Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-06 / 104. szám

a VASÁRNAP, 1973. MÁJUS «. Vállalatok az iskolákért Nem túl régen, kora tavasszal tárgyalta a megyei tanacs végrehajtó bizottsága a tavalyi településfejlesztesi verseny megyei eredményeit. A bizottság üléséről akkor Írott tudósításunkban Szegedről nem sok jót mondhattunk el, mert a városok versenyében az utolsó helyen végzett Pedig Szegeden is bőven akad példa a segítőkészségre. Csak egy a sok közül: a város gyermekintézményeinek — iskoláknak, óvodáknak, nevelőotthonoknak — a fejlesztéséért mintegy 2 millió torint értékű társadalmi munkát végeztek tavaly a szegediek, üzemek, vállalatok dolgozói és a szülők. A gyermekintézményekben tavaly végzett társadalmi munkáról részletes kimutatás csuk az év első tíz hónapjáról készült. Az októberig végzett 32 ezer órányt társadalmi munka értéke 1 millió 879 ezer forint volt. Érdemes néhány példát sorra venni. A Londoni körúti nevelőotthonban a MiÍM 600-as Szakmunkásképző Intézet tanulói 40 ezer forint értékben festettek, a Kőolajfúrási Üzem brigádjai 30 ezer forint értékű munkát végeztek az otthon mártélyi üdülőházában, az Elektromos Szövetkezet dolgozói pedig az elektromos berendezések átalakítását végezték el 42 ezer forint értékben. A kábelgyár és a ruhagyár brigádjai is segítettek a nevelőotthonnak. Jó példa a Kállai Eva leányotthon is. ahol a DÉGAZ szocialista brigádjai — amint arról annak idején lapunkban Is beszámoltunk — bevezették a gázfűtést. 156 ezer forint értékű társadalmi munkát végezve. A kendergyár és a textilmüvek segítségét is beszámítva az otthonban végzett társadalmi munka tavaly összesen 180 ezer forint ertekü volt. Az Ifjú Gárda lakói 144 ezer forint értékű munkával tették szebbé lakóhelyüket. Művelődési házuk építésénél is segédkeztek, 50 ezer forint értékben Tucatszám kínálkoznak még a példák, s a felsorolást aligha lehet félbehagyni. Hiszen a Béke utcai iskolában a textilmüvek dolgozói és a Gépipari Szakközépiskola kollégiumának lakói 32 ezer forint értékű munkát végeztek, a megyei KISZ-bizottság ajándékaival pedig ez az összeg 76 ezer forintra kerekedett ki. A Dózsa György általános iskolában a Vízmüvek brigádjai, a MüM 600-as Szakmunkásképző Intézet tanulói és a szülők által végzett társadalmi munka értéke elérte a 66 ezer forintot. A Madách utcai iskola 92 ezer forinttal „gazdagodott": csak az Energiagazdálkodási Intézet szegedi kirendeltségének Prométeusz brigádja 80 ezer forint értékű tervet készített a központi fűtés megoldására. Ugyancsak a kirendeltség dolgozóit dicséri a rókusi iskola központi fűtésének 50 ezer forint értékű terve is. Ide kívánkozik a Móra óvor da példája is. ahol a 189 ezer forint értékű társadalmi munkából 150 ezret az olajipar dolgozói és katonák végeztek: pancsolómedencét tervezlek, és építettek az óvoda udvarán. Még sokáig lehetne sorolni a példákat, hiszen alig akad olyan iskola, óvoda. Imre László: Szeged a hazai lapokban 1973/18. CSÉPI József: Ahol a legtöbb apr. 2». [Ai újszeged! kender«sb/.ony e» H lány-munkasor. gyár volt igazgatónőjéről. FényMunkásőr, április. [A szegedi , „Gera Sándor" munkásőrzászló- KePeKKel-J aljról. Fényképekkel.) Gyepes nyerte a szegedi nemREIGL Endre: Szakaszgyülés zetközl salakversenyt. Népspo-l, Szegeden. Munkásőr, április, ápr. 30. (Fényképekkel.) fPÜNKOSTI Arpádj: Hajóra V Sz. Fjodorov szovjet mi- .léllnak a szegedi zsákok. niszter a szegedi gyárba látoga- " tott. Gumiipari Hírlap, apr. 17. Gyorsan megtérülő beruházás.— TARNAI Laazlo: Főiskolások »<* he*e" » között Szegeden. Petöíi Népe, bsdság, máj. 3. (A Kenderfonó ápr. 10. és Szövőipari Vállalatról. FényRACZ Lajos: Hajdú megyét képpel.) varja a szegedi élelmiszer-klál- . ,„„. . lilás. Hajdd-Blharl Napló, ápr. Pedagógusjelöltek találkozója. 20 Népszava, maj. 4. (Május 6—8Csaladl házak Szegeden ház- 4nl gyári.panelekből. Népasabadság, upr. 20. (RACZ Lajost: 400 kutat fúrtak a szegedi szenhidrogén-mezön. — A beruházás jórészt megtérült. Hajdú-Bihari Napló, ápr. 21. [PUNKÖSTI Árpad! : EláVéöt a szabócentl. — Milliméterben számolnak a Szegedi Ruhagyárban. — Szabaszati mintaüzem. — Szabadidőruhák a Szovjetunióba. Népszabadság, ápr. 21. Készenlétben a fagylalt. Eati Hírlap, ápr. 34 (A konzervgyárban.) (SARKA Dl NAGY F.miltal S. N. E.: A felszabadított Don Quijote. Orszag-Világ, ápr. 25. (Kritika a színház. Lunacsarszkij-elöadásáról. Fényképpel.] (MtKLOSVARI Zoltán] (—mz—): Szeged az idén sem mond le a vasárról. — Alföldi élelmiszergaz.daság "13 — a Tlaza-porton. Dunántúlt Napló, ápr. 27. PedagógosJefőMek U. országo&v találkozója. Kősneuúiés, apr. 27. | Májas 6—B-áng Megalakult Szeged és Debrecen új tanacsa. Magyar Hírlap, apr. 27. Ketten a fiatal múvészetl díjasok kózül. — 2. [ZÖLDI Lászlói —zl—c Veress Mlklóa. Magyar Ifjúság, ápr. 23. fPÜNKÖSTI Arpátfla öt közHét; egyesült SzegeddeL Népasabadság. ápr. 22. CSATO Karoly: A Petőfi-rock emberközelből. Petőfi Népe, ápr. 27. (Kritika az egyetemi színpad kiskunfelegyházi vendégjátékáról. Fényképekkel.) FENAKSL J4júi& Ismerte MugSgjttSy ahol legalább néhány ezer forint értékű társadalmi munkát ne végeztek volna a szülők, vagy egy-egy vállalat dolgozói. Olyan vállalat vagy üzem sem sok akad Szegeden, melynek brigádjai nem vettek részt ilyen és ehhez hasonló munkákban. S ezek a kapcsolatok nem spontán alakulnak ki, többnyire szocialista szerződést kötnek a gyermekintézmények és a vállalatok, illetve a brigádok. Az iskolák, óvodák általában viszonozzák is a segítséget. Például a lehetőségekhez mérten felveszik a segítő vállalatnál dolgozók gyermekeit, műsort adnak a vállalati ünnepségeken, vagy az iskolák tornatermüket, sportpályájukat a vállalati sportkör rendelkezésére bocsátják. E kétoldalú kapcsolatok mindenképpen gyümölcsözőek. Mindenekelőtt azért,r mert jobb körülményeket sikerül teremteni a gyermekeknek. A segítség jelentőségét jól érzékelteti egy összehasonlítás. A város az iskolák és óvodák fönntartasára — a bért nem számítva — évente 30 millió forintot fordít. A társadalmi munka révén tavaly 2 millió forinttal nőtt ez az összeg, vagyis az üzemelj vállalatok és a szülők segítségének értéke meghaladja a gyermekintézmények fenntartási költségeinek 6 százalékát. A városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője, Kovács József elmondotta, hogy az idén várhatóan legalább annyi társadalmi segítségre számíthatnak az iskolák, óvodák, nevelőotthonok, mint tavaly. A DEGAZ brigádjai például vállalták, hogy bevezetik a gázfűté3t a Hobiárt basa utcai óvodába, megoldják a Móra Ferenc általános iskola tornatermének fűtését. Befejezéséhez közeledik a Marx teri óvoda gázfűtésének szerelése is. Ráadásul az általuk beszerelt gázkészülékek karbantartására is vállalkoztak. A Kőolajfúrási Üzem Bajcsy-Zsilinszky és Március 21. brigádjával most tárgyal a művelődésügyi osztály. A két brigád már dolgozott a Londoni körúti nevelőotthonban, most újabb lehetőségeket is keresnek. S a tavalyi kapcsolatok kózül szinte valamennyi megmaradt az idén is. Szép példái Szegeden fcr bőségesen akadnak tehát az áldozatkészségnek, az önzetlen segíteni akarásnak. S aligha iehet szebbet és értékesebbet elképzelni, mint éppen a gyermekek, az iskolák, óvodák, nevelőotthonok támogatását Sz. I. Tudósok T T nnepi esemény színhelye lesz hétI J főn, 7-én a Magyar Tudományos ^ Akadémia díszterme: megkezdődik tudományos életünk legfőbb fórumának az 1973. évi, sorrendben 133. közgyűlése. Itt találkoznak az ország tudósai, hogy öszszefoglalják a hazai tudomány 1972-es évi eredményeit, és a tapasztalatok alapján meghatározzák a jövő feladatait. Minden évben tart közgyűlést az Akadémia, az ideinek a fontosságát azonban növeli, hogy most esedékes a csak háromévenként szokásos tisztújítás, és az új akadémiai rendes és levelező tagok megválasztása. Tartalmi szempontból pedig az adja meg a közgyűlés fontosságát, hogy az MSZMP tudománypolitikai irányelveinek a kidolgozása, az akadémiai reform bevezetése és az országos távlati tudományos kutatási terv elfogadása óta először adnak számot arról, hogy az elmúlt három évben milyen eredmények születtek és milyen változások történtek az Akadémia életében. A közgyűlés beszámolóit figyelmesen tanulmányozva, bárki tapasztalhatja, hogy a Magyar Tudományos Akadémiát kutatási és tudományszervezési eredményeiben, intézkedéseiben, a jövőt szolgáló törekvéseiben, országunk, népünk érdekei, népgazdaságunk igényei a hazai tudomány korszerű fejlődésének céljai ve. zérelték és vezérlik. Fontos érdeke az országnak, hogy a nagyon is jelentős összegekbe kerülő tudományos kutatást olyan célok elérésére irányítsák, amelyek a reális számitások szerint akár elméleti, akár gyakorlati területeken mielőbb hasznosan kamatozódnak. Ugyanakkor természetesen az is fontos érdek, hogy a kiválasztott kutatási témát a szellemi és anyagi erők leggazdaságosabb felhasználásával a lehető leggyorsabban megoldják. Ebből következik, hogy a sikeres kutatómunkákhoz nélkülözhetetlen a tudományos élet irányító szerveinek, elsősorban az Akadémiának a tudományszervező, koordináló tevékenysége. A tudomány mai színvonala szükségessé teszi a kutatási témák sokoldalú komplex megközelítését, több tudományág művelőinek koncentrált erőfeszítését egy-egy tudományos probléma megoldásában. A közgyűlés programját tanulmányozva, szembetűnő e törekvéseknek az egyre fokozottabb megvalósulása. Az ünnepélyes megnyitón — az elnöki és a főtitkári beszámolón — kívül minden tudományos osztály ülést tart. A matematikai és fizikai, illetve műszaki tudományok osztálya például együttes ülésen vitatja meg az elektronikus számítógépek segítségével végzett villamosmér. nöki tervezés matematikai, matematikai logikai és műszaki kérdéseit, vagy az agrártudományok osztálya, az orvosi tudományok osztálya és a biológiai tudományok osztálya közösen vizsgálja meg a genetika időszerű kérdéseit. A

közgyűlés programja jól példázza azt is, hoRv a társadalomtudományok jelentőségüknek megfelelő helyet kapnak az Akadémia tevékenységében. A közgyűlés ünnepélyes nyitó ülésén kerül sor például Király István akadémikus „Hazafiság és internacionalizmus" (A szocialista hazafiság és a magyar szabadságharcos hagyományok) című előadására. Hasonló szellemben rendezik meg a közgyűlési időszakban a Petőfi-emlékülést, és a megemlékezést Kopernikusz születésének 500. évfordulójáról. A közgyűlés munkáját élénk figyelemmel kiséri közvéleményünk, és sok sikert kíván a tudósok jöuőt formáló erőfeszítéseihez. K. S. Házi muzsika könyvei Weöres Sándor; Egybegyűjtött írások, I—IL — Kodolányi János; Égő csipkebokor. — Fejes Endre: A hazudós és más történetek az ezerszer áldott VIII. kerületről (Magvető). — Áprily Lajos: Megnőtt a csend. — Keresztúry Dezső: A szépség haszna. Tanulmányok (Szépirodalmi). — Freund—Csikós—Keszthelyi—Mózes: Kőolajparaífinok (Műszaki). — Balázs: Asztalosmunkák a ház körül. Csináld magad !sorozat (Táncsics). Reich Károly: Pastorale (Képzőművészeti). — Eger. 2. jav. kiad. (Medicina—Panoráma:). — Lukács Emőné— Rábai Imre: Eleget tudok-e matematikából? 3. átd. és bőv. kiad. (Közgazdasági). — Brasnyó István: Lampion a fán. Novellák. — Gál László: Rozsdás esték. Versek (Fórum). Rét év nyolc hónap zt. Végül megkérdeztem flöíük, elővéve a százasokat, no fiúk, mit szeretnétek, ezt a pénzt, vagy inkább fogjak vaianú jó zenét? Tessék elképzelni, rá se néztek a pénzre, szinte egyszerre (•szólaltak meg; jó tánczenét* Alighanem fegyelmit kapok, ha ezt meghallották volna a feletteseim, mert mi ott olyan muzsikálást csaptunk! S ha látta volna őket! Múlt aki fölér a hegytetőre és mélyeket lélegzik a tiszta levegőből, olyan boldogan fogadták azt a sok banális dallamot, a szövegről nem is szólva, amitől mi, idősebbek fejfájást kapunk, persze nem tudni, hogyan viselkednénk, ha egyszer megtiltaná valaki, hogy aenét hallgassunk, táskarádión ami számukra természetesen tiltva van. Igen, azt írom boldogan hallgatták, mert a boldogsághoz, soha nem a nagy fordulatok extázisa kell, inkább apró történések végtelen és jogfolytonos láncolata, csakhát ez nem mindenkinek adatik meg. Különben holnap — ez most történik először — kinti munkára küldjük őket. A helybeli állami gazdaság munkáspihenőit, fürdőit, szállását kell rendbe tenniük, ez a munka legalább nyolcnuofe eftart. Könnyen tehetseget,, bagy tovább is, hiszen elképzelhető, hogy amennyire igyekeztek idebenn, ott annyira elhúzzák majd az időt. Nem szeretném ez utóbbit eleve megtiltani nekik, várakozási álláspontra helyezkedem, bízom Kapelláró józanságában, s abban, hogy — talán a hiúságom mondatja ezt velem — értékelni tudja az iránta megnyilvánuló bizalmamat." Amikor Bereczki megkapta Petterson levelét, sokáig gondolkodott, a benne foglaltakon. Ellehetne az a fiú nálunk is. Lenne, akit az öregasszony ajnározzon. Munkásszállás... Jobb annál a mi fészkünk, — dörmögte maga elé. Ezt másnap meg is írta^Pettersonnak. Első nap alig haladtak valamire. Kapelláró nehezen tudta elérni, hogy délutánra úgy, amennyire összeszedjék magukat. Túl friss volt az élmény, a szabad élet illúziójának öröme, a rácsokon kívüli világ ezer színe és változatossága. Ott kinn a pusztán, úgy tetszett, a levegő is más. örömük hasonlított az alkoholmámorhoz, olyanok voltak, mint a részegek. Hemperegtek a füvön, butaságokat ordítoztak, énekelve közölték egymással mondanivalójukat, s ez a fals opera-játék bolondítóan "vidám volt, mindenről elfelejtkező, vad és szertelen. Kicsi valahonnét egy rongylabdát hozott elő, rugdosta, szaladt utána, mint az eszeveszett. Kés az éjjeliőr kutyájával kötött barátságot, mindenkit odahívott, nézzétek, meg is őrülök, ez a puli röhög rám, teli szájjal vigyorog, gyere, fogjunk csirkét, zabáld meg, ássuk el a tollát, na melyikünk éri utói a másikat, hirtelen megállt, a kutya ugyanúgy lestoppolt, csak a farkát mozgatta sebesen, majd a füleit hátracsapva nekilódult a mezőségnek, hátra-hátranézve, mintha most ő hívná Kést, gyere, nézzük, melyikünk bírja tovább? Bika odament a régi rossz gémeskúthoz, tempósan megvizsgált mindent, a legnagyobb nészletességgel, csak úgy kedvtelésből felhúzott legalább húsz vödör vizet, azután arcát, fejét megmerítette a vályú melletti hordóban, srácok, ez haláli jó, ez több a jónál, levetkőzött derékig meztelenre, csapkodta magára a vizet. Kapelláró bejárta hirtelen az egész majorságot, kisborjúk nyalogatták a kezét, birkák néztek, és bégettek rá bután és ő roppantul élvezte az egészet, elment a szénakazlakig, majd vissza, az épületek árnyékába, de ott se bírt megállni, hajtotta, űzte valami, most nem tudott volna fölmenni a létrára, nem tudott betelni a nyáreleji nap fényével, amely felszikrázott az ablaküvegeken. — Maga mit keres itt? Kicsoda maga és hogy kerül ide? — rezzentette föl egy női hang az egyik majorszéli épület bejáratánál. Az ajtó nyitva volt, fehér köpenyes tizenhétéves forma lány állott előtte. Hosszú, szőke haja lófarokban hátrakötve, csupa habzó tisztaság, szabályos, kerek arcában kék szemek, száz nyárra elég kékség. Akaratos álla fölött kiösé lehajló alsó ajak, természetes piro6ságú, bele kellene harapni. Hoszszú lába szárán a tél hótiszta fehérsége, amit a piros szandál hangsúlyozottá tesz. Kicsit elálló lábujjaival, erős térdeivel mintha kitárulkozna előtte, hangja csengése azonban idegenebb az idegennél, a teste hív. a szava eltaszít, elszédül aki látja, hallja. Kapelláró alig tud megszólalni, hebeg, nem talál szavakat. — A festés... mi vagyunk a festők. Csak mielőtt nekikezdünk. Gondoltuk, körülnézünk egy kicsit. Ott... A többiek is ott vannak. Olyan jó itt. Tudja, városi srácok vagyunk. Meg amúgy is ... hiányzik a friss levegő. A lány arca némileg megenyhül. - íFolytatjuk.) I