Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-13 / 86. szám

VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEKI mYARORSL 63. évfolyam, 86. szám 1973. április 13., péntek Ára: 80 fillér MAGYARSZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Ülést tartott a Minisztertanács Ujabb tllzeloolai-kulak — II személyi föld­tulajdon szabályozása — A gyermek­intézetek fejlesztése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A kormány megtárgyalta dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár márci­us 28—30. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. Az osztrák és a magyar kormányfők őszin­te, nyüt eszmecserét foly­tattak a két ország kapcsola­tairól, valamint a feleket kölcsönösen érdeklő nemzet­közi kérdésekről. A két mi­niszterelnök megerősítette országaik azon szándékát, hogy a kapcsolatokat to­vábbfejlesztik. A Mi­nisztertanács a tárgyaláso­kat eredményesnek ítélte, és a jelentést jóváhagyólag tu­domásul vette. Utasította az érdekelt minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a tárgyalasok során felmerült javaslatok további vizsgálatára és gya­korlati megvalósítására te­gyék meg a szükséges intéz­kedéseket A számítástechnikai tárca­közi bizottság jelentést ter­jesztett á Minisztertanács elé a számítástechnikai központi fejlesztési program végre­hajtásáról. A jelentés beszá­molt arról, hogy számítógép­állományunk gyarapodott, jelentősen bővítettük a meg­levő géppark kapacitását. A szocialista országokból im­portált és a hazai gépek aránya növekedett A számítástechnika! gépek gyártása, valamint az általá­nos számítástechnikai alap­képzés és szakképzés terve­inknek megfelelően halad. A számítástechnikai központi fejlesztési program megvaló­sítását a jövőben is a szo­cialista országok együttmű­ködésére alapozzuk. A Mi­nisztertanács a jelentést el­fogadta. Felhívta a minisz­tereket valamint az orszá­gos hatáskörű szervek veze­tőit, hogy fokozottabban se­gítsék a számítógéppark alapját képező szocialista egységes számítógéprendszer gépeinek bevezetését A pénzügyminiszter tájé­koztatást adott a reprezentá­ciós költségek csökkentésére irányuló szabályozásról, amelyet a kormány elfoga­dott. A nehézipari miniszter, a belkereskedelmi miniszter, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elő­terjesztése alapján a kor­mány megtárgyalta a kő­olajtermék-elosztó hálózat és a fogyasztói tárolótér fej­lesztésének meggyorsításához szükséges intézkedéseket. Az utóbbi években az elosztó­és értékesítőhálózat — főleg a tárolótér — fejlesztése nem tartott lépést a fogyasz­tás gyors ütemű növekedé­sével. A Minisztertanács ha­tározatot hozott, hogy a vi­szonylagos elmaradásból adódó feszültség csökkenté­sére, a már folyamatban le­vő fejlesztésen felül még a IV. ötéves tervidőszakban biztosítani keU 100 000 köb­méter tárolótér és 184 kilo­meter vezeték építését, 50 újabb töltőállomás és 200 háztartási tüzelőolaj-eladó hely létesítését, valamint a tartályautók karbantartására szolgáló feltételek javítását. Egyidejűleg bővíteni kell a mezőgazdasági üzemek táro­lóinak kapacitását az idősza­ki gázolajszükséglet zavarta­lan biztosítására, vala­mint a lakossági tüzelőolaj belkereskedelmi elosztóháló­zatát is. A kormány megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­ter előterjesztését a szemé­lyi földtulajdon egyes kérdé­seinek szabályozásóról. A Minisztertanács rendelete a személyi földtulajdonra vo­natkozó rendelkezések és a telekspekuláció visszaszorítá­sára hozott kormányrendele­tek közötti összhang megte­remtését szolgálja, Kimond­ja, hogy az állampolgárok, illetve az egy közös háztar­táshoz tartózó személyek a városok es községek belterü­letének magánerőből be nem építhető részén a jövőben összesen legfeljebb 1500 négyzetméter (417 négyszög­öl) területű földtulajdont szerezhetnek. Ebbe be kell számítani a meglevő belte­rületi földjüket és telküket is. A rendelet — a lakásszük­séglet kielégítése érdekében — lehetővé teszi, hogy te­lektulajdont azok az állam­polgárok is szerezhessenek, akiknek van ugyan személyi tulajdonú belterületi föld­jük, de azon az építésügyi előírások szerint lakóházat nem építhetnek. A kiemelt települések za­vartalan fejlesztése érdeké­ben a fővárosban, a városok­ban és egyes nagyközségek­ben a termelőszövetkezeti és állami tulajdonban levő, nagyüzemileg nem hasznosít­ható földeket nem lehet ér­tékesíteni. Az új rendelkezé­sek nem érintik a már meg­szerzett belterületi földek tulajdonát. A kormány megtárgyalta az Országos Vízügyi Hivatal elnökének jelentesét a kis­körei vízlépcső és öntöző­rendszer főműveinek kiépíté­séről. A beruházás első üte­mének megvalósítása tervsze­rűen halad, és a duzzasztás még ebben a negyedévben megkezdődik. A vízlépcső üzembe helyezése lehetővé teszi a IV. ötéves tervben a beruházás második ütemének megkezdését Ezzel lehetővé válik a Tisza völgyében ter­vezett iparfejlesztés, az ott levő mezőgazdasági üzemek, valamint a települések fo­kozott vízigényének kielégí­tése. A kormány megtárgyalta a SZOT főtitkárának, a mun­kaügyi miniszternek és a Minisztertanács • Tanácsi Hi­vatala elnökének jelentését a gyermekintézmények fej­lesztésére a IV. ötéves terv­ben előirányzott keretek fel­használásáról. A jelentés megállapítja, hogy az utób­bi években nőtt a bölcsődék és óvodák befogadóképessé­ge, az iskolai napközi ott­honok száma, valamint az ellátás színvonala. 1971. ja­nuár és 1972. június között 3360 bölcsödéi es 20 070 óvo­A vasútnál: Rangos újítások dal férőhely került átadásra. Ez a felemelt előirányzat időarányos teljesítését je­lenti. A férőhelyek folya­matban levő bővítésével át­adásra kerül még 3380 böl­csődei és 18 600 óvodai férő­hely. Bár az erőfeszítések nyomán, különösen az óvo­dai férőhelyek száma növe­kedett, a gondokat mindez még nem szünteti meg. A Minisztertanács a jelentést elfogadta. Határozatot hozott a gyermekintézmények fenn­tartásának korszerűsítésere, valamint további gyorsabb ütemű fejlesztésére, és fel­kérte a szakszervezeteket, nyújtsanak segítséget ennek megvalósításához. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a mun­kaügyi miniszter előterjesz­tését a szakmunkásképzés irányításának módosításával összefüggő gazdasági kérdé­sek rendszeréről, valamint a művelődésügyi miniszter elő­terjesztését a szakközépisko­lák tanácsi fenntartásba adá­sával kapcsolatos igazgatási, szakfelügyeleti és vagyonjo­gi kérdések szabályozásáról. A kormány az újonnan át­vett feladatokkal kapcsolat­ban intézkedett a megyei és fővárosi tanácsi apparátus létszámának és bérköltségei­nek bővítésére. A Minisztertanács az Or­szágos Bányaműszaki Főfel­ügyelőség elnökének előter­jesztése alapján megtárgyal­ta a bányászat biztonsági helyzetéről, a bányahatóság 1972. évi tevékenységéről szó­ló jelentést. A múlt év során a bányászatban tovább növe­kedett a nehéz fizikai mun­kát helyettesítő és a bányák biztonságát szolgáló berende­zések száma. Ennek és a bá­nyahatóság hatékony bizton­sági intézkedéseinek ered­ménye, hogy egyes veszély­források — főleg a sujtólég­veszély — növekedése elle­nére a balesetek száma csök­kent. A szénbányászatban az előző évhez viszonyítva kevesebb halálos baleset tör­tént. A kormány a jelentést tudomásul vette. Utasította az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökét, hogy kísérje fokozott figyelemmel a bányászat baleseti és biz­tonsági helyzetének alakulá­sát, és annak állandó javítá­sa érdekében folyamatosan tegye meg a szükséges in­tézkedéseket. A Magyar Rádió és Tele­vízió elnökének előterjeszté­se alapján a kormány meg­tárgyalta és tudomásul vet­te az MRT 1972. évi tevé­kenységéről szóló jelentést, valamint az idei évre terve­zett feladatokat. A Minisztertanács az egészségügyi miniszter elő­terjesztése alapján határoza­tot hozott arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet' május 7—28. között Genfben sorra kerülő közgyűlésén ha­zánkat kormányküldöttség képviselje. A kormány ezután egyéb ügyeket targyatt. Jelentősen fejlődött az újí­tómozgalom a MÁV Szegedi Igazgatóságának területén. Tavaly 660 újítási javaslatot adtak be. a benyújtott ja­vaslatok száma 10,2 százalék­kal nőtt a korábbi évhez ké­pest. Ez tükrözi: mind több a kezdeményező, újat alkotó ember a vasutasok között. S jóllehet az újítások közül csak 256-ot fogadtak el — részben kísérletezésre — a bevezetett újítások száma így is. több az 1971. évinél: 207. Valójában persze nem ezek a számok tükrözik a nehéz­emberek teljesítményét, ha­nem a gazdasági eredmény. S ebben rekordot hozott ta­valy az újítógárda tudása, odaadása. A mérleg 8 mil­lió 556 ezer forintot mutat —r összesen ennyi pénzt ter­mett az igazgatóság újítói­nak leleményessége. Ennek megfelelően a korábbinál jó­val több: csaknem 400 ezer forint volt a kifizetett újí­tás: díj is. Ügy látszik, az „érdemes-e újítani?" vitában a vasuta­sok igent mondanak, s szép eredményekkel adnak nyo­matékot véleményüknek. Természetesen azonban, hogy mint mindig, ezúttal is kettőn áll a vásár: az újításokhoz kedvező légkört. az anyagi és eszközi megbe­csülés atmoszféráját is ki kellett alakítani a szolgálati helyeken. Csak ez a kölcsö­nösség adhat alapot az előre­lépéshez. Üjítói oklevelek, kiváló újító kitüntetések is jelzik az ötlet és újat alko­tás rangját. Az újítások megvalósítását elősegítené, ha a vasútigaz­gatósógnak lenne egy újítói kísérleti műhelye, ahol kísér­letezni lehetne, az újítási mintadarabok, maketteket stb. el lehetne készíteni. Most ilyen műhely létreho­zásával próbálkoznak: való­ban. szükséges is lenne. Díszdoktor avatás az egyetemen Díszdoktorává tó közgyű­lést rendeztek tegnap dél­előtt a József: Attila Tudo­mányegyetemen. Az ünnepé­lyes eseményén megjelent dr. Biczó György, a szegedi városi tanács elnöke, dr. Koncz János, a megyei párt-, bizottság osztályvezetője és Szabó G. László, a városi pártbizottság osztályvezetője is. Az ünnepi közgyűlést dr. Márta Ferenc akadémikus, az MSZMP KB tagja, a JA­TE rektora nyitotta meg. Meleg szavakkal köszöntöt­te dr. Alekszandr Ivánovics Oparin szovjet akadémikust, majd dr. Maróti Imre, a ter­mészettudományi kar dékán­helyettese ismertette a vi­lághírű tudós pályafutását, tudományos munkásságát. Alekszandr Ivánovics Opa­rin professzor, biokémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja, az Akadémia biokémiai intéze­tének igazgatója. Tudomá­nyos tevékenysége sokrétű és meghatározó jelentőségű. Már 50 évvel ezelőtt egy ki­sebb terjedelmű dolgozatá­ban foglalkozott az élet ere­detének problémájával. A problémakör alapvető téte­leit elemezte és foglalta ösz­sze későbbi műveiben, az 1961-ben „Az élet keletkezé­se a Földön" címmel meg­jelent világhírű monográfiá­jában is. Egzakt módon, a természettudomány eredmé­nyeire támaszkodva bizonyí­totta be, hogy az élet kelet­kezése a Földön törvénysze­rű. Oparin professzor korunk kiemelkedő materialista tu­dósa, tudományának nem­csak nagy teoretikusa, ha­nem gyakorlati jelentőségű alkalmazott kutatásokban is kiemelkedőt alkotott Mint tudós részt vállal korunk hatalmas mozgalmában, a békeharcban is. A Szovjet Béketanács, valamint a Bé­ke-világtanács tagja, illetve alelnöke. Tudományos mun­kássága, közéleti tevékenysé­ge a modern alkotó materia­lista természettudós példa­képe. A bemutatást és a mélta­tást követően dr. Márta Fe­renc rektor dr. Alekszandr Ivánovics Oparin akadé­mikust a Természettudomá­nyod „honoris causa" dokto­rává fogadta, és átadta a Somogyi Károlyné {elvétele Dr. Márta Ferenc rektor átadja a díszdoktori diplomát A. L Oparin akadémikusnak neves tudósnak a díszdoktori vasta fel doktori értekezéséi diplomát. Ezután dr. Alek- és köszönetet mondott dísz­szandr Ivánovics Oparin ol- doktorrá fogadásáért. Közlekedési kibernetika A jövő közlekedésével, a közlekedési kibernetikával, a közlekedési etikával fog­lalkozó tanácskozás zajlott le csütörtökön Szegeden, a Magyar Autóklub helyi cso­portjának rendezésében. Dr. Muszka Dániel, a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegye­tem kibernetikai laboratóriu­mának, vezetője bevezető elő­adásában elmondotta, hogy hazánkban csak a József At­tila Tudományegyetemen foglalkoznak közlekedési ki­bernetikával. Az orvosokból, fizikusokból, matematikusok­ból szervezett kutatócsoport — az egyetem elektronikus számítógépének „közremű­ködésével" szerkesztett egy olyan elektronikus automa­tát, amely anélkül, hogy a gépkocsivezetővel mechani­kusan érintkezne, és így za­varná annak tevékenységét — „figyelemmel kíséri" a vezetés közbeni viselkedését, s azonnal jelez, ha az embe­ren a fáradtság jelei mu­tatkoznak. A készülék rend­kívül sok tényező gyors egy­bevetésével „eldönti", hogy a vezető meddig maradhat a volánnál balesetveszély nél­kül. A kibernetikai laboratóri­um munkatársainak egyéb, a közlekedés automatizálásával kapcsolatos kutatásai is ered­ménnyel bíztatnak. t

Next

/
Thumbnails
Contents