Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-17 / 113. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1973. MÁJUS 17. Bonn Brezsnyevet- *Ees* varia A

Rajna-parti városban befejezéshez közelednek az előkészületek Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára fogadására. A szovjet és a nyugatnémet diplomaták a magas szintű tárgyalások dossziéjában méröszszeegyeztették a látogatás sűrített programjának eseményeit. A sajtóközpontban több mint ötszáz helyi és külföldi újságírót akkreditáltak. A nyugatnémet lapok bő tálalásban foglalkoznak a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok fejlődésével, és azokkal a távlatokkal, amelyek az SZKP KB főtitkára látogatásának következtében tárulnak fel. Az NSZK azzal, hogy felismerte a háború utáni európai változások visszavonhatatlan és végleges jellegét, megvetette a Szovjetunió és a többi szocialista országgal az őszinte együttműködés alapjait. Feltétlenül egyet kell értenünk Grünewalddal, a szövetségi kormány szóvivőjével, aki kijelentette, hogy az SZKP KB főtitkárának első nyugat-németországi látogatásával új korszak nyílik a két ország kapcsolatainak történetében. Leonyid Brezsnyev látogatása azt is jelenti, hogy Nyugat-Németország súlya jelentősen megnőtt a nemzetközi színtéren. Az NSZK ezt annak a reális keleti politikának köszönheti, amely Brandt kancellár nevéhez fűződik. Egyre növekvő nemzetközi tekintélye révén Bonn mind aktívabban vesz részt a Kelet és a Nyugat közötti enyhülés folyamatában, szüntelenül kutatja az európai biztonság és együttműködés új módjai megteremtésének lehetőségét. Nyugat-Németországban az egyszerű emberek tudatában vannak, hogy a Szovjetunió következetes békepolitikája, felelősségérzete a béke sorsáért milyen nagymértékben mozdította elő ezt a jó irányú fejlődést. Ezzel magyarázható, hogy Nyugat-Németország eddigi történetében a lakosság nem tapasztalt többséggel támogatja a kormány keleti politikáját, és a túlnyomó többség elfordul a hivatásos szovjetellenesektől. A legjobb bizonyíték erre a CDU—CSU-ban kirobbant válság. Ez arról tanúskodik, hogy a nyugatnémet tőkések és iparmágnások egyre inkább rájönnek: az NSZK-nak létérdeke az együttműködés a szocialista országokkal, főképpen a Szovjetunióval. Brandt szövetségi kancellár a Stern cfmű hamburgi lapnak adott legutóbbi nyilatkozatában idézte az SZKP KB áprilisi plénumának határozatából a nemzetközi helyzetben történt változások tartóssá és visszavonhatatlanná tételére vonatkozó megállapítást, amelyet feltétlenül elősegítenek a Szovjetunió és más országok magas rangú vezetői közötti személyes tárgyalások. A nyugatnémet kancellár kifejezése szerint az államok közötti kapcsolatok pozitív fejlődése jelentős mértékben függ attól, hogyan értik meg egymást a vezetők. Ezzel összefüggésben Bonnban rámutatnak: a Szovjetunió és az NSZK vezetői között nz emlékezetes oreandai találkozó alkalmával kialakult kölcsönös bizalom jelenti a biztosítékot az új találkozó sikeréhez. N. Portugalov. az APN bonni tudósítója Az egyezmény aláírására szerdán Moszkvába érkezett Laine finn külkereskedelmi miniszter, akit a repülőtéren Faggyejev, a KGST titkára fogadott # Moszkva (TASZSZ) Moszkvában szerdán aláírták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) és Finnország együttműködési megállapodását. Az okmányt Nyikolaj Fagygyejev, a KGST titkára és Jermu Laine finn külkereskedelmi miniszter irta alá. A felek annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a most aláírt megállapodás hozzájárul a KGSTországok és Finnország kölcsönösen előnyös, sokoldalú gazdasági és tudományosműszaki együttműködése fejlesztéséhez. Kohl és Bahr ismét találkozott • Berlin (APN) Az NDK fővárosában — három hónapos szünet után — szerdán ismét találkozott egymással dr. Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi államtitkára és Egon Bahr, az NSZK államminisztere. Kohl és Bahr az NDK és az NSZK berlini szerződéséből (az alapszerződésből) fakadó problémákról tárgyalt egymással. A következő tanácskozást május 30-ra tűzték ki. A találkozó színhelye Bonn lesz. Miért semmis a müncheni szerződés ? A prágai Cernin-palotában megkezdődtek a hivatalos csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások az államközi kapcsolatokat rendező szerződés előkészítésére: a tárgyalásokat rövidesen Bonnban folytatják. Ezt megelőzően hat, úgynevezett puhatolózó megbeszélés zajlott le. Noha a prágai tárgyalások zárt ajtók mögött folytak, a sajtóértesülésekből kitűnt: sikerült megtalálni azt a formulát, amelynek alapján tárgyalhatnak Csehszlovákia és az NSZK viszonyának normalizálásáról. A kulcskérdés: a müncheni szerződés érvénytelenítése. A csehszlovák—NSZK megbeszélések Időszerűvé teszik a müncheni diktátum létrejöttének felelevenítését. Mi történt Münchenben? Miért kell érvényteleníteni a hírhedt diktátumot? Hitler Ausztria bekebelezése után Csehszlovákiára vetette szemét. Vad propagandakampányt indítcrtt a Csehszlovákia nyuguti peremén élő, úgynevezett Szudéta-vidéki németek „felszabadítása" jegyében. Csehszlovákiának akkor kölcsönös segélynyújtási szerződése volt Franciaországgal. Érvényben volt az a csehszlovák—szovjet szerződés is, amely előírta, hogy a Szovjetunió segíti Csehszlovákiát egy náci támadással szemben abban az esetben, ha Franciaország is teljesiti szerzödeses kötelezettségét. A francia kormány azonban Chamberlain brit miniszterelnök úgynevezett megbékélesi politikájához csatlakozott. A brit és a francia burzsoázia úgy vélte: el kell kerülni az öszszccsapást a hitlerista Németországgal, úgy kell irányítani az eseményeket, hogy Nyugaton egyezzenek ki Hitlerrel, aki egész katonai erejét Kelet, vagyis a Szovjetunió ellen fordíthatja. Az angol diplomácia nyomást gyakorolt a fenyegetett Csehszlovákiára, hogy teljesítse Hitler területi követeléseit. Ezért küldték Prágába Runciman lordot, a City egyik penzmágnását. Ezért szállt életében először repülőgépre Chamberlain, hogy ellátogasson Hitler „sasfészkébe", Berchtesgadenbe. Párizs csatlakozott Londonhoz, s a két kormány közös jegyzékben követelte Prágától a kapitulációt. Ezt követte a müncheni konferencia, amelyet 1938. szeptember 29-én délben nyitott meg Hitler. Részt vett a tanácskozáson Chamberlain brit, Daladier francia és Mussolini olasz miniszterelnök. A tárgyalás alapja az olasz diktátor javaslata volt. A szerződés szövege éjfélre elkészült. Hajnali 1 óra 30 perckor a müncheni Regina-hotelbe, az angol delegáció szállására rendelték dr. Hubert Masaryk csehszlovák képviselőt; Chamberlain és Daladier átudta neki a négy hatalom egyezményét, amely rendelkezett a szudétanémet terület elcsalolásáról. A kiürítésnek október 1-én, alig 24 óra múlva meg kellett kezdődnie, és tíz nap alatt be kellett fejeződnie. Masaryk azt írta feljegyzésében: „Ezzel az 1918-as határok közötti Csehszlovákia megszűnt létezni.'! A müncheni diktátum megfosztotta Csehszlovákiát attól a határvidéktől, ahol megerősített védővonalat épített ki. Az ország gyakorlatilag védtelenné vált. Ez tette lehetővé, hogy Hitler fél evvel később, 1939 tavaszán megszállja az országot. Cseh- és Morvaország a nácik protektorátusa lett, az „önálló" Szlovákia pedig fasiszta csatlósállam. A Szovjetunió sohasem ismerte el a müncheni szerződést, és 1941-ben hivatalos nyilatkozatban is semmisnek nyilvánította. Ugyanezt tette 1942 őszén a De Gaulle vezetésével megalakult Szabad Francia Bizottság. A Duce bukása után az olasz kormány 1944 szeptemberében hasonló álláspontot foglalt el. Churchill úgy vélekedett, hogy Hitler az 1939 márciusi prágai bevonulással maga szegte meg az egyezményt, és az így érvénytelenné vált A két német állam álláspontja eltért egymástól. Az NDK egyértelműen elhatárolta magát a náci birodalom minden területszerzésétől, és az 1950 júniusában megkötött prágai egyezményben a szudétanémetek kitelepítését is megváltoztathatatlannak jelentette ki. Míg az NDK elítélte Münchent, Nyugat-Németországban a revansista körök nyíltan dicsőítették. A bonni kormány akkor hivatalosan elkerülte az állásfoglalást. A fordulat a Brandt-kormány úgynevezett „keleti politikájával", az európai realitások elismerésével kezdődött. A csehszlovák külügyminiszter a közelmúltban kijelentette: kormánya arra törekedett, hogy felútig elébe menjen az NSZK-nak, megtisztítva az utat olyan megoldás előtt, amely lehetővé teszi a két ország kapcsolatainak javítását és az európai feszültség további enyhítését. Rudnyánssky István Bécsi konzultáció Elvi állásfoglalások • Bécs (MTI) Szerdán másfél órás plenáris üléssel folytatódott az európai haderőcsökkentési konzultáció. Kilenc küldöttségvezetö tett bevezető nyilatkozatot, és ezzel lezárult az elvi állásfoglalásuk sora. Miután mind a 19 részvevő küldöttség véleményt nyilvánított az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésének kérdéséről, a csütörtökön délután megtartandó zárt plenáris ülésen 'megkezdik az érdemi tárgyalások napirendjének kidolgozását. A szerdai ülésen érthetően a szovjet és az amerikai felszólalást kísérte a legnagyobb érdeklődés. Noleg Hlesztov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője, beszédében hangsúlyozta, hogy Európa jövőjének nem az országok egymással való szembenállásán, hanem az államok kölcsönösen előnyös, békés együttműködésén kell felépülnie. „Az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folytatandó tárgyalások, amelyeknek előkészítése konzultációink feladata, további nagy, önálló lépést jelentenek majd a bizalom és a kölcsönös megértés útján, azon az úton, amelyen haladva az európai kontinens a tartós béke tényezőjévé válik". Hlesztov nagykövet hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít a haderőcsökkentési tárgyalásoknak. Rámutatott a kérdés bonyolultságára, és a felelősségteljes magatartás szükségességére a most folyó konzultációkon. A szovjet diplomata beszédében „közép-európai stratégiai övezetről" beszélt, mint amelyben a katonai szembenállás különösen veszélyes jellegű és amelyre vonatkozóan a haderők csökkentéséről szó van. „Nem zárható kl ugyanakkor — fűzte hozzá —, hogy a későbbiekben kontinensünk más térségeire vonatkozóan is tanulmányozásra kerül a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésének kérdése". Hasonló hangvétel jellemezte a lengyel és a román felszólalást is. Az előbbi inkább a Közép-Európára vonatkozó korábbi lengyel kezdeményezések ma is időszerű eszméit elevenítette fel, az utóbbi pedig egy szélesebb leszerelési program körvonalait vázolta fel Európára vonatkozóan. Az Egyesült Államok képviselője, Jonathan Dean nagykövet mindössze ötperces felszólalással lepte meg a szerdai plenáris ülés résztvevőit. Rámutatott, hogy történelmi jelentősége lehet ennek a „vállalkozásnak" nevezetesen az európai haderőcsökkentési tárgyalásoknak. Lesznek időszakok — fűzte hozzá — amikor hoszszadalmas és kemény tárgyalások következnek és távolinak tűnik a megegyezés, de a megbeszélések tárgya nehéz és összetett, úgy, hogy nyilván egyetlen részvevő sem akar majd a siker látszata kedvéért olyan intézkedésekbe belemenni, amelyek hátrányosan érintik biztonsági érdekeit. Az amerikai küldöttség vezetője őszi, szeptemberioktóberi időpontot jósolt az érdemi haderőcsökkentési tárgyalások megkezdésére, abból a tapasztalatból kiindulva, hogy a konzultáció résztvevői nehéz kérdésekben is megtanultak használható kompromisszumokra jutni. Hasonló tömörséget tanúsított a brit küldöttség vezetője is, aki a mostani bécsi konzultációk jelentőségét méltatva úgy fogalmazott, hogy egyetlen épület sem szilárdabb, mint megalapozása". Azt a reményt tolmácsolta. hogy most olyasvalami kezdődik, ami „állandó dialógussá fejlődhet Közép-Európa katonai stabilitásáról". A szerdai ülésen az említetteken kívül luxemburgi, a holland, a norvég és a török küldöttség vezetője szfc lalt fel. Kompromisszumos kísérlet • Helsinki (MTI) A helsinki nagyköveti tanácskozás munkabizottságának szerdai ülésén újabb komoly" erőfeszítés történt az európai biztonsági értekezlet 3. napirendi pontja vitájának a zsákutcából való kivezetésére. Tájékozott diplomáciai források szerint a szocialista országok — köztük hazánk — képviselőinek kezdeményezésére a probléma gyakorlati megközelítése került előtérbe. Mivel a nyugati országok általában józanul reagáltak a kompromisszumos kísérletre, remény látszik rá, hogy a napokig tartott meddő elvi vita után a kulturális együttműködés témakörében is folytatódhat a szerkesztés munkája. A gyakorlati megközelítés a tanácskozás említett forrásai szerint abban áll, hogy a munkabizottság egy szűkkörű csoportja folytatja az együttműködés alapelveinek megvitatását, míg a teljes bizottság ezzel egyeidejűleg megkezdi az együttműködés részleteinek kidolgozását. A bizottság szerdán abban is megállapodott, hogy elsőként az emberek kapcsolatainak kérdését vitatja meg. Forróság az űrállomásban • Houston (AP, AFP) Houstoni jelentések szerint bár lassan, de tovább emelkedik a hőmérséklet a hétfői felbocsátáskor megsérült Skylab űrállomásban. Legutóbbi mérések szerint a kabinok belső hőmérséklete 43 Celsius-fok, a külső borításoké pedig szintén nagyon magas, 150 Celsius-fok körül ingadozik. A hőmérséklet emelkedésének problémáját az elmúlt éjszaka folyamán úgy próbálták megoldani, hogy földi irányítással lassan el-elíorgatták a laboratóriumot, hogy egyenletesen érjék a nap sugarai. A Skylab sérülésének kijavítására vonatkozó tervek közül a jelek szerint a helyszínen történő beavatkozásra tett javaslatot fogadták el, ez esetben a három űrhajós május 20-án, de lehet hogy csak 25-én útnak indul. Az esetleges újabb halasztást a javításhoz szükséges űrsétára való előkészületek indokolnák — közölték a houstoni űrközpontban.