Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-18 / 114. szám

ífifus, WN. MÁJUS re. 3 » e-® UJ szegedi akadémikusok [||CS6Z6ft Mérei Gyula 3Z SZMT A magyar munkásmozga­lom-történet kutatásának je­lenleg egyetlen vidéki köz­pontja: a József Attila Tu­dományegyetem új- és leg­újabbknri magyar történeti tanszéke. Mérei Gyula 1951 óta vezeti ezt a tanszéket, munkájának egyik nagy je­lentőségű eredménye e sze­gedi kutatóbázis kialakulása. — Az egyetemi oktatás vé­leményem szerint elképzel­hetetlen tudományos kutató­munka nélkül. Legyen egy oktató bármilyen kiváló elő­adó, meggyőződésem, hogy kevéssé eredményes a mun­kája, ha önálló tudományos tevékenységet .iem folytat. Mindezt negyven év tapasz­talatai alapján mondhatom, hiszen „Magyar politikai pártprogramok 1867—1914" című első könyvemet, amely egyúttal bölcsészdoktori ér­tekezésem is volt, negyed­éves hallgató koromban, 1933-ban fejeztem be. Az in­dulás éveiben sokat segített Szekfü Gyula professzor, ne­ki köszönhettem azt is, hogy utolsó egyetemi évemben ösztöndíjasként Bécsben ku­tathattam. A XIX. század első felé­nek magyar ipar-, mezőgaz­daság- és társadalom-törté­netével több mint másfél év- strukturális analízis és mar­tizeden át foglalkozott. Ilyen xizmus című nagyobb tanul­témájú publikációin kívül a mánya. magyarországi polgári radi- ~ Az előbb mondottakból, kalizmus történetéről, az a tudományos ás oktatómun­1848—49. évi magyarországi ka elválaszthatatlanságáról munkásmozgalomról, az 1918- alkotott felfogásomból kö­as októberi forradalom pol- vetkezik: számomra talán gári pártjairól, továbbá „Fö- legjobb érzés, amikor az or­derációs tervek Délkelet-Eu- szaK különböző felsőoktatási rópában és a Habsburg mo- intézményeiben olyan kuta­narchia 1840—1918" címmel tokkal találkozom, akiknek jelentek meg könyvei. A Ma- tudományos eredményeit im­gyarország története 1790— mar ország-világ ismeri, és 1849 című egyetemi tankönyv akik valaha a tanítványaim szerkesztője és jelentős rész- voltak. ben szerzője, ezen kívül is Mérei Gyula — akinek tu­számos egyetemi jegyzetet dományos munkássága hazai irt. és külföldi történész körök­1959 óta figyelme elsősor- ben egyaránt megbecsült, az ban historiográfiai, történet- egyetemi oktatás mellett je­elméleti és módszertani ku- lentős társadalmi munkát vé­tatásokra irányuL Munkája gez — erre a tudósutánpót­eredményeként bocsátotta lást nevelő munkájára a leg­közre Szekfü Gyula történet- büszkébb. Joggal, hiszen pél­szemléletéről készített na- dául a szegedi egyetemen gyobb tanulmányát, német dolgozókkal való együttmű­nyelven jelent meg Az euró- ködése, az irányításával fo­pai integráció eszméje a nyu- lyó itteni kutatómunka nagy gatnémet polgári történet- jelentőségű, újabb és újabb írásban című könyve, fran- tudományos eredményekhez eiául a Strukturalizmus, vezet. elnöksége Tegnap, csütörtökön ülést tartott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsá­nak elnöksége. Elfogadta a szocialista munkaverseny­mozgalom fejlesztéséről, me­gyei vállalati tapasztalatai­ról szóló beszámolót, majd tájékoztatót hallgatott meg az államigazgatásban dol­gozók munkaidő-csökkenté­sének előkészítéséről. Mint ismeretes, az MSZMP KB novemberi határozatai szükségesnek ítélték meg az államigazgatásban dolgozók munkaidő-csökkentését, majd a Minisztertanács az elmúlt hónapban határozat­ban foglalkozott a terv vég­rehajtásával. Az SZMT el­nöksége által tárgyalt tájé­koztatóból az derült ki, hogy Csongrád megyében és Sze­geden viszonylag rövid idő alatt megfelelő előkészületek történtek a rendelet valóra­váltásáért. A Közalkalmazot­tak Szakszervezetének Csongrád megyei bizottsága éppen tagjainak érdekében kidolgozta azokat az alap­elveket, amellyel mintegy 5 ezer Csongrád megyei köz­alkalmazott munkakörülmé­nyei változnak meg előnyö­sen. Az előterjesztett anyagból megállapítható, hogy a mun­kaidő-csökkentés a múzeu­mok, a könyvtárak és a mű­velődési otthonok, valamint a pedagógusok kivételével minden közalkalmazott szak­szervezeti tagra kiterjed. A közművelődési intézmények dolgozóira azért nem vonat­kozik a kedvezmény, mert nem az államigazgatási, ha­nem a kulturális munkaterü­lethez tartoznak, s róluk egy későbbi intézkedés gon­doskodik majd. A most be­vezetendő munkaidő-csök­kentést a Minisztertanács ha­tározata szerint úgy kell vég­rehajtani, hogy a dolgozók­nak kéthetenként felváltva legyen szabad szombatjuk. Fontos feltétel, hogy az új munkaidő-beosztást csak úgy lehet alkalmazni, ha a hiva­tali munka — az ügyfélfoga­dás, az ügyintézés — továbbra sem szünetel szombaton. Átadták a BNV díjait Harminchárom ország állít ki Csütörtökön reggel a Gun* bógenerátor. kiállitója a hagyták a nemzetek kSállítá­del Étteremben kiosztották Ganz Villamossági Művek, si csarnokait, a könnyűipari, az idei Budapesti Nemzet- Gyorsfagyasztott hasábbur- a KGM, a nehézipari, az épí­közi Vásár nagydíjait és vá- gonya, a Magyar Hűtőipar tőipari kiállításokat, és a sárdijait. A díjkiosztási ün- terméke. Cartridge pack ké- külföldi szerszámgépipar be­nepségen megjelent dr. Bíró szítmények az Állatforgalmi mutatóját. Kőbányán pedig József külkereskedelmi mi- és Húsipari Tröszttől, 12 mé- szakosított autóparádét, me­niszter és dr. Horgos Gyula ter széles polietilén fólia, a zőgazdasági és élelmiszeripa­kohó- és gépipari miniszter. Tiszai Vegyi Kombinát ri gépkiállítást, kempingkí­A vendégeket Földes László, gyártmánya. Négycsatornás állítást, továbbá a külföldi a Hungexpo vezérigazgatója miograph. a Medicor Művek műszerbemutató, és az egyé­köszöntotte, majd a vásár- műszere. Réka ruhakelme^ ni külföldi kiállítók termé­bizottság nevében Kelemen gyártja a Pamutnyomóipari keit nézhetik meg a látoga­Lajos, a Fővárosi Tanács ál- Vállalat. DX 60 hegeszthető tők. talános elnökhelyettese át- acélcső, a Dunai Vasmű ter- ^^^^^^^^^^^^^^^^^^ Ezenkívül még 80 cikk ' kapta a Budapesti Nemzet­közi Vásár díját. Az idegen, aki a győri vásó is képet alkothat azon­Wilhelm Pieck utcában vé- ban magának egyetlen szám­gigsétál, aligha sejti, mi van adatból: a győri motorok át­odabenn, a hosszú kőkerítés lagosan 173—150 grammjuk­mögött. A porta mellett is mindössze ennyi áll: Ma­gyar Vagon- és Gépgyár. A húszezernél is több embert foglalkoztató óriásnak talán jelképe lehetne az egyszerű­ség; a nagy vállalkozáson kívül másra nem jut idő, pénz, energia... Éppen tíz éve annak, hogy itthon és külföldön őszinte meglepetést keltett a hír: Magyarország megvette a világhírű NSZK MANN­gyár Diesel-motor-típusát, és előállításához 2 milliárd fo­rintos beruházással a fran­cia Renault céggel Győrben üzemet épített. kai „adnak" egy lóerőt. Ré­gebbi Diesel-motorok két­szer-háromszorta ekkora súllyal voltak csak erre ké­pesek. Vagy mondjam, amit Ka­puváry Jenő fejlesztési fő­mérnöktől tudok? — Igen. A győri Rába-kamionokra 150 ezer kilométeres garan­ciát adnak. A Mercedes­gyár hasonló típusaira 100 ezret garantáL — Elo­MEG­CSINÁLTÁK KIVÁLÓ A 25 ezer négyzet­méter alapterületű üzem — ahol az esztergályos ugyanolyan ször 1906­ban is­merték meg a győri vagongyár ne­vét Európában, az első an­gol földalatti vasút kocsi­jait ugyanis itt készítették. Anélkül, hogy a | hagyo­mányt bármiképpen elhomá­lyosítanám, meg kell mon­dani, legújabb vállalkozá­sunk jóval nagyobb kíván­adta a díjakat. Budapest Főváros Tanácsa nagydíját a következő ter­mekek kapták: Felületfor­mázott műbőr termékek. Gyártója a Duna Cipőgyár, a Győri Pamutszövő- és Mű­A Hungexpo városligeti bőrgyár és a Rákospalotai vásárvárosában csütörtökön Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat. A Magyar Hajó- és Darugyár kazánja. Nypán forgácslap, gyártja a nyu­gat-magyarországi Fűrészek. Plantprotam fehérjedúsító és tartósító, a Borsodi Ve­gyi Kombinát készítménye. STM 410 stúdiómagnó, a Mechanikai Laboratórium került sor a BNV „kapunyi­tás előtti" sajtótájékoztató­jára. Pandúr Ferenc, a BNV igazgatója ismertette a nem­zetközi gazdasági és kereske­delmi találkozó programját. A vendéglátókkal, tehát Magyarországgal együtt 33 ország vesz részt az idei BNV-n. A vásárigazgatóság gyártmányai. FZB zöldbab- fontos törekvése volt. hogy betakarító gép. gyártja a mindkét vásárvárosban sok Budapesti Mezőgazdasági érdekességet találjanak a lá­GepgyÉr CsúcserömÜKi fcur- tagatok. A ligetben meg* Nóvák Pribicseviks magyarországi látogatása A külügyminisztérium meg- Fogadta őt Várkonyi Pé­hívására május 14—17. kö- ter államtitkár, a kormány zött hazánkban tartózkodott Tájékoztatási Hivatalának el­Novák Pribicseviks, a Hor- nöke, Garamvölgyi József vát Szocialista Köztársaság művelődésügyi miniszterhe­kormányának tagja. Marjai lyettes, Nagy Miklós, a Kul­József külügyminiszter-he- turális Kapcsolatok Intézeté­lyettessel és a külügyminisz- nek alelnöke, valamint Kár­térium más vezető munka- páti József, a Magyarok Vi­társaival megbeszéléseket lágszövetségének főtitkára is. folytatott a magyar—jugo- Mohácson és Pécsett a me­szláv kanrsolatoknsk a Hor- gyei vezetőkkel találkozott és szláv kapcsolatoknak a Hor- látogatast tett kulturalis> va_ vat Szocialista Köztársasagot iamint oktatási intézmények­erinto kerdeseirőL ben. (MTI) fehér köpenyben dolgozik, csiságöt keltett közeli és tá­mint a mérnök, s légkondi- volabbi szomszédainknál. Va­cionált műhelyeiben 2500— jon, meg tudjuk-e ugyanazt 3000 forintot keresnek a csinálni, amit a hires nyu­munkasok — évente 9—10 gati gyárak évtizedek óta ezer motort készít Amikor féltve őrzött műhelyekben ott jartam, a húszezredik csinálnak, képesek leszünk-e darabra verték rá a szá- a valóban nagyon igényes mot A mai újságolvasó technikát megfelelően ki­hozzaszokott az ilyen hét- szolgálni, elsajátítani, birto­koznapi szenzációkhoz, hi- kolni? 0j gepeink önmaguk­szen 1973-ban már mindez ban is olyan műszaki kul­természetesnek tűnik. Meg- túrát valósítanak meg, próbálóm hát leírni, mit is amelynek puszta elsajátítása jelent a dolog, kétszázvala- is éveket, talán évtizedeket hany lóerős, ám egy titkár- jelenthet? Örömmel mon­női gépíróasztalnál alig na- dom — s ezzel talán min­gyobb hajtóművet keszítem. dent jellemeztem —: a győ­Elsősorban olyan techni- ri üzemben ugyanannyi idő kát, amely magába foglalja alatt ugyanolyan motorokat az utóbbi száz év fémmeg- készítünk ma, mint amilye­munkálási vívmányait a nek Münchenben aMANN­mágneses, zárt forgácselve- cégtől kikerülnek. Partne­zetéstől a különleges ultra- rünk — akit a korrekt üz­viola-sugaras repedésvizsgá- leti magatartás jellemez — latig. És még sorolhatnám a elfogadja a nálunk készült talán csak a szakemberek egyes alkatrészeket és saját számára érthető és bizo- munkásaival saját termékei­nyitó erejű tényékét Az ol- be építteti be. A motorgyár tehát ezzel is fizet. Végigjártam az özemet, amelynek egyik végén a nyers öntvények érkeznek Csepelről, Diósgyőrből, a másik végén pedig csempé­zett helyiségben a kipróbált motorokat veszik le a sza­lagról. Nem mulaszthatom él leírni: ez az üzem abban „korszerűtlen", hogy kicsit a holnapot mutatja.. , jó és rossz oldalakkal egyaránt. Azzal, hogy a hazai kiszol­gáló üzemeknek van mit tornászniuk a megfelelő alapanyag, alkatrészgyártá­sért, amelyet a Rába motor­gyár megkíván, s az is, hogy az itt lüktető technika ekép­pen maga után húzza, elke­rülhetetlenül megköveteli az öntödék, a forgácsolóüzemek, tehát a sok kis és nagy ha­zai vállalat gyorsabb fejlesz­tését^ Pedig a motor­üzem nem minden. Győrben ugyaneb­ben a gyárban van még egy hétköznapi szenzáció. Ma­gyar tervek, eljárások alap­ján a KGST-országok gépein olyan hátsóhidak készülnek teherautókhoz, autóbuszok­hoz, amelyek a maguk ne­mében legalább olyan mo­dernek, mint a MANN-mo­torok. Hogy mik ezek a hát­sóhidak? — Az autónak olyan elemei, amelyek a kere­keket összekapcsolják a ko­csi karosszériájával, ame­lyen keresztül a motor ki­fejti erejét. A magyar hát­sóhíd (amelyből 35 ezer ké­szül az idén) élettartamát tekintve felülmúlja a leg­jobb nyugati versenytársait is, éppen ezért jó cikke a külkereskedelmünknek. Ezért érdemelte meg az idén, hogy újabb „Európára szó­ló" üzlettel továbbfejlesz­szék, növeljék gyártását: ott­jartamkor a Győri Vagon­és Gépgyár egy angol cég­gel 1 millió fontos szerző­dést kötött Ennek alapján automata gyártósort szerel­nek fel, még egyszer annyi hátsóhidat készítenek. Nem titkolt szándék: mind töb­bet exportálni — elsősorban a Szovjetunióba, a KGST­országokba. A hátsóhíd Jő cikk. A győ­ri motor- és autóalkatrész­gyártás pont ezzel is válik győri ügyből országos, ma­gyar gazdasági üggyé. S ez, amiért érdemes nekünk is értéken mérni, megismerni járműprogramunkban betöl­tött szerepét. Jó, mert a győri motorokkal az eddigi­eknél összehasonlíthatatlanul tartósabb autókat nyerünk — és jó másra is... Azt minden mai iskolás tudja, hogy ásványi kincsekben bi­zony igen szegény ország va­gyunk. S most már azt is tanulják, hogy az ilyen or­szágok csak nyílt kapcsola­tokkai, nemzetközi együtt­működésekkel teremthetik meg, tarthatják fenn gazda­ságukat, azaz, teremthetnek magasabb életszínvonalat. Nekünk tehetségünket, ügyességünket, szaktudásun­kat kell „elvetni" olyan cik­kekben, amelyek értékállóak, s amelyek képesek megsze­rezni mindazt számunkra, ami életünkhöz kell. A magyar járműprogram — azonkívül, hogy szállítási gondjainkat érezhetően eny­híti — a győri motor és hát­sóhíd, meg az Ikarusz-autó­busz olyan cikk, amely jobb valutát jelent. Olyant, amit egyre több országban ajánl­hatunk fel, sok mindenért cserébe. Matkó István ,

Next

/
Thumbnails
Contents