Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-10 / 107. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJ A 63. évfolyam, 107. szám 1973. május 10., csütörtök Ára: 80 fillér Tájékoztató Alumíniumiparunk fejlesztése Jó ütemben valósul meg a program — Uj gyártmányok — Előkelő hely Európában Dr. Szekér Gyula nehézIpari miniszter szerdán a Parlamentben tájékoztatta a sajtó munkatársait az alumíniumipari központi fejlesztési program megvalósításának helyzetéről. A sajtótájékoztatót dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. A nehézipari miniszter elmondotta, hogy a kormány 1970-ben hagyta jóvá az alumíniumipari központi fejlesztési programot. A program szerint 1970-től 1985-ig egymillió tonnával nő a bauxittermelés, 380 000 tonnával emelkedik a timföld-előállítás, 45 százalékkal az alumíniumtermelés. ugyanakkor körülbelül háromszorosára növekedik a félgyártmányok, az öntvények és a készáruk mennyisége is. E tervek megvalósítása lehetővé teszi, hogy az export növekedése mellett számottevően emelkedjék majd a hazai fogyasztás is. A továbbiakban dr. Szekér Gyula hangsúlyozta, hogy ennek a nagyszabású programnak megvalósításához döntöen hozzájárul az 1962ben megkötött magyar— szovjet timföld-alumínium egyezmény, amely lehetővé tette, hogy 1962-höz viszonyítva timföldtermelésünk kétszeresére, alumínium félgyártmány termelésünk pedig két és félszeresére emelkedett. Az alapanyaggyártás növelése lehetővé tette az alumíniumfelhasználás gyors növekedését, s ezzel számos európai fejlett ipari országot elhagytunk, így például Angliát, Franciaországot, Olaszországot is. Szintén az egyezmény óta eltelt tíz év alatt vált jelentőssé az iparág exportja is, s főleg annak szerkezetében figyelemre méltó a változás. 1962-ben az export túlnyomó része alapanyag volt, 1972-ben pedig a félkész és a készáruexport aránya meghaladta a 40 százalékot. 1962-ben még a forgalom évi hatmillió rubel, 1972-ben pedig már elérte a 48.4 millió rubelt. Az új létesítményekkel, az eddigi fejlesztéssel a 15 évre meghatározott termelésnövelés 83 százalékát már megvalósították a bauxitbányászatban, 79 százalékát pedig a timföldgyártásban. Ez lehetővé teszi, hogy a magyar—szovjet és a magyar— lengyél timföld-alumíniumegyezményből eredő kötelezettségeinknek eleget tegyünk. A termelésnövelő új létesítmények között említette dr. Szekér Gyula az Almásfüzitői Timföldgyár bővítését, az új Ajkai Timföldgyárát, a székesfehérvári szélesszalag-hengerművet. az új lemezhullámosító üzemet. Megnőtt az alumínium fólia gyártása, ugyanakkor berendezkedtek a durvahuzal, valamint a formaöntvény gyártására is. A nehézipari miniszter részletesen elemezte a magyar alumíniumipar múlt évi munkáját. Megállapította, hogy a timföldet kivéve az igényeket kielégítették, és a fejlesztések eredményeképpen valamennyi termék gyártásában dinamikus fejlődés tapasztalható. A timföldtermelés az ajkai űj timföldgyárban beruházási munkák elhúzódása miatt elmaradt a tervezettől, de az államközi egyezményeken alapuló exportkötelezettségeknek áthidaló intézkedésekkel sikerült eleget tenni. Alumínium félgyártmányokból ellátták a fogyasztókat, tovább növekedett a tőkés és a szocialista export. Az alumínium késztermékek hazai felhasználása, belső forgalma némileg visszaesett, összességében mintegy 3 százalékkal, kai. Elsősorban a közlekedésipar, ezen belül a járműés motorgyártás használ fel kevesebb alumíniumot, de stagnálás mutatkozott a gépipar felhasználásában is, ugyanakkor a könnyűszerkezetes építési programnak megfelelően az építőiparban tovább nőtt az alumínium mennyisége. A negyedik ötéves terv végén üzembe lépő új hengermű és présmű tovább növeli az alumíniumfelhasználást és a termékválasztékot is. Megjelennek a különböző lakkozott és vékonyszalagok, csőjáratos lemezek, hegesztett csövek, ezeket csak kis mennyiségben, vagy egyáltalán nem is gyártották. Elutazott az OSZT küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi "Bizottságának meghívására 1973. május 6—9. között hazánkban tartózkodott az Olasz Szocialista Pórt küldöttsége, Mario Zagarinak, a párt elnöksége tagjának vezetésével. A küldöttséget fogadta Biszku Béla. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendégek megbeszéléseket folytattak Nyers Rezsővel, a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával, Pullai Árpáddal. a Központi Bizottság titkárával és a Központi Bizottság több felelős vezetőjével. Látogatást tettek a Medicor Művekben. Az őszinte légkörben lefolytatott megbeszélések során a két párt vezetői eszmecserét folytattak a pártjaikat közösen érdeklő kérdésekről, a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról, valamint további együttműködésük lehetőségeiről. Az OSZP küldöttsége szerdán elutazott hazánkból. Koszorúzás! ünnepségek Koszorúzás a Széchenyi téri szovjet hősi emlékműnél A győzelem napján, a fasizmus felett aratott diadal 28. évfordulóján koszorúzási ünnepséget rendezett Szeged megyei Város tanácsa, a Hazafias Népfront és a KISZ városi bizottsága tegnap délelőtt a Dugonics temetőben, a Széchenyi téri szovjet emlékműveknél, valamint a Belvárosi temetőben, a román hősi elékműnél. Délelőtt 10 órakor a Dugonics temetőben a kegyelet koszorúit helyezték el az MSZMP Csongrád megyei, Szeged városi és járási bizottsága, a megyei tanács, a szegedi városi tanács, a szovjet katonai alakulatok, a magyar fegyveres testületek képviselői, valamint a társadalmi, a tömegszervezetek és vállalatok. A Belvárosi temetőben ugyancsak délelőtt koszorúztak. Az MSZMP Csongrád megyei. Szeged városi, szegedi járási bizottsága, a megyei tanács, a szegedi városi tanács, a szovjet katonai alakulatok és a fegyveres testületek képviselői, a román nagykövet és a társadalmi és tömegszervezetek, valamint a szegedi vállalatok helyeztek el koszorúkat. A Széchenyi téren délelőtt 11 órakor volt a koszorúzás. A magyar é6 a szovjet himnusz elhangzása után, először az l-es számú emlékműnél helyezett el vörös szegfűkoszorúkat az MSZMP Csongrád megyei, Szeged városi, szegedi járási bizottsága, a megyei tanács, a szegedi tanács, a szovjet katonai alakulatok, a magyar fegyveres testületek, társadalmi és tömegszervezetek képviselői, valamint szegedi . vállalatok. Utána a 2-es számú emlékművet koszorúzták meg. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. A győzelem napja 28. évforoulója alkalmából V. J. Pavlov nagykövet vezetésével a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tagjai szerdán a Gellérthegyen elhelyezték a kegyelet koszorúit a hazánk szabadságáért életüket vesztett szovjet hősök emlékművénél. Bővülő magyarfinn kereskedelem öt napig tartózkodott hazánkban Erkki Antero Hau^ kipuro finn mezőgazdasági és erdészeti miniszter. aki tárgyalt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel a két ország mezőgazdaságát érintő kérdésekről. továbbá mezőgazdasági. valamint élelmiszeripari üzemeket látogatott meg. A finn miniszter elutazása előtt tegnap a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban rövid sajtótájékoztatón számolt be magyarországi tapasztalatairól. Á finn miniszter magyarországi tartózkodása alapján úgy látja, hogy széles körű lehetőségek nyílnak a két ország kereskedelmi! kapcsolatának, forgalmának bővítésére. Mód van a magyar zöldség- és gyümölcskonzervexport. fokozására. Piacon a szabadföldi karalábé - Hazánkban Csongrád megyében termesztik a legtöbb korai karalábét elsősorban Baks, Csanytelek, Tömörkény hatórában, ezenkívül a tiszaszigeti Búzakalász Termelőszövetkezet nagyüzemi kertészetében. A korábbi hetek meleg időjárása kedvezett a primőr fejlődésének, és most már megkezdődött a szedés, egyelőre azonban válogatva, ügyelve arra, hogy öt centiméternél nagyobb átmérőjű termések kerüljenek piacra. A Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központjának telepein szerdán mintegy 350 ezer darab szabadföldi karalábét vettek át, és szállítottak helyi ellátásra, Budapestre, Miskolcra, Veszprémbe, valamint a Német Demokratikus Köztársaságba. Az elkövetkező napokban egyre növekvő mennyiségben jelenik meg a kedvelt zöldáru az üzletekben, fokozatosan csökkenve a jelenleg még magas fogyasztói ára. A nálunk kevésbé kelendő, de a nyugati országokban annál inkább keresett spárgából eddig körülbelül ötszáz mázsát szüreteltek, de még legalább ennyit szednek fel a szegedi járás homokföldjein. A feldolgozó telepeken meghatározott súlyú kötegeket készítenek az azonos nagyságú, minőségű spárgákból, amelyeket ilyen előkészítés után az önkiszolgáló boltokban is árusíthatnak. Ülést tartott az Országos Béketanács Kitüntető jelvények átadása A béke- és barátsági hónap országos eseménysorozatónak nyitányaként szerdán — az Országház Vadász-termében — ünnepi ülést tartott az Országos Béketanács. Dr. Simái Mihály, az Országos Béketanács alelnöke nyitotta meg — Bodor Tibor színművész szavalata után — a tanácskozást, amelynek elnökségében helyet foglalt Kisházi Ödön. az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, Sebestyén Nándorné. az Országos Béketanács főtitkára, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Sarlós István, a Népszabadság főszerkesztője is. Részt vettek az ünnepségen a béke- és barátsági hónapra hazánkba érkezett kuL földi delegációk közül a DélVietnamból, a VDK-bol az NDK-ból és az NSZK-ból érkezett vendégek. Darvasi István, az Országos Béketanács alelnöke, a Magyar Hírlap főszerkesztője mondott ezután beszédet az ünnepi ülésen. * Sebestyén Nándorné. az Országos Béketanács főtitkára a Parlament delegációs termében hatvankét, a békemozgalomban kiemelkedő munkát végző közéleti "személyiségnek. művésznek, szocialista brigádvezetőnek és kollektívának nyújtotta át a békemozgalom kitüntető jelvényét. A kitüntetettek nevében dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára mondott köszönetet. Osztályütések az Akadémián Szerdán, a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének harmadik napján megtartott osztál.vüléseken és tudományos tanácskozásokon sok száz tudós vett részt. A tudományos osztályok közgyűlési munkája csütörtökön délelőtt fejeződik be. Délután zárt ülésre ül öszsze a közgyűlés a vári kongresszusi teremben. hogy megtárgyalja az elnökség és a főtitkár beszámolóját, megválassza az Akadémia új tagjait és tisztségviselőit, és meghatározza a közeljövő feladatait. íMTD I