Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-26 / 121. szám

SZOMBAT, 1973. MÁJUS 29. Szolnok jubileuma Kilencszáz eves jubaletv­rrtKra készül az Alföld pati­nás városa. Szolnok. Az év-­forduíó előkészítéseként a múlt ev.Ócn nagyarányú tár­sadalmi njunkaakció indult: üzemek, vállalatok, iskolák, szocialista bm^ádok kapcso­lódtak be a váKpsepiíő moz­galomba. Kizárólag társadalmi erő­ből egy év alatt negyvenhét kiemelt feladatot oldottak meg, kis bvjarv húszmillió to­rint értékű voit ta társadal­mi munka erteke (MTI) Vezet a matematika és a csillagászat TiT-statirsztika Tavaly 39,5 milliót köMöt- 140 helyen kerül sor a TIT tünk a Tudományos Ismeret- kende/vényeire, s az évente terjesztő Társulat keretein ?lha"gZÓ t7f'[ előadásnak 3 millió hallgatója van. Egy­re többen érzik, a nagyobb tudásra szükségük belül művelődésre: ezen be tanfolyamokra 2 val többet fizettünk be. mimt VáJlkA?x"f, az előző tvbert, nyelvtanu­lásra pedig 1,8 milliót fordí­tottunk. Az önművelés oly­annyira kedvelt szabad idős tevékenységünkké vált, hogy IVia az országban naponta Könyvekről sorokban István: Bartóktót Rad- tesebb forrásokat és kutakat nőtiig. A kötetbe gyújtott rajzok es metszetek mutat­irások pár kivéteti*! már iák be. A nívós illusztrációk megjelentek különböző fotyóu emelik a sajnos igen drága iratokban. Hősei a .7»—4tLes kötet értékét, évek magyai- irodalmi — és Fekete Istvánt Tarka rét tágabban szellemi — v»lá- A posztumusz el!)eszéléskötet ííáfiJik klasszikussá emelke- folyóiratokból és Fekete Ist­détt, netán félreismert eset- .vón hagyatékából készült vá­leg lassacskan elfelejteti [<)gatas Alaptémája a termé­alakjai: életközeibői. Oaí s/>el A közel szóz elbeszélés István kiterjedt kozejö-euró- ^ évszakok rendjében sora­pai kapcsolatai révén szive- koalk A/ iráso»: nagy része­sen látott vendége, ösztönző- ten> „ fÜVek a fák. a cserjék je és munkatársa lehetett számos kortársának. Köny­vében néha apró mozzanato­kat. máskor a nagv szellem gondolatvilágának fő vonu­latát. de mindig élő erobere­es a virágok megszólalnak, az évszakok megelevened­nek. AraiáVBÖrénylü fellegek Az olvasóközönség: és az irodal­• -i „ .. , rw» kötrróletnény nagy érdek­kel jelenít meg. Eg^mf ^^^ szeretett* fogad­rajongással szól Bartókról, Kodályról, Fülep Lajosról és Babitsról. Fontos apróságo­kat tud Szabó Ervinről. Bu­day Dezsőről, Lajtha Lász­ta a V»H«*na.<, a katonáról és a Sátrak me lege cimű an­tológiákat am«;lyek a kato­naélet sajátos világát: mutat­Dér Endre: Ifjú építők (Portrék) lóról és az amerikás Remé- ják be versben és prózában, nyi Józsefről. Szabó Dezső A soro/Jit újaJbb — immár súlyos onentmonílá^iit nern difc kbtetr - az eddi­halleatiu el. de főleg értékéit .. , hangsúlyozza. A József Atti- féknél sokszínűbb, árnyai­Iáról Tamásiról, SárkÖziróI. tabb képet fest népihadseie­Veres Péterről és Erdeiről g0nk múltjáról. jelenéről, körzőitek is érriekesrdc különösen az ifjúsátR életé­M. V. Zaharov: Délkelet- " és Közép-Európa leiszabadben betoltot szerepe, ől. Ne­tása 1944—1945 A második ves íróink és költőink — világháború történetét s a építve sokéves aítkotói ta­közép-európ®. harcok histó- paszU,!a(aikra _ mind mé­riáját mar tobb alkalommal honvédő feldolgozták, ez a munka lyeuben larjaK te. u nonveao mégis új ismereteket közöl: ember érzelem- és gondolat­sajátos megvilágításban mu- világát, a maga bonyolult, tatja be a háború eseménye- ellentrn0ndásokkal teljes va­tt. A könyv 1944. március ..... 26-aval kezdődik, amikor a -,. • 2. Ukrán Front katonái Bel­ei város körzetében elérték a Prut folyónál a szovjet—ro­mán határt és megkezdték hatalmas offenzívájukat. A következő fejezetek a had­műveleti elgondolásokba avatják be az olvasót, majd végigvezetik Románia. Bul­gária. Jugoszlávia, Magyar­ország és Csehszlovákia had­szinterein, s végül a kötet Csehszlovákia és Jugoszlávia felszabadításának felidézésé­vel zárul. A hazai olvasókö­zönség számára különösen érdekes a Magyarország fel­szabadítását tárgyaló „Előre, Magyarországra!" ,,Az Erdé­lyi-Kárpátokon át", „A bu­dapesti hadmüvelet" és a .,A Balatonnál" című több mint 130 oldalnyi négy fejezet. E harcok drámai leírását had­műveleti térképek szemlélte­tik és gazdag, nálunk eddig nem publikált fotóösszeállí­tás teszi teljessé. Budapest fürdői. A repre­zentatív kiállítású kölet Bu­dapest harminc fürdőjének leírását adja. A történelem során fővárosunk életében mindig kiemelkedő és meg­határozó szerepű források és fürdők három nagy csoport­ba rendezett, anyagából az első fejezetben a Gyógyfür­dők kaptak helyet. A föld­rajzi fekvés, történet, vízellá­tás, valamint a gyóg.vhatás leírásait külső és belső, szí­nes és fekete-fehér felvéte­lek, alaprajzok egészítik ki. A következő fejezetben a Strandfürdők szerepelnek, s végül a kifejezetten uszoda jellegű létesítmények, a S(x>rt­és egyéb fürdők. A neveze­gyobb van. A régi, hagyományos érte­lemben vett ismeretterjesztés megújulóban van, az egyedi előadások ma mindössze 30 —40 százalékát teszik ki a TIT tevékenységének. E he­lyett előtérbe kerültek a munkás és ifjúsági akadémi­ák, a sorozatok, a szabad­egyetemek, ameiyeken egy­egy témakör sokoldalú meg­ismerésére kerül sor. Az elő­adássorozatoknál is népsze­rűbbek a zárt rendszerű tan­folyamok : a titkárnőképző, a műszaki rajz, a gyorsolva­sási. az idegenvezetői és a különböző nyelvtanfolyamok. A TIT akadémiák, szabad­egyetemek és tanfolyamok leglelkesebb látogatói a sta­tisztikák szerint a fiatalok. A tizen- és huszonéveseket leginkább a matematika, a fizika, kémia és a csillagá­szat érdekli. A .,kis matema­tikusok baráti köré"-nek tíz­ezer látogatója van, s a TIT a tanulóifjúság érdeklődése alapján tervezi a „kis kémi­kusok baráti köré' -nek szer­vezését is. Az üzemek kulturális alap­jukból 1972-ben 800 ezer fo­rinttal többet költöttek isme­retterjesztésre. mint a meg­előző években._A munkások a közgazdaságtant a nemzet­közi politikát és a jogot tün­tetik kl érdeklődésükkel. Ez egyben a növekvő közéleti ér­deklődést ls jelzi, valamint azt, hogy az üzemi demok­ráciára és a társadalmi jogok szélesebb körű gyakorlására nagyobb az igény. Népszerű­ek a nevelési, pedagógiai so­rozatok, amelyeket elég meg­hirdetni, s máris biztos a si­ker. E sorozatokat főleg munkásnők hallgat ják szíve­sen, mert a gyermeknevelés­hez kapnak általa segítséget. A mezőgazdasági üzemek­ben, a termelőszövetkezetek­ben, s a falusi művelődési otthonokban a történettudo­mányok, a közelmúlt törté­nelme, s a hadtudomány iránt érdeklődnek tók. Dr. Gaál Endre: a hallga­K. e. Mozaik a nyomdai munkások mozgalmáról Ötszáz évvel ezelőtt, pásnak számított; éppen folyás érvényesült benn*; 1473 tavaszán jelent meg ezért a segélyezés megvalósí- Éppien ezért nem íoglalko­az első magyar nyomta- tása volt az a tényező, zott a munkások gazdasági tott könyv Hess András amellyel a legkönnyebben be helyzetének javításával, nem budai könyvnyomdája- lehetett vonni őket a szer- terjesztette a szocialista taní­ban. A magyar könyv- vezkedésbe A fővárosi szer- tásokat. s így nem tekinhető nyomtatás fél évezredes vezet buzdítására az 1870-es szocialista szakegyletnek, évfordnlója alkalmából évek első felében számos vl- 1875-ben a Szegeden levő há­közreadjuk a szegcdi dékl nyomdavárosban se- rom nyomdában (özv. Burger nyomdász dolgozók moz- gélyzőegylet jött létre, köz- Zslgmondné, Bába-testvérek, galma egy fejezetének tük 1873-ban Szegeden is. A Traub és Sártory) 49 férfi­történetét. szegedi egylet alapszabályé- és 6 nőmunkást alkalmaztak. 1 . . nak első változatát a kor- Közülük lfl-an voltak tagjai A/, ipari munkások má nem hagyt jóvó át segélyzőegyesületnek (29 . V szakmal ^[vezkedé- ke|, dolgozni. A Sze- százalék). több országban ott tolóitok pedt Könvv' és Kőnyom- Az 1878. évi első magyar a?Í£Sgg munkásokat ^uT ^ÍKSa ^T^T^ Európa vezető nyugati orszá- a ^ft™ Iendü'.etet adott a ^gelyzo­gaiban. elsősorban Angliában S*1*?, iuít' 2Z!-0, orwágo. nyomdasz­már a XVTII század véeén ruár 8"' kozKyűlése elfoga" mozgalomnak. A helyi se­^ívan nvomdászszervezjdek dott és 8 belügyminisztérium gélyzőegyleteket kerületekbe 2 keletkezek .r^toka 1874 szeptemher tolták. Szeged i8 kerületi is keletkeztek, amelyek a rlékolt, a fővárosi segélyző- székhellyé vált A szerve­HtoraaS°^rem^ mun" alapszabályának fl- zXg WtaSSdése leh^Své kafdő s^bXoSa me'- Kvelembevételével készült. A tette 1884-ben az orSzó9o, szegedi egylet megbetegedett nyomdászszakszervezet létre­^íwjác ^itLVÁá^M ^ tagjainak orvosi kezelést és hozását, amely széleskörű se­lvezték taBia fkat A tókés beU'gs('«(Myt ad <a be,egse" gélyezés mellett önképző és, fSésben ló^f elmarSoU ** "8p1 70 kra,Cár" a™,yet tabb német, osztrák és ma­gyar területeken az 1848-as latokat épített kl, és ered­ményesen fokozta a nyomda­ipari munkások szervezettsé­gi szintjét, előmozdította azok szociáldemokratává ne­a tagok anyagi érdekelt vé­fél évig fizetnek, fél évnél dő tevékenységet folytatott, hosszabb betegség esetén, a Ez volt az első országos "tviükétí 11 • hétt61 kezdve a fmXi ösz- szakszervezet hazánkban; forradalom adott nagy lökést s2eg feiit); az atutazó szak- alapszabályát 1887-ben hagy! tarsaknak 1 Ft viatikumot to jóvá a kormány, (útisegélyt) fizet: az elhalt A szervezet fővárosi k»z­tagokat tisztessegesen elte- tJ szi,árd vidékj ka o_ metteti es özvegyeiknek a ­közgyűlés esetenként bizo­nyos segélyt szavaz meg. A segélyezéshez szükséges pénz a tagok heti 20 krajcáros be­fizetéseiből és a 2 Ft-os be- ^éíét. iratas. d.jakbol a nyomda- gének eredménye> hogy a tulajdonosok bef.zetéseibo századfordulóra az ország es ... "n*tam Aajá,?dék0kbtíl nyomdászsegédeinek 82 szá­gyulik össze. Az 1874. szép- Wlléka szakszerVezeti taggá tember b-i egyleti közgyűlés vá)t (A haza, éí,ftöipari írásban is fölkérte a szegedi munkásságnak ekkor még ny^to "ionosokat, hogy csak kb 9 százaléka vo,t (egyelői-e "ssSgeí se^yezzéT Az ,9ü°-ban 7 • g f , 2 «ec" nyomdában 196 mun­1877. majus l-l közgyűlésén M (köztük 80 tanoncot) al­elhangzott elnöki jelentés , , , ... szerint özv. Burger Zslg- ka,maztak, a felnőtt munká­mondné heti 1 Ft-tal, a Tra- sok közül 105 volt szervezett ub-, valamint az Endrényi (»o százalék.) Ezek az ada­L. és társa cég pedig-— 1878. tok ig róvilágitanak ar júniusa óta — heti 50 kr-ral . . " ' segítik a pénztárt. E szerve- h°8y 8 munkások szakman­országi szaklapot, a Typop- zet tehát a nyomdatuiajdo- kéntl szervezettségének szá­va^ napüTnden tortMta á kizáS ^ etében a nyomdai munkások országos Sé^^Xn^ége^foly8 ^" 'TmlSk^elében -,k- fatott M«nkások hozták lét- országos, mind helyi szinten kor a"betegség, a munkaképi rp ortzágos mozgalom kere- ~ első helyen állottak. telenség, a legnagyobb csa- tében alakult, de polgári be- Folytatjuk.) a nyomdai munkások moz­galmának. A fővárosi nyomdai mun­kások 1863-ban hozták létre — a főnökök vezetésével és anyagi támogatásával — tar­lós. hosszú életűnek bizo­nyult segélyezöegyletüket. 1865-ben pedig önktpzöegy­letet alakítottak. Utóbbi azonban független volt a nyomdatulajdonosoktól. Cél­ja a nyomdai munkások szakképzettségének, művelt­ségének fokozása, anyagi ér­dekeinek védelme. Ez az egylet kezdettől fogva a szo ciallsta nézetek csak lassallei nézetek sajátos ausztrla—magyarországi vál­tozata, később a marxizmus) terjesztésének, a gazdasági harc vezetésének szerve volt. Az önképzőegylet indí­totta meg 1869. május 1-én az első és ma is élő magyar. kozik, ék nagyobb akar lenni az apjánál... Sok- és mégis? Csalódnia kellett. Napokig égetett ez a szor gondoltam, „társadalmi munkát" is kellene félreértés. Magyarázkodjak? Ismerem magam, ha végeznem. De eddig nem hívtak sehová. De magyarázkodásba kezdek, még jobban megbánt­azon már sokat gondolkoztam, milyen komoly hatom. így aztán rábíztam az időre az én lelki munkát lehetne végezni a társadalom javára, sebemet. Mert seb volt az bennem, kitorülhe­Amivel az ember folyton alakíthatja magát és tetlen seb. Egy embert taszítottam el magamtól, egymást egyaránt. Gyerekem nincs. Ráérnék, akitől mindig csak kaptam, ő tőlem soha, sem­Várom, hogy hívjanak. mit sem kapott... Sok embernek feltűnik a fiatalság Igénvte- Végül is megoldódott. Nem magyarázkodtunk, lensége a szakmával szemben, saját magukkal Hosszú hónapokba telt, míg megértettek egy­szemben. Amint mondtam, én oktató is vagyok, mást szavak nélkül is. De csak azért történhetett s rájöttem, hogy bizony várják a fiatalok az ez így, mert mind a ketten nagyon becsületesek olyan „dumát", amitől erkölcsi tartást kaphat- vagyunk. Megértettem, hogy állandó harc az nak. Még azok is. akik látszatra cinikusan nyi- életünk. Harc a barátságért, a szerelemért, harc latkoznak. Éppen ezért nagyon vigyázok a ma- az elképzeléseinkért, harc a jövőért, a belső és EGY „HAGYOMANYRONTÖ": ÉPÜLETGÉPÉSZ gatartásomra. Égy festőművész viselkedési stílű- külső szabadsagunkért. Az én ars poeticám — szerintem a munkás- sát másoltam le magamnak. Mert már ott_ tar- Viselkedesi stílusomat se egyszerre sikerült ki­nak is lehet ars poeticája — mindennap többet tunk hogy a stílus is fontos. Ez a festomuvesz alakítanom, söt, azt hiszem, nem is fogom tudni termelni, mindennap jobban. Ügy gondolom, barátjana* fogadott. Megtanított gondolkodni, soha fojj^en kialakítani. De mégis megpróbálok a mai nagy társadalmi forradalomból a rám eső megtanított olvrsm. megtanított okosan élni. olyan ]ennj ami]yennek akarom magam látni, forradalmi hányadot ezzel tudom megvalósita- ^volt^nnyüezt a baratsagot elnyerni. Meg Pest6műyész barátom mindig megértett. Bár-, ni. Mert meggyőződesem. az ember ugy válhat narcoim erte. mit elmondhattam neki. Rájöttem, hogy ez nem szabadda, ha teljesíti magaval es a tarsadalom- Először is tudomásul kellett vennem, hogy is 0iyan emberfeletti dolog Megérteni Ebben -i mai szembeni kotelesrégét. más nyelven beszélünk, ö finoman, árnyaltan fe- megértésben is persze sok küzdelem rejlik Küz Az apám is munkásember volt. Örülök, hogy jezte kl magat, én spontán, a legegyszerűbben. dojem a7<irt hogy minden nappal okosobb le én ls az lehettem. Épületgépész vagyok, 27 éves. Volt olyan nap amikor emiatt mind a ketten lel- gyek műveltebb sokszínűbb és emberibb Hoe Lehet, sőt sokan azt is mondhatják, könnyen ki Válságba kerültünk; ó megmutatta legújabban én magarri is megbirkózzak a nem stílusos" vi beszélek, hiszen autóm, motorkerékpárom, le- festett képét. Gyönyörű volt. Bájos, üde nőalak, selkedéstormákksl stb. Hogy "távlatokat kell ke mezjátszóm, családi házam és feleségem van. a rabjáva tett. Raneztem baratomra és a kepre, reinem s/foeam és mások .rimára Vaótt társi. Igen. gyűjtök, amint látják. De nem ez a fő majd elmosolyodtam. .Semmi szépet nem tudtam \JS2L h^ megvsfóaífhrtó célom. Szerencsére oktató Is vagyok. Szeretném rá mondani Pedig varta Lattam a szemén, az a kommunizmus. Feleségem kinevet, szerinte áb­a ram bízott ifjumunknsokkal is megertetni, elebem tett felmondatokbol ereztem ezt. „Szép. rándkergető vagyok Szerintem csak egv ifjú hogy első és legfontosabb kötelességünk a tő- Csak ennyit tudtam kinyögni. Ha elmondom ne- munk£s ak; ér7i bogy a7 6 víil]an , nyugszik lünk telhető legerkölcsösebb viselkedés. Nem, ki azt, amire gondoltam, tudniillik, hogy „szár- hazájának "a terhéből valamicske nem nevetnek kl. Azt próbálom kifejteni nekik, nyakat kap az ember ha ránéz erre a nőalakra", Igény? A f.atalság tetemes része, sajnos, ma hogy a mt társadalmunk megadja a lehetőséget, bizonyara megnyugszik, hiszen a muveszek mas még igénytelen a szakmai és emberi fejlődéssel hogy az egyéni érdek erősítésével a társadalom emberek, mint mi vagyunk. Nekik kell a bizta- szeinbeh Igén-üelen saját magával szemben i­érdekeit is erősíthessük. A termelés fokozásával, tás, az elismerés, hiszen egy illúzióterhes világ- Minden további igényt fenntart ezenkívül - fi a munkafegyelem mindenkori betartásával osz- ban élnek, ami csalóka, ami kisajátított lehet, és Zf«és lakás szórakozás stb tályom érdekelt valósítom meg. ezáltal elszakíthatja őket mindentől és minden- ' Pedlg a fogtóbbet saját magunktól kéne kö­Feleségem asszisztensnő, sokat olvasunk, mo- kitől. Pedig az embernek melegsegre és szeretet- vetejnj _ Magunkkal szemben legyünk igé­ziba járunk. Cyerekünk egyelőre nincs. Így ala- re van szüksége. Bátran írom le ezt a szót, hogy nyPS{,kt '' ' kult. SOKBII mondják, könnyű nekem, mindenbe szeretetre. Sokat tanultam ettől a barátomtól. De Mondhatják- könnyű ezt mondani! beleszülettem Fgyrészt — igazuk van. Könnyű, ez az én faragatlan, lelketlen szófukarságom az ' '. mert munkás volt az anyám, apam, és én is csak ilyen döntő pillanatokban majdnem zátonyra fut- "®Kcm. érzem- J°gom van erre. Mert munkás akarok lenni. De ezt olyan büszkén tatta az én lobogó rajongásomat iránta. Ö el- nemcsaK a S7dm Jdr­mondom, mint a tudós, aki tudós apjára hivat- kedvetlenedett. Bizott bennem, hogy megértem, WégeJ

Next

/
Thumbnails
Contents