Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-19 / 115. szám

SZOMBAT, 1973. MÁJUS 19. A járási népfront­elnökség illése A járási hivatal székházá­ban elnökségi ülést tartott tegnap a Hazafias Népfront szegedi járási bizottsága. Kálló Antal titkár előterjesz­tése alapján részletesen ele­mezte a választások előké­szítésének, lebonyolításának és a tanácsok megalakulásá­nak tapasztalatait, megálla­pítva, hogy e nagyon fontos belpolitikai esemény lakos­ságunk politikai aktivitásá­nak, közéleti érdeklődésének is bizonyítéka volt. A tanácskozás második napirendi pontjaként a nép­frontbizottságok által szerve­zett politikai ismeretterjesz­tés tapasztalatait összegezte az elnökség. Népszerűek a termelőszövetkezeti akadé­miák keretében tartott poli­tikai előadások — Ásottha­lom, Bordány, Forráskút, Ti­szasziget, Ullés és Zákány­szék szolgált legkedvezőbb tapasztalatokkal —; 118 elő­adást tartottak a művelődési autók tanyai programjához csatlakozva, a TIT-tel együttműködve, és rokon­szenvesek, eredményesek a kis közösségekre, klubokra támaszkodó vitaestek. Friss István kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Friss István Állami-díjas akadémikusnak, a Magyar Tudományos Aka­démia Közgazdaságtudomá­nyi Intézete igazgatójának, munkásmozgalmi. tudomá­nyos és tudományszervező munkássága elismeréséül, 70. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdem­rendje kitüntetést adomá­nyozta. Ifjú néptáncosok fi'1 I * tteyjLi * •m összesen nyolc szegedi általános iskola tanulói közül ver­buválódtak azok a gyerekek, akik tavaly október óta az ÉDOSZ „Szeged" együttes ifjúsági csoportjaként általános mozgáskultúrát és népi táncot tanulnak a Juhász Gyula Művelődési Központban. Művészeti vezetőjük Nagy Al­bertné. Eddigi munkájuk, évzáró előadásuk sikere alapján nyugodtan mondhatjuk: egy-két év múlva Szegeden végre olyan néptánccsoport lesz, amely a fesztiválon a vendég­együttesek partnerekónt és versenytársaként szerepelhet. A mostani 7—8. osztályosok ugyanis megszerették a nép­táncot, az iskola befejezése után tovább akarnak dolgozni és szerepelni. Minden jel szerint megoldódnak az utánpót­lási gondok is, hiszen évente újabb ós újabb ötödikegek kezdik tanulni az alapokat. A képünkön látható kalocsai ruhás lányok már túl vannak az alapokon, Ray Erzsébet Párnatánc című koreográfiáját mutatják be ifjúsági vezetők gyári látogatása A KISZ Központi Bizott­sága ifjúmunkás osztályának munkatársai Váczi István és Huber Imre osztályvezető­helyettesek vezetésével teg­nap felkeresték a Kenderfo­nó és Szövőipari Vállalat új­szegedi szövőgyárát. Elkí­sérte őket Oláh Miklós, a Csongrád megyei KlSZ-bi­zittság titkára és dr. Üjvári Józsefné, az Országos Ifjú­munkás Tanács alelnöke is. A vendégeket Frányó Jó­zsef igazgató ismertette meg a gyár munkájával és ered­ményeivel, majd Kiss Erika KISZ-csúcstitkár adott tájé­koztatót az ott dolgozó fia­talok helyzetéről, mozgalmi tevékenységéről. Ezt köve­tően üzemlátogatásra került sor, majd a vendégek talál­koztak az alapszervezeti if­júkommunista vezetőkkel, és elbeszélgettek velük a szo­cialista munkaverseny, a bri­gádmozgalom aktuális kér­I déseiről, gyári problémáiról. Piroslik a májusi cseresznye Piroslik a kelebiai májusi cseresznye. A naptényes vi­dékről minden évben első­nek kerül a piacra a tava­szi gyümölcs. A hűvös idő miatt az idén a szokottnál lassúbb az érés. s így most még a házikertekből érkezik az áru. Néhány nap múlva a nagy­üzemi cseresznyésekben is megkezdik a szedést. A Bács megyei gyümölcsösökben jó közepes termést ígérnek a fák. különösen korai cseresz­nyebői. (MTI) orvostanácskozás A Magyar Általános Or­vosok Tudományos Egyesü­lete kiemelkedő tudományos tevékenységének elismerése­ként az Általános Orvosok Nemzetközi Egyesülete (SIMG) hazánkban rendezi nemzetközi kongresszusát. A június 1-től 3-ig Bu­dapesten sorra kerülő ta­nácskozásról tartottak pénte­ken sajtótájékoztatót a ma­gyar orvostudományi társa­ságok és egyesületek szövet­ségében. Egyebek közt el­mondották, hogy a buda­pesti tanácskozásra húsz külföldi országból érkeznek vendégek. Óvoda, játszótér — Orvos a tanyán — A dolgok egyszerűek, csak nem szabad bonyolíta­ni — ezzel kezdte beszélge­tésünket Rácz Tibor, a csenge­lei tanács elnöke. — Mi sem­mit nem bonyolítunk. Ami­kor a jelölőgyűléseken sorba felálltak az emberek és a há­romezer lakos nevében meg­tették közérdekű bejelenté­seiket, mindent megjegyez­tünk, a község érdekében el­hangzott huszonöt „interpel­lációt" rangsoroltuk, és ott, azonnal válaszoltunk, hogy mire jut pénz, mit tudunk magunk megtenni, mihez kérjük az emberek segítsé­gét. És ami nagyon szép volt a gyűléseken: az emberek nemcsak kértek, hanem azonnal fel is ajánlották a segítségüket. A tanács vala­micske pénze meg a felkí­nált segítség — na meg a té­eszek ígérete — alapot adott az indulásra. — Ezzel az alappal a teg­napi végrehajtó bizottsági ülésen már pontosan megha­tároztuk: mit, hogyan, s mi­kor valósítunk meg. Mivel a legtöbb bejelentés az óvoda­ügyében hangzott el, s mivel a tanács is ezt sorolja az első tennivalók közé — az óvodát építjük meg. Méghozzá azon­nal. Már szállítják az anya­got. Mivel valóban nagyon kevés a pénzünk, meg kel­lett gondolni: mit építünk? A hagyományos mód sokba ke­rül, de nem is találtunk vol­na építőket. Ezért nagyon megörültünk, amikor a Ta­nácsok Lapjában olvastunk az új lehetőségről: a Borsod megyei Hernád község Már­cius 15. Termelőszövetkezet könnyűszerkezetes építést ajánlott. Megkerestük őket és megkötöttük az üzletet. Már érkezik az anyag. A község­ben működő Aranykalász Tsz, amely már sokat segített nekünk, most is vállalta a munkát: felépíti az óvodán­kat. Ö is meg a szomszéd szövetkezet is besegít a szál­lítással, elvégzik a földmun­kát, a falu lakói pedig annyi kisegítő munkát ígértek, amennyi szükséges az épít­kezéshez. — Ügy gondoltuk, hogy szilveszterre adjuk át az óvo­dát az ötven gyermeknek, de annyi segítség érkezett, hogy Zenei naptár % Szonátaest Ebek veszettség elleni pótoltása Felhívom azoknak az ebtulajdonosoknak a figyelmét, akik 1973. évben veszettség ellen ebeiket még nem oltatták be, az alábbi helyekre es időpontokban pót­oltásra vezessék elő; 1973. május 31-én 16—17 éráig? József Attila sugárút, volt vámháznál. 1973. május 22-én 8—9 óráig: Újszegeden, a Petőfi-sportpályán. 1973. május 22-én 16—17 óráig: Kolozsvári téren. A be nem oltott ebeket a hatóság kiirtatja! Szeged, 1973. május 15. DR. GYURIS TIBOR városi főállatorvos A filharmónia idén is mes­terbérlet-sorozattal toldotta meg hagyományos fő- ós ka­nmrabórieti koncertjeit. A ráadás bevált, a hangver­seny-látogató szegedi közön­ség nemcsak szívesen vette, de látogatásával, rokonszen­vével ki is tüntette. Hogyne, hiszen tartalmas, gazdag programot kapott. Ilyen volt a csütörtöki, idei utolsó mes­terbérleti (egyben évadzáró) koncert is, a román Stefan Ruha és a magyar Antal István hegedű-zongora szo­nátaestje, a Tömörkény ze­neművészeti szakközépiskola Lenin körúti nagytermében. A műsoron egy-egy Mozart (C-dúr), Beethoven (c-moll) és Brahms (c-moll) szonáta szerepelt — meg természete­sen amit a publikum kiköve­telt, például mindjárt az ele­jén mór a Mozart-szonáta harmadik tótelét. A magyar származású Ste­fan Ruha örvendetesen gya­kori vendége koncertéletünk­nek, Szegeden is harmad­szor hallottuk, két nyáron a városi tanácsház udvarán szólistaként és vonósnégye­sével. Nagyszerű művész, vérbeli kamaramuzsikus (bár alig hiszem, hogy a kettő el­választható az igazán jeles szólisták általában a kama­raművek intim közelségében beszélik el zenei anyanyel­vük legrejtettebb szépsége­it). Most, hogy a terem zárt környezetében is előttünk állt, csodálhattuk meg játé­kának rendkívüli érzékeny­ségét, finomságát — amitől annak idején a Muzsikáló Udvar nyitott légtere vala­melyest megfosztotta a hall­gatóságot. Antal István sze­mélyében (netán a konzerva­tórium kemény zongoráján) szigorú partnere volt, aki a klasszikus ós a romantikába hajló muzsika fegyelmét, kristályos szerkezetiségét, önonómiáját világította át. így aztán érdekes kontrasz­tot adott Stefan Ruha lírai, alkatához ez az „objektí­vebb" zongorajáték —, s ha a kontraszt némiképp za­vart is a Mozart-szonáta el­ső tételében, Beethovennél, de különösen Brahmsnál az élmény hitelesnek tetsző, meghatározó forrása lett. A két kitűnő művész megérde­melt sikert aratott Szegeden. AL L most a Tegnapi ülésen elha­tároztuk: november 7-én „be­költözhetnek". S mivel köny­nyűszerkezet — nem pontos számítások szerint — leg­alább 40 százalékkal olcsóbb, mint a hagyományos építés. — Van-e munkalehetőség? — Rengeteg. A környező városok vállalatai állandóan a faluban „kilincselnek", és munkásokat keresnek. Kecs­keméten, Kisteleken, Szege­gen meg Satymazon annyi a munkalehetőség, hogy két­száz asszony is kapna helyet. — Az óvodához pedig jön a játszótér. — Igen, ez is régi vágya a községnek és a jelölő gyű­léseken mindenütt megkér­dezték: mikor épül meg, s hogy lesz-e egyáltalán? S az emberek azonnal hozzátet­ték: ha kell, szóljunk, segíte­nek. Ez is meglesz. Ebben az évben megvalósítjuk. A köz­ségben dolgozó kisiparosok a gyűléseken ajánlották fel: elkészítik a gyermekeknek a játékokat. A földmunkát, az egyengetést a termelőszövet­kezetek közösen vállalták, már meg is kezdték, térítés nélkül, s ősszel ezt is átve­hetik a gyerekek. — De ami a legnehezebb, s amit leginkább szeretnénk: a tanyai, idős emberek orvo­si ellátása. Ezt is tárgyaltuk tegnap. Sokan kérték a gyű­léseken: tegyünk valamit az öregek érdekében. Ami a ta­nács akaratát illeti, ezzel semmi baj, mi is akarjuk. Arra gondoltunk, hogy a körzeti orvosunk hetenként legalább kétszer kijárna hoz­zájuk, megvizsgálná őket, gyógyítaná a betegeket, ö maga különösen a megelő­zést minősíti alapvetőnek. Ebben mi egyetértünk. Külö­nösen azért, mert a szétszórt tanyavilágban megbetegedett öregeket nem tudják azon­nal behozni, s bizony sok ember egészsége megsínylet­te, hogy nem jutott el az or­voshoz. — Lehet-e megoldást ke­resni? — Az orvos örömmel vál­lalja: kijár hozzájuk, lei viszi kisebb műszereit, házipati­kaját. Csak hát ez helyiség kérdése. Talán, ha a termelő­szövetkezeteket és az iskolá­kat megnyerhetnénk az ügy­nek. akkor az öregek ügyét is képesek lennénk rendez­ni. A határozat, amit tegnap hoztunk erre is megadja az alapot: tárgyalni fogunk a szövetkezetek és az iskolák vezetőivel, hogy 8 tanyaköz­pontokban meg egy-egy is­kolai irodában adjanak ren­delésre lehetőséget. Oda már könnyebben bejutnak az idős emberek is vagy ha súlyos betegek — bevlhetik őket Ezt a szövetkezetek már vál­lalták. Bízom benne, hogy orvosi rendelőt ls adnak. An­nál is inkább, mert maguk is kérték. Balogh György Amatőr képzőművészek Amatőr művészeti csopor­tok sok elismerést és hírne­vet szereztek Szegednek és Csongrád megyének az el­múlt években. Gondoljunk csak az Egyetemi Színpad, a Minerva vagy a szentesi diá­kok országos sikereire, a társasláncklub vagy a nép­tánccsoportok eredményeire, amatőr filmesek díjaira. Az amatőr képzőművé­szeknek kevesebb lehetősé­gük adódik arra, hogy pró­bálkozásaikat. eredményei­ket nyilvánosság elé tárják. Pedig figyelemre méltó al­kotások születnek a megye városaiban és falvaiban mű­ködő képzőművészeti körök­ben. Csongrád megye ós Sze­ged 14 képzőművészeti kö­rének tagjai jelentkeztek al­kotásaikkal a szegedi No­vember 7. Művelődési Köz­pontban tegnap délután megnyílt kiállításon. Az amatőr képzőművészek a stílusok, a műfajok, a tech­nikai megoldások és az élet­korok végtelen gazdagságát mutatják. Jól megfér egy­más mellett a hétéves gyerek vízfestménye és az idős fa­faragó szobrai. Találkozha­tunk festményekkel, szob­rokkal, rézdomborítással és fadomborművel. ceruza-. tus- és szénrajzokkal, mono. típiákkal és metszetekkel. Egymás mellett sorakoznak portrék és életképek, tájáb­rázolások és csendéletek. A Csongrád megyei Műve­lődésügyi Módszertani Köz­pont által rendezett megyei kiállítás alkalmával két szakkört, a hódmezővásárhe­lyit és a makói ifjúsági kép­zöművészkört jutalmazták, A kiállító amatőr képzőművé­szek közül tizennyolcan ré­szesültek díjazásban: a ma­kói Tari Józsefné, Czena Jánosné, Szekeres András, a bordányi Méra Ilona és Gyémánt Katalin, a mind­szenti Suti Katalin. Dallos Szilágyi Ágnes, ifj. Stánnel Antal, a szatymazi Szász Mária, a székkutasi Tóth Gábor és Brüchelbauer At­tila, a szentesi Szabics Fe­renc, a vásárhelyi Patotics József s Kávásj Jolán, a szegedi F. Palásthy Klára és Tóth Rózsa, valamint a ma­kói ifjúsági kör tagjai, «Nagy János és Kardos Sán­dor. A képzőművészeti körök megyei kiállítását dr. Sza­lontai József, a megyej ta­nács művelődésügyi osztá­lyának vezetője nyitotta meg. T. I*. Sportpálya az iskolának Az ifjúsági törvény tárgya­lása kapcsán vetették föl Űj­szentivánon, hogy az iskolás gyerekek mozgásigényét a mostani lehetőségek nem tudják kielégíteni. Úgy dön­tött a végrehajtó bizottság, | hogy megvásárolja a szom­j szédos üres telket, és sport­, pályát létesít társadalmi 1 összefogással. Autós kirándulás Pusztaszerre A Magyar Autóklub sze­gedi csoportja vasárnap dél­előtt kirándulást rendez a két pusztaszeri emlékműhöz. A sövényházi ásatásokat dr. Trogmayer Ottó régész kan­didátus, a Móra Ferenc Mú­zeum igazgatója, az ásatások vezetője mutatja be. Indulás reggel 9-kor a Klauzál tér­ről, visszaérkezés I órára. / I

Next

/
Thumbnails
Contents