Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-04 / 102. szám

PÉNTEK, 1973. MÁJUS 4. 3 A XIII. Műszaki Hónap nyitó előadására tegnap, csütörtökön^verült sor Szegeden, a Tisza Szálloda koncerttermében. Dr. Kovács Kálmán egyetemi tanárnak, az MTESZ Csongrád megyei szervezete elnökének megnyitója után Keserű Jánosné könnyűipari miniszter tartott előadást a magyar könnyűipar időszerű feladatairól, az 1970—1975-ös évekre meghatározott fejlesztési programjának végrehajtásáról. A miniszternő bevezetésképpen áttekintést adott a hazai könnyűipar elmúlt ne— hangsúlyozta Keserű Jánosné. — A mérce nem volt alacsonyra állítva: a termelést 34 százalékkal kell növelni, iparáganként differenciáltan, javítani kell a lakosság ellátását, korszerűbb termékekkel jelentkezni, nagyobb mennyiséget eladni a szocialista és a tőkés piacon egyaránt. Ezeket a feladatokat csak új és modernebb gépparkkal, korszerűbb technológiával lehet megvalósítani. Ezért fogadtak el olyan rekonstrukciós programot, amely 27—28 milliárd forintot irányzott elő a könnyűsomogyi Károiyné felvétele Keserű Jánosné könnyűipari miniszter tegnap délután megtekintette az újszegedi szövőgyárban a napokban üzembe helyezett kelmegyártó gépparkot. Az új gépsor 25 ember irányításával 500 dolgozó munkáját végzi el gyedszázadáról. Az államosítás óta az iparág termelése hétszeresére emelkedett, s a korábbi 135 ezer fős létszám ma már meghaladja az 500 ezret. Az iparág ma 48 nap alatt pontosan annyi terméket állít elő, mint huszonöt évvel ezelőtt egész esztendőben. A könnyűipar előkelő helyet foglal el a magyar népgazdaságban, hiszen az állam tiszta jövedelmének kereken 20 százalékát biztosítja. A hazai ipar dolgozóinak egyharmada a könnyűiparban talál munkaalkalmat, s az ipari termelésünk egyötödét állítja elő. A magyar könnyűipart elismerik határainkon túl is. A külkereskedelemben is jelentős szerepet játszik: hiszen a szocialista exportunknak 14, a tőkés exportnak 15 százalékát képviselik könynyűipari áruk. A negyedik ötéves terv eddig eltelt időszakában a könnyűipar megfelelt az eléje állított követelményeknek ipar fejlesztésére a negyedik ötéves terv időszakában, 60 százalékkal többet, mint a megelőző ötéves tervidőszakban. Hol tartunk jelenleg a könny űűipar fejlesztésében? Keserű Jánosné elmondta, hogy 1971-ben elmaradás volt, mivel a belső piacon stagnált, sőt visszaesett a kereslet, tavaly viszont minden tekintetben helyrebillent a mérleg: felélénkült a hazai piac, a külföldi eladások pedig ugrásszerűen emelkedtek, s így nőtt az iparág valutaalapja is, lehetőséget teremtve újabb és korszerűbb gépek beszerzésére. A könnyűipar termelési szerkezete jó irányban változott az elmúlt két esztendőben. Különösen szép eredményeket ért el a papír-, a bútor-, a nyomda- és a kötöttárukat gyártó ipar. Hazánkban 1960-ban egy főre 19 kilogramm papír jutott, ma 50 kilogramm felett „foElismerés a népfronttól gyasztunk" belőle. A kötöttés hurkoltáruk aránya is egészségesen változott: 1968ban csak 9 százalékot, tavaly már 15 százalékot képviselt a kötöttáru a szövött textíliákkal folyó versengésben. A szintetikus szálak aránya is 6-ról 14 százalékra emelkedett a textiliparban. A könynyűipar exportja egyre gazdaságosabbá válik. Legfontosabb tennivalók között említette Keserű Jánosné a vállalatokon belüli szervezettség javítását, a munka- és üzemszervezés korszerűsítését. Példának említette a Zalaegerszegi Ruhagyárat, ahol 25—30 százalékkal javult a termelés hatékonysága a nemrégiben végrehajtott szervezési intézkedések hatására. A differenciált bérezésre is példa a zalaegerszegi üzem, hiszen a varrógépeknél dolgozók fizetése 1300—3000 forint között váltakozik. A szervezés javításában szerepe van a szaktanácsadásnak, a tapasztalatok átadásának, az újító és ésszerűsítő tevékenységnek, mivel a könnyűiparban sok vállalat dolgozik azonos technikával és technológiával. A megvásárolt új gép park hatékony kihasználása ugyancsak jelentős. Javítanivalót kíván a papír- és a bútoripar új gépparkjának munkája. A gazdaságosabb termékstruktúra kialakításában a piaci ismereteknek és a minőség javításának, a divatirányzatokra való gyors reagálásnak lehet szerepe — mondotta többek között a miniszternő. A könnyűipar rekonstrukciójára biztosított 27 milliárdból eddig 17 milliárdnak „eldőlt a sorsa", s 10 milliárd forint értékű beruházás már meg is valósult. Még ebben az esztendőben, az év közepén döntenek a többi pénz sorsáról is. Valószínű, hogy 30 milliárdos lesz a végeredmény, mivel közben jelentős áremelkedések is történtek, de az eddigi végrehajtásban túllépték a költségvetési támogatás előírt összegét is. A Könnyűipari Minisztériumban már hozzáláttak az ötödik ötéves terv irányelveinek kidolgozásához és ahhoz a mindenkit érintő feladathoz, hogy a következő ötéves tervidőszakban leszállítsák a ruházati cikkek árait — fejezte be a nagy érdeklődéssel kísért előadását Keserű Jánosné könnyűipari miniszter. Hoüiokiiyászok A Maros torkolatában „cövekelt le" az FK 125-ös kotróhajó. Ott lavíroz, dolgozik hetek óta, mert nem akkora a vízállás, hogy érdemes lenne feljebb menni kilométereket. A város kapuja előtt merülnek le a hatalmas, 80 literes kanalak, és hozzák fel a kvarcos, nagyszemcsés dei munkaviszony köti a FOKA-hoz, a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat szegedi kirendeltségéhez. Lényegében nem akkor szegődött el, hajóslegénynek, amikor leadta a munkakönyvét, hanem amikor még apjával együtt tette meg az első utat a folyóparttól a homokot. Az elevátor gumi- kotróig. Életre szóló élmény szalagján rövidet utaznak a volt a nehéz, kemény munkupacok, aztán belehuppan- ka nyomában járni, a kevés nak az uszályba. beszédű emberek szavát hal— Hajnali 5 órától késő }ani> és. érteni. belőle úgy, estig szolgálja egymást az ember és a gép, addig tarhogy azt tovább is lehessen adni. Rácz Istvánnak sikerült — A minél erösebb sodrás hozza nekünk a jó, első osztályú homokot, amelyet nem tud nélkülözni az építőipar — teszi hozzá Csepregi Balázs üzemmérnök, a kirendeltség vezetője. — Az idén korán, márciusban vízre szálltunk, idejében elkészültünk a szükséges nagyjavításokkal. Kedvezett az idő, jó volt a vízállás, s ez már fél siker az eredményes munkához. Igyekezetünknek van is látszata — mutat a város felé, a Sárga-üdülőtelep alá, ahol valóságos homokhegyek magasodnak. toznak össze, aztán pihennek elödef nyomába lépnie, himásnap reggelig mondja szen beosztásánál fogva nem- Mellettük apro jatekszernek Rácz István kotrómester, mi- Fsak a maga munkajavai közben kezével int, hogy a kotfles elszámolni, hanem vontató ráköthet a teli azokeval^s. akik melle vanuszályra, s viheti terhét a HEGYEK A PARTON város felé. A hajótest minden porcikája süt, pedig még csak május első napjaiban járunk. Ma van itt igazi kánikulában? — Kicsit a pokol tornáca — neveti el magát a kotrómester. Ami az avatatlannak nagyszerű élmény, rend- tapogatják kívüliség, az neki már a megszokás, természetes ritmus. beleértve a víztükör égető, bőrcserző visszaverődését és a hullámtéri erdőség nyugodt bólogatását. nak beosztva: Bende István vitorlás, Koczka Imre gépkezelő, s a matrózok: Pesti István, Kucsora Károly, Fejes Ferenc. A kotrók nalai meg átfolyó medrét. TRADÍCIÓ mestert, akkor Ha napestig vallatnám is a kotrósem tudnék — A hajóval csak lavírozni kell, jobbra, balra, meg előre, ennyi az egész — fűzi a beszélgetéshez Terbe József főgépész. — A homok meg csak jön, ömlik, csillogvillog. Belemarkol a friss merítésbe. A tenyerében morzsolgatott homok percekkel előbb még lenn szunynyadt a meder alatt métemeg töie többet, hogy miért rekkeL A tapasztalt kotrószereti a hajót, a vizet. sok szerint a most kibányá— Apám, nagyapám is ez szott. mintegy három és fél volt, ezt csinálta. Én csak a —négy méter mélyről felhonyomukba léptem — sum- zott homok helyét a folyó römázta^ _megokolását, ^mint vjd egy hónap alatt visszatöl_ ti, aszerint, hogy milyen seakinek nincs is több mondanivalója erről a témáról Most 28 éves, és tíz eszten- bes a sodra. tűnnek a teherkocsik és lovas fogatok, amelyek szüntelenül rakodnak, és mégsem kissebbednek a „hegyek". Becslés szerint mintegy 35—40 ezer köbméter homokot raktak már az idén partra. Évekkel ezelőtt mintegy 70 ezer köbmétert tudtak kibányászni a Marosból, ami ka- persze akkor is elfogyott, át- most viszont elmegy évente 120 ezer köbméterrel is. Enynyi ugyanis a kirendeltség idei terve, s ezzel meg is lesznek, ha a jelenleginél alacsonyabb vízállás nem kényszeríti őket a Tiszára. Homokterhét ugyanis a Maros nemcsak a Tisza összefolyásánál rakja le, hanem lentebb is, a Boszorkány sziget alatt, sőt annál lejjebb. Gyálarétnél, ahol „megülepedik" a Tiszában. Amikor kicsi a Maros, a FOKA kotróhajója oda kényszerül, s akkor szükségszerűen megnő a távolság a kibányászás és a kirakodás között. Ez azonban nem befolyásolja a homok árát. amely partra rakva köbméterenként akkor is 57 forint. A Hazafias Népfront megyei elnöksége tegnap délelőtt Nagy István elnök elnökletével ülést tartott. Elismerését, köszönetét fejezte ki annak a sok ezer társadalmi aktívának, akik mint a népfrontbizottságok tagjai, szervezők, a választási elnökségekben, a szavazatszedő bizottságokban tevékenykedve odaadó, eredményes munkájukkal hozzájárultak a választás sikeréhez. S egyúttal e köszönet és elismerés megilleti a társadalmi szervek tagjait is. A megyei elnökségnek az a kérése, hogy a társadalmi szerevezetek és aktívák Hbsonló lelkesedéssel támogassák a tanácstagok, a tanácsok munkáját, segítsék elő a párt politikájának, a népfront porgramjának megyei és helyi megvalósítását. A népfront megyei elnöksége több előterjesztést is megvitatott meg Kiváló Vállalat a paprikafeldolgozó A HOMOK JÖVÖJE A fogyasztói igények jó minőségű kielégítése. kiemelkedő exporttevékenység, termelékenyebb, hatékonyabb gazdálkodás — ezek a vonások jellemezték tavaly a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat munkaját. Mindez nem volt újdonság a paprikásoktól, hiszen az 1971-es évben is ilyen pozitívumokkal szolgáltak rá a kiváló címre. S a címhez méltó munkálkodás most újra elnyerte jutalmát: a pályázaton elnyerték a Kiváló Vállalat címet. Különösen a kivitelben, a népgazdasag számára oly fontos területen értek el szép eredményt tavaly: 3,2. százalékkal növekedett az exportértékesítés. Az elmúlt évben is sok, a dolgozó nők „otthoni műszakját" segítő-könnyítő ételféleség került ki a gyári „konyhából". A levesporok, húskonzervek, ételízesítők családja egyre gyarapodik, s ez annál örvendetesebb, mert valamennyi értékesített termékük első osztályú volt, s egy sor készítmény a Kiváló Áruk Fóruma emblémáját viselheti. A hazai forgalomba került termékeknek egyébként 10 százaléka tavaly új termék volt. Műszaki fejlesztés, a munka- és üzemszervezés korszerűsítése, növekvő termelékenység — ilyen címszavakkal utalhatunk rá. hogyan gazdagodott az érdem a paprikafeldolgozóban. De az évközben nem egyszer felmerült nehézségek, a kedvezőtlen időjárás miatti gyengébb nyersanyag „legyőzése" is a kollektíva eredményei közé sorolható. A sikerek kovácsa volt a brigádmozgalom. tavaly már 49 brigád 548 tagja érdemelte ki a szocialista címet. Tegnap délután a vállalati központ ebédlőtermében tartották ünnepségüket a paprikások. A Mezőgazdasági és Élelme- mi , teevük hoz/a zésügyi Minisztérium és az Élelmezésipari j y le' s tegyuK nozzaDolgozók Szakszervezete nevében Kökény ; megelegedesre. reklamacio István, az ÉDOSZ titkára köszöntötte aj nélkül. Arra, hogy a FOKA kollektívát, s adta át a kitüntető oklevelet homoktermelése mára vállalat igazgatójáAz építőipar maximális igéelégiteni a FOKA, hanem ugyannyét is ki tudja marosi homokkal nemcsak Szegeden, Csongrád megyében, akkor folyamatosan szállít partnereinek, vállalatoknak, intézményeknek és egyéni megrendelőknek egyaránt. A homok értékesítését és szállítását a 10. sz. Volán boPolák Zoltánnak, a nak. Az MSZMP Csongrád megyei bizottságának elismerését és jókívánságait tolmácsolta dr. Szániel Imre, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagja. Megjelent az ünnepségen dr. Varga Dezsó, a Szeged városi pártbizottság titkára is. Csercser Péter. a MÉM főosztályvezető-helyettese nyújtotta át az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetést Módra Györgynének és Batki Jánosnénak. A tűzvédelemben kifejtett tevékenységéért Danyi Ferenc a Tűzrendészeti Érem arany. Dobó Imre az ezüst fokozatát kapta. Számos kiváló dolgozót, szocialista brigádot jutalmaztak; a csomagoló üzemrész Tyereskova brigádját a Vállalat Kiváló Brigádja címmel tüntették ki. összesen 290 ezer forintot fordítottak ez alkalommal a munkában élen járók .jutalmazására. anynyira felszökött, esztendőkhöz mérve szinte az akkorinak a duplájára, nemcsak a technikai felkészültség színvonalanak emelkedése a magyarázat, hanem a szükségszerűség. Az építkezések nagysága és üteme is mérhető ezzel az egyszerű ténynyel. Meglehet persze, hogy a házgyár termékei nem igényelnek annyi homokot, mint a hagyományos építkezés. A kvarcos, nagyszemcséjű homokra azonban mindig szükség lesz !a«N fererte Harmincmilliárd sorsa Keserű Jánosné előadása Szegeden