Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-05 / 103. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 63. évfolyam, 103. szám 1973. május 5., szombat Ára; 80 fillér Hatékonyabb az árellenőrzés Országgyűlési bizottság ülése Jól haladnak a nehézipar beruházásai A háztartások 60 százalékában már van gáz Pénteken a Parlament gobelin-termében dr. Bognár József elnökletével ülést tartott az Országgyűlés tervés költségvetési bizottsága. A tanácskozáson a képviselők tájékozódtak időszerű árpolitikai kérdésekről, majd a lakossági szolgáltatások helyzetéről. Az árpolitikáról dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatai elnöke tartott vitaindító előadást. Az idei népgazdasági terv a fogyasztói árszínvonal 3,6 százalékos emelkedésével számol. A fogyasztói árterv készítésénél abból indultak ki, hogy a piacj tényezők, (az importtermékek drágulása, a választék-összetétel változása, a termelési költségek emelkedése) nyomán a fogyasztói árszínvonal 1973ban 1,7 százalékkal emelkedik. Annak érdekében, hogy a központi árintézkedések árszintemelő hatása 1.9 százalékon belül maradjon, a kormány a tej és tejtermék, a cigaretta és az égetett szeszes ital áremelésének némi ellensúlyozására 330 millió forint hatósági árleszállítást írt elő. Ezzel összhangban lettek olcsóbbak a pamutszövetek és a függönyök, csökkent a különböző felnőtt és gyermekruházati cikkek ára. Az 1968-70-es években a fogyasztói árszínvonal emelkedése a tervben engedelyezetten belül maradt, az 1970-71-es években pedig megfelelt a tervezettnek. Az idei fogyasztói árterv teljesítése az eddiginél már nagyobb erőfeszítést igényel, hiszen március 1-ével végrehajtott központi béremelés teljes egészében terheli az önköltséget, s a tőkés világpiacon is fokozódott az áremelkedés üteme. Az elemzésekből azonban leszűrhető, hogy reális az egész évre számított 3,6 százalékos árszintemelkedés. Dr. Csikós Nagy Béla a továbbiakban részletesen taglalta azokat az intézkedéseket, amelyek az árstabilitás biztosítását szolgálják, majd az árellenőrzési tapasztalatokat ismertette. Elmondotta, hogy az árellenőrzések száma 1970-ben 41 137. 1971-ben 37 348. az elmúlt esztendőben pedig 42 939 volt. Az ellenőrök az esetek mintegy 10 százalékában állapítottak meg valamilyen szabálytalanságot. Az árellenőraéseket követően 1970-ben 8, 1971-ben 33, az elmúlt esztendőben pedig 90 esetben indult büntetőeljárás. 1972ben 6 esetben róttak ki gazdasági bírságot, 1899 esetben indítottak szabálysértési eljárást. 623 feljelentést követett fegyelmi, 1349-el. pedig figyelmeztetés. 1972 második felétől növekedett az árellenőrzések hatékonysága, ezt a lakosság igen kedvezően fogadta. Ezt követően Karádi Gyula, az Országos Tervhivatal első elnökhelyettese tájékoztatta a képviselőket a lakossági szolgáltatások helyzetéről. A negyedik ötéves terv 1,5 milliárd forint állami támogatást biztosított a lakossági szolgáltatasok céljaira. A szolgáltatásokban az 1970 előtti stagnálás, illetve visszafejlődés megállt, s azóta általában előrelépés következett be. Az előterjesztéseket követő vitában a képviselők < egyöntetűen rámutattak, hogy j fokozni kell az árellenőrzésben résztvevők képzettségét, növelni kell számukat, hiszen ez is egyik alapfeltétele a hatékonyabb arellenörzésnek. A szolgáltatásokkal kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy az állami támogatást sok esetben a vállalat vagy kisipari szövetkezet termelő, s nem szolgáltató részlegének bővítésére. fejlesztésére fordítják. Ezt a kiskaput el kell zárni, ez főként a tanácsok feladata Fehér Lajos Kiskunfélegyházán Múlt évi kiemelkedő eredményeiért „Kiváló termelőszövetkezet" címmel tüntették ki a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezetet. Ebből az alkalomból pénteken egésznapos programot rendeztek. Ott volt a rendezvényeken, együtt ünnepelt a szövetkezet tagjaival Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Délután ünnepi közgyűlést tartottak a városi művelődési központban. A közgyűlésen mondott beszédében Fehér Lajos áttekintést adott mezőgazdaságunk helyzetéről, fejlesztési terveiről. Pénteken, dr. Szekér Gyula elnökletével nehézipari miniszteri értekezletet tartottak. Részletesen elemezték a tárcához tartozó beruházások helyzetét, különös tekintettel a negyedik ötéves terv első két évének eredményeire. Megállapították, hogy az eddigi beruházások kapacitásbővítése következtében a széntermelés, a lignittermelés. a kőolaj- és földgáztermelés megfelel az előirányzott termelési célkitűzéseknek. A földgáztermelés 5 százalékkal, a kőolajtermelés 4 százalékkal magasabb volt, mint a negyedik ötéves tervet megelőző időszakban. Megfelelően halad a íöldgázfelhasziiálási központi fejlesztési program is, a tervek időarányos részéi teljesítették. A tervidőszak első két évének eredményei lehetővé tették. hogy tovább korszerűsödjön energiagazdálkodásunk: a szénhidrogének részaránya az energiahordozók között 43 százalékról 49 százalékra növekedett. A terv-, törvény szerint 1975-ig a lakások 65 százalékát kell vezetékes vagy palackos gázzal ellátni. Ezek a célkitűzések a jelenlegi ellátási helyzet szerint megvalósíthatók, hiszen a gázfogyasztók részaránya már elérte a 60 százalékot. A nehézipari miniszteri értekezlet külön értékelte az egyes nagyberuházások helyzetét. Egyik legnagyobb közöttük a szegedi kőolaj- és földgázipari létesítmények, melynek valósítása tervsze| rűen halad, az épületeknek j és berendezéseknek fele a helyén van, s már folyamatosan évi egymillió tonna olaj kitermelésére képesek. 1972-ben befejeződött az évi egymilliárd köbméteres kapacitású földgáz-előkészítő üzem építése is. A magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény értelmében egyre gyorsabban fejlődik ez az iparágunk, amelyben jelenleg négy egyedi nagyberuházás megvalósítása van napirenden. Vegyiparunk legfiatalabb ága a petrolkémia, amely kőolaj és gázalapokon állítja elő a korszerű műanyagokat. és a műkaucsukot. Ezen iparág fejlesztése a magyar— szovjet olefin-egyezmény alapján indult, s a miniszteri értekezlet értékelése szerint megfelelően halad. Megkezdték a nagy kapacitású benzinpirolizis üzem, valamint az olefinmű építését, és hozzáfogtak a tiszai főolajftafr* mitó előkészítéséhez is. A miniszteri értekezlet felhívta a figyelmet arra, hogy egyes beruházások üzembehelyezésének elhúzódása miatt néhány termékből hiányos az ellátás, így például nitrogén-műtrágyából, vagy pan-vegyiszálból is. A Nehézipari Minisztérium vezetői az értekezleten meghatározták az 1973—75-re vonatkozó fejlesztési célkitűzéseket. Locsolasí tilalom Váratlan gyorsasággal köszöntött be a kánikula, az utóbbi két-három nap időjárására még augusztusban sem igen lehetne panasz. A meleg, napsütéses időnek kétségtelenül megvannak az előnyei, de — főként az emeleteken lakó szegediek — már most, május legelején beszerezhették a csak nyárra esedékes kellemetlen tapasztalatokat. Tegnapelőtt és tegnap ugyanis jó néhány lakásban alig csurrant-csöppen víz a csapokból. Ebből azután néhány kellemetlen baleset is származott — sokan nyitva hagyták ugyanis a csapot, és miután újra megindult a víz, elázott lakásuk, sőt az alattuk lévő lakás is. A vízhianyrtak a vártnál jóval előbb bekövetkezett kánikula az oka. A városi tanács végrehajtó bizottsága kora tavasszal hozott döntést a IV. számú vízmű építéséről, ez azonban csak júliusban készül el. A mostani kutak, vízművek viszont nem képesek elegendő vizet adni. A gondokat — átmenetileg — csak az oldhatja meg, ha az új vízmű 8 millió forintért épülő első kútcsoportjai a nyáron mar vizet adnak. Addig a fogyasztóknak kell „szorosabbra húzm a nadrágszíjat'". A városi tanács elnöke, dr. Biczó György éppen ezért ma . reggeltől locsolási tilalmat rendelt el Szeged területén. Eszerint a vízkorlátozás feloldásáig reggel 6-tól este 8 óráig a közterületeket és a kerteket egyaránt, tilos locsolni. A tilalom egész Szeged területére érvényes, beleértve Kiskundorozsmát és Szőreget is. ahol szintén a városi magasnyomású hálózatból kapják a vizet. A korlátozás megszüntetéséig napközben az utcákat, parkokat és a kiskerteket nem lehet locsolni. A tilalom betartása valamennyiünk érdeke, mert csak így biztosítható a város vízellátása a nappali melegben. A kerttulajdonosoknak is érdekük betartani a korlátozást, hiszen megszegőit az illetékes szervek felelősségre vonják. Varroda Kisteleken Száz asszony és leány dolgozik a Budapesti Kézműipari Vállalat kisteleki gyáregységének világos, barátságos munkatermeiben. Kivűlről egyszerű barakképület ez a munkahely. <H a speciális varrógépek* todrozóés gomblyukkötő gépek a legmodernebbek. Két műszakban varrnak a kisteleki és környékbeli asszonyok, most szovjet megrendelésre készítenek fürdőruhákat és strandköntösöket. Képeinken: A legtágasabb teremben varrógépek mellett dolgoznak. — Harminc bedolgozót is foglalkoztatnak. ők otthon készítik el a munkát. — Mintakollekció díszíti a terem falát, egy-egy darab az eddigi termékekből aotpoesi Karoönc Ktu&sm A »