Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-03 / 101. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. MA.TUS 3. Sz. Dózsa—Szolnoki M ÁV 2:0 (0:0) Á Vasas nyerte az MNK-t Látványos mérkőzésen, 120 perces csatában dőlt el az MNK idei sorsa. Hét gólt lát­hatott a Népstadion tízezer főnyi közönsége, és különö­sen a második félidőben színvonalas, jó játékot. Som­lai sípjelére a következő ösz­szeállításban kezdtek a csa­patok. Vasas: Tamás — Tö­rök, Fábián, Ihász, Lakinger, Vidáts, Szabó, Müller (Ba­zsánt, a 105. percben), Vára­di, Kovács, Gass- (Szőke, a 84. percben). Honvéd: Bicskei — Kele­men, Egervári, Lukács, Pál, Szűcs, Pusztai, Kocsis, Koz­ma, Pintér, Morgós (Bódi a 66. percben). 3:3 után kétszer tizenöt­perces hosszabbítás követ­kezett, végül a 98. percben Váradi hatalmas gólt „ra­gasztott" a bal felső sarok­ba (4:3). Így a 120 perces gi­gászi küzdelem után az MNK idei védője a Vasas lett Góllövők: Váradi (3), Kovács, ill. Kozma (2), Pál. A győzelemmel jogot szerzett a piros-kék együttes, hogy a KEK-ben képviselje a kö­vetkező évben Magyarorszá­got Ma: SZEOL—OSC Ma, csütörtökön délután 4 órakor, a Rókusi Tornacsar­nokban NB II-es női kosár­labda-mérkőzés lesz. A SZE­OL csapata az OSC együtte­sét látja vendégül. NB Uh Szeged, Dózsa-pálya, 1500 néző. Vezette: Dorozsmai. Dózsa: Gilicze — Bartkó, Bíró, Pócsik, Csanádi — Por­törő, Csömör — Pikó, Héger dr., Szalai, Nagy. Szolnok: Fehér — Füle, Abonyi, Tóth, Kucser — Sü­lé, Kalmár, N. Szabó — Pa­gonyi, Kovács, Kóródi. A Dózsa kezdte jobban a játékot. A vendégcsapat azonnal védelembe vonult, elöl csak Kovács és Kóródi tartózkodott. A szolnokiak taktikájából észre lehetett venni, hogy a középpályáról próbálnak lassú adogatások­kal felzárkózni a két előre­tolt csatár mellé. Az első félidőben a Dózsa nem is tudta áttörni a vendégek jól záró védelmét. A második percben Pikó 30 méteres bombáját védte elvetődve Fehér. A 13. percben Ko­vács megsérült, helyére Bánfalvi állt. Feltűnt, hogy a Dózsa csatárai sokat kö­rülményeskednek. Az első nagy helyzet Héger előtt adódott, de ő két csel után, mintegy 11 méterről a jobb alsó sarok mellé lőtt. Ezután két Pikó-lövés zúgott el a jobb kapufa mellett. A 23. percben, egy ártalmatlan­nak látszó támadás végén Bánfalvi a bal felső sarok felé lőtt, Gilicze azonban nagy bravúrral szögletre ütötte a labdát. A 28. perc­ben Héger dr. „csomót kö­tött" a szolnoki védők lábára, de a lövés pillanatában Sza­lai megzavarta, s így odalett a helyzet. A 33. percben Kal­már sárga lapot kapott. Túl szigorú megítélés volt. Há­perc múlva ismét Gilicze bizonyította jó formáját! Ek­kor Pagonyi nagy lövését védte elvetődve. Az első fél­idő befejezése előtt Szalait visszahúzta Kucser, a szege­di játékos reklamált, mire a játékvezető Szalainak mu­tatta fel a „sárgát". Szünetben cserélt a Dózsa. Szalai helyére Bóka állt. Ve­szélyesebbek lettek a hazai támadások. A szolnokiak ki­tűnő napot kifogó kapuvédő­Liebmann Béla felvétele Az első Dózsa-gól. Fehér kapus és Héger (a gólszerző) a földön, Abonyi bocsánatkérően néz játékostársára. A labda már visszapattant a hálóból je, Fehér, többször is gólnak látszó lövéseket hárított. A 62. percben Pikó hatalmas lövése után a kapufa éléről vágódott alapvonalon túlra a labda. Ezután Csömört Csomor váltotta fel. A 65. percben Pikó lövését védte bravúrral Fehér. A 76. perc­ben góllá érett a Dózsa me­zőnyfölénye. Portörő 18 mé­terről kapura lőtt, Abonyi lábáról Héger dr. elé pat­tant a labda, aki a gólvonal előtt estében is a bal felső sarokba lőtt: 1:0. Két perc múlva újabb gólt értek el a lila-fehérek. Pikó nagy lö­vése levágódott a védőkről, a visszapattanó labdát Pikó Bóka elé tálalta, aki mintegy 8 méterről a bal alsó sarok­ba lőtt: 2:0. A szolnokiak elfáradtak. Négy perccel a befejezés előtt Bókát a 16­oson belül felvágták, a já­tékvezető azonban nem ítél­te meg a nyilvánvaló 11-est. A Dózsa ezen a mérkőzé­sen — főleg az első 45 perc­ben — sok hibával, körül­ményesen játszott. A cserék azonban feljavították a csa­patot, s ettől az időtől kezd­ve már csak a gólarány volt kétséges. Jók: Gilicze, Pikó, Portörő, Héger dr., illetve Fehér (a mezőny legjobbja), Kalmár, N. Szabó. B. L. SZVSE-Bp. Építők 0:0 KTE-SZAK 2:1 (1:1) Kecskemét, 1500 néaő. Ve­zette: Orovecz. SZAK: Tóth — Csábi, Olasz, Sándor — Stumpf dr. (Tóth F.), Pusztaszeri — Raj­csányi, Héger Z„ Biltsik, Szamosvölgyi dr„ Auguszt (Nádudvari). Hazai rohamok vezették be a mérkőzést, nagy nyomás nehezedett a SZAK kapujá­ra. A 28. percben Bánhídi a kifutó Tóth mellett kapufát lőtt, a visszapattanó labdát Sándor a mezőnybe vágta. Ezután a SZAK percei kö­vetkeztek, valóságos tűzijá­tékot rendeztek csatáraink a kecskeméti kapu előtt. A 36. percben Rajcsányi a bal ol­dalon elfutott, beadása után a, labdát Szamosvölgyi 25 méterről hatalmas lövéssel a felső sarokba küldte. 0:1. A 40. percben kiegyenlítettek a hazaiak. Bánhídi több méte­res lesről a kifutó Tóth mel­lett lőtt a hálóba. 1:1. Szünet után az 50. percben megszerezték a hazaiak a ve­zetést. Dobó ívelt a SZAK tizenhatosára, Olasz és Csábi is elvétették a labdát, Por­handa kiugrott közöttük és nyolc méterről nagy gólt lőtt. 2:1. Az 58. percben szöglet­rúgás után Szamosvölgyi óriási helyzetből, öt méterről a kapufára fejelte a labdát. Három perc műlva Biltsik Hégert szöktette, aki védőit maga mögött hagyva kapura húzott, de tíz méterről le­adott lövése a kapufán csat­tant. A 78. percben a kitörő Biltsik elől a tizenhatoson belül a kecskeméti védők kézzel ütötték el a labdát, de a játékvezető továbbot in­tett! Nagy iramú, helyenként színvonalas mérkőzésen a döntetlen igazságosabb lett volna. Az NB III további ered­ményei: Kiskunfélegyháza— HÖDGÉP 1:1, Bcs. Agyag­ipar—Szarvas 0:0, Tiszaföld­vár—Bcs. MÁV 1:1, METRI­POND—Gyoma 1:0, Oroshá­za—Sarkad 2:0, Makó—Szen­tes 2:2, Csongrád—Kecske­méti Fémmunkás 3:1. A bajnokság állása: KTE 22 15 4 3 52 HÖDGÉP 22 13 6 Orosháza 22 13 4 Szarvas 22 10 8 Bcs. Agyag. 22 7 12 Sarkad Gyoma SZAK Kiskunf. Szentes 22 10 5 22 7 10 7 9 S. 10. 11. Tiszaföldvár 22 12, 13. 14. 15. K. . METRIP. 3. Csongrád . Kecsk. Fém. 5. Bcs. MAV «. Makó 3 30 5 34 4 35 3 31 7 35 5 27 0 26 6 8 36 4 10 22 9 9 18 9 9 16 3 13 22 8 11 22 7 12 18 8 12 14 :31 34 11 32 :18 30 :25 28 :17 26 :30 25 24 24 24 23 :34 22 -.24 20 :25 20 :36 17 :39 15 :38 14 :31 13 :41 12 Dózsa-pálya, 1500 néző. Vezette: Turcsányi. SZVSE: Bólya — Csigér, Terhes, Horváth, Kovács M. — György (Hájas), Kutast — Szarka (Hajdú), Tóth J., Sándor, Nagy. a, Bp. Építők: Veróczki — Tamási, Nemecsek, Eich, Geresits — Vass, Rozsnyó, Szeitl — Karel (Gabnai), Budai, Tamon. A vendégek kezdték a já­tékot, de a Vasutas-csatárok teremtették az első veszélyes helyzetet Veróczki kapuja előtt. Kovács hosszú kereszt­labdával futtatta Szarkát, aki elől a kapus messzire ki­futva lábbal mentett. A má­sik Oldalon Budai továbbí­tott Tamon elé, őt a 16-os oldalvonalánál Terhes sze­relte az utolsó pillanatban. A 10. percben szabadrúgás­hoz jutottak a vasutasok. A sorfalról lepattanó labdát Tóth próbálta kapura fejel­ni, de előle Veróczki hárí­tott. A 20. percben, szöglet­rúgás után Veróczki a lab­da mellé nyúlt, Tóth azon­ban nem érte el azt, így odalett a kínálkozó lehető­ség. A harmincötödik perc­ben nagy helyzet maradt ki­használatlanul a hazaiak ka­puja előtt. A tizenhatos előtt Tamon Budai elé perdített, a védők csak nézték, amint Budai kapura húzott, de sze­rencsére a jó ütemben kive­tődő Bolyába lőtt. A 40. percben Szarka adott közép­re, Sándor fejelhetett, de labdája kapu mellé szállt­Szünet után a 46. pereben Horváth ívelt szabadrúgást az oldalvonal közeléből a ven­dégek kapuja elé. Sándor ugrott a legmagasabbra, de fejéről ismét a kapu fölé szállt a labda. Az 59. perc­ben Horváth Nagyot szöktet­te, ő középre továbbított, Sándor nem érte el a lab­dát, á befutó Tóth pedig öt méterről a kapu mellé fe­jelt. Még ebben a percben Tóthot lökték a tizenhatos előtt, a közvetett szabadrú­gás után Sándor lövését Ve­róczki a levegőben úszva ütötte szögletre. A 65. perc­ben György hatalmas lövése a kapufán csattant. Az utol­só negyedórában mindkét csapat elfáradt, visszaesett. A 80. percben Sándor 25 mé­teres szabadrúgását hárította szögletre Veróczki, a vendé­gek kapusa. A közepes iramú és szín­vonalú mérkőzésen a vendé­gek — különösen az első fél­időben — valamivel többet támadtak, főleg csatársoruk volt határozottabb. Jók: Ter­hes, Horváth, Kovács M.. György. illetve Nemecsek, Szeitlik, Rozsnyó, Budai. Gy. E. Miskolc— Volán 18:13 Másodszor is vereseget szenvedett idegenben a Vo­lán SC kézilabdacsapata. Az NB I B-s bajnokság negye­dik fordulójában Miskolcon lépett pályára az együttes. A mérkőzést Kiss és Nagy ve­zette. Végig a hazaiak irá­nyították a játékot, 13:12-es miskolci vezetésnél lett vol­na lehetősége a Volánnak egyenlíteni. Tripolszky azon­ban a megítélt büntetőt ki­hagyta. A Volán összerop­pant. az újonc hazaiak az utolsó percekben magabiztos játékkal szerezték meg a győzelmet. Vízilabda: SZEOL— KSI 4:2 (2:1, 0:0, 2:1, 0:0) Esélyeink... A magyar labdarúgásnak általában korszakai és ál­lomásai vannak. Ezt már megszoktuk. így jutottunk el Budapestig is, ahol egy újabb korszak kezdődött. Pontosabban csak 2:2-es döntetlenre voltunk képe­sek az osztrák válogatott el­len. Ez pedig könnyen azt jelentheti, hogy nem le­szünk ott jövőre a labdarú­gó-VB legjobb 16 csapata között Münchenben! De mi okozta ezt a nagy visszaesést? Vagy fogal­mazhatnánk úgy is. ho­gyan javulhatott fel eny­nyire az osztrák 11? Vol­tak olyan magyar szurko­lók. akik nyíltan kijelen­tették, bárcsak vereséget szenvednénk, hiszen akkor nagy változások következ­nének. Ezek a szurkolók milyen nagy változásokról álmodoznak még mindig? Nem veszik észre, hogy nincs itt semmilyen válto­zás? S egyáltalán. miért nem fogadják el már vég­re, hogy ezt tudjuk. Töb­bet nem! Ez a mérkőzés igazán megmutatta, hogy bérelt helyek is vannak a mi vá­logatottunkban. Itt van például Géczi. Hosszú he­tek óta gyenge formában véd. Tartalékkapusa is az a Rapp, aki ha néhány év­vel ezelőtt válogatott, nem szólnék egy szót sem. De most? Nem akarom Bicskei érdemeit felsorolni, de úgy érzem, a válogatottságra ő pályázhatott a legnagyobb eséllyel. Mégis Géczi kap­ta az i-es számú mezt. S szerintem mind a két gól­ban benne volt! Az elsőnél nem túdta eldönteni, hogy kifusson-e. vagy a vonalon maradjon? A másodiknál pedig a bal oldalról a rö­vid sarokba lőtte Jara a labdát. Aztán itt van Pán­csics esete. Mint középhát­véd, kiemelkedett a ma­gyar mezőnyből, mint bal­hátvéd megállta a helyét. No de a jobb oldalon? Már az 5. percben látszott, hogy nem találja a helyét. Az osztrákok viszont azonnal észrevették, hogy itt van keresnivalójuk. Lecserélé­sével talán nem kellett volna 45 percet várni! Ju­hász Pétert gyakran átját­szották. Egy esetben elin­dult a bíró felé is. sze­rencsére Szűcs atyai ..nyak­levese" magához térítette. Nem sokáig, mert a má­sodik gól előtt Parits „kö­tényt adott" Juhásznak, majd Jara a hálóba lőtt! A középpályán Kocsisnak csak felvillanásai voltak. Elől sajnos Zómbó ha­mar megsérült, aztán Fa­zekas próbálta átvenni sze­repkörét. Bene keveset mozgott, nem okozott kü­lönösebb gondot semlege­sítése. Géczi és Páncsics után a legnagyobb baklö­vés Dunai II. beállítása volt! Az Újpesti Dózsa csatára hosszú sérülés után egy félidőt játszott a válogatott edzőmérkőzésén. Illovszky szövetségi kapi­tány mégis beállította az osztrákok elleni nagy fon­tosságú mérkőzésre. Dunai nevét ha háromszor hal­lottuk a 90 perc alatt, so­kat mondok. Akkor is sza­bálytalanságaival hívta fel magára a figyelmet. Persze az is igaz, hogy egyetlen válogatott sem bír el eny­nyi formán kívüli játékost. Hiába játszott kitűnően Bálint. Szűcs és Kovács, ez kevés volt az üdvösséghez. Térjünk vissza egy kicsit az osztrák válogatott „ide­genlégiósaira". Hétről hét­re kemény, iramos. szín­vonalas mérkőzéseket ját­szanak a nyugatnémet és a holland bajnoki mérkőzé­seken. A kupákról már ne is beszéljünk. Ügymond. ezeken a találkozókon va­lamennyien megedződtek. Végighajtják a 90 percet, nem reklamálnak, sőt nem rúgnak az ellenfél után. ha az véletlen elvitte az orruk elől a labdát. Kemények, de sportszerűek! Most Iga­zán le lehetett mérni a különbséget. És ami a legdöntőbb: jó mérce volt ez a világbaj­noki selejtező arra is hogy értékelhessük a ma­gyar NB l-es bajnoki mérkőzések színvonalát. Most bosszulta meg ma­gát a sok sétamérkőzés, a sok komolytalan, unalom­futball. Játékosaink ehhez szoktak hozzá és érthető hogy máról holnapra nem tudunk merőben mást csi­nálni! Szakembereink még is úgy nyilatkoznak: „Nem dőlt még el semmi!" Mi szeretnénk a legjobban, ha ez igaz lenne! De valljuk be őszintén, legnagyobb eséllyel az osztrákok pá lyáznak a VB legjobb 16 csapata közé, sőt még a svédek ís előttünk állnak, jSTem ártana talán a mi válogatottunkat is felfris­síteni „idegenlégiósokkal" Gondolok itt vidéki fut­ballistákra! Hiszen jelenleg vidékről csak Kovács él­vezi a szövetségi kapitány bizalmát. Esetleg téved nék? Tényleg egy újabb korszak kezdődhet el a magyar labdarúgás fellen­dítésének érdekében? Mert végre ideje lenne már er re is odafigyelni! Bagaméry László Előkészületi mérkőzésen: Orosháza—SZEOL 1:1 (1:0) OB II-es mérkőzés. Buda­pest, Szőnyi út, 200 néző, vezette: Kántor. SZEOL: Esztergomi — Csapó, Boros, Rácz, Vezse­nyi P„ Borzi, Kiss. Csere: Riskó, Zentai. Góldobók: Csapó (2, egyet négyméte­resből), Boros, Borzi, illetve Kenéz, Som. A mérkőzést nagy várako­zás előzte meg. A KSI fia­taljai ebben az esztendőben indultak először a felnőtt bajnoki mezőnyben, és nem is akármilyen sikerrel. Ed­dig a találkozóig nem talál­tak legyőzőre. A találkozó krónikájához tartozik, hogy a KSI 14 em­berelőnyös helyzethez jutott, a szegedi kék-fehérek mind­össze négyszer jutottak ha­sonló helyzetbe. Ezen a mérkőzésen az egész szege­di csapat átlagon felülit nyújtott, és idegenből is el­hozta az értékes két bajnoki pontot. Május elsején a SZEOL NB l-es labdarúgói Oroshá­zára látogattak, ahol a he­lyi NB III-asok ellen barát­ságos mérkőzést játszottak. A közel kétezer néző előtt Balda játékvezetésével a kö­vetkező összeállításban kez­dett a SZEOL: Gujdár — Várhelyi III., Zámbori, Var­ga, Virágh — Mészár, Vö­rös, Magyar I. — Antal, Im­ri, Vass. Meglepetésre a hazaiak játszottak tetszetősebben, gördülékenyebben. A szegedi NB l-esek enerváltan, igen sok hibával szőtték támadá­saikat. A félidő egyetlen gól­ját az orosházi Verőczi sze­rezte, védelmi hibából. Szünetben Bundzsák edző változtatott az összeállításon, a Gujdár — Emődi, Heid­rfrh, Wetmer — 5Zámbori, Bánfalvi, Magyar I. — Pa­taky, Mészár, Vass, Berkes összetételű csapat folytatta a játékot. A második félidő­ben valamivel frissebben, többet mozgott a szegedi gárda, de támadásaik befe­jezését ekkor sem kísérte szerencse. A lelkesen, nagy akarással küzdő hazaiak el­len a SZEOL ötlettelen, ne­hézkes próbálkozásai nem vezettek eredményre. Az egyenlítő gól a 65. percben esett: ' Pataky kapuraívelése után a labda az egyik hazai védőt érintve került a há­lóba. A SZEOL mind a csapat vezetőinek, mind a közön­ségnek csalódást keltett. A játékosok jóval kevesebbet nyújtottak, mint ahogy az várható lett volna.

Next

/
Thumbnails
Contents