Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-24 / 119. szám

a CSÜTÖRTÖK, 1973. MÁJUS ti. Nagyüzemi burgonya kisüzemi gondok A fogyasztók számára kel-* lemetlen hír: egyes piacokon már egyáltalán nem lehet burgonyát kapni. A régi elfogyott. az új még messze van. Afféle „két kenyér köaotti állapot'' ez. Csakhogy a búzánál, s még egy aor terméknél már régen elszoktunk attól, hogy időszakos hiá'.yokkal kelljen számolni. Mi az oka a burgonyahiánynak? A magyarázat eléggé ösz.szetett. Kezdődik azzal, hogy hagyományos és kedvelt fajtáink erősen leromlottak, azonos tulajdonságúnkból nem sikerűit bőven termő, betegségeknek ellenálló fajtát nemesíteni. A régi fajtákkal és a régi módszerekkel pedig igen • alacsonyak nálunk a hozamok. Hektáronként 120 mázsa körüli termésünkkel az európai rangsorba bele se szólhatunk. Nálunk alacsonyabb hozamokat csak a jugoszlávok nái és a rontánőknál találunk. De a lengyeleknél, vagy az NDK-ban már 200 mázsa körüli az átlagtermés, a hollandok pedig igencsak a 400 mázsát ostromolják. A krumpli minálunk a mezőgazdasági termelésben afféle mentőöv volt. Ott termelték. általában rossz homokokon — ahol a nemesebb növények nem termettek. a munkaerőt mégis foglalkoztatni akarták, és valami pénzhez szerettek volna jutni. Ez a szerep megszűnt. Korszerű megoldás híján hanyatlásnak indult a burgonyatermesztésünk. A rekordnak számító 1963-as évben még 47 ezer vagon burgonya termett hazánkban, tavaly már csak 24 ezer vagon. Ezért van a hiány. A burgonya fontos népélelmezési cikk. Tízezer vagonszám fogyasztjuk, tehát gondolni sem lehet arra, hogy akkora mennyiséget rendszeresen külföldön vásároljunk meg. Egyébként is kényes termék, nem nagyon bírja a szállítást. Idehaza kell tehát megtermelni ami a lakosság ellátásához szükséges. Hogyan? Cgy tűnik, hogy a hazai vetőgumó-nemesítésben, ellátásban nem bízhatunk. Ezért külföldről vásárolunk nagy mennyiségű szaporítóanyagot, különösen a világpiacon előkelő helyen álló Desiree (holland) fajtát. A termelést korszerűsíteni kell. Nagy adagú műtrágya, teljes gépesítés, vegyszeres növényvédelem és öntözés. Valamint legalább 150 hektáros termőterület egy gazdaságban. Ekkora darab földet már kifizetődőén gépesíteni lehet Ez a folyamat el is kezdődött. Néhány állami gazdaság már korszerűen termeszt, korszerű fajtákat Lassanként kibontakozik a zárt rendszerű, vagyis a vetéstől a betakarításig gépesített burgonyatermesztés is. A terv az, hogy 1975-ig az állami gazdaságok mintegy 5 ezer, a kooperáló termelőszövetkezetek ugyancsak mintegy 5 ezer hektáron termesztenek korszerű Bzínvonalon burgonyát. Ez a mennyiség a központi készlet kétharmadát biztosítani tudná, tehát a piac szilárd alapokra támaszkodhatna. A szakemberek optimisták. Bíznak abban, hogy sikerül felvirágoztatni a korszerű, nagyüzemi burgonyatermesztést. Ilymódon ugyanis egy hektár föld 70—80 ezer forint bruttó bevételt hozhat, ami azért egy modern gazdaságban sem megvetendő. Rögtön felvetődik azonban két kérdés. Mi lesz a burgonyatermesztő kisemberekkel (ma a burgonyavetések 60—65 százaléka háztáji gazdaságokban, valamint kiskertekben díszlik) és mi lesz a burgonya hagyományos, rossz homokokon felevő termelő körzeteivel? A kisemberek krumplitermesztését az állam közvetlenül nem tudja segíteni. A támogatást nem lehet milliófelé elaprózni. Ha akarják, azonban sokat tehetnek a mezőgazdasági nagyüzemek. Megszervezhetik például, hogy a háztáji gazdaságok egy táblába, egymás mellé vessék a burgonyát. A nagyüzem ide már tud igényelni és adni műtrágyát, vegyszert, gépet, vetőgumót; minden szükséges kelléket, és elláthatja szaktanácsokkal a kisembereket. Ha jól fog Ö6sze a hatóság, a termelő és a kereskedő, akkor sikerül megoldanunk a burgonyaproblémát. Földeáki Béla A hatósági erkölcsi bizonyítványról F. G. szegedi olvasónk kéri, ismertessük, hogy a liatósagi erkölcsi bizonyítvány kiállításáról melyik rendelkezés intézkedik, hol és hogyan kell azt kérni. A fontos és bizalmas munkakörök betöltéséről szóló 1957. évi 66. számú törvényerejű rendelet hatósági bizonyítvány beszerzését írja elő. A hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 4 1972. (X. 13.) B. M. számú rendelet pedig 1973. január 1-től hatályos. E rendelet szerint a hatósági erkölcsi bizonyítványt az erre a célra rendszeresített kérőlapon, az állandó lakhely szerint illetékes rendőrkapitányságtól kell kérni. A kérőlapot a megyei, illetve járási székhelyeken, valamint a városokban a kijelölt postahivataloknál lehet beszerezni. Kérőlap kapható a rendőrkapitányságokon is, A kérőlap díjtalan. Abban az esetben, ha a hatósági erkölcsi bizonyítvány beszerzése hivatalos célra szükséges, a kiállítása iránti kérőlapot személyesen lehet benyújtani, de postán is meg lehet küldeni. A bizonyítvány beszerzésének szükségességét, valamint a kérőlapon feltüntetett és a kérelmező személyi igazolványába, illetve lakhatási engedélyébe bejegyzett adatok azonosságát az a szerv (vállalat, intézet, intézmény stb.) igazolja, amely érdekelt, hogy a kérelmező hatósági erkölcsi bizonyítványát bemutassa vagy a szervnek átadja. Ha nem hivatalos célra kér valaki erkölcsi bizonyítványt, a kiállítása iránti kérőlapot csak személyesen, a személyi igazolvány egyidejű bemutatása mellett nyújthatja be. A hatósági erkölcsi bizonyítvány a következő adatokat tartalmazza: a kiállóállították ki; s végül a bizonyítvány kiállításának időtó hatóság megnevezését és pontját és érvényességének iktatószámát; a bizonyít- idejét. A hatósági erkölcsi vany kiállítását kérő sze- bizonyítvány a kiállítástól mély adatait, valamint sze- számított három hónapig érmélyi igazolványának szá- vényes. Illetéke húsz forint, mát: a büntetlen vagy bün- amelyet a kérőlapon illetéktetett előéletre vonatkozó bélyeggel kell leróni. Illeközlést, utóbbi esetben az tékmentes a hatósági erkölegyes büntetésekre is vonat- esi bizonyítvány, ha azt a kozo adatok feltüntetésével, honvédelmi törvényben megannak megjelölését, hogy a határozott célra kérik, bizonyítványt milyen célból Dr. V. M. A Szovjetunió külkereskedelme a szocialista országokkal Irta: N. Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi A szocialista országok központi helyet foglalnak el a Szovjetunió külgazdasági kapcsolataiba ip Ennek az a magyarázata, hogy országainkat közös célok egyesitik, kölcsönös kapcsolataink a marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionalizmus elvei alapján fejlődnek és a testvéri barátság, a kölcsönös előnyökkel járó együttműködés, a kölcsönös segítség, az igazi egyenjogúság és bizalom jellemzi őket. A szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programja, amelyet a KGST tagországai elfogadtak, még inkább lehetővé teszi a szocialista gazdasági rendszer előnyeinek kiaknázását és ezáltal az életszínvonal jelentős emelését, ez egész szocialista közösség gazdasági potenciáljának erősítését. Ez a szocializmus pozícióinak megszilárdítását, a szocialista országok egységét és összeforrottságát szolgálja. A KGST-országok kereskedelmi é6 gazdasági kapcsolatai egyres inkább a népgazdasági tervek egyeztetésén, a műszaki-tudományos együttműködésen, a termelés szakosításán alapszanak. A Szovjetunió a szocialista országokkal bonyolítja le külkereskedelme 65 százalékát. E forgalom volumene a KGST- országok viszonylatában a kilencedik ötéves terv idején csaknem másfélszeresére növekszik az előző tervidőszakhoz viszonyítva. A Szovjetunió a szocialista országok gépipari termékeinek legnagyobb vásárlója. A KGST-országokból származó szovjet gépipari import 1972-ben 3,4 milliárd rubelt tett ki. A KGST-országok gépipari kivitelüknek körülbelül a felét a Szovjetunió nagy felvevőképességű piacain értékesítik. A nagy szovjet megrendelések kedvező feltételeket biztosítanak ahhoz, hogy a testvéri országokban hatékony sorozatgyártást szervezzenek meg és hogy kialakulhasson a szükséges koncentráció é6 szakosítás. Az ezekből az országokból származó gépipari termékek segítségével a Szovjetunió tovább fejleszthette számos iparágát, így a vegyipart, a kohászatot, a faminisztere Az SZKP 24. kongresszusa irányelveinek értelmében a kilencedik ötéves terv időszakában 30—35 százalékkal növekszik a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma, és 1975-ben mintegy 30 milliárd rubelt ér el. ipart, az élelmiszeripart, valamint a tengeri hajózást és a vasúti közlekedést. A jelenlegi ötéves terv idején a Szovjetunió fémforgácsoló szerszámgépeket, sajtoló- és kovácsológépeket, könnyflipari, élelmiszeripari és vegyipari gépeket, berendezéseket, továbbá vasúti gördülőanyagot, hajókat stb. szerez be a szocialista országokban. Növekvő mennyiségben vásárol közszükségleti cikkeket is (cipőt, konfekcióés kötöttárut stb.). Számos fontos nyersanyag- fs üzemanyag-féleséget is kapunk a szocialista országoktól. Ugyanakkor a testvéri országokba irányuló szovjet gépexport is növekszik, ami elősegíti az energiatermelés, a kohászat, a vegyipar, a közlekedés fejlődését, úgyszintén a repülőgép-, a teher- és személygépkocsi-, a mezőgazdasági gép- és traktorállomány növekedését ezekben az országokban. A gépek és berendezések kölcsönös külkereskedelmi forgalmát a folyó ötéves terv idején gyorsabban kívánjuk növelni, mint az egész külkereskedelmi forgalmat. Ezzel valamennyi népgazdasági ág műszaki fejlődését meggyorsítjuk. A KGST-országok szovjet szállítmányokból fedezik csaknem teljes kőolaj- és nyersvas-behozatali igényüket, míg kőolajtermékekből, hengerelt árukból és foszfor-műtrágyából báromnegyedrészben, gyapotból, kőszénből és mangánércből háromötödrészben, vasércből 90, faanyagokból pedig 80 százalékban támaszkodnak a szovjet importra. Az utóbbi években számos megállapodást kötöttünk, amelyek szerint az érdekelt szocialista országok részt vesznek szovjet nyersanyag-lelőhelyek kiaknázásában azáltal, hogy a Szovjetuniónak ehhe? szükséges cikkeket szállítanak (kohászati nyersanyagok, színesfémek és olaj lelőhelyeiről van szó). A Szovjetunió így könnyebben tudja finanszírozni az érintett iparágak beruházásait, a megállapodásokban érdekelt országok pedig tervszerű nyersanyag-ellátásban részesülnek. A szovjet ipar előtt az a feladat áll, hogy növelje a szocialista országokba exportálandó és a modern műszaki követelményeknek megfelelő cikkek, különösen a gépiek és berendezések gyártását. Ezt a szocialista közösség megszilárdításával összefüggő politikai és a szükséges cikkek behozatalának fokozásában érdekelt szovjet népgazdaságból eredő tényezők egyaránt megkövetelik. <APN—RS) V Újra zöldell a Tagore sétány Mint ismeretes, Balaton- platánokat szállítottak Bafüreden kivágták a Tagore- latonfüredre, A 8—10 méter sétány kiöregedett fáit. Az magas fákat több mázsás ország egyik legszebb és földlabdával szállították a legkedveltebb fasora néhány helyszínre, ahol daruval hónapig sivár volt. ^Fokozott emelték be a kertészek által éfdeklődés kísérte az erdé- alaposan előkészített termőszek tél végi, kora tavaszi helyre' A]( ^ né.8y ..... ., ,, , . sorban eltelepített, tobb mint munkáját, amikor Mohács- 600 platan mindegyike megról 10—12 éves, előnevelt eredt és zöld lombot hajtott. Dér Endrei Ifjú építők (Portrék) Talán azóta létezem újra, mióta otthagytam a TEFU-t. Aaóta otthagytam a régi társaságot. Közelebb kerültem a munkámhoz megint. S most, hogy a DÉLÉP-nél vagyok, itt még jobban megváltoztam. Megint a régi vagyok. Több tapasztalattal rendelkezek, vagy legalább több tanulsággal, így mondanám. Talán egy kicsivel több ambíció és sokkal több ésszerűség van a munkám mögött, mint előbb volt. Eddig esetlen minden problémámat anyám segítségével próbáltam megoldani. Most már önállóan akarok mindent megvalósítani. A fiammal kapcsolatban azt szeretném még mondani, hogy megszerettetném vele a beszélgetést, mert szerintem a beszélgetés — az egyik legcsodálatosabb művészet. Bár soha nem hallottam ezt a kifejezést, mégis úgy könyvelem el, hogy a beszélgetés is művészet. Tudni kell beszélgetni; mással megértetni önmagát az embernek. Ezt nagyon megszerettetném vele, és kérném ls tóle, hogy ezt fejlessze ki magában a legmesszebbmenőkig... * A KÖMÜVESIFI MONOLÓGJA: 19 éven kőműves szakmunkás vagyok. Az építőipari Szakközépiskolában érettségiztem, jó eredménnyel. Szeretem a szakmám. Jól rajzolok, s á szakmával járó fizikai munkát is bírom. 2400 forintot keresek havonta. Én a fizetésem legnagyobb részét takarékba teszem. Haza 500 forintot adok, zsebpénzem 500 forint havonta. Édesapám ügyvéd, elég jól keres, édesanyám sokáig otthon volt, jelenleg gépírónő. Szívbeteg. Ezért is örülök, hogy kereshetek, anyu bármikor otthon maradhat. Ragaszkodom a szüleimhez, sokat köszönhetek nekik. Szeretek moziba járni, nyáron sokat sportolok. Üszni jól tudok, egy ideig a SZEOL pólócsapatának voltam a tagja. De ezután már csak horgászni és evezni fogok. Vettem egy kétpárevezős csónakot. Rabja vagyok a Tiszának. Nyáron minden igényemet kielégíti, télen pedig a munkám foglalkoztat. Egy-két éven belül tovább fogok tanulni. Mérnök szeretnék lenni. Szerencsére a vállalatnál nem gördítenek akadályt. Egyedül tőlem függ, megvalósítom-e ezt a célomat. Sókat gondolkodtam azon, vajon mi az a motívum, ami arra kényszerít, hogy a továbbtanulás gondolatával foglalkozzak. A ranglétrán akarok feljebb kerülni?... Talán nem egészen. Vagy a több fizetés érdekel?... Talán az sem egészen. Vagy mind a kettő, és még az, hogy értelmes dologgal foglaljam le magam addig, amíg fiatal vagyok. Ezt nemcsak én találtam ki, édesanyámtól is hallottam többször: — Kisfiam, szépen kell élned ... Kisfiam, mindig többet kell akarnod ... Kisfiam, az élettől csak úgy várhatsz sokat, ha te is sokat adsz magadból! Én persze, kamaszfejjel, kifiguráztam ezeket a mondásait, de elfelejteni soha nem felejtettem el. Sőt. azt hiszem, ezt fogom majd mondani én is a gyerekeimnek. Mert mindig jo az, ha az ember akadályokat állít maga elé, s próbára teszi az erejét és bíró képességét. Ezért szerettem a sportot is. Szeretek haverkodni is. Legközelebb az udvarban élő pajtásaim tartoznak hozzám. Egyidősek vagyunk hárman. Együtt harcoltuk ki a „játékteret" az udvarban. Egy nagy bérházban lakom, az uüvai kicsi ugyan, de nekünk annál kedvesebb. Eleinte édesanyám állt mellettem pallosként, ha nem engedtek játszani bennünket. Később mi, hárman, összefogva, megvédtük már magunkat. Ma már a kisebbeké a terep, ma már ők a sérthetetlenek. Néha elnézem a kicsiket. Néha játszunk is velük. Focizunk, egy-egy fiúk—lányok mérkőzés erejéig. Innen jut eszembe, hogy lányok is vannak az udvarban. Kisebbek, mint mi vagyunk, de azért sokat beszélgetünk. Jó udvar a mienk. Mindenki mindenre kíváncsi. Mi hárman, „nagyok" vagyunk a hangadók. Azért is, mert mi már keresünk. Én keresek a legtöbbet. Szép lakásunk van. Három szoba, összkomfort. Ennek ellenére szívesen részt vennék családi ház építésében. Olyan akcióra gondolok, amiről már volt szó. hogy OTP segítségével házgyári panelekből félig kész családi házat kapnánk a vállalattól, aztán mindenki saját maga végezhé el a befejező szakmunkákat. Jó ötletnek tartom, a házban a haverok irigykednek is rám. Nősülni még nem nősülök, egyelőre. Jó az udvarban. A munkahelyemet csak most kezdem megszokni. Szeretek dolgozni, s örülök, hogy a munkatársaim meg vannak velem elégedve. Maszekolni is eljárok. Nemcsak a pénzért. Egyszerűen képtelen vagyok meglenni munka nélkül.., (f olyUHiíikJjj