Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-22 / 117. szám

a KEDD, 1973. MÁJUS 26, Ki kispolgár? 3. Mi tartja fenn a kispolgáriságot? Mi a magyaráznia, hogy a lik. (pl. gebinek). Ezek ob- hibái te forrásául szolgáltak kispolgáriság, mint szemlélet jektív tények. Már szubjek- annak a ténynek, hogy a és magatartásforma a mi mai tívebb tartalmú, de ugyan- végzett munka és a megszertársadalmunkban is rendkí- csak tény, hogy a tulajdon- zett jövedelem között nincs vül hatékony és eleven, új- viszonyok szocialista fejlődé- meg minden esetben a teljes ratermelődése meglevő fo- se, a magántulajdon háttérbe összhang. Részben ezért is: lyamat? Mi indokolja, hogy a szorulása miatt a személyi az érdekviszonyok csak elszocializmus alapjainak lera- tulajdon a társadalom köz- méletileg rendezettek, a gyakása után, a marxizmus he- tudatában lassanként kezdi korlatban sokkal bonyolulgemóniájának idején, az át- elfoglalni a magántulajdon tabbak, s bár az egyéni és meneti társadalomban is helyét, és rétegképző ténye- össztársadalmi érdek összeütilyen intenzíven jelentkezik zővé válik, vagy legalábbis közése nyílt formában ritka, ez a magatartásforma? értékelési státuszszemponttá, a csoportérdek gyakran keAz okok számbavételénél a Gazdasági okként értékel- rül szembe az egész közösség kíilső tényezőkből kell klín- hető továbbá az is, hogy bár érdekeivel. A köztudat gyakdulnunk. A szocialista társa- a tulajdonviszonyok alapve- ran az „ügyes" embert emeli dalmat kapitalista környezet- tőén változtak a szocializ- ideállá, azaz az értékek jeben építjük. Az imperlaliz- musban, a munkamegosztás lenlegl köztudatbeit szintje mus nemzetközi méretekben sok vonatkozásban öröklött, nem felel meg minden esetható erő. s erőteréből mi sem A kizsákmányolás, a munka ben a társadalom követelmévonhatjuk ki magunkat. Je- nélküli élet lehetősége meg- nyeinek. lentkezik ez a gazdasági si- szűnt ugyan, megmaradt vi- Az anyagi és erkölcsi öszkereik túlhangsúlyozásában szont a falu és város közötti, tönzés között hosszú éveken csakúgy, mint a fellazítás a fizikai és szellemi munka át kerestük az összhang megmodszereibeti. De az impe- közötti, az irányító és végre- teremtésének útját. Kerestük rtalizmus léte már önmagé- hajtó munka közötti különb- és keressük ma is még, bár ban alapja a kispolgáriság ség is. A megmaradás per- elméletileg már ez a probléújratermelődésének a szocia- sze relatív, ezek a folyamat ma is tisztázott. Csakhogy lista világrendszeren belül is. egészét tekintve szocialista volt egy történelmi időszak, Segítheti e tendenciák erősö- irányban fejlődnek gyorsuló amelyben kizárólag erkölcsi dését a nemzetközi helyzet ütemben, de még nem telje- ösztönzést alkalmaztunk, azt alakulása is. A helyi hábo- sen szocialista munkamegosz- hittük, ez elegendő. Majd rúk, az állandó feszültség ér- tási viszonyok. A munkameg- változott az idő, rájöttünk, zése, a nemzetközi légkör in- osztás bizonyos lényeges ele- hogy az emberek számára gadozása a kispolgáriség jó meinek megmaradása gazda- keveset jelent már az erköltaptalajal jelentheti és jelen- ségi-társadalmi alapot jelent esi elismerés önmagában. De ti is. a kispolgáriság újraéledésé- ugyanakkor másik szemléleti Ezekhez a külső okokhoz hez és fennmaradásához. hibába estünk, bár a társaIgen sok belső tényező is iá- Ugyancsak megmaradnak a dalom irányítói az anyagi, s rul. S ezek a fontosabbak, szocializmus jelenlegi szint- erkölcsi ösztönzés egységét mert hatásuk folyamatos és' íen »z árucsereviszonyok hangsúlyozták, a gyakorlatközvetlen. az ember hétköz- egyes elemei is. Fennmarad ban itt-ott csak az anyagait napi cselekedetett és maga- maga az árucsere, a piac, a alkalmazzák, s ismerik el. tartását érinti. pénz, mint értékmérő is Az Ugyanakkor problémát jeA történeti tényezőkből és árucsere ugyanakkor bizo- lentett, s jelent a szocialista okokból kell kiindulnunk A ny°s befolyással is bír a ter- demokrácia értelmezése és középrétegek szerepe a ma- melési-gazdasági folyamatok- gyakorlata. A fegyelem és gyár történelem utolsó más- ra, így törvényszerűen azok- demokrácia összeegyeztetése fél századában jelentősebb «'a az emberekre is, akik e még ma sem sikerül minvolt, mint pl. Nyugat-Euró- folyamatokban részt vesznek, dig( pedig ez kulcskérdés. pában. Bizonyíték erre a ko- ^^^ vagy Persze itt te az érdekviszozepnemesség, iparosság sze- egyszerű vegrehajtoi. „ .. .. . repe a reformokban, szabad- Okai a kispolgáriság újra- nyoK a megna d ZÍ,K" oe sagharcban, majd a dualiz- termelődésének azok a hibák, ezen belül a demokrácia szomus politikai mozgalmaiban, amelyeket a szocializmus cialista értelmezése és alkalSót. a proletariátus kialaku- építésének folyamatában ed- mazása nagyban siettetheti a kispolgár" jellege e mozga- di* elkövettünk, s amelyeket társadalom ideológiai állapolomnak. (Az alapvető ok ez: esetenként ma is elkövetünk, tának javulását, társadalmunkban lényegében E hibák sokrétűek, következ- További ok a társadalom az egész polgári fejlődés kis- menyük, hatásuk te éppen tudati állapotának lényeges polgárt köntösben jelent üyen dlfterenciAlt néha nem elmaradá8a a gazdasági fejA kispolgárság, mint társa- közvetlen, hanem indirekt; lódés mögött. A fejlődés szádalmi erö a szocialista fejlő- máskor legfeljebb csak tá- mait, tényeit mindannyian des megindulása után is voli vonulataiban ismerhető ismerjük, nem te igen akarja megmaradt. Sót erősödését a fel a kispolgáriság terjedésé- kétségbe vonni senki. De a iéíetnek"^tfrapodésát ennek az okcsoportnak a viszonylag alacsony általános mélyi kultusz évei ideológiai- szerepe. műveltség és iskolázottság, a lag is tovább erősítették. A Például a gazdasági éle- gyakori szellemi igénytelentörvénytelenségek fenntartót- tünk folyamatában fel-fellé- ség, a vallásos világnézet to^anak^s íégkSre az embe- ** nehézségek. Az előálló vábbélése és mas tényezők rek atomizálódását erősítette, beruházási feszültségek; a azt bizonyítják, hogy a tuA munkásnak alig volt bele- fogyasztói árak viszonylag dat jelenlegi állapotában szólása az üzem dolgainak gyors emelkedése egyes te- még nagyon is nyitott ahhoz, túlzottan erős Kntl irá- kleteken; egyes vállalatok- hogy a kispolgáriságnak elnyitás miatt, s ez is növelte nál a nyereség túlhajszolása, fen tudjon állni, bizonytalanságérzetét. A kor máshol az indokolatlanul Bényei József másik erkölcsi eszménye: az magas jövedelmek stb. Következik: A magatartás veszélyei Felmérés a művezetők helyzetéről A Könnyűipari Minisztérium megbízásából a Könnyűipari Szervezési Intézet felmérést végez a textiliparban foglalkoztatott művezetők helyzetéről, köztük a KSZV 187 középszintű vezetőjéről. A munka első fázisaként kigyűjtötték a művezetők munkaviszonyára, besorolására, iskolai végzettségére, átlagkeresetére vonatkozó adatokat. Ezt követően az intézet munkatársai — kiválasztott művezetőkkel — úgynevezett munkanap felvételt készítettek, amelynek során személyesen győződtek meg a velük szemben támasztott követelményekről. II teherszállítás korszerűsítése A konténert néhány évvel amelynek nem szabad megezelőtt „a jövő szállítóeszkö- szakadnia: minden atrakásl zének" tartották; ma pedig ponton, minden feladónál és mar világszerte elterjedtek, átvevőnél biztosítani kell a A konténerek — hivatalos konténerek mozgatásához nevükön: nagy szállítótartá- szükséges berendezéseket. Jó lyok — a'jelen szállítóeszkö- példa erre a képen látható zei, beváltották a hozzájuk magasemelésű, traktorral fűzött reményeket. vontatható nyergeskocsi, A konténeres áruszállítás mint a szállítási lánc egyik legfőbb előnyei: termelékeny eleme. a rakodás, meggyorsul az át- Hazánkban a konténeres rakás, jelentősen, mintegy 70 szállítás alapfeltételei biztoszázalékkal csökkennek az sítottak: tudunk szállítótartáállásidők és ezzel lehetővé lyokat gyártani, és jelen vaválik a szállítóeszközök fo- gyünk a nemzetközt szervekozottabb kihasználása. A zetekben (a MÁV például konténeres átállítás bevezeté- alapító tagja az európai vasséhez persze nem elegendő utak „Interkonténer" nevű csupán konténereket venni közös konténerkölcsönző válvagy bérelni, hanem ki kell lalkozásának). A Csepeli Szaépíteni a gépesítésre alapo- badkikötőben korszerű konzott szállítási láncot is, ténerátrakodó telep működik. Anyakönyvi hírek I. KERÜLET Házasság: Vízhányó János és Duda Ilona. Domonkos Gusztáv és Török Irén, Kasza Vilmos és Török Mária, Orbán Lajos és Tóth Erzsébet, Rapcsányi Ferenc és Hepp Éva, Tápal Sándor és Horváth Piroska. Nógrádi István és Gödi Eva, Gregus István és Román Mária, Simon Géza és Térbe Katalin, Varga András és Szabó Erika, György és Ilona, Kadosa Imre. _és. Uppay Klára, Zsuzsa, Bánü Józsefmerédl Józscl és Betovat Margit. Tanács József és Deák Éva, Kispétcr Miklós és Ábrahám Eva, Varga Sándor és Nagy Mária, Kis György es Pataki Katalin Irén, Ország-Sugár József Miklós és Horváth Erzsébet, Gujás Sándor és Nagylván Valéria Mária, Horváth Ferenc és Varga Ilona Mária, Kiss Péter Pál és Juhász Eva Mária, Tóth István és Kakuszl Margit, Bálint János István és Varga Eva Márta, Kovács Péter Pál és Munguti Dávid és Kotlár Eva. Zádorii Anikónak: Zénó. Tóth Katalin, Balogh István Jávaradik István és Pálinkás Ka- Molnár Tibornak és Kichter Esz talin. Szabó Ervin és Sutyinsz- térnek Edit Eva, Verbai Sándor | _ H | I ki Katalin. Süttei Pál és Pataki es Bognár Ilona Gizellának na házasságot kötöttek. Ilona. Lutor György és Czuth ^"S- ít S ^fL^IÍL^ Halálozás: Csamangó József. nos és ázabó Magdolna, Ráez János és Csányi Piroska JulianMária házasságot kötöttek. Születés: Rózsa Antalnak és nett és Chikén Ágnesnek Beáta Kádár Andrásné Baranyás ErAgnes. Szantszlo _Mihély Tamas- zsébet, Bakri Imrc Igt *<n Zsol_ Czékus Viktóriának Orsolya "ak *s i10™?4 fennek nal Imréné Kátal Malglti MoAnita. Heldrlch Gábor János- Anikó ^zalia. J^földl Ferenc- rith Sándor Lajos. Kardos Jónak és Kuti Máriának Anita, nek és Hegedűs Máriának Anett, zsefné Molnár Ágnes, C3amangó Kukli Istvánnak és Bodó PiIllés Mihálynak és Wischner Antal meghalt. V"1""" UTAr,,*. jjj KERÜLET roskának Roland. Kószó Imre Valéria Évának Mónika. Bacsa Istvánnak és Papdi Irénnek Gyu ának és Bánfi Annanak Házasság: Pipicz Antal és Ge-1 írén Andrea. Báló Péter And- ^üla Fábian Lészló D^őPe't CBe Juszlfnfli £sá l Kálmáné* rásnak és Marosvári Erzsébet- 3z«ko Klára Máriának At- Lahó Anlkói Kura József és nek Szilvia Ágnes. Reményíi Fe- tíla; Rideg Jánosnak és Pazder- Bozó Anlkó Júll8i Bartha Béla rencnek és Kószó Gizellának Ilonanak Gábor. dr. Ko- Gabor ég Ipacs Zsuzsanna, Sza* . .- ...—„ - - — vács Imrének és Dobó • . . • ^ - , . állandó lemondás, öníeláldotá« hangsúlyozása is a kispolgáriságot erősítette. Az ötvenes évek közepén felerősödő revizionista hullám sem gyengítette ezt a hatást, legfeljebb módosította, új vonósait, új területeit bontakoztatta ki. Ebben a történelmi közegben adva volt a történelmi-, ideológiai háttér, amelyben a kispolgáriság szokásokban megnyilvánuló vonásai élő hagyományként fennmaradhattak és tovább élhettek. A szokások-hagyományok ilyen értelmezésű továbbélése magyarázza mind u mai napig a kispolgáriság eleven jelenlétét társadalmunkban. A kispolgáriság továbbélésének gazdasági okai az átmeneti társadalom gazdasagi helyzetéből fakadnak. Korunkban a tulajdonviszonyok — bár alapjaiban szocialisták — mégis viselnek magukon a múltból örökölt vonásokat. Van különbség állami és \ szövetkezeti tulajdon között is, sőt az állami tulajdon Gazdasági életünk ilyen Orsolya Szilvia, Németh Sándornak és Csordás-Tóth Mária Mag' zsannának Imre Zoltán, dolnának Andrea Ibolya. Purák Gábor Györgynek, és Bozsó Mábó Károly és Juhász Klára há®óságot kötöttek. Születés: Haramász AndrásFerencnek és Aklán Juditnak 2?na£ "árta' aTS^r^ nak és Tóth Zsuzsannának AndNóra, Biacs Jánosnak és Font és Hetesl Rozáliának Ferenc, rág Krisztián, Bárányi BenjáAgnes Borbálának Márta. Takó Erdős Antalnak es Lestál Kata- minnak és Ferenc Ilonának Józsefnek és Silóczki Gizellának ünnak Katalin, Kaszás Imrének Benjámin Roland. Soós László József, Nagyi Lajosnak és Ró- Margitnak Erika, Antalnak é8 Csrehtón Ágnesnek zsa Ilonának Edit, Tücsök Béla Mátrai Tibor Ferencnek e* Pa- Laszló Endret Toldl Is?vénnak Ferencnek és Nemes Erzsébet- robek Anna Máriának Adrienn és Csézl Annanak Zsolt Jó. Rozáliának István, Pálinkás Jó- fi^^^í^^L*^*? zsef, Dénes Ferencnek és Halzsef Istvánnak és Csendes Jusz- Márkus Ilbni4""k Jb?a«f' mos Edit Ibolyának Edit, Kálló tina Juliannának József. Szabó Imrének és Balla Mária Klérá- józsefnek és Gavrity RozáliáLajosnak és Presztoczki Matild "ak Péter Imre. Pósa Lajos nak J6zset István ördögh SánJúliénak Gábor. Török Jenőnek Ferenenek és Lévai Etelkának dornak és Harczi' E °s?betnek és Balog Magdolnának Gábriel- Jó"e'"ek Sándor Szabolcs. Récz Józsefla, Hegyi Gábornak és Ardai $ ®aJ,na Kktk"n"aX nek és Sisák Beáta KrlsztináRozállának Gabriella Renáta, Vlgh Máte Ferencnek es Sán- nak György LeVente, Czikora Szabó Imrének és Borbély Pl- £or^ Margitnak Zsolt Hortobágy Károlynak és MÜUer Jullannároskának Gabriella. Balog Pé- holtán Tamásnak és Galgóczj k ndlkó Qutl Jánosnak é3 ter Pálnak és Forral Máriának Katalinnak Zoltam Papp József- Halá, Etelka Jolánnak Ágnes? 4g nek és Balog Zsuzsannának Ju- Kovács Lászlónak és Pusztai Andrea, Tisza Andrásnak — gpHH—gyBFmHE—c»—rasítai Szuny 1 Zsuzsannának Szilvia «t Katalin Gulyás Sándormik Uonának Anlta Kovacs San. Ilona. Mézes Sándornak és és Schubert Erzsébetnek Sán- dornak ég sülyl Klarának János Zombori Ágnesnek Ágnes. Godó ^or Csabau Beke^^Sónd0r István- Róbert_ Bende Bélanak ég Ab_ Jánosnak és Borbély Mánanak £ak «a Jó«h Lenkének Orsolya. rahám Magdolnának Csaba, Renáta Nikoletta. Ba Pálnak és Rutai Sándornak és S pos Er- Rauck Józaeg Andrasnak"aD£ Csermák Máriának Gábor. Sas "é^mej1 Attila Csótl István Lajos Gabriella Máriának József Józsefnek és Berta Erzsébetnek bal°anak ®s Hadas Katalinnak Andragi ungár László FerencTamás. Kerekes Pálnak és Fe- l8tyán Endre nevű gyermekük nek £ Mti?gi Miriának Edlt Jes Juliannának László, Zlmá- "élezett. -nyi-Kovács Ferencnek és Födi "aU'"za»,! Farkas József, KoMargitnak Ildikó. Sisák Berta- vács Mihály, Sáfrány Bálintné lannak és Bolford Ilonának Edit SaJw," ÍuliAal?na' ' ,J4n°s' Sziverl Julianna. Gáspár SánMagdolna. Suti Józsefnek és Mulatt Terézia, Katona István. do úpták cyörgyné Szálai TeTerhes Erzsébetnek Erika, Suti Herczeg Ferenc, Tóth Istvanné r4z/ Rotschlng János, Halasy Józsefnek és Terhes Erzsébet- Béláné Relch Paula. Cserháti nek Ibolya, Apró Mihálynak és Wne Szegő Gizella. Bernátsky Radov4n> Nagy Jánosné Hitó Csernák Matildnak Tibor Mi- J-ászlóne Borvendég-Deszkás pfroska Sagafy hály. Szekere. Ferencnek és gon..^ Fjjír ^Andrásné Mégyesl bén93zKky M4na H^íátí István, Bálint Andrásné Kuruczy Ilona, Siska Györgyné Vlncze Maria, •MMri' Rl ^MM^HRozália, Mária nevű gyermekük született. Halálozás; Váradl Józsefné Széli Julianna Annának Gábor Etelka meghalt. Ferenc. Kalmár Lászlónak és •. KERÜLET | • _ • Horváth Ágnes Piroskának Házasság: Veszelovszkl Tibor Bodor Istvánné Tóth Krisztina Marianna. Prlcz László és Vlda Rozália. Nagy-Mlhály Gyuris János, Dobó István, Fü' Károlynak és Kovács Enikő Er- Ferenc és Bulla Erzsébet, Sze- löp József meghall. Dér Endre: Ifjú építők (Portrék) 6. A munkán az emelés és más nehezebb feladagondozni te, mert hiszen a galambokat is mindig szik, jobban összetartunk, mint més építőipari ajnározni kell, s ennek te megvan a maga for- brigádok. Mi nem vagyunk „annyira elkorcsosultélya. va lelkileg, mint az épít/iparban — jellemző • Anyám már régen elfogadta ezt a hobbit. Pél- módon — más brigádok. Ezt szerintem a vallalat dául az eledelt anyagilag fedezi. Ági szereti a te így akarta, hogy együtt maradjunk. Nehogy a galambokat nézegetni, persze, nem foglalkozik gyors változás következtében kedvünket veszítvelük. O nem ért hozzá. Anyagi problémánkat sük, és átmenjünk más vállalathoz. A tanfolyam galambtéren mindig a zsebpénzünkből szoktuk után két hónapig feltétlen együtt kell maradni, megoldani. Vagy úgy, hogy fogunk, esetleg visz- ez az ukáz, hogy azután mi lesz, az még rejtély! szaadjuk, vagy ehhez hasonló... A Smányi Jancsi, a brigádvezető, eredetileg A Marx téren, a börtönnel szemben van egy elektroműszerész. Nagyon csodálkoznak egyesek bódé. Ott szoktunk vasárnaponként összejönni, azon, miért hagyhatta ott éppen ezt a jól jöve oda visszük a galambjainkat, ott nézegetjük, meg- delmező pályát? A köztudatban benne van, hogy vitatjuk, cserélgetjük. Még galambegyesület ls az elektroműszerész annyit keres, amennyi a bővan. Igaz, én nem vagyok tagja. Ettől függetle- re alá fér..., hogy lapáttal szellőzteti a bankónül rendszeresen kijárok a Marx térre..'. A brigádban megértjük egymást. Én Smányi tok nem okoznak gondot. Nem félek attól, hogy Jánossal szoktam együtt dolgozni, de a termelőmegemelem magam. Hiszen, termetemhez-vé - munkában újabban a Zsorzsot választottam, konyságomhoz viszonyítva, talán szívós vagyok. Rendes nevén Koch Györgyöt. Fúrásról nem leKisportolt. Gyerekkorom óta sportoltam. A ne- het szó. Megértjük egymást, egyért dolgozunk: héz fizikai munkával nem itt találkoztam először, pénzért. az építőiparban, hanem máshol is, ahol előzőleg Olyasmi nem fordul elő, hogy egymást noszodolgoztam, a cipőiparban. Nehezebb munkákban gátjuk: emeld Te inkább, vigyed Te inkább, csiis Vettem már részt, mint amilyeneket itt vállalnom kell. Akármilyen fáradt vagyok, kipihenhetem ralikat. Nos, ezzel kapcsolatban a helyzet a következő: igaz ugyan, hogy sokat keresnek az elektroműszerészek, de Jani vagy nem találta meg mégsem a számítását, vagy az a helyzet, hogv neki nem tetszett az a munkabeosztás, ami ott volt, hogy reggel fél 7-től délután 5-ig egy szobában bezárva kell dolgozni. A másik meg, úgy gondolom, az anyagi juttatás. Nem felelt meg neki az elektromos vállalatnál. Én beszéltem ernáld Te! Ilyesmi nem okoz bonyodalmat. Vagy ről vele, s úgy gondolom, neki nagyon fekszik a esetleg, hogy valaki lóg. Lógásról nem lehet szó. Mindenki igyekszik; gam otthon, a galambokkal. Erre akkor kaptam persze, van olyan, hogy valaki többet dolgozik, famunka, nagyon szereti, érti. Ezért is választottuk meg brigádvezetőnek,.. A köztudatban benne van, hogy nagyon sokat rá, mikor hazajöttem Balatonalmádiból, a neve- valaki meg kevesebbet, s nem olyan eredmé- lógnak az építőmunkások... Részben talán így lőotthonból. A nevelőapám akkor kezdett ga- nyes, mint a másik. Előzőleg meg szoktuk be- van. de ezt megcáfolom. Vegyük például csak a lambászni. Tetszettek a galambok. Először csak szélni, hogy ki csináljá ezt a munkát, ki esi- DÉLÉP-et. Ez a vállalat Szeged több teKiletén a tarkaságuk, a cslnosságuk, a frisseségük, a to jásalk, a fiókáik, a tisztább galambok különösen nálja amazt. így aztán nem lehet vita. Megbeszéljük a brigádvezctővel, de leginkább Dénes Aztán hallottam, hogy ez ilyen „vér", amaz olyan bácsival. Azt, kinek mihez van nagyobb kedve, „vér". Kezdett érdekelni, hogyan lehet jobb ga- ki tudja könnyebben megoldani a munkába való lambot, szebbet tenyészteni. Tetszett a galambok állást, ki lakik közelebb ahhoz a bizonyos muncsoportos repülése. Megfigyeltem, melyik fajta kahelyhez. néha magánhasználatúvá vá- galamb mennyit képes repülni— Szeretem őket Közel érezzük magunkat egymáshoz. Ügy építkezik folyamatosan. Nézzük csak azt a sok házat Tar.iántelepen. Röpke három-négy év atatl építették ki, szinte egész Tarjánt. Ha általában jellemző lenne az építőiparra, hogy dolgozói lógnak, akkor nem lennének ezek a házak, s általánosságban ez, szerintem téves felfogás. ' (Folytatjuk.), ,