Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-27 / 122. szám
VASÁRNAP, 1973. MÁJUS 27. 3 Egy évvel az országos tanácskozás ntán: Megvalósulóban a szocialista brigádvezetők javaslatai Egy évvel ezelőtt. 1972. május 26—27-én tartották 4. országos tanácskozásukat a szocialista brigádvezetők, akik szóban és írásban több mint 200 javaslatot terjesztettek elő, 6 számos javaslat született az országos tanácskozást megelőző ágazati konferenciákon is. A szakszervezetek a megoldásra érett javaslatokat ismertették az illetékes minisztériumokkal, a leglényegesebbekről a Minisztertanácsot is tájékoztatták. Jónéhány intézkedést a kormányzai szervek már a javaslatok elhangzása előtt előkészítettek, a szocialista brigádvezetők tanácskozása azonban így is erősen közrejátszott egész sor probléma gyorsabb megoldásában. A legtöbb szocialista brigádvezető a munka- és üzem„Vezető jeligére Olvasom a hirdetést: „Főmérnöki beosztásba keresünk egyetemi végzettséggel. 5 éves gyakorlattal rendelkező szakembert. — »Vezető« jeligére a kiadóba." Nem tudom, melyik cég rejtőzködött a névtelenség álarcába, annyi azonban bizonyos — volt rá oka. Egyszer meg is kérdeztem nagyvállalatunk ilyen ügyek lebonyolításával megbízott felelősét: vajon miért titkolóznak? Ha feltüntetnék nevüket, talán még hamarabb akadna jelentkező! A választ nem lehetett félreérteni: „Nagy kavarodást okoznánk. néhányan biztos úgy éreznék — mellőzik őket. így meg kész tényeket kapnak, s mindössze annyi marad, hogy belenyugodjanak a megoldásba." A vállalatot jól ismerem, többször megfordultam műhelyeiben, de a galériáján, a tervezők, technikusok, egyszóval irányítói között. És a rajzasztalok mellett legalább három — nem öt de — 7—8 éve ott dolgozó — harminc körüli fiatal mérnökökkel találkoztam, akikre — uram bocsá' — nyugodt szívvel rábíznám a vállalat második emberének rangját, felelősségét. Miért? Talán mert kedvesek, szimpatikusak, esetleg jó beszélgetőpartnereknek bizonyultak? Enynyiből aligha mernék kinevezést megkockáztatni. Az első a helyi Fiatal Műszakiak és Közgazdászok tanácsának szakmai vetélkedősorozatára évek óta bátor. vitára serkentő dolgokat küld. Díjakat nyer. Megszálottja a gazdasági tudománynak, mérnök-közgazdász szakra jár. A másik újítókedvű, amolyan „nehéz ember". Munkáját hibátlanul végzi, és sajnos csak ennyit várnak tőle, nem többet. Energiáját ezért ötleteinek megvalósítására szenteli. Mivel saját munkahelyén nem mutatnak különösebb érdeklődést, egykét ktsz-szel áll kapcsolatban. A harmadik harcos egyéniség, megszállottan keresi a hibák kiküszöbölésének lehetőségét, a termelési értekezleteken, párttaggyűlésen mindig véleményt nyilvánít, javasol, őszintén vitázik. Ám még nem teljes a bizonyítvány. Engedtessen meg. hogy elmondjam, mit. tart róluk felettesük, hisz számukra ez fontosabb: „Ügyes gyerek, de talán túlzottan elméleties, néha a fellegekben jár. érnie kell." — „Erőszakos és úgy ítéljük meg: anyagias. Talán kiforrja magát. Akkor majd számításba vesszük." — „Kissé összeférhetetlennek ítéljük, mindig van hozzáfűzni valója, amikor nem kellene, okoskodik, pedig már megmondtuk neki, többre jutna, ha nyugton maradna." Rövid beszélgetésünk végén (amelynek megállapításaival ugyancsak lehetne vitázni) azt szintén megkérdeztem az igazgatótól: mit tudnak az új jelentkezőkről? „Megírja a pályázatot, szót váltunk vele. megnézzük a bizonyítványát és döntünk." Hát igen. ők hárman csaknem tíz éve ..írják a pályázatukat" — a jövevénynek azonban a rövid és vitathatatlanul egyszerűbb bemutatkozás szükséges. Természetesen előlegbe kapja a nélkülözhetetlen bizalmat ahhoz, hogy bebizonyítsa: érti a dolgát, szellemileg, emberileg megfelelő. Ók hárman — minden szkeptikus megállapítás ellenére — tehetségüket tanúsították a versenyben, amelyben — anélkül, hogy indokolták volna őket —. lemaradtak! Hogy miért? Elsősorban azért, mert az új emberrel kisebb a kockázat. Ha tiszta lappal induló idegen megbukik — felbontják a szerződést, elküldik, leváltják, s jöhet a következő. Elfogult lennék a kollektívában „rejtőzködő" szakemberek javára? Nem, és azt sem akarom mondani, hogy kizárólag háztáji adottságokat szabad olyan fontos kérdések eldöntésénél mérlegelni, mint az utánpótlás. Vannak esetek, amikor tényleg csak az új ember segíthet. A helybelit esetleg kötik a konvenciók, az „üzemi vakság", az újnak meg rögtön szembetűnik az, amit a régiek megszoktak, és más észre sem vesznek. Az új szem előnyei néha valóban nélkülözhetetlenek — de a sorrendet érdemes (sőt illene) megtartani! Annál Inkább, hisz minden vezető egyik legfontosabb feladata, hogy maga mellé olyanokat neveljen, akik helyettesíthetik, akikkel — ha eljön az idő — megoszthatja felelősségét, gondját. Nem jó divat kizárólag kívülről válogatni. Így azonban csak félig igaz. A gyakorlatban kicsit ludasok azok is, akik saját munkahelyük pályázatáról eleve kizárják magukat, mintha azt kizárólag idegeneknek találták volna ki. Még ha az első pillanatban csupán formalitásnak is tűnik: érdemes benevezni; érdemes le+t volna az imént említett három szakembernél/ e~en a bizonyos saját pályázaton megmutatni, mire képesek. mire hajlandók. És ehhez végső soron még a jelige jS segíthet: mert honnan tudják ők, ki hirdeti a pályázatot? M. L szervezés gyengeségeit tette szóvá, s azt kérte, hogy a szocialista brigádokat fokozottan vonják be a vállalatok közéletébe, kérjék közreműködésüket a munka jobb megszervezéséhez. Mint a SZOT-ban elmondták, az utóbbi évben e területen örvendetes változások tapasztalhatók, a legtöbb iparágban immár rendiszeresen konzultálnak a szocialista brigádokkal a műhely, a gyár problémáiról, s a dolgozók javaslatai egyre kevésbé sikkadnak el. Sorra megvalósulnak azok a szervezési módszerek is, amelyeket a brigádvezetők az egy évvel ezelőtti tanácskozáson indítványoztak. Mind az országos, mind a szakmai tanácskozáson sokoldalúan megvitatták a bérkérdéseket, s — különösen a textiliparban — nyomós érvekkel javasolták a szociális és egészségügyi ellátás javítását, egyes esetekben a nyugdíjkorhatár csökkentését Azóta több területen sikerült előbbre lépni. Az egyedülálló, illetve, többgyermekes anyákat egész sor helyen mentesítették az éjszakai műszak alól. Időközben országosan is korszerűsítették a nyugdíjkedvezményben részesülők munkaköri jegyzékét. A SZOT-ban rámutatnak, hogy a dolgozók elégedetten fogadták a kormányzati intézkedéseket, a szocialista brigádok mind többet tesznek üzemük fellendüléséért. A közelmúltban — éppen a dolgozók véleménye alapján — a SZOT elnöksége is foglalkozott az üzemi demokrácia helyzetével, továbbfejlesztésével, s a kérdést a közeljövőben a Minisztertanács is megtárgyalja. (MTI) Befejezés előtt az oktatási ér i propaganda a pártszervezetek munkájának szolgálatában M egyénk pártszervezeteiben megkezdték az 1972—73-as pártoktatási év tapasztalatainak öszszegezését. elemzését, hiszen a pártoktatás sok tanfolyamán már befejeződtek a foglalkozások. A most záruló évadban a pártszervezetek arra törekedtek, hogy a pártoktatás hatékonyabban, céltudatosabban szolgálja a gyakorlati politikai feladatok megoldását. A pártpropaganda politizáló jellege, a pártszervezetek gyakorlati politikai munkáját segítő vonása erősödött és a politikai szükségleteknek megfelelően fejlődött. Az egyes oktatási formákon azok a kérdések kerültek előtérbe, váltottak ki a korábbinál nagyobb vitát, amelyek a pártszervezetek gyakorlati politikai tevékenységében is fontos helyet foglaltak el és a közvélemény érdeklődését is leginkább felkeltették. A pártoktatás résztvevői — az egyes oktatási formák jellegének megfelelően — a fő figyelmet továbbra is a X. pártkongresszus döntéseire, határozataira és a Központi Bizottság 1972 novemberi állásfoglalására, és az ebből adódó helyi politikai feladatokra fordították. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a tanfolvamok résztvevői az állásfoglalás lényegét. fontosabb összetevőit megértették. A párttagság, és a párthoz közelálló pártonkívüliek gondolkodásában, a politikai közvéleményben elfogadottá váltak a Központi Bizottság 1972 novemberi ülésének fő következtetései. Az 1972—73-as politikai oktatási évben elsősorban a társadalom- és gazdaságDolitikai propaganda fejlődött. Ma már a párttagok és a politikai életben részt vevő pártonkívüliek Jobban értik a munkásosztály és a párt vezető szerepének, az osztályszövetség erősítésének, és a szocialista demokrácia fejlesztésének kérdéseit. A pártoktatás résztvevői nagyra értékelik azt a nyíltságot, őszinteséget, amely a Központi Bizottság határozatát, cselekvő programját jellemzi. Tapasztalják, hogy a párt vezetése jól ismeri országunk gazdasági, politikai helyzetét, a dolgozó tömegek hangulatát, az embereket foglalkoztató gondokat. Egyetértenek az 1972 novemberi állásfoglalás ama megállapításával. hogy belpolitikai életünk kiegyensúlyozott, amit saját tapasztalataikkal is alátámasztottak. A pártoktatás keretei lehetőséget nyújtottak arra, hogv a tanfolyamok hallgatói alaposabban megvitassák a múlt évi, novemberi KBállásfoglalás fontos gazdaságpolitikai. társadalmi és ideológiai összefüggéseit is. A vita résztvevői — nemcsak a munkások — kedvezően fogadták az ipari munkások béremelésére vonatkozó határozatot. Szerintük az egész állásfoglalás szellemében tükröződik, hogy a párt elsősorban a munkásosztály pártja, munkáspolitikát folytat, figyelemmel kíséri a munkásosztály helyzetét. A pártszervezetek világnézeti, etikai propagandája is fejlődött, különösen a megyei pártbizottság 1972 júliusi ülése után, amely a szocialista közgondolkodás erősítésének feladataival foglalkozott. A korábbi helyzethez képest jelentős előrehaladás tapasztalható megyénk pártszervezeteiben, a pártoktatás hallgatói körében a szocialista tudat fejlődésének és a kispolgári tendenciák megítélésében. Míg korábban e tekintetben eléggé érezhető volt a bizonytalanság, most már egységesebb annak megítélése, hogy mi kispolgári jelenség és mi nem az. A A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmefeldotgozó Vállalat négyszintes épületet épít a Mikszáth Kálmán utcai gyáregységében. A földszinten szociális létesítmények lesznek, a második, illetve a harmadik szinten műhelyek kapnak helyet, míg a negyedik szinten raktárakat rendeznek be. Az építkezést az év végén fejezik be pártoktatás is hozzájárult ahhoz, hogy a klsholSari megnyilvánulásokkal sz<vm7 beni szocialista tartalmú közhangulat, közítélet az utóbbi időben megerősödött megyénk dolgozói körében. A pártszervezetek ebben a pártoktatási évben jobban felismerték, hogy a propagandisták munkája, a propagandatevékenység sikerrel szolgálhatja a dolgozók politikai hangulatának befolyásolását, a közvélemény alakítását. a kispolgári szemlélet és életmód elleni küzdelmet. Ezért az üzemi, községi pártbizottságoknak, csúcsvezetőségeknek a propagandamunkát irányító tevékenysége tudatosabbá, határozottabbá vált. Ebben segítségükre volt az, hogy a propagandatevékenység a korábban kidolgozott középtávú terv alapján folyik, tehát a pártszervezeteknek kevesebbet kellett törődnlök szervezési kérdésekkel és így figyelmüket a tartalmi kérdésekre, az eszmei-politikai feladatokra fordíthatták. Ennek következtében • pártpropaganda hatékonytága erősödött. színvonala emelkedett, aminek fontos összetevője, hogy a propagandisták elméleti-politikai felkészültsége fejlődött az utóbbi időben. A megyében működő 1570 pártpropagandista közel 50 százaléka egyetemi végzettségű, további 40 százalékuk érettségizett, s jelentős részük elvégezte a marxizmus—leninizmus esti egyetemet. A pártbizottságok arra törekednek, hogy növeljék a propaganda munkásainak pedagógiai-módszertani felkészültségét, ami a propagandatevékenység korszerűsítésének fontos feltétele. A most záruló pártoktatási év azért is ítélhető eredményesnek, mert sikerrel elégítette ki a párttagok, a politikailag aktív pártonkívüliek, az egyes társadalmi rétegek differenciált politikai érdeklődését. Ezt bizonyítja, hogy — noha a pártoktatás résztvevőinek száma a korábbihoz képest nem emelkedett — az igényesebb munkát követelő tanfolyamokon jóval többen vettek részt, és tanulmányozták a párt gazdaságpolitikájának. társadalmi fejlődésünknek, a kulturális politikának, a pártéletnek, a marxista világnézetnek és erkölcsnek a kérdéseit. A pártoktatás keretében összesen 32 ezren bővítették politikai ismereteiket, vitatták meg a párt politikájának időszerű kérdéseit. Kedvező az is. hogy a megyében élő párttagoknak több mint 50 százaléka vett részt a pártoktatás káderképző- és tömegtanfolyamain. A tömegszervezeti politikai oktatás résztvevőinek száma meghaladta a 41 ezret, így a megyében folyó politikai tömegpropaganda hatása közel 74 ezer emberre terjedt ki. Ez nagy erőt jelent a párt politikájának, szocialista célkitűzéseink megvalósításáért folyó küzdelemben. Tamasi Mihály Hazaérkezett az építésügyi küldöttség Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter vezetésével szombaton hazaérkezett Romániából a KGST építésügyi állandó bizottságának 35. ülésén részt vett magyar delegáció. Az ülésen számos, a KGST komplex programjának megvalósítását segítő feladat végrehajtását tárgyalták meg.