Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-08 / 105. szám

KElll), T973. MAJÜS 8. Másfél évszázad IX. Délalföldi Tárlat nyomdászatáról ötszáz évvel ezelőtt kezdte vizsgálta. Az előadás után az ciát végeredményben joggal meg működését az első ma- ülésszak befejező aktusa- nyilvánította sikeresnek Tol­gyarországi nyomda. Hess ként a résztvevők a sárvári nai Gábor akadémikus. A András műhelye. Határkő ez várkertben Sylvester János- négy előadás, s az előadá­kultúránk, főként irodai- ról emlékeztek meg: emlék- sokat követő élénk viták munk fejlődésében: ettől művet lepleztek le. s Mátrai másfél évszázad nyomdásza­kezdve kisebb-nagyobb meg- László akadémikus ünnepi tárói nyújtottak nagyobb táv­szakításokkal folyamatosan beszédét hallgatták meg. latú képet. A háromnapos konferen­Szajbély Mihály dolgoztak nyomdák Magyar országon. Működésük körül­ményeinek tisztázása az iro­dalomtörténet fontos, máig sem megoldott feladata. A kutatások jelenlegi állását tükrözte az a háromnapos konferencia, amelyet az év­forduló alkalmából rendez­tek május 3—5 között Kő­szegen és Sárváron. Az ülésszak első két nap­jának előadásai közül Borsa Gedeon a XVI. századi ma­gyar könyvtermelés mérlegét igyekezett konkrét számada­tokra támaszkodva megvon­ni, Bottá István a reformá­ció és a nyomdászat ma­gyarországi kapcsolatáról be­szélt, s több vitás kérdés­re kísérelte meg a válasz­adást, Varjas Béla előadása pedig Heltai Gáspár könyv­kiadói munkásságáról szólt. A harmadik napon az ülés­szak átköltözött Sárvárra, a Nádasdy-várba, melynek kö­zelében a magyar könyv­nyomtatás egyik nagy alak­jának, Sylvester Jánosnak a nyomdája működött. Itt hangzott el Tarnóc Márton tagjai évente legalább egy- Fel lehet, s alighanem fel Tüzek önkéntesek Móverseny lesz Pusztamérgesen A szegedi járás önkéntes íme, néhány adat tavaly­tűzoltóinak hagyományos ról. A járásban összesen 150 évi versenye általában felér tűznél kellett beavatkozniok a egy kisebbfajta népünne- tűzoltóknak, s több mint péllyel. Ahol éppen meg- hatvan esetben az önkéntes rendezik, a község apraja- testületek gyakorlottságán nagyja kivonul a sportpályá- és áldozatkész munkáját ra, szurkolni saját csapatá- múlott, hogy sikerült meg­nak, s izgulni a többiek tel- előzni a nagyobb bajt. A" 150 jesítményéért. Érthető is a tűz így is több mint másfél közönség érdeklődése, amely millió forint kárt okozott, s nem csupán a verseny iz- alighanem sokszorosát okoz­galmainak szól, hanem a ha- ta volna, ha a bajbajutott gyományok mellett, eredmé- emberek, mezőgazdasági és nyeket is méltányol. Hiszen ipari üzemek nem számít­alig akad olyan önkéntes hattak volna az önkéntes testület a járásban, melynek tűzoltók gyors segítségére. előadása, amely a XVI. szá­zaddal foglalkozó tanulmá­nyok után a XVII. századi magyar könyvnyomtatást szer-kétszer ne bizonyítaná- is kell sorolni a mentésben, nak munkában is, értékek, tűzoltásban leginkább kitűnt olykor sokmilliós értékek testületeket. Számuk nem is mentésével is. Közlekedési balesetek Szegeden, a Széchenyi tér Hajnal Árpád, Kiskundorozs­és a Károlyi utca kereszte- ma. Bánomkert sor 11. szám ződésében személygépkocsi- alatti lakos. Szegeden, az jávai nem adott elsőbbséget Izabella-híd előtti kereszte­egy tehergépkocsinak dr. ződésben elvesztette uralmát Várhelyi Gyula. Röszke. IV. a gépjármű fölött és vas­kerület 420. sz. alatti lakos, oszlopnak ütközött. A kocsi­összeütköztek. amelynek kö- ban utazott Ottlik István, vetkeztében dr. Várhelyi fe- Kiskundorozsma. Kürt utca lesége megsérült 16. szám alatti lakos, aki sú­Rosszullét miatt szenvedett lyosan megsérült. A gépko­balesetet Szegeden, a Hu- csiban keletkezett kár mint­nyadi János sugárút 52—54. egy 10 ezer forint. Az ügy­számú ház előtti buszmegál- ben a vizsgálat folyik, lóban Radics Jánosné, Sán- Algyő és Hódmezővásár­dorfalva, Szaporhegy 16. hely között figyelmetlenül szám alatti lakos. A gyála- közlekedett motorkerékpá­réti buszról lelépve rosszul ron Baráti István. Szeged, lett, elesett s az éppen meg- Malom utca 10/B szám alatti induló autóbusz alá került a lakos. Összeütközött az út bal lába Radicsné súlyos sé- mentén egy álló motorkerék­rüléseket szenvedett. párral. A balesetnek egy sú­Figyelmetlenül akart átha- lyos sérültje van, Andréka ladni az úttesten a Petőfi Károly, Hódmezővásárhely, Sándor sugárút és a Rá- Gorzsa-tanya 192. szám alat­kóczi utca kereszteződésében ti lakos. Révész Mihályné. Szeged, Személygépkocsit akart Petőfi Sándor sugárút 93. jobbról előzni Szegeden, a szám alatti lakos. Féktávol- Kossuth Lajos sugárúton a ságon belül lépett egy gép- motorkerékpárral közlekedő kocsi elé. amely elütötte, il- Kovács Béla, Szeged, Gerle letve ellökte. Révészné sú- sor 10. szám alatti lakos. Az lyosan megsérült. , összeütközés következtében a Ittasan vezetett, egv kfil- motoros sérüléseket szenve­esönkért személygépkocsit dett. Sheli-nap Szegeden Tegnap délután a szegedi vállalkozás is szerepel: a Postás Művelődési Otthon- 47-es úton, a körtöltésen tűi, ban előadással, filmvetítéssel új, nagy Shell-töltőállomást egybekötött ankétot rende- építenek, amelyen négy iker­zett a Shell Interág Válla- benzinkutat működtetnek lat. Az autósok körében az majd. A tapasztalatok ugyan­utóbbi években népszerű is azt bizonyítják, hogy a 47­Shell-termékek hazai árusí- es út forgalma még az E5­tásával foglalkozó szakem- ősénél is nagyobb, s régóta .berek többek között a cég hiányzik rúár egy korszerű terveiről is beszámoltak, töltőállomás itt. Elmondták, hogy Szegeden A szegedi autósok érdeklő­még az idén hozzálátnak az déssel hallgatták az előadást, E5-ös út mellett fekvő — a több kérdés hangzott el a vágóhíddal szemközti — Shell-kutaknál kiszolgált szervizállomás bővítéséhez, benzin minőségének ellenőr­amelyet jövőre fejeznek be. zéséről, az üzemanyagok tu­A tervekben ennél nagyobb lajdonságairól sttx kevés. Kiemelkedő munkát végeztek a mórahalmi, for­ráskúti, zsombói, pusztamér­gesi, balástyai és rúzsai ön­kéntesek, csakúgy, mint a kistelekiek, akik a szomszé­dos községekben is segítenek, ha kell. Az üzemi 'testüle­tek a KSZV gyáraiban, a textílművekben, a gumi­gyárban és a DEFAG lemez­üzemében dolgoznak a leg­jobban. Szeged és a járás önkén­tes tűzoltói most „békés" körülmények között bizonyít­hatják szakmai fekészültsé­güket, ügyességüket és gyorsaságukat. Vasárnap, május 13-án délelőtt 9 óra­kor kezdődik a pusztamérge­si sportpályán az idei járási tűzoltóverseny, melyen nyolcvannyolc csapat indul. A szokás szerint nyilván most is nagy versenyre, ke­mény küzdelemre számíthat­nak az érdeklődők, akikből feltehetően most sem lesz hiány. Sz. I. Egy röntgenfelvétel általá. ban igazul tudósít az átvi­lágított szervezet pillanatnyi állapotáról. Világosan mu­tatja az egészséges részeket, elkülöníti a betegséggócok­tól. A vasárnap Hódmezővá­sárhelyen megnyílt IX. Dél­alföldi Tárlat is egy ilyen látlelet, e táj képzőművésze­tének 1973-as röntgenképe. Olyan kiállítás, mely fejlődő, életképes szervezet erényeit mutatja föl, de nem leplezi, nem takargatja meglevő hiá­nyosságait sem. Ennek a táj­nak képzőművészeti centru­maiban — Vásárhelyen, Sze­geden, Makón, Csongrádban és Békésben — élő-dolgozó művészek évenkénti de­monstrációja ez a kiállítás. Bár e mostani seregszemle színvonalas művekkel, erő­teljes, tisztességes és tömör középmezőnnyel áll közön­ség elé, mégis felmerül a .gondolat: hol vannak a ki­ugró művek!? A szegediek a Nyári Tárlatra tartogatnak, a vásárhelyiek az őszire?! Ha egy szerencsétlen, de kényelmes összevetésként a művészek munkáit lakhely szerint csoportosítjuk, azt állapíthatjuk meg, hogy a vásárhelyiek „fél mellszé­lességgel is megszokott szín­vonalukon szerepelnek, a szegediek komoly és követ­kezetes munkáról, határozott előrelépésről tesznek tanú­bizonyságot, a makóiakat erősíti Takács Győző grafi­kai munkássága, a Viharsa­rok festői erőteljesen stag­nálnak. Előnytelen és semmikép­pen nem egészséges, ha egy földrajzi terület képzőművé­szeinek munkáiban felborul a műfaji — viszonylakos — egyensúly. Ügy tűnik — más tárlatok mellett ez is bizonyítja —, a táblaképek szinte minden más műfajt kiszorítanak, A szobrászatot alig néhányan képviselik, igaz, tehetséggel és figye­lemre méltó színvonalon, bár meglehetős portrécent­rikussággal. A grafika nem­csak számában kevés, de színvonalában is alacsony. Kivételek talán Papp György népi motívumokat tartalmi mondandóvá lelkesítő linó­metszetei, Pölös Endre lírai megoldású, tiszta rajzai, Ko­váts Margit szövevényes lapja és Takács Győző jel­képes jelentéseket hordozó, szürrealista szerkesztésű mo­notípiái. Igen gyér az Ipar­művészeti anyag: egy-két ke­rámia jelzi csak, hogy a táj messze-híres cserepeskultúrá­ja nem halt ki teljesen, s J. Balogh Tünde kitartó kö­vetkezetességének eredmé­nyeként „pipálhatjuk ki" a textilműfajt. Ami a tárlat erényei közé tartozik, az elsősorban a stí­lus, a kifejezésmód sokszínű­sége, gazdagsága. A két szél. só pontot talán a Koszta művészetén felnőtt Tokácsli Lajos posztimpresszionista tájképe és Veress Mihály végsőkig lemeztelenített, sík jelekből komponált alkotásai jelentik. Közöttük olyan meghatározó állomásokra lel­hetünk, mint Szalay Ferenc vagy Erdős Péter e tájban mélyen gyökerező realizmu­sa, Németh József monumen­talitásra törekvő jelképisége, Zoltánfy István szecessziós fotográfiákat sejtető míves­epikus montázsa, Szűcs Ár­pád belső fénnyel ragyogó, zenei tételekből építkező szerkezetessége, Csikós And­rás faktúrát tartalommá eme­lő festészete. Színesedik a művek tematikája. Az Al­föld- és tanyaképek mellett emberi tartalmakat hordozó portréval, figurális kompozí­cióval, jelképiségre törekvő művel találkozhatunk. Néhány gondolat a szege­diekről, bár néhányukról már esett szó. Meghatározó, je. lentős művekkel szerepel a tárlaton Dér István és Zom­bori László. Dérnek különö­sen a Galambját sirató fiú című kompozíciója, Zombori­nak pedig az Ártéri fák című festménye emelhető ki. Cs. Pataj Mihály festészetének megújulását talán a Szuszék jelentheti, míg Pintér Jó­zsef művei közül szépen meg­oldott, modern miniatűréi fi­gyelemre méltók. Vinkler László kettős-portréja bra­vúros villanás, Fontos Sán­dor végtelen-kék háttér előtt álló Anyája kép-emlékmű. Nóvák András arany háttér­ből felsejlő foltritmusai ro­konságot mutatnak Vincze András színes „kép-szőttesei­vel". Szépen megoldott Són­dor János Interioure című képe és a fiatal Czakó János kis olaj képe. Dorogi Imre Fe­leségem című vászna kelle­mes meglepetés. Tóth Sán­dor ízelítőt ad művészetének sokszínűségéből. Várakozás című márványszobra mellett láthatjuk sok ötlettel, lele­ménnyel és technikai bizton­sággal készített érmeit és a halak, madarak sorozatának egy darabját is. Kalmár Márton szép faportréját ál­lította ki. A kiállításon, hiányosságai ellenére is, egyértelmű vilá­gossággal bizonyosodik be a dél-alföldi képzőművészek­ben levő alkotóvágy, mun­káló tehetség. Ezért léphet túl ez a tárlat a provincia­lizmus veszélyein, ezért je­lentős értéke, szerves része egy nagyobb egésznek. Erről szólt megnyitójában Pogány ö. Gábar, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója is. S még két észrevétel. A csongrádi tanács az idén nem adta ki a Koszta-em­lékplakettet. Döntését nem is indokolta. Csak spórolás lehet a dolog mögött, mert alkalmas művek, díjra érde­mes művészek ezen a tárla­ton is akadnak. Vagy körül­tekintőbb elemző munka és felelős döntés helyett ké­nyelmesebb egy hagyományt megszakítani?! Ezek után az már nem is bosszantó, hogy a tárlat katalógusa — állító­lag a nyomda jó (vagy rossz) -voltából — csak a jö­vő vasárnapra lesz kész. Még szerencse, hogy egy ki­állítás színvonalát nem az ott kiadott, illetve ki nem adott díjak, vagy az elké­szült, illetve az el nem ké­szült katalógusok határozzák meg. Hanem a falra akasz­tott, posztamensekre állított művek. Tandi Lajos Ki az ügyesebb ? — másodszor Másodszor rendezte meg va- lönösen jeleskedett. így sze­sárnap a Balázs Béla Úttö- repe van abban, hogv csa­röház Ki az ügyesebb? el ne- pata nem vart nagy fölény­vezésű tréfás sportvetélkedő- nyel, 92:62 arányban jobbnak jét. Ezúttal a Zrínyi Ilona bizonyult ellenfelénél. A általános iskola ötödikesei a „zrínyisek" sikerét még csak Zalka Máté iskola hasonló emeli az a tény, hogy míg korú pajtásaival mérték ösz- a Zalka iskola csapatában sze erejüket, s főleg ügyes- mindössze egy lány volt, ad­ségüket. Szerepelt a felada- dig náluk három lány is he­tok között békaügetés. fóka- lyet kapott az együttesben, s járás, hátrafutás, labdaveze­tés akadályok között, külön­böző tréfás váltófutások, fél­lábon szökdelés és így to­vább. Miután május hulla­a fiúkat megszégyenítő ügyességgel küzdött a ponto­kért. A győztes csapat tagjai — Bakai Edit. Boldizsár Zsu­zsa, Csányi Noémi. Trényi dékgyűjtő hónap, több játé- Ágnes (közülük egy felvált kos feladat ezzel is kapcso- va pihent), Bódi József, Csík latban volt, sőt azzal is István és Szalai Zoltán — a gyűjthettek pontokat a csa- Dél-magyarországi MÉH Vál­patok, hogy az elmúlt na- lalat ajándékaként egy bőr­pokban hány kiló hulládé- labdát, tollakat és csokolá­kot adtak át a MÉH-nek. dét kaptak, míg a vesztesek A hagyományokhoz híven ugyancsak egy labdával és ezúttal is szerezhettek pon- más kisebb ajándékokkal vi­tokat iskolájuknak az igaz- gasztalódhattak. A zsűri gatók, úttörőcsapat-vezetők, ezenkívül különdíjakkal ju­és testnevelő tanárok. A ve- talmazta a versenyzők által zetőknek célba kellett dob- előre elkészített legötletesebb niuk. s ebben Joó Ferenc, a MÉP-propagandaplakátokát. (Zrínyi iskola igazgatója kü- SL E. Zenei naptár Oratórium a színházban A vasárnap délelőtti zene- nekarszerű kamarazenének kari hangverseny külön fi­gyelmet érdemel műsorával minden erénye megvan ah­hoz, hogy a zenekedvelők és annak művészi kivitele- minél szélesebb körben is­zésével. A barokk nagy ze- merjék meg a hazai zene­neköltőjének, Heinrich irodalom remekeit. Schütznek Karácsonyi ora­tóriuma fényt vetett a A Liazt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola kiváló brá­Szatmari Géza Bach előtti század zenei csaművésze, Lukács Pál vál­nyelvére, és egész stílusára, lalkozott arra, hogy Paul A Schütz-muzsika iránymu- Hindemith igényes kamara­tató, költői és elmélyült, így együttes-kíséretű Brácsaver­Bach innen nyert ihletet a senyét (op. 35.) Szegeden is saját templomi zenéje szá- eljátssza. A kompozíció ab­mára. A Szegedi Zenebará- ból a fajtából való, amely a tok Kórusa és a színház ha- mesterségl elemek szárazabb rom szólistája, Lengyel Ildi- eszközeit használja két té­kó. Réti Csaba és Gregor telben, és ezért oly csattanó József élménnyé avatták az a művészi szerkesztésű záró­evangéliumi szövegű szóla- tétel. Ez utóbbi bő alkalmat mokat. Teljes elismerés 11- adott az előadónak ritka ké leti Vaszy Viktort, a gondos pességei bemutatására. A betanításért, és a teljes ze- darab fogadtatása Igen mé­néi apparátus biztos kezű leg volt. irányításáért, amely a hang­versenynek méltó befejezé­seként nagy hatással volt a hallgatóságra. A műsor első fele egy-egy Dohnányi és Hindemith mű­vel szolgált. Nálunk a két XX. századi zeneköltő most hallott művei újdonságok. A magyar zeneszerző fisz-moll szvitje az invenció frissesé­ge mellett a mesteri hang­szerkezelést is bizonyítja. A zenekar a négy tétel mind­egyikét finoman és teljes odaadással szólaltatta meg A karmester lendülettel, de egyben mértéktartással irá­-ny itatta az együttest- A Árucsere Az Izmiri Kereskedelmi és Mezőgazdasági Kamara el­nökének vezetésével három napot töltött Budapesten Törökország tíztagú piacku­tató küldöttsége. Megbcsze­lésekel folytattak magyar­török árucseréről. A kül­döttség hétfőn utazott el .^Budapestről.

Next

/
Thumbnails
Contents