Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-13 / 86. szám

2 PÉNTEK, 1973. ÁPRILIS IS. A Szegedi Biológiai Központ fejlesztése Segítséget ad az UNESCO A negyedik ötéves terv egyik legnagyobb beruházása az MTA négyszázmillió forintos költséggel Szegeden épülő Biológiai Központja. A központ teljes átadására ez év októberében kerül sor. Az első épületekbai már két éve folyik a tudományos kutatómunka. E kutatások fejlesztéséhez és meggyorsításához ez évtől az UNESCO is hozzájárul. Az elkövetkező öt évben 1 és negyed millió dollárral segíti a központ munkáját. Az erről szóló szerződést az MTA szegedi Biológiai Központjában tegnap délben írta alá az ENSZ Fejlesztési Alap képviseletében Leon Bloch, az UNDP elnökhelyettese, a Magyar Népköztársaság kormánya nevében Straub F. Brúnó, kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, az MTA alelnöke, a Biológiai Központ főigazgatója. A szerződés ünnepélyes aláírásánál többek között jelen volt dr. Maüer Sándor, a magyarországi UNESCObízottság elnöke, Josef Majche,, a Fejlesztéri Alap magyar referense, és Gál János, a Külügyminisztérium genfi ki rendeltségének munkatársa. A szerződés értelmében az eg felét a Biológiai Közit nagy értékű külföldi műszerek beszerzésére fordítja. Ez lehetőséget nyújt, hogy az intézetet rövid időn belül korszerű eszközökkel szereljék feL A pénzösszeg egynegyed részéből különböző szakterületen dolgozó nagy tekintélyű külföldi tudósok 1—6 hónapos szegedi látogatásait fedezik. Ezek a neves szakemberek szakmai tanácsokkal látják el a Biológiai Központ munkatársait. A fennmaradó összeget magyar kutatók külföldi tanulmányútjaira fordítják. Évente 4—5 tudományos kutató jut el majd 1—1 éves időtartamra Európa és néAos S. Sándor felvétele Straub F. Erimé és Leon El och aláírja a szerződést hány tengerentúli ország biológiai kutatóközpontjaiba, meghatározott tudományos módszerek elsajátítása céljából. Lehetőség edódik 10—15 rövidebb tanulmányútra is. A tegnap aláírt szerződés értelmében a magyar fél vállalja, hogy évente 15 végzett külföldi fiatalt fogad egy-egy éves továbbképzésre a fejlődő országokból. Tizenöt magyar ösztöndíjast is fogadnak, elsősorban a mezőgazdaság és a gyógyszeripar területért, hogy elsajátítsák a korszerű műszerek kezelését, és a tudományos kutatási eredményeket és módszereket saját területükön alkalmazni tudják. Az MTA szegedi Biológiai Központja évente nemzetközi kongresszus vagy szimpozion szervezési és lebonyolítási munkálatait is vállalja. Az első ilyen tudományos üiés idén októberben lesz, amikor az ICRO (Nemzetközi Sejtkutató Társaság) tartja szimpozionját és vezetőségi ülését meghívott külföldi résztvevőkkel. Továbbképző tanfolyamokat is szerveznek, melyeken a biológiai kutatás legfrissebb eredményeit és módszereit ismertetik, illetve vitatják meg. A külföldi vendégek megtekintették a szegedi Biológiai Központ laboratóriumait. kutatószobáit, majd a déli órákban fogadta őket Papp Gyula, Szeged megyei város tanácsának elnökhelyettese. 1976: Jubileumi vásár Szegeden Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága úgy íoglalt állást, hogy az 1976-ban megrendezésre kerülő jubileumi Szegedi Ipari Vásár megfelelő színvonalának biztosítására az előkészületi munkákat már az idén megkezdik. A jubileum alkalmából évkönyvet adnak ki. Az évkönyv szerkesztésére 6 tagú bizottságot: hoztak létre. A jubileumi évkönyv a tervek szerint két részből áll majd. Az egyik rész tartalmazza a szegedi ipari vásárok történeti múltját 1876-től 1919-ig, majd 1920tól 1945-ig, s 1946-tól 1975-ig. s végül felvázolja a vásárok jövőjét is. Az album mellékleteként a második részbe a jubileumi vásáron részt vevő kiállítók működéséről, feladataikról lesz szó. Tarján városnegyed: Új üzletek épülnek Régi gond, s a nem megfelelő kereskedelmi ellátás okozója, hogy Szeged legnagyobb lakásépítési, területén, Tarjánban a lakásokkal egyidőben nem épültek fel a kereskedelmi és szolgáltató létesítmények. A városi tanács kereskedelmi és idegenforgalmi bizottsága, valamint a kereskedelmi osztály több helyen ke-f resett tervezőt és kivitelezőt. Legutóbb a Kereskedelmi Beruházási Vállalat tervezői és a 31. sz. Építőipari Vállalat kivitelezői elvállaltak a tarjáni városrészben tervezett kereskedelmi és szolgáltató egységek elkéezíE szerint Tarjánban a 750 négyzetméter alapterületű étterem és presszó a jövő év májusában, az 1300 négyzetméteres ÁBC-áruház 1974 júliusában, a hatos ütemben tervezett 1300 négyzetméteres ABC-áruház a jövő év szeptemberében, a bisztró 1975 áprilisában, a 800 négyzetméter alapterületű szolgáltató ház ugyancsak 1975 májusában lesz kész. A 31. sz. Építőipari Vállalat lesz a kivitelezője Szegeden, a Nagyállomás környékére, a Tolbuhin sugárút és Úttörő tér közelében építendő 400—400 négyzetméteres ABC-áruházaknak Európai költők találkozója Az Akadémia várbeli dísztermében folytatott kétnapos tanácskozással lezárult az európai költők III. budapesti találkozójának első szakasza. A kétnapos tanácskozáson csaknem 80 külföldi és ugyanannyi magyar költő vett részt: 16 külföldi és 9 hazai hozzászólás hangzott el. amelyek részint Petőfi mai jelentőségét világították meg, részint a szellem embereinek mai társadalmi feladatait elemezték. A költővendégek programja folytatódik. Csütörtökön ellátogattak a Corvina, az Európa, a Gondolat és a Magvető Kiadóhoz, s betekintést nyertek a szerzői jogvédő hivatal munkájába, valamint a Nagyvilág szerkesztőségi műhelyébe, hét művelődési házba, valamint a Kossuth- és a Fészek-klubba. Országos politika helyi politika R

égi anekdota, hogy a munkás azt mondja a gyárban: „Jól megvolnék én a Központi Bizottsággal, meg a kormánnyal, csak a művezetővel meg az szb-titkárral nehéz kijönni!" Kicsit „elegánsabb" heiyen ugyancsak mondanak effélét, persze valamivel választékosabban: „A nagy politika, igen..., az jó. hanem a végrehajtás!" Vitatkozni egyik véleménynyel sem nagyon lehet, hiszen ha jól meggondoljuk, a szocializmust pártolja mindegyik. Nemcsak hogy pártolja, valami türelmetlenség is ott lüktet mindegyik mögött: még jobban, még tökéletesebben kellene szolgálni és végrehajtani a központi akaratot. így egyik sincs kárára a közös ügynek. Farizeusságot sem sejtek benne, hiszen amikor rákérdezünk, fölmondják az ellentéteket. így meg így gondolta a Központi Bizottság vagy a kormány... — s ihol ni, a helyi politikában kompromiszszumok, félmegoldások kísértenek! Van ilyert? Van... Egyértelmű határozatok és felemás megoldások... Sürgős és jogos társadalmi követelések — kényszerű halasztások ... Akár Szeged életéből is lehetne sorolni a példákat. Jó lenne egyszer végigjárni ezt a gondolatsort! Segítségül hívom hozzá a párt Központi Bizottságának első titkárát, aki az angyalföldi választási nagygyűlésen ugyancsak töprengve kereste a választ. „Az általános politika az ország, a nép sorsát, útját határozza meg. A helyi politika — vagy másként: községpolitika — az állampolgárok mindennapi gondjaival, kérdéseivel, megoldást váró problémáival foglalkozik" — mondotta Kádár János. A kettő nemcsak, hogy rokonságban van egymással, hanem teljes közöttük az összefüggés. Ha az általános politika nem lenne szimpatikus, senki sem tudná megfoltozni „okos" helyi intézkedésekkel. Ha virszont. helyben mindent elrontanának, ». párt központi politikája vesztené el a bitelét. Drámai kérdésekkel tehát semmire sem megyünk. Az igazság az, hogy a megvalósítás során rengeteg akadállyal, problémával kell megküzdeni. Harcolni, küzdeni, izzadni kell azért, hogy az a politika, amelyre a legmagasabb politikai testületek és a nép együttes áldásukat adták, holnapra meg holnaputánra valósággá legyen: óvodává, iskolává, rendelőintézetté, magasabb nyugdíjjá és vastagabb borítékká, egészségesebb és módosabb lakossággá, kényelmesebben élő milliókká. És ezt a szót, hogy harc — valódi értelmében kell kezelni. Szó szerint meg kell harcolni azért, hogy az új lakások időben és jó minőségben megépüljenek; hogy a rendelkezésre álló pénzből minél jobban kiszolgáljuk a közérdeket: hogy bizonyos társadalmi szükségleteket rangjuk szerint előbbre vagy későbbre soroljunk, hogy valóságos érdekek között rendet teremtsünk! Az állampolgár számára természetesen a napi gondok terhe a nehéz. „Beszélnek a »nagy politikában a népesedési gondokról és a gyermekes családok támogatásáról — de nekem három átszállással kell reggelente elvinnem a gyerekemet a bölcsődébe!" — „Minduntalan a differenciált bérezésről hallunk és olvasunk — de az órabérek között tíz-húsz fillér a különbség!" — „Tízezerével építik az új lakásokat az országban — én meg még mindig salétromos pincében lakom!" — ez a természetes, köznapi reagálás. És ne rójuk meg ezért a panaszkodókat! Szeretettel és gondoskodással kezeli ügyüket a társadalom, csak éppen nem tud mindenkit egyszerre boldoggá tenni. Joguk éppen annyi van mindahhoz, amit a szocialista társadalom ígér állampolgárainak, csak a türelmük kevesebb. S talán éppen ők mondják, hogy „szakadékot" éreznek a kétfajta politika között. Kádár János is beszélt errőL Az emberek politikai hangulatát és társadalmi közérzetét az országos és a helyi politika együttesen határozza meg. S az országos politikát is csak akkor helyeslik igazán, ha a helyi politikában feltalálják érdekeik képviseletét; ha mindennapi életük ügyes-bajos dolgaiban érzik az állam, a tanács gondoskodását, vagy pozitív törekvését; ha a gondok közepette a társadalmi igazságosság elvét látják megvalósulni. Ne firtassuk most, hogy jó döntéseket nehezebb hozni, vagy azok jó végrehajtását megszervezni körülményesebb. A határozathozatal és a végrehajtás egyébkent sem esik messze egymástól a rai társadalmunkban. Azt azonban vegyük fontolóra, hogy az elvi értékű döntések társadalmi tendenciát, kötelező törekvést fejeznek ki — s ezekhez roppant nagy társadalmi erőfeszítésekre van szükség. Ha a „fenti" döntések, az általános politika kedvünkre való, a végrehajtás kötelességében nem mellőzhetjük a társadalmi osztozkodást! A legjobb politika sem automatikus erejű. Végrehajtásában pártszervezetekre, tanácsokra, gazdálkodó üzemekre és termelőszövetkezetekre éppúgy szükség van, mint állampolgári buzgalomra. A szocialista társadalom minden jogos és a kor színvonalán álló igényt tisztel és elismer, de az igények természetrajzához az is hozzátartozik, hogy naponta magasabb színvonalon születnek újjá. Ebben a versenyfutásban még a legemberségesebb társadalom is restanciában marad mindig. A „nagy" politika meg is fogalmazza ezeket az igényeket; meg is mutatja azt az utat, amely magasabb lépcsőkre vezet — a helyi politika viszont a köznapok realizmusa. Ugyanazt a csillagot nézzük természetesen itt is, és ugyanazon a földön járunk; a központi gondolat a hétköznapi munkában ölt testet; sem politikai, sem erkölcsi szakadék nincs a kettő között. Ha néha mégis elmaradunk valamiben a felső szándéktól, ne politikai ellentmondásokat szimatoljunk, hanem adjuk rá a fejünket valami tisztes önvizsgálatra: úgy döntöttünk-e, úgy dolgoztunk-e, úgy ellenőriztünk-e, hogy a központi gondolathoz illő elvárásnak is megfeleltünk? E

z a kis önvizsgálat most különösen időszerű, hiszen két nap múlva szavazatunkat adjuk mind az országos, mind a helyi politikára. S hogy a kettőt mégis kellemes, jó összhangban tudja a közvélemény, arról megbizonyosodhattunk a jelölő gyűléseken és a választási gyűléseken is. A választás demokratizmusa alkalmat, lehetőséget nyújtott arra, hogy olyan jelölteket állítsunk, akikkel éppúgy „kijövünk" majd, mini a magas párt- és állami testületekkel. SZ. SIMON ISTVÁN Vetik a kukoricát A szeszélyes áprilisi időjárás következtében hűvös az idő. Néhány milliméter csapadék is áztatta a földeket, ami igen jól jött. Igaz, ez még nagyon kevés, továbbra is szomjas a határ, kiváltképpen a homoki földek várják a kiadós esőt. A mondás Vasutasok módosított kolíektív szerződése Csütörtökön a MÁV-vezérigazgatóságon dr. Mészáros Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója és Szabó Antal, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára aláírta a vasutas dolgozók kollektív szerződésének ez evre érvényes módosító javaslatait. A módosítások az eddigieknél jobban figyelembe veszik a nehéz vasúti szolgálatot teljesítők erkölcsi és anyagi elismerését, szociálpolitikai ellátását. tartja: májusi eső aranyat ér. Ezen a tavaszon módosult ez, mert az áprilisi eső talán még az aranynál is többet ér. A pusztító szélvihar, homokverés után a közös gazdaságokban ismét folytatódnak a munkák. Helyreállították a megszaggatott fólia sátrakat és megrongálódott termelőeszközöket. Több helyen már megkezdték a kukorica vetését is. A Szeged környéki gazdaságokban zömében május elején kerül erre sor, de néhány termelőszövetkezetben már a jövő hét végén megkezdik a fon; tos takarmánynövény vetését. ' Csongrád megyében hét jó hírű és a kukoricatermesztésben jeles eredményt elérő állami gazdaságban kezdődött meg ez a munka. Hódmezővásárhelyen az állami gazdaság a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelési Közös Vállalat, a CPS programjába most kapcsolódott be két gépsorral, 1 ezer 580 hektárral. Az egyik gépegység már megérkezett, a másikat a napokban várják. Az új berendezések kezelésével járó tudnivalókat, szakmai ismereteket a gazdaság kije-' lölt traktorosai már korábban tanfolyamon sajátították el. A külföldi gépek teljesítőképessége legjobb kihasználásának feltétele, hogy az előírt technológiát pontosan betartsák. A CPS-programban már tavaly eredményesen részt vett Gorzsai Állami Gazdaság két kerületében indultak meg a vetőgépek, a múlt évinél nagyobb feladatot, 1 ezer 700 hektár bevetését vállalva.