkilenc pedagóguskép­ző intézmény több mint 2500 hallgatója találkozik Szege­den. május 6-án, vasárnap, a Pedagógusjelöltek II. Orszá­gos Találkozójának megnyi­tóján. A háromnapos rendez­j vénysorozat házigazdája a Szegedi Tanárképző Főiskola. A programot vasárnap dél­előtt fél 10-kor kosz.orúzási ünnepségek nyitják meg a szovjet hősi emlékműnél, a Juhász Gyula szobornál és a j Panteonban levő Apácai Csere János emlékműnél. A j Pedagógusjelöltek II. Orszá­gos Találkozójának ünnepé­lyes megnyitására az Aradi vértanúk terén kerül sor dél­előtt 10 órakor, majd a ta­lálkozó egyik legjelentősebb politikai eseményére kerül sor. 11 órakor a Széchenyi téren ifjúsági nagygyűlést rendeznek. A vasárnap dél­utáni programban szerepel a pedagógusképző intézmények művészeti együtteseinek mű­sora az újszegedi szabadtéri színpadon, ahol 12 intézmény produkcióját láthatják az ér­deklődők. A Pedagógusjelöltek II. Országos Találkozójának ke­retében tanácskozásokat szerveznek. A Művelődésügyi Minisztérium vezetői talál­koznak a KlSZ-tanácstagok­kal. pedagógiai tanácskozást rendeznek az úttörővezető­képzésről. a KISZ Központi Bizottságának képviselői ta­lálkoznak az intézmények KISZ-vezetőivel és a talál- • kozóra érkező baráti szocia­lista országok delegációi is kicserélik tapasztalataikat. A szakmai programban hat j szekcióban több száz tudo­j mánvos dolgozat hangzik 1 majd el. ' Tanácskozás az állami oktatás politikai kérdéseiről Tegnap — a városi párt­bizottság meghívására — Hódmezővásárhelyre látoga­tott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, s a reggeli órákban tanácskozott a vá­ros párt- és állami vezetői­vel. A megbeszélésen ott voltak Csemi Károly altá­bornagy. a Központi Bizott­ság tagja, a honvédelmi mi­niszter első helyettese, Ró­zsa István, a megyei pártbi­zottság titkára, dr. Komócsin Mihály, a megyei tanács el­nöke. Török József a városi pártbizottság első titkára tá­jékoztatta a Központi Bi­zottság titkárát a város fej­lődéséről. Ezt követően az Ifjúsági Házban aktívaértekezletet, tartottak, amelyen a város vezető pedagógusai, a pe­dagógus-pártszervezetek tit­kárai. s a kulturális élet más vezetői vettek részt. Részük­re — konzultációs kérdések­alapján — Aczél György tartott eiőadast az állami ok­tatásról szóló párthatározai néhány politikai kérdéséről. Szólt azokról az eredmé­nyekről. amelyeket a .köz­oktatásban az elmúlt évti­zedekben elértünk, s ame­lyeket joggal lehet történel­minek tekinteni. A fejlődés azonban újabb igényeket szül. ez indokolta a határo­zat meghozatalát is. Ez bi­zonyos időre stabilitást nyújt az állami oktatás fejlesztése számára. Hangsúlyozta azon­ban. hogy a stabilitást nem szabad statikusan értelmez­ni. a stabilitásnak — a leg­lényegesebb alapok megőrzé­sé mellett — állandó válto­zással. fejlődéssel kell együtt járnia, amelynek eredménye­ként alapozó. önművelésre megtanító, iskolázó közokta­tás alakul ki. A kor. a szo­cialista forradalom igénye maga is állandó változást kí­ván. hiszen a miénk az el­ső olyan társadalom, amely tudatosan törekszik arra. hogy önmagánál különb tár­sadalmat hozzon létre. Az is­kolai oktatásnak ennek az A Központi Bizottság titkára He/só Ferenc kiállításán. Balról .jobbra: Hézső Ferene. Aczél György, Török József és dr. Dömötör János igénynek Ismeretében kell tovább fejlődnie. Részletesebben elemezte a pedagógusok szerepét, amit a szocialista társadalom. a párt és a kormány magasra értékel. A családnak is hal­latlan nagy szerepé és fe­lelőssége' van az új nemze­dék nevelésében, de a csalá­don kívül az iskola adja az első alapélményt a gverek számára, az iskolában rakják le a társadalmi lénnyé ne­velés alapjait. Kitért arra a feladatra, amit az iskolának segítenie kell. hogy a külön­böző hátránnyal induló gye­rek képzettsége az iskolá­ban nivellálódjék. Felhívta a figyelmet az iskolai elő­képzés szélesítésére. Szólt ar­ról. hogy — a határozat alapján — elkészült a túl­terhelés csökkentéséről szó­ló döntés, amit lehetséges, hogy nem minden pedagógus fogad egyforma lelkesedéssel, mert van szakmai elfogult­ság is. Ezért további politi­kai munka szükséges a pe­dagógusok korszerűbb szem­léletformálásához. Nagy egyetértést váltott ki az a gondolata is. hogv az iskolákban az értelmi neve­Fél úton Az E5-ös ót szegedi sza­kaszának rekonstrukciójához arra is szükség van, hogy az utak átépítése eíótt a csator­nák és egyéb közmüvek ís megújuljanak. A Petőfi Sán­dor sugárút felét ezért zár­ták le a forgalom elől: meg­kezdte a csatornaépítést a I KEVIÉP. A fontos munka valószínűleg ósszel fog be­fejeződni. lés mellel erősíteni szükseges az érzelmi, a közösségi ne­velést, hiszen az igazi sze­mélyiség mindig közösség­ben nevelődik-formálódik ki. Az iskolára vár annak a nagy társadalmi feladatnak a megoldása, hogy az isko­lai közösségi, keretekben kialakuljon az a nagy társa­dalmi közösség, a-/ a társa­dalmi ember. amely meg tud felelni nemcsak a szo­cialista építés jelen nagy fel­adatainak. de a jövő követel­ményeinek is. Ilyen nevelő­munkát csak a pedagógus­közösségek alakíthatnak ki. A párt és a kormány nem­csak nagy elismerési tanú­sít a pedagógusok munkája iránt, de ehhez — a bizal­mon kívül — megadja a szükséges erkölcsi és, anyagi segítséget is. Végül Aczél György az el­maradott iskolák felzárkóz­tatásának és a jókhoz való közelítésének problémáival, majd a kommunista peda­gógusok kiemelkedő szerepé­vel foglalkozott. Hangsúlyoz­ta. hogy kommunistának lenni mindenhol szolgálatot jelent, de különösképpen a közoktatásban. amelynek nagy szerepe van a művel­tebb, öntudatában magasabb színvonalon alló új generá­ció nevelésében. A vendégek a déli órák­ban felkeresték a Tornyai János Múzeumot. Az intéz­mény bejáratánál dr. Dö­mötör János múzeumigaz­gató. országgyűlési képvise­lő fogadta őket. majd kalau­zolta a kiállítási termek­ben. Elsőként Hézsö Ferenc kiállítását tekintették meg. Utána Lieber Éva gobelin­kiállításának megtekintése, majd a múzeum régészeti és néprajzi anyaga szerepelt a programban. A múzeum iro­dájában vásárhelyi képző­művészekkel is találkoztak. A Központi Bizottság titká­ra egynapos Csongrád me­gyei látogatasa után tegnap az esti órákban visszauta­zott.! a fővárosba. * »

Next

/
Thumbnails
Contents