Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-05 / 103. szám

SZOMBAT, 1973. MÁJUS 5. 3 Olvasótáborok Az „Olvasó népérf'-mozgalom mtegindulása óta eltelt négy év alatt országszerte számos kezdeményezés született az általános és középiskolás korú fiatalok olvasási-művelődési kulturálisirodalmi, képző- és zeneművészeti igényeinek felkeltésére, elmélyítésére. Az összegyűlt tapasztalatok felvetették olyan, úgynevezett olvasótáborok létrehozásának szükségességét, ahol — fiatal írók értő kalauzolásával — különböző adottságú és műveltségű gyerekek kiscsoportjai ismerkednek az irodalommal és a művészetekkel. Pénteken a Népfront Belgrád rakparti székházában Fábián Zoltán, az Írószövetség titkárságának tagja ismertette írókkal, pedagógusokkal, közművelődési szakemberekkel az olvasótáborok működési elvét, alapvető céljait. Az idén 12 ilyen tábor működik majd: hét Pest megyében, kettő Szabolcs-Szatmár megyében, egy-egy Miskolcon, Balmazújvároson, illetve a Heves megyei Felsőtarkányban. Finn miniszter Budapesten Dr. Dimény Imre mező- rihegyi repülőtéren megjegazdasági- és élelmezésügyi lent dr. Dimény Imre miminiszter meghívására pén- niszter, jelen volt Paul teken Erkki Antero Hauki- Iyrkankallio, Finnország bupuro finn mezőgazdasági és dapesti nagykövete. A két eraészeti miniszter vezetésé- miniszter pénteken délután vei küldöttség érkezett ha- megkezdte tanácskozását a zánkba. Fogadásukra a Fe- MÉM-ben. A kereskedelem gondjai A SZOT titkárságának ren- oldalán állók helyzetét, dezésében Ligeti László, a problémáit mutatta be. SZOT Elnökségének tagja, a Elmondotta egyebek köKPVDSZ főtitkára pénteken zött hogy a közhiedelemmel a MUOSZ-ban sajtótájékoz- ellentétben nem a könnyűtatón ismertette a vásárlók jpar vagy a textilipar, hajobb ellátásának személyi és nem a kereskedelem a „legtárgyi feltételeit, a kereske- nőiesebb" ágazat. Több delmi és a vendéglátóipari mint 400 000 dolgozója ködolgozók élet- és munkakö- züi 300 000 a nő A keresrülményeit. a kereskedelem kedelemben a legnagyobb a kulturáltságának növeléséhez fluktuáció, amely elsősorban szükséges tennivalókat. A fő- az élet- és munkakörülmétitkár ezúttal a pult belső nyekre, az alacsony keresetekre. a kedvezőtlen munrr KERDOIVEK Koszorúk Marx emléktábláján Somogyi KSrotyné ftflvéttfe Egész Séfet, minden ener- cos, göröngyös életutat kelgiáját és alkotóvágyát a lett megjárnia, végigharcolmunkásosztály felszabadítá- nia. sának szentelte, világnézetet Az emberiség egyik legadott egy osztálynak, amely jelentősebb és legnagyobb a jövő forradalmi, világot hatású gondolkodójára emátformáló osztálya lett — lékeztek tegnap a szegedi Marx Károly volt ő, akinek fiatalok. Születésének 155. 155. születésnapjáról emlé- évfordulóján ünnepséget tarkezik meg a haladó embe- tottak a Marx téren elheriség. lyezett emléktáblánál. ÜnneÉletművét, munkásságú- P' beszédet mondott Szeme, . , .» , _. nyei Zsuzsa, az Elelmiszernak jelentőseget ma mar jpan F6iskoIa KISZ-bizottméltatni aligha kell, itt és ságának titkára, majd az nálunk is kézzel fogható va- Élelmiszeripari Főiskola, az lósággá váltak tanai, ame- Élelmiszeripari Szakközépislyeket szigorú tudományos- kola, valamint a Vasútforsággal és következetes for- galmí Szakközépiskola, a radalmisággal alkotott. Tu- Közlekedési és Műszaki Fődós, forradalmár. ragyogó iskola koszorúit helyezték el emberi jellerrj, akinek har~ a diákok _ kabeosztásra vezethető viszsza. A hivatalos adatok szerint csak Budapesten ötezer dolgozó hiányzik az élelmiszer-kereskedelemből. Az utóbbi esztendőkben szemre tetszetősen alakult a kereskedelmi üzlethálózat, amely azonban változatlanul manufakturális jellegű. A boltok 70 százaléka ugyanis 1—3 eladóval dolgozó, olyan kis alapterületű egység, ahol szinte lehetetlen a technikai fejlesztés. A népszerű ABC-áruházak, az önkiszolgáló üzletek szépek ugyan, de nem felelnek meg a korszerű követelményeknek, hiszen a vásárlóknak végig kell cipelniök az üzletekben a nehéz kosarakat, vásárlókocsik beállítása szűk terület miatt nem lehetséges, s a pénztáraknál is rendszeres a sorban állás. A főtitkár többek között elmondotta azt is, hogy a korszerű kereskedelem kifejlesztését nehezíti a bolti dolgozók anyagi felelősségének jelenlegi rendszere is, amelylyel egyébként a szakszervezet nem ért egyet. Hangsúlyozta a főtitkár, hogy a mostani tárgyi és személyi feltételekben döntő változásnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy kulturált, szocialista kereskedelem alakulhasson ki. Végül beszámolt a szakszervezet saját intézkedéseiről, erőfeszítéseiről, s azon javaslatairól, amelyek a mostani nehéz helyzetben is segíthetik a lakosság jobb áruellátását. F

elmérős nemzet lettünk. Apró dolgokban is megkérdeznek bennünket, mit gondolunk erről mit arról. És mi a kívánságunk. Többnyire azért kédeznek, hogy adjanak véleményünkre. Belekalkulálják vállalatok terveibe, eszerint szabják a vonatok indulását, érkezését. Kereskedelmi hálózat bogarássza, mi lenne a kívánságunk. Úgy emlékszem, népművelők kezdték a kívánságlisták összeállítását. Ment a közönség valamilyen előadásra, ott talált a székén egy-egy papirost, tele kérdéssel. Megnézné-e ezt a műsort, hallgatná-e azt a sorozatot. Éber szemmel figyelték a visszakapott kérdőíveken, mit kér még mindezeken felül az érdeklődő. Minden próbálkozás újabb mezőket fedezett föl: erre se gondoltunk, azt is jó lenne műsorba venni. örültünk mindnyájan ennek a kezdetnek, hiszen előtte közvetlenül az „eszi, nem eszi, nem kap mást" szemlélet virágzott. örültünk, amikor a kereskedelem is átkapcsolt erre a módszerre, igyekezvén megtudni, mit enne, mi mit venne a vásárló. Üjabban panaszkodnak a kérdőívek küldői, hogy sokat gyártanak, de keveset kapna vissza, ötezer lapot bocsátott ki az egyik vállalat, közérdeklődésre mindenképpen számottartó témában, és mindöszsze 377-et kapott vissza. Ebben is találtatott olyan, amelyben a feladó „ironizált, sőt gorombáskodott". Mit tehet ilyenkor a kérdező? Kénytelen beérni azzal, ami éppen van. ötezer család szószólójának tekinti a 377 lapot, és úgy kalkulál, ahogy ezek kérik. Lehet, hogy szerencsés a véletlen, és az arányok valóságos átlagot tükröznek. Nagyobb a valószínűsége, hogy a légből kapott átlagtól hajszállal se különbözik a papírokkal támogatott, iktatható, százalékolható átlag. Jószándékú közeledésre gorombasággal válaszolni idétlen dolog. Mert ha kényes „belügyeinket" firtatnák — mennyit eszünk, a mákos tésztát szeretjük jobban, vagy a babfőzeléket, meg ilyesmit —, nyugodtan mondhatnánk, kinek, mi köze hozzá. Nem a mindenképpen kíváncsiskodó, csak a lényeges kérdésekben támogatást kereső kérdőíveket védeném. A többség ilyen. Furcsa madarak vagyunk. Lépten-nyomon látjuk a tévében, jön a riporter, tartja a mikrofont, és a járókelő szemrebbenés nélkül belemondja a véleményét. Csak a kutyavásárban és néhány zűrös-hűvös hivatalban akad páciens, aki félretolja a kérdezőt. Ha lát bennünket az egész ország, szívesen válaszolunk tehát. Ha csak egy papirossal találjuk szemközt magunkat, görcs áll a kezünkbe, és nem válaszolunk. Fölmérők a megmondhatói, hány dolgunk menne könnyebben, ha a beérkezett válaszok valóban az érintett lakosság véleményét tükröznék, nemcsak egy töredékét. Jól fogalmaz az a fölmérő panaszos, aki azt mondja, a magunk dolgaira nem adunk eleget. Elvárjuk, hogy más találja ki kívánságainkat, sőt hetvenkedünk, panaszkodunk, méltatlankodunk, ha nem találja ki. Ne legyünk elfogultak, nézzünk át azért a túlsó oldalra is. Némely kérdőívet, ha ezüsttálcán hoznák, akkor se tölteném ki. Van ennek a nem töltögető tömegjelenségnek egy nagyon egyszerű háttere is, Annyit kérdeznek mostanában tőlünk, betelünk vele. Vagy oda se figyelünk rá, vagy eddigi tapasztalatainkkal ütjük el. Hiába kérdezik valamelyik falusi körzetben, vennének-e frissen vágott baromfit, ha lenne. A vásárló előre tudja, hogy baromfi nem lesz, mert hűtőpult sincsen hozzá. Azt is tudjuk, egyik-másik fölmérésnek csak díszletező jelentősége van. Ha akarják, válaszok nélkül is megcsinálják, ha nem akarják, válaszok után is megmagyarázzák. Szerencsére egyre ritkábban szól úgy a magyarázat, hogy arra a valamire nekem nincs is szükségem, hanem objektív nehézségekkel: kapacitás, beruházás, eszközlekötés, amortizáció, nyereség, hitel, ráfizetés stb. A

z lenne az ideális, ha valóban fMmérnénk mindent, amit nem tudunk. Korábbi tapasztalataink, előítéleteink sokszor súgnak rosszakat is. De ne csak dossziékat vastagítsanak a lapok, hasznuk is legyen. Nevettük a forgalomszámlálókat az utcák sarkán, most mégis örülünk, hogy villanyrendőrök születnek striguláik nyomán. Ha a boltos fejből tudja, hogy évenként tizenöt nagy lábon élő ember keresi a negyvenhatos bakancsot, tisztánlátás céljából se kérdezzen ebben az ügyben engem. Két lábbal messziről bele tudnék egyetlen ilyen lábbelibe ugrani. Gondoljunk rá, drága a papiros, ha fölösleges, és drága az emberek türelme, ha látszatok játékával kerülgetjük őket. Sok ilyen birizgáló kérdőív járja dicstelen pályáját, bőven van köztük, amelyik megérdemli sorsát. HORVÁTH DEZSŐ Az együttműködés r • r A • • UJ utjai Huszonöt ország 300 veze- A tanácskozást a brüsszeli tő üzletemberének részvéte- székhelyű európai vezetőiével a Duna-Intercontinen- képző központ (Management tal Szállóban pénteken ftűy- Centre Europe) rendezi a tatódott a kelet—nyugati gazdasági együttműködést szolgáló nemzetközi konferencia. Tímár Mátyás tárgyalásai Berlinben Berlinben pénteken megkezdődött a magyar—NDK gazdasági és tudományos műszaki együttműködési bizottság XII. ülésszaka. A tanácskozás középpontjában a két ország gazdasági kapcsolatainak a KGST komplex programja alapján való továbbfejlesztése áll. A bizottság tegnap plenáris ülést tartott. Az előterjesztett jelentés alapján megállapították, hogy a két baráti állam gazdasági kapcsolatai a legutóbbi 12 hónap alatt is tovább mélyültek és fejlődtek, majd a bizottság az 1976—80as évekre szóló tervkoordináló munkáról hozott határozatokat. Ezt követően a bizottság azzal az 1967-ben kötött egyezménnyel foglalkozott, amelynek értelmében magyar ifjúmunkások hároméves időszakra az NDK-ban vállalnak munkát. Fontos elvi és gyakorlati jelentősége van a bizottság ama döntésének, hogy a jövőben — kisebb számban — NDK-beli fiatalok is dolgozni fognak Magyarországon. Ugyanakkor a munkaerő-egyezményt 1980-ig meghosszabbították, illetve elhatározták, hogy ezzel kapcsolatban új kormányegyezményt írnak alá. A bizottság ezután meghallgatta az 1972—73. évi árue-forgalrr.i csyzz:r.i~y . íy-ebajtásáról készített beszámolót, és élelmiszeripari, továbbá a mezue;a<.La»agi gépgyártási együttműködésről szóló-beszámoló került megvitatás végett a bizottság elé. Magyar Kereskedelmi Kamara közreműködésével. A konferenéia két társelnöke Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, továbbá Sámuel Pisar. ismert nemzetközi jogász, aki pénteken sajtótájékoztatón is kifejtette álláspontját a kelet—nyugati gazdasági együttműködésről. Megítélése szerint a nemzetközi gazdasági együttműködés újfajta diplomáciája van kialakulóban, amely a közös béketörekvéseken alapszik, s a kölcsönösen előnyös megegyezésekre törekszik. Az együttműködés szempontjából igen jelentősnek értékeli a Szovjetunió és az USA kereskedelmi egyezményét. továbbá különböző országokban több új jogszabály megjelenését, amelyek korlátozásokat, diszkriminációs intézkedéseket mérsékelnek vagy szüntetnek meg. Véleménye szerint közös nemzetközi okmányt kellene kidolgozni, lefektetve a kelet—nyugati gazdasági együttműködés szabályait •es módszereit. Kitüntetett újítók Pénteken a MEDOSZ székházában mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi újitókat tüntettek ki. Az ünnepséget Micsuch László, a MEDOSZ titkára nyitotta meg, majd Váncsa Jenő mezőgazdaságiét élelmezésügyi miniszterhelyettes méltatta az újítók munkásságát. Elmondotta: az elmúlt évben a benyújtott 4000 javaslatból 2200-at megvalósítottak az üzemekben, 20 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A bevezetett újítások és találmányok 106 millió forintos megtakarítást hoztak. További előny, hogy az ésszerűsítések nagyobbik része legalább 3— 4 évig „él". Az újítók és feltalálók részére 5,7 millió forint díjat fizettek ki. Ifjúsági tanácskozás Agitációs és propagandatanácskozást rendezett a KISZ Központi Bizottsága pénteken, a budapesti pártbizottság oktatási igazgatóságán. Á tanácskozáson az ifjúsági szövetség megyei, járási és városi bizottságainak illetékes titkárai, valamint vezető propagandistái vettek részt, mintegy 600an.