Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-12 / 109. szám

SZOMBAT, 1973. MÁJUS 12. 3 Aki árat mond. 2. Jönnek az ellenőrök Április közepén a fővárosban 32,40 volt egy kilogramm elő csirke. Győrben 33, Kecskeméten 36, Komlón 32, Szegeden 31,30, Szolnokon 39,40, Veszprémben 31 forint. Nem kevesebb, mint 8,40 a legalacsonyabb és a legmagasabb ár között a különbség. A szabadpiaci árat a a kereslet és a kínálat szabja meg, ha — tegyük fel — kimondonák, hogy 20 forintnál nem lehet drágábban adni a piacon egy kilogramm csirkét, rohamosan csökkenne az eladásra kínált menynyiség. Sorállás, veszekedés, pult alóli árusítás a termelői kedv megcsappanása lenne a következmény; látszat-árrögzítésre semmi szükség. Az indokolt és indokolatlan ármozgások elválasztására, az árkalkulációk ellenőrzésére annál inkább. e Évente egyszer Évente legalább egyszer minden gazdálkodó egységnél kerüljön sor árellenörzésre — fogalmazta meg a teendőt az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke az 1973. január 30—31-én rendezett országos árkoníerencián. Ez valóban alapvető követelmény. 1972. negyedik negyedében az árhatóságok és a kereskedelmi felügyelőségek az állami vállalatoknál több mint 14 000 árellenőrzést tartottak,, a helyi árhatóságok pedig 3000 magánkisiparos és kiskereskedő árait ellenőrizték. Huszonkét esetben kezdeményeztek árdrágítás miatt bűnvádi eljárást, 567 ügyben szabálysértési, 285 esetben pedig fegyelmi eljárás lefolytatását. Azaz volt miért ellenőrizni... Újraosztott jövedelmek don. Ezért az a törekvés, hogy a szabadáras termékek köre ne terjedjen túl az ún. tipikus piaci cikkeken — pl. zöldségfélék, gyümölcsök, bizonyos divatáruk —, s az iparban helyébe a szerződéses ár lépjen. Néhány minisztérium — így a Kohó- és Gépipari, az Építésügyi és Városfejlesztési — már kiadta, mások rövidesen kibocsátják a kalkulációs irányelveket a szabadáras termékek körére, s ezzel egyidejűleg bevezetik az ezeken alapuló kalkulációs kötelezettséget. Ami a korábbiakhoz mérten — mind gítségével követi nyomon idevágó intézkedéseinek megvalósulását. Központi intézkedések Az árak alakulásában megkülönböztetett szerepet játszanak a központi elhatározások. így egyebek között ezeknek köszönhető, hogy megtorpant az építőipari árak szembeszökően gyors emelkedése, a kötött árak aránya a korábbi hatvanról kilencven százalékra növek, , . . . 6zik, s maximálták a hamagukat az arakat, mind az szón kulcsot. ellenőrzés alapjait tekintve Fölfedte az ellenőrzés az — lényeges változás. Köny- építőipari árak emelkedéséKözgazdászok körében ismert a mondás: ami az egyiknek ár, az a másiknak bér. Minden termelő valamilyen formában fogyasztó is egyben, azaz a termelői, a fogyasztói árak emelkedése újraosztja a jövedelmeket, s esetleg — kellő ellenőrzés híján — nemkívánatos mónyebben kimutatható ugyanis a tisztességtelen haszon, a nyerészkedés, az árdrágítás. Az átlag leple 1972-ben a fogyasztói árszínvonal három százalékkal növekedett gyorsabban, mint a korábbi években. Idén 3,6 százalék a tervezett emelkedés, amelynek jórészét — 1,9 százalékot — a január elsején már végrehajtott intézkedések okozzák. Az átlag leple mögött azonban eltérő mozgások húzódnak meg. A különböző rétegek, sőt, azokon belül az egyes kiadási főcsoportok részesedése nagyon i6 más és más. Tavaly például a munkás és szellemi foglalkozású háztartásokban a nem idényjellegű élelmiszerek árának emelkedése mindössze 0,5 százalékos többletkiadással járt, az idényjellegűekért viszont — ezek: zöldség, burgonya, gyümölcs, baromfi, tojás, hizott sertés — 4,6 százalékkal fizettek nagyobb összeget. A fűtés, a háztartási energia ára 1,8 száza nek indokolatlan részét, B nem is késtek az intézkedések. Ezzel egyik alapvető feladatát teljesítette, tudniillik az árpolitika egészének és egyes részeinek gyakorlatbani elemzését. Teendője továbbá az ármegállapítás helyességének, jogosságának, ár é6 minőség összefüggésének, indokoltságának — az utasítások, számítási kulcsok betartásának —, az árszint, árarányok alakulásának, az ezekre ható tényezőknek a vizsgálata is. Ahogy a hatósági, lakossági, társadalmi szervezeti bejelentéseké szintén. Közös kötelesség Minderre egyetlen hivatal képtelen, s nein is kell, hogy alkalmas legyen. Valamenynyi gazdálkodó szerv feladata az árrellenőrzés. S ebben, mi tagadás, sok még a tennivaló. A törvények, a rendelkezések széles körű ármegállapításai, árellenőrzési joggal ruházzák fel az Országos lékkai csökkent, a' ruházko- Anyag- és Árhivatalt, a midási cikkeké viszont 4,1 százalékkal növekedett. Drágábbak voltak a szolgáltatások is, mégpedig 3,8 százalékkal. Mi köze mindehhez az árellenőrzésnek? Az, hogy a legfőbb árhatósóg. a kormány, az árellenőrzés «enisztériumokat, az országos hatáskörű szerveket, helyi űrhatóságként a tanácsokat, de például a bankot is a beruházások költségeinek alakulásánál. Mészáros Ottó (Következik: Első fokon) Árucsere Pénteken befejeződött a magyar—csehszlovák belkereskedelmi állandó bizottság elnöki találkozója, amelyen magyar részről dr. Sághy Vilmos, a miniszter első helyettese, csehszlovák részről E. Decker szlovák kereskedelemügyi miniszterhelyettes vett részt. A megbeszélésen áttekintették a két minisztérium közötti gazdasági — választékcsere, határmenti árucsere-forgalom —, valamint a műszaki-tudományos együttműködési kapcsolatok helyzetét. Megállapították, hogy mind a választékcserében, mind a határmenti árucsere-forgalomban jó ütemben haladnak a szerződéskötések, az érdekelt vállalatok az előirányzatoknak eddig mintegy 80 százalékát realizálták. E. Decker szlovák miniszterhelyettes pénteken elutazott hazánból. Á Delta űj száma A sportolók pszicho-edzése, autogén-tréninggel egybekötött felkészítése nagyban hozzájárul a világversenyek új és új csúcsteljesítményeihez. A Delta Magazin májusi száma ismerteti az edzés korszerű módszereit. Beszámol arról a felismerésről, kipufogógázok ártalmatlanná tételére kidolgozott új eljárást. Cikket közöl a holomemóriáról, az öt korszakalkotó találmány segítségével megvalósított hologramos optikai adattárolásról. Számos tudományos és technikai újdonság, érdekeshogy a hormonrendszer „kar- ség) hír, információ. Delta-lemesterének" tartott agyalapi xikon, s száznál több — jamirigy az agy meghatározott varészt színes — látványos területéről kapja a „kottát", fotó egészíti ki a lap új szás az onnan érkező anyagok mát, amely a BNV alkalmáindítják meg a hormonter- ból bővebb terjedelemben, melés láncreakcióját Bemutatja a lap a szocialista országok Egységes Számítógép Rendszerét, a növények vízhiányáról, gyorsan képet adó prolinpróbát, a rádiócsillagászat világméretű VLBI-programját. a televízió várható átalakulását, új textiltechnikai eljárásokat, a műemlékvédelem időszerű kérdéseit, a légzésvizsgálat új, gyors módszerét, a nagyvárosokban létesíthető kiskerteket, valamint a motor díszes borítóval, hirdetési melléklettel 164 oldalon jelent meg. A Városépítés — Szegedről Koncz Péter „Alföldi váró- bölcsődei, óvodai férőhelyeksaink településfejlődési prob- ben, rádió- és tévé-előfizetők lémái". Takács Máté „Szeged számában, kereskedelmi elészaki városrész E—1 lakó- adótérben is elmaradt az orkörzet és lakónegyedközpont szágos színvonaltól. A néptervpályázata" címmel irt számlálás óta lényegesen jacikket a Városépítés című vult a helyzet, de a lakásfolyóirat legújabb számában. Mindkét írás bizonyára érdekli a szegedieket, hiszen — a többi között — az úgynevezett infrastruktúra fejlettségéről, a népszaporulatról, a termelési színvonalról gondok sok helyen ma is súlyosak. Sőt a kisebb városokban alighanem további lemaradás várható, főleg a fiatal munkaerők elvándorlása miatt. Takács Máté a többi köstb.. illetve egy tervpályázat zött arra mutat rá: a szegedi eredményéről szólnak. főgyűjtőcsatorna Tarján váÉrdekes megállapítás, hogy rosig terjedő kiépítése indo1960—1970 között 11 fogyat- kolttá tette, hogy az ötödik kozó népességű város volt az ötéves terv tömeges lakásországban, ebből 10 az alföl- építkezését az északi városdi tájegységben, közöttük részben valósítsuk meg. Itt Hódmezővásárhely. Makó és kell legkevesebb régi házat Csongrád. Szentesen tényle- lebontani az útból, s e terüges szaporulatot eredménvezett a termálvíz hasznosításával elért magas fokú kertészeti kultúra. jóllehet a természetes szaporulat itt is negatív. Az alföldi városok lakásainak felszereltsége, a csatornahálózat, illetve ennek teljesítőképessége ma is alacsony színvonalú, s csak Debrecen. Szeged és Szolnok közelíti meg az országos városi átlagot. Ennek egyik oka, hogy az alföldi városok lakásainak mintegy 15 százaléka !ak_ó_neRyedközpont építészeti külterületen, tanyán talállet a városszerkezetben is kedvezően helyezkedik el. A cikk szerzője ismerteti a tervpályázatra benvújtott és elbírált műveket, közli a két első díjas pályamű fényképét és az összefoglaló értékelés tanulságait. A bíráló bizottság szerint különösen fontosak az alábbi szempontok: a központ megközelíthetősége; a belső forgalmi rendszer kiépítése: az egyes Intézmények kapcsolata; korszerű gyalogosközlekedés; a ható. Megállapítja Koncz Péter, hogy Hódmezővásárhely lakáshelyzete lényegesen nem javult sem 1946-hoz. sem 1964-hez viszonyítva, a több mint 60 százalékot kitevő régi. nedves vályogházak gyorsabban omlanak öszsze. mint ahogyan az új, egészséges lakások épülnek. Kétségtelen, hogy ez utóbbira a megyeszékhely-funkció megszűnése is fékezőleg hatott Szegeden ebben az Időben szintén körülbelül 3 ezer egészségtelen pincelakást tartottak nyilván. Az utóbbi években meggyorsult építkezés természetesen mindkét városban javított a helyzeten. Tükrözi az alföldi városok elmaradottságát a lakások komfortossága is. Sőt az 1970-ig ismert adatok szerint a megyeszékhelyeken szintén sok volt a komfort nélküli lakás: Szegeden (itt volt legjobb a helyzet) 48,6, Debrecenben 54,6, Nyíregyházán 62, Békéscsabán 67,5 százalék. Makón ez a mutató nyilvánvalóan mégroszszabb — 81.4 százalékos. A három évvel ezelőtti helyzetet tekintve az alföldi városok mindegyikében az ezer lakosra jutó telefonállomások száma az országos átlagnál alacsonyabb volt, csupán Szeged közelítette azt meg 103 állomással. Legtöbb város hangsúlyozása. Ezek az elhatározások döntő átalakulást hoznak majd Felsőváros életébe. A kerület lakóinak száma 10—15 év alatt várhatóan 75—80 ezer mert növekszik- ami föltétlenül minőségi változásokat követel. Ekkora városrész intézményszükségletét nem lehet a ma még egyközpontú Szeged kiskörútján belül, a Széchenyi tér környékéről kielégíteni. Búcsú Lándor Bélától Barátai, elvtársai, volt harcostársai és tisztelői vettek végső búcsút pénteken Lándor Bélától, a forradalmi munkásmozgalom régi harcosától a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjának mauzóleumában. Az MSZMP Központi Bizottsága, valamint a megjelentek nevében Szerényi Sándor, az MSZMP KB ellenőrző bizottságának tagja emlékezett a kommunista publicista, történész életére, munkásságára. Gépesítés a mezőgazdaságban A mezőgazdasági nagyüzemek idén 2700 traktort vásároltak, hozzávetőleg annyit, mint egy évvel korábban. Miután időközben sok gépet kellett elhasználódás miatt kiselejtezni, a MÉM szakemberei szerint most arra lenne szükség, hogy az üzemek fokozzák a gépesítést. Ezzel kapcsolatban az állami gazdaságok központja széles körű felmérést indított. Az állami gazdasági szakemberek szerint az üzemek traktorparkjának 18 százaléka 8 évnél öregebb, és 40 százalékát legalább 6 éve vásárolták. A traktorok fenntartási költségei igen magasak. Ez az üzemek számára hátrányos, ezért a gazdaságok igyekeznek új. korszerű, nagy teljesítményű, univerzális traktorokkal felváltani a régi gépieket. Az állami gazdaságokban a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet 1973—74-ben műszaki diagnosztikai vizsgálatnak veti alá a traktorokat éa a szállítóeszközöket. Átadták a Hetényiemlékplakettet Parádfürdőn, a nemzetközi magyar orvostudós emlékére orvoskonferencia harmadik alapított jutalommal együtt napján, pénteken kiosztották — dr. Rák Kálmánnak, a a Magyar Gastroenterológiai Szegedi Orvostudományi Társaság 1972. évi tudomá- ®fet!m 1/ZÍmU * kápa docensének nyújtotta át nyos díjait. A Hetényi Gé- dr Varró Vince, a társaság za-emlékplakettet — a nagy elnöke. (MTI) Zenei naptár Szegedi művészek koncertje Súlyos balesel Sűlvos baleset érte Aszód között az úttest szélén egy határában a Magyar Rádió kivilágított tehergépkocsi es Televízió egyik személy- utánfutójának, gépkocsijának vezetőjét és A gépkocsivezető kórházutasát, Széli Júlia riportert. ba szállítás után meghalt, Verőczei Ottó gépkocsivezető Széu Júlia radióriportert a gépkocsit a latasi viszo- ,, . ,, nvoknak meg nem felelő se- életveszélyes serulesekkel bességgel vezette, és nekiüt- szállították kórházba. (MTI) Kokorszaki szakik Hat ember araszolja az országutat Szegedről ÜUés felé. Elöl a közútiak sarga terepjárója, mögötte hat ember huzigál egy madzagot. Végül megegyeznek, hol van az út közepe, aztán öt hogy egy veréb el ne vigye, tartja a zsineget, a hatodik meg oda, ahol görcs van rajta, fehéret pöt.t.yint az aszfaltra, útmutatóul a majdan utánuk jövőnek, aki gondolom, körömlakkecsettel felpingálja a középvonalat. Frédi és Beni, a két kőkorszaki szaki, hogy ellóghassanak valami titkos csurglizásra, bizonnyal egy dionoszaurusz farkára kötött harkállyal oldaná meg ezt a feladatot. Egy diák a biciklijére, egy kezdő lakatos egy motorkerékpárra szerelt volna valami távolságtartó, útszegélyen futó kis kereket, és egy, küllőn lévő pöcökkel adagolná a pöttyöket. Igaz, egyedül unalmas. És különben sem vagyunk a kőkorszakban. Ezt mutatja az autó is, ami a hatok előtt áll és vár türelmesen. Azt már nem láttuk, hogy a műszak végén a madzagosok felszállnak-e rá. vagy a hátukra veszik. A zeneművészeti főiskola nagytermében megtartott csütörtöki hangverseny szegedi művészeknek adott alkalmat a kamaramuzsika intim világában való szereplésre. A kamarazenében jól mérhető a zenélésmód belső és külső értéke, a hangszeres tudás és a rangot adó muzikalitás. A hangversenyen elsőként Haydn Fantáziájában és a C-dúr zongoraszonátában gyönyörködhettünk, Bódás Pét.er mértéktartással formálta a klasszika szépségeit. A zenei stílusok Iránti érzékenységét, színgazdagságát Liszt- és Bartók-művekben is nagy sikerrel igazolta. Blodek cseh fuvolás és zeneszerző kiemelkedő darabja Román Zoltánról adott rokonszenves képet. Nagy Imre az oboa irodaiméból választott magának Ránki György-művet, a hangszer pompás kihasználásával igaR A. ' zi muzsikát szólaltatott meg. Weiner Leó Klarinét balladájával zárult a hangverseny első része. Ez a romantikus, ábrándozó, egyéni hangvételű zene Török János előadásában (zongorán kísért Várnagy Lajosné) lírai bensőséggel szólalt meg. Török János még egy klarinétszólóval lepte meg a közönséget. A darab Sutermeister svájci szerző műve. Ha nem is érezhettük az eredeti kamarazenei levegőt a nagyon sokszínű improvizálásból, a hangszer hálás szerepben, hatásosan bontakozott kl. Hindemith Kürtzongora szonátáját Király István és a mindig ragyogóan muzsikáló Delley József hibátlan tolmácsolásában hallottuk. Meg kell azonban jegyezni, hogy csupán a mű második télele táplálkozik valódi költői ihletből. A szép és tartalmas művészi produkciósorozat nagyobb érdeklődést érdemelt volna. Szatmári Géza