Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-25 / 120. szám

i®NTER, 1973. MA.TTIS SS. 3 Újítók és újítások A műszaki hónap plenáris előadása A műszaki hónap keretében — mint az már hagyomany — idén is napirendre tűzték az újítómozgalom, az iparjogvédelem időszerű kérdéseit. Tegnap, csütörtökön délelőtt a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának székházában Harmatos József, az SZMT közgazdasági bizottságának vezetője köszöntötte a megjelent újítókat, újítási előadókat, gazdasági vezetőket, szakembereket. Szilvássg Zoltán, az Országos Találmányi Hivatal elnökhelyettese tartott ezután előadást. Az iparjogvédelem és az újítómozgalom aktuális kérdései, feladatai címmel. Beszámolt arról a jelentésről. melyet e témában a kormány elé terjesztettek, szólt az újítómozgalom továbbfejlesztésére tett javaslatokról. Mint mondotta, szemléletbeli problémák mutatkoznak a termelővállalatoknál. Ezek eredete, hogy sok helyütt úgy gondolták, boldogulnak az újítómozgalom, a szellemi alkotások nélkül is. Egyesekben olyan, alapvetően téves szemlélet alakult ki. hogy a gazdaságirányítás mai rendszerében nincs jelentősége az újítók tevékenységének. Megnyilvánult ez abban, hogy a vállalatoknál csak a benyújtott újításokkal foglalkoztak, nem inspirálták a „nehéz embereket" újabb és újabb alkotásokra. A propaganda éppúgy esetlegessé és hézagossá sorvad ilyen mentalitás mellett, mint az apparátus; egyikmásik újítási előadó negyedik, ötödik reszortként kapja meg a kulcsfontosságú feladatot. Az anyagi elismeréssel is problémák vannak, így a munkavédelmi, munkakörülményeket javító újítások dotálásával. A nyereségrészesedési alap terhére való juttatás az egyéni és csoportérdek ütközéseit is magával hozta. Gond, hogy a beruházásokkal kapcsolatos újítások fehér hollónak számítanak, pedig e területen sok tartalékot tárhatna fel az egységes újítómozgalom. Mindez és még sok egyéb teszi szükségessé, hogy egy új újítási jogszabályt munkáljanak ki. Sor kerül az újítók negyedik országos tanácskozására. a szabályzat tervezetét széles körű vitára bocsátják majd a felkészülés során. Ez a tevékenység — az újítómozgalom 25., jubileumi esztendejében — bizonyára hozzásegít majd a vitás kérdések megnyugtató rendezéséhez, s ezen keresztül az újítómozgalom megújulásához. Áz OBT elnökségi Az Országos Béketanács ügyvezető elnöksége csütörtökön ülést tartott. A napirenden két fő kérdés szerepelt: a moszkvai béke-világkongresszus előkészítése, s a magyar békekongresszus szervezése. Az Országos Béketanács javaslatára széles körű előkészítő bizottság alakul a közeljövőben a moszkvai kongresszus hazai előkészítésére. Az OBT elnöksége sokrétű segítséget nyújt a kongreszszus politikai előkészítéséhez. Ismeretes, hogy világszerte regionális konferenciákon dolgozzák ki a moszkvai kongresszuson napirendre kerülő témákat. Ezeken a megbeszéléseken, tanácskozáson, magyar politikusok, szakemberek is részt vesznek. A nem mint Vásár KáháiyáR kőbányai vásár még bányai vásár — hiszen itt nagy, hangulatos vadászlak olyan zajos, zsúfolt, tartották a mezőgazdasági lenne. Körülötte, szabad téa városligeti. Kelleme- vásárokat, a borászati és va- ren, kertészeti kisgépek, rosen tágas, levegős. Itt is sok dászati világkiállítást. Nos, tációskapa, a Mezőgéptröszt a zöld, a növény és az újon- az élelmiszeripari pavilon öntözőberendezései, nan, az idei BNV-re épített ezúttal is egyik legvonzóbb Irodagépek, konfekcióipari pavilon. Szép formájú csar- része a vásárnak — a hagyó, gg vegytisztító berendezések, nokok, büfék, kellemes kert- mányosan híres élelmiszer- kőolajipari, vegyipari, csohelyiségek, a pincegazdaság ipari termékeink mellett fel- magolóipar'i gépek, szivatyborozója, árnyas padok. vonulnak itt az olyan új- — itt már teljesen sza...... _ ... .. ... donságok, mint a Magyar kosított a vásár. E témaköMindjart a fobejarattal Hűtőipar termeke, a gyors- rökben együtt állít ki hazai szemben az Országos Mu- fagyasztott hasábburgonya, és külföldi vállalat, szövetkeszaki Fejlesztési Bizottság es amely a vásáron nagydíjat 2et vagy világcég. Egymás a Magyar Tudományos Aka- kapott. kerülve, nyíltan verdémia prezentálja nepgazda- Itt a vízgazdálkodás kiállí- senyeznek az áruk. Válaszsagunk kutatni programjait, tása - hatalmas vízeséssel, tékot kínálva a hazai vagy tudomanyos-muszaki fejlő- szökőkúttal bevezetve. Víz- külföldi vevőknek désunket. A feliratok, gráfí- gépek, makettek, öntözőrendkonok, képek és termékmin- szerek terve vázlata, ták szemléletesen elmagya- A Taurus' Gumiipari Válrázzák a hozzá nem értő lá- iaiat új, bikaemblémája, a . ..... . togatónak, hogy mit jelent cégére az ezüstösen csillogó, P,r°s FIAT-°k. »klí° ™ például az olefinprogram, mi felfújható gumisilónak. A si- Volkswagenek; elegáns VoL a kutatási területe a Köz- ló J magyar szabadalom, s Yok' súlyos Mercedesek Soponti Fizikai Kutató Intézet- alig néhány óra alatt felfúj- ka" csodálják a legújabb Zsinek vagy a Műszaki Egye- ható. temnek. Sátorváros, nyaralótelep a Ételeknek, italoknak sok- kicsiny halastó köré elrendeszor adott már helyet a A vásár szenzációja szakembernek és laikusnak is a jármű, az autókiállítás. TűzNem minden múlik a pénzen NEB-vizsgálat egy szociális otthonban gulikat, a Polski-FIAT 126osokat, a Dáciákat. Aztán jönnek a nagyobb méretek 1 rjaswjE lyesek, lapos és meredek te- érkezettel. Tuzoltoautok és tővel, olcsók és drágák, szebbek és még szebbek. StrandEgyre több az idős ember, közismert, hogy Csongrád megyében különösen sok. Elhelyezésükről, a beteg és magáramaradott emberekről való gondoskodásról megfeledkezni már csak azért sem lehet, mert napjaink szorító problémája. Éppen ezért volt szívszorongató olvasni azt a jelentést, és hallgatni a fel«« „Olajos jubileum Az olaj kitörések nem szükségszerű velejárói a szénhidrogén kutatásnak, bár tagadhatatlanul fölhívják az emberek figyelmét. így volt ez pontosan tíz esztendővel ezelőtt, 1963. május 25-én is, amikor az ország közvéleménye tulajdonképpen először értesült arról, hogy a Dél-Alföldön íúróberendezések dolgoznak, s az egyik közülük — Üllésen — nem bírt a gáz, az olaj elemi erejével. Emlékezetes esztendő, jelkép az üllési kitörés, mert a szegedi szénhidrogénmezőnek azóta elnevezett területen akkor kezdődött meg az a nagy munka, amelynek eredményeit nap mint nap látjuk, hasznát most már tapasztaljuk. Jól emlékszem. annak idején talán túl szenzációs leletről szóltak a kommentárok, Szegeden de az ország más részén is csakhamar sejteni vélték: egész Európára szóló gazdagságú kincsre leltünk. Ma már tudjuk, mi a valóság, s mi az, amire biztosan számíthatunk. Nem világra, de még csak nem is Európára szóló értékek rejlenek földjeink alatt, a vizsgálatok bebizonyították: ez a mező arra képes, hogy a hazai olaj és gáztermelés felét íedezzie 1970-től 80-ig, azután pedig az olajtermelés fokozatosan csökken. Am csalódottak még sem lehetünk, hiszen minden kutatasra fektetett forint legalább tízszeresen térül vissza, a Szegedről naponta induló olaj- és gázszállítmányok kevesebbe kerülnek, mintha ugyanezt a mennyiséget külföldről vásárolnánk. Szegedet az olaj egycsapásra nem tette gazdagabbá, nem épültek olyan üzemek, melyekben a karnyújtásnyira levő kutak értékes anyagát tovább feldolgoznák. De az is tény: az országban nincs másik város, ahol olyan gyors ütemben alakítanak át az elavult széntüzelésű központi kazánokat és magánháztartásokat földgáztüzelésre. mint itt. A városi gázprogram ma már mindennapos ügyünk, és a szegedi lakos a gáztüzelésről mint a legtermészetesebb dologról beszél. S ha már itt tartunk, azért azt is meg kell említeni: hamarosan olyan új berendezések — algyői ÁFOR-telep propán-bután gáztöltő — kezdenek működni, amelyek előnyeit megint csak minden szegedi a Csongrád megyei ember élvezi majd. Tíz. év még az ember életében sem túl nagy idő, az olajkutatásban azonban történelem. Elfogytak a szenzációk (reméljük, a tíz évvel ezelőtti üllési kitöréshez hasonló már nem akad) s maradt a hétköznapi, építő, szorgos olajbányászat, amely — s ez már nemcsak remény —, az elkövetkezendő tíz évben sem marad adós népgazdaságunknak, sem pedig Szegednek. Matkó István mérés vitáját, amelyet a városi NEB készített Szegeden, a Mátyás téri szociális otthon több mint 200 gondozottjának helyzetéről. Hogy milyen rossz körülmények között élnek ott a gondozottak, arról már lapunk is szólott, hiszen sem az épület, sem a felszerelés nem alkalmas arra, hogy megfelelő körülmények között éljék le öregségüket a magáramaradott és többségükben beteg emberek. Igen, a körülmények meghatározók, különösen egy egészségügyi intézetnél. De objektív körülmény-e, hogy az ápolószemélyzet egymással és a gondozottakkal viszálykodik; hogy ajtócsapkodással, hangoskodással'és olykor tettlegességgel „tárgyalnak" meg témákat; hogy alapvető emberi magatartási hibák következtében a bánásmód méltatlan; hogy aki nem testi beteg, az legalábbis lelki beteg ebben az otthonban? Mert igaz, hogy a műemlékjellegű épületet átépíteni se kívül, se belül nem lehet, de megtörténhet-e mégis az, hogy van beteg, aki évek óta nem volt a napon, a friss levegőn, s akit évek óta a fürdőszobába se vittek? Mit mond az az egyetlen adat, hogy a tavalyi textilnemű-selejtezés elmaradása után az idén 250 ezer forint értékű ruhaneműt kellett selejtezni, rongygyá nyilvánítani? Szívet tépő, hogy kívülálló emberek — habár ki számíthat kívülállónak, ha embertelenségről van szó? — azt állapítják meg a vizsgálati tények alapján, hogy a beteg öreg emberek kiszolgáltatottak a körülményeknek, gondozóiknak és egymásnak egyaránt. És különösen súlyos ez a megállapítás akkor, ha nyilvánvaló, hogy már 1967-ben is ugyanezeket állapította meg egy vizsgálati jegyzőkönyv; vagyis akik tudták, sem tettek semmit érdekükben. Mert az anyagi ellátás alig marad el az országos normától, de ezt az otthonban levő körülmények megközelítőleg sem tudnák igazolni. Évek óta következetlen, szakszerűtlen a vezetés, és a felelősségre vonás mégsem volt soha szigorú. Kopár, kietlen az otthon kívül, belül, és bizonyára akadt volna nem egy áldozatkész szocialista brigád, amely vállalta volna, hogy a gondozatlan udvart rendbe hozza, s oázist teremt az idős embereknek — de ki kérte őket erre? Hát most kérjük, hogy vállalkozzanak rá brigádok és üzemek, ültessenek néhány fát, helyezzenek néhány padot a kertbe. A jelenlegi megbízott vezető munkája nyomán alig egy-két hónap alatt történt néhány kedvező változás, de ez nem elég. Elsősorban az ott dolgozók magatartásán, szemléletén kellene változtatni, és nagyon szigorúan intézkedni. Mert ha valami, akkor a gondoskodó szeretet, a figyelmesség és a türelem, amit nyújthatnak, igazán nem kerül pénzbe. Aki ezt nem tudja adni, az ne vállalja ezt a valóban nagyon sok áldozattal és nehézséggel járó, de feltétlenül emberséget kívánó munkál Ami az épületet illeti, nyilvánvaló, hogy lényeges változást aligha lehet komoly anyagi erők nélkül várni, és ez az épület már nem érdemel meg komolyabb ráfordítást. A tervek szerint jövőre kezdik építeni az új, 200 ágyas szociális otthont Szegeden, s ez midenképpen javít a körülményeken, de megoldást mégsem jelent. Azért nem elég elsősorban, mert nagyon sok a más vidékekről ebbe az otthonba került idős és beteg ember, s ezért a szegediek és a Csongrád megyeiek között nagyon sok rászoruló nem kaphat helyet Nem túlzás hát arról beszélni, hogy az Egészségügyi Minisztérium megértése is szükséges ahhoz, hogy több helybéli idős ember elhelyezése váljon lehetővé, amit elsősorban az az egyszerű és szomorú tény indokol, hogy az országban itt van a legtöbb idős ember, itt a legsúlyosabbak tehát az elhelyezési gondok. A váro6i népi ellenőrzési bizottság javaslatai között szerepel az is, hogy a személyzet munkafegyelmét feltétlenül javítani kell, a jobb gondozás emberi feltételeit mielőbb meg kell teremteni. S hogy ez a jelentés se csak egy maradjon a már eddig készített jegyzőkönyvek között, úgy határoztak, egy év múlva megvizsgálják: történtek-e változások? S& M. j daruk, és a bájosan esetlen, felfújt gumiember — a Mlcikkek gumiból, csőváras fheHn ~ *°gal<»™"á lett reknapozók, fotelek, fonott kerti garnitúrák, gyáli, győri kerti bútorok. Vidámak, szíZene szól, s nagyon udvarias pavilonőrök beszédbe nesek, csábítók. Közvetlenül elegyednek a látogatókkal, a tóparton üvegszállal erősí- A tárgyalótermekben üzlettett poliészter Sirály-csónak. r61> adás-vételről folyik a Az erdészet és faipar csar- szó.„ noka — mintha az egész egy K. M. Részlet élelmiszeriparunk pavilonjából. Geológusok tanácskozása Tegnap megkezdődött Esztergomban a fennállásának 125. évfordulóját ünneplő Magyarhoni Földtani Társulat jubileumi vándorgyűlése. Dr. Hámor Gáza a társulat főtitkára elmondta: — Esztergom és környéke földtudományi szempontból is az ország egyik legérdekesebb területe. Az ezeréves város nem először látja vendégül a földtan magyar kutatóit. Az 1902-ben rendezett Selmecbányái első vándorgyűlés után 1938 áprilisában Esztergomban hangzott el a javaslat: ezenfaíl minden évben rendezzenek vándorgyűlést, amelyen mód lenne a városok életének, kultúrájának és mélységeinek, földtani szerkezetének megismerésére. A kétnapos vándorgyűlés előadásai foglalkoznak többek között az Esztergom vidéki szénbányászat jelenével és jövőjével, a karsztvízvédelemmel. Az a törekvésük, hogy a vándorgyűlés eredményeivel, új összefüggések feltárásával segítse a népgazdasági tervezés, a környezetvédelem és a városrendezés rmnvkáját