Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-11 / 84. szám

71 SZERDA, 1973. ÁPRILIS 11. 3 nmmmmmu Választási gyűlések Lépes a jövőbe... Országszerte folytatódnak a választási gyűlések, nagygyűlések. A választóknak az előadók számot adnak az eltelt két esztendő eredményeiről, beszámolnak gondjainkról, életünk legfontosabb, megoldásra váró kérdéseiről. Ebben a szellemben, a demokratikus eszmecsere jegyében zajlottak le azok a gyűlések is, amelyekről beszámolunk. Egy este Bakson Falun ma már csak este lehet gyűlésezni. Amíg a nap le nem nyugszik, munkát ad a föld, a szövetkezeti tábla meg a háztáji parcella. De este jut idő és figyelem a közérdekre, a politikára is. Ki biciklin, ki motorral, ki gépkocsival — de legalább háromszázan össze• futottak azért a baksi művelődési házban hétfőn este, ami egy ilyen kis lélekszámú községben rendkívüli érdeklődésnek számít. „Lapzárta után" lett vége a választási nagygyűlésnek, ezért késett egy napot ez a tudósítás, A baksiak ugyanis este jöttek össze, de azután nem sajnálták az időt. Szívesen és nagy figyelemmel hallgatták dr. Antalffy György professzor, Csongrád megyei országgyűlési képviselőt, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagját, aki beszélt a falu, a járás, a megye, az ország dolgairól; nagyszerűen érzékeltetve az összefüggést, amely a napi munka és a nagy nemzeti elképzelések, a falu sajátos gondjai és a nagyobb közösség tervei között vannak. Különösen kedves volt a baksi hallgatóságnak az a nyilvános elismerés, hogy megyei híre van a baksi lakosság összefogásának, annak a falusi buzgalomnak, amelyet rendszeresen hozzátesz a község népe az állami dotációhoz, és a község anyagi erőihez. A baksiak a jövőt is erre a három pillérre építik — amint azután több kezdeményező hozzászólás is bizonyította —, s terveikben nincsen semmiféle nagyzás, irrealitás: a tényleges szükségleteket emelték a tervek rangjára. Beszélt Antalffy György az új törvényekről is, s ezek között mindenekelőtt a tanácstörvényről, amely két év próbája alapján igazolta a célt, a szándékot. Tanácsaink önállóan terveznek és gazdálkodnak, felelősséggel osztják el anyagi eszközeinket, jóllehet ez az anyagi készség még nem korlátozza önállóságukat. Hosszabb idő, egy egész folyamat kell ahhoz, hogy a törvény hatásai igazán érvényesüljenek. Olyan dolgokban viszont, mint a nők helyzetéről szóló párthatározat megvalósítása vagy az ifjúsági törvény gyakorlati alkalmazása, máris nagy eredményeket értek el falun és városon, a tanácsok, az üzemek és a termelőszövetkezetek összefogásával. Egy kategóriában gondolkoztak és egy nyelven beszéltek az emberek a baksi választási nagygyűlésen. A kultúráról, az egészségügyről, s több másról — a jobbítás szándékával. Jogos kérés és panasz, elismerés és vállalkozó kedv arányosan szerepelt Molnár Béla, dr. Hessz Ferenc és Tóth Ferenc szavaiban. Tulajdonképpen ismét erősödött az egyetértés. Amit dr. Antalffy György záró gondolatként mondott, elégedettséget és teljes megnyugvást váltott ki: Semmi értelme nem volna politikának, gazdaságpolitikának, ha nem az lenne az eredménye, hogy jobb élet- és munkakörülmények között, nagyobb anyagi és szellemi gazdaságban éljenek az emberek. Ez pedig a szocializmus. A szemészeti klinika nagy előadótermében népes hallgatóság előtt tartott választási nagygyűlést dr. Petri Gábor professzor, országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja, A gyűlésen megjelent Szabó G. László, a városi pártbizottság osztályvezetője és dr. Szontágh Ferenc professzor, a SZOTE rektora. Dr. Kedvessy György professzor, a népfront városi bizottságának elnöke, megnyitó szavai után dr. Petri Gábor tartotta meg beszédét. Bevezetésképpen hangsúlyozta, hogy az egész társadalmat megmozgató nagy közéleti esemény előtt állunk: tanácstagokat választunk. Az új tanácstörvény szellemében ez az eddigieknél sokkal nagyobb felelősséget jelent, hiszen a decentralizálási törekvések célja, hogy a helyi tanácsok nem afféle meghosszabbított csápjai a központi akaratnak, hanem széles körű önkormányzattal rendelkeznek, mintegy a helyi parlament szerepét töltik be. Hogy milyenek lesznek a tanácsok, hogyan dolgozik majd az újonnan megválasztandó tanácstestület, azért — nem túlzás állítani — mi is felelünk. Hiszen mi jelöltük a városban lezajlott jelölő gyűléseken, mi választjuk meg őket, és munkájukat is magunk ítéljük meg. Személyes ükünknek kell hát tekintenünk a vasárnapi választásokat. Napjaink jó politikai közérzetét az elmúlt másfél évtized bevált, töretlenül végigvitt politikája alapozta meg. Nagy érdeklődéssel kísért beszédében dr. Petri Gábor szólott arról, hogy nem kell a valóságot szebbre mázolni, hibák vannak, akad javítani való, szükséges a bírálat, kiváltképp, ha őszinte segítőszándék diktálja. De az, amit egyetlen társadalmi rend sem tudott eddig biztosítani hazánkban, az most valósul meg, hogy nem kell félnünk a holnaptól, , hogy egyenes derékkal járhatunk. Az öszszefüggések megértéséhez egyre nagyobb tudásra van szükségünk, és éppen értelmiségi körökben talál megértésre az a szép gondolat, amelyet Petri professzor kifejtett: a nagyobb tudás serkentsen arra, hogy mindenki megértse, boldogulása csak a társadalom többi tagjának boldogulásával együtt képzelhető el. Az ifjúság helyes megítéléséről érdekes gondolatokat fejtett ki a szónok, majd a pontos és becsületes napi munkát, a minél hibátlanabb és több eredményt termő munkát dicsérte, amelynek eredményét lemérhetjük máris. de igazában majd az utánunk jövő nemzedék aratja le. Ez a mostani választás is egy lépés azon az úton, amely a jövőbe vezet — mondotta befejezésül. Uj gépek a kenderiparban A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat milliókat költ új gépi berendezésekre. A hazai iparban vezető szerepet játszó vállalat újszeged! és szegedi gyárában osztrák és nyugatnémet szerelők állítanak helyére modern gépeket. Az újszegedi szövőgyárban a harmadik Mayer lánckötő gépet szerelik a gyártó üzem szakemberei. Ez a gépsor évente 400 tonna műanyag szövetet készíthet, amelyből zsákokat konfekcionálnak. Ez a termelési értéknövekedés egy esztendőben 20 millió forinttal növeli a gyár termelésének értékét és exportját. Az NSZK-beli szakemberek helyére állítják a Mayer-féle lánckötö automatát, amelyen hagymászsákokat készítenek nagy mennyiségben Jó a társadalom közérzete Munkánk alapja Mogulásunlnak Virággal díszített asztal, nemzetiszínű lobogóval. Kedves ünnep a Minőségi Cipőgyár dolgozói számára: választási nagygyűlés volt tegnap. Az elnökségben köszönthették Bárányi Istvánnét, a városi pártbizottság munkatársát, Kormányos Ilonát, a kerületi népfronttitkárt, Szölösi Sándor igazgatót. Strasinszky Sándorné vállalati szb-titkár üdvözlő szavai után Takács Imréné országgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Munkásképviselő szólott, munkásokhoz; mi is lehetett volna hát a kiemelt téma, mint munkánk, iparunk fejlődést Takács Imréné adatokkal bizonyítva beszélt arról, hogy a népgazdaság teljesítménye nemzetközi öszszehasonlításokat is kiáll, hogy büszkék lehetünk az elmúlt két évi nemzeti jövedelem növekedésére, hiszen azt teljes egészében a munka termelékenysége adta. Szólott arról, hogy a negyedik ötéves terv egyik fontos feladataként a magyar ipar olyan szerkezeti változása kezdődött meg, amelyre még hazánk történetében nem volt példa: először hajtunk végre rekonstrukciót iparági méretben, mégpedig a textil- és ruházati iparunkban. Az összes tervezett fejlesztés 70 százalékban kezdődött meg, és egyharmada már be is fejeződött. Megváltoztak ezzel, mégpedig kedvezően, az iparágban a munkafeltételek és a kereseti lehetőségek is, ugyanakkor korszerűbb termékek előállítása, az igényeknek megfelelő áruk készítése valósult meg. Szeged város fejlesztésével kapcsolatban is főként munkásokat érintő témákat érintett. . Az idén január l-én 82 ezer 500 fő dolgozott Szegeden, s a város iparának szerkezetéből következően — jelentős a könnyűipar — a dolgozók több mint 50 százaléka nő. Természetes, hogy a képviselőnő külön szólott arról, milyen lényeges a párt nőpolitikái határozatából kiindulva a nők munka- és életkörülményeinek megjavítására ügyelni. Éppen az ilyen arányok miatt jelentős, hogy a jó ütemben haladó lakásépítési program mellett újból -és újból szóljunk arról, hogy az óvodai, bölcsődei ellátottság elmarad az igényektől. Zárógondolatként Takács Imréné kifejtette, hogy kezünk munkája nyomán szépül, javul életünk. Az elmúlt két évben kedvező változások voltak a városban is, és további fejlődésünk, jólétünk alapja ezután is jó munkánk lehet. Ezt kell elvárni io, nnat ahogy a most megválasztandó tanácstagoktól is. Változatlanul nagy érdeklődés kíséri Mórahalmon a választási előkészületeket. A jelölő gyűlések aktivitását folytatva a nagyközség 46 választási körzetének lakói a szépen fölújított művelődési házban gyűltek össze tegnap este, megtöltve a nagytermet, hogy résztvevői lehessenek a választási nagygyűlésnek. Dr. Vida Endre népfronttitkár köszöntötte a népes hallgatóságot, és az elnökségben helyet foglalt vendégeket, közöttük dr. Ágoston Józsefet, a megyei pártbizottság titkárát, az ünnepi gyűlés szónokát, Jáhni Lászlót, a járási pártbizottság titkárát, dr. Ábrahám Antalt, a járási hivatal elnökét, dr. Hegedűs Andrást, főiskolai főigazgatót, a népfront megyei bizottságának képviselőjét és Kálló Antalt, a népfront járási titkárát. — Sokoldalú tanácskozást folytatunk ezekben a napokban népünkkel jelenünkről és jövőnkről — mondta az előadó —, mérleget készítünk hazánk, benne városaink és falvaink fejlődéséről. Számba vesszük a választások előtt, mit valósítottunk meg eddig, és miben szükséges már a közeljövőben előre lépnünk. E tanácskozások eddigi eredményei is meggyőztek bennünket arról, hogy következetes politikánk eredményeként minden becsületesen dolgozó ember megtalálja számítását. Jó társadalmi közérzetet biztosít a párt kiegyensúlyozott politikája, és ösztönzést is ad: céljaink megvalósításáért érdemes is, kell is dolgoznunk. Néha eddigi erőfeszítéseinkél is többre van szükség. Országunk és szűkebb pátriánk fejlődési vonalának szemléletes fölvázolása után azt hangsúlyozta a nagygyűlés szónoka, hogy a szocialista demokrácia „/.élesedésével országos és helyi politikánk egyre jobban közeledik egymáshoz. Tisztán rajzolódik minden állampolgár elé, hogy nemcsak országos dolgaink vannak rendben, de velük párhuzamosan közvetlen környezetünk mindennapi gondjai is ennek a helyes központi elképzelésnek a jegyében oldódnak meg. Érdeklődéssel hallgatta a nagyközség közönsége iparunk és mezőgazdaságunk szép eredményeit, és egyik legnagyobb társadalmi problémánk, a lakáshelyzet megoldásának biztató kilátásait. Dicséretes eredményeik között is kiemelkedő hely illeti meg azt, a napjainkban már egyszerűnek számító tényt, hogy a munkanélküliség évszázados gondjaiból történelmileg rövid idő alatt kedvező körülmények közé kerültünk, a munkanélküliség munkaerőhiányra váltott át. Megyénk iparosodásának kedvező képéhez az is hozzá tartozik, hogy városainkat legnépesebb nagyközségeink is követik ezen a téren. A küszöbönálló választásokról szólva arról beszélt dr. Ágoston József, hogy tömegek vettek részt nálunk a tanácstagjelöltek kiválasztásában — egyetlen, demokráciájával hencegő kapitalista állam sem versenyezhetne ebben velünk —, és április 15-én voltaképpen saját jelöltjeinkre szavazunk. Acs S. Sándor felvételei A szegedi kenderfonóban az osztrák Leinzig-gyár gépelt szerelik Emlékünnepély Átadták a Jancsó Miklós• emlékérmet A Szegedi Orvostudományi Egyetem Kossuth-díjas volt professzora, dr. Jancsó Miklós emlékére alapította az egyetem tanácsa a Jancsó Miklós-emlékérmet, amelyet 1968-tól évente adományoznak magas szintű tudományos munkát végző tudósoknak. Az idén dr. Ivánovics György Kossuth-díjas egyetemi tanárnak, akadémikusAlmásfüzitőről Volgográdba A múlt év sikeres zárása után az idén is kitűnő teljesítményt értek el az Almásfüzitői Timföldgyárban. Az év eleje óta kedd reggelig az előírtnál 5000 tonnával több timföldet gyártottak. A timföld jelentős részét program szerint exportálják. A magyar—szovjet timföldalumínium egyezmény végrehajtásában Almásfüzitő kiemelkedő szerepet tölt be. Változatlanul innen szállítják ki a hazai gyárak közül a legtöbb timföldet kohósításra a Szovjetunióba. Ebben az évben összesen 185 ezer tonna nyersanyagot küldenek Volgográdba kohósításra. nak, a mikrobiológiai intézet igazgatójának ítélte az emlékérmet az egyetemi tanács. Dr. Ivánovics György külföldön is elismert nagy jelentőségű kutatómunkájával, különösen a víruskutatásban elért eredményekkel szerzett elévülhetetlen érdemeket. Tudományos munkája a mikrobiológia számos ágára kiterjed, felfedezései igen jelentősek. Az utóbbi két évtizedben baktériumgenetikával foglalkozott, és jelenleg is ez a kutatási területe. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen tegnap. kedden délután rendezték meg a Jancsó Miklós-emlékünnepélyt. Az ünnepség előtt megkoszorúzták a gyógyszertani intézetben a Jancsó Miklós-emléktáblát, majd a szemészeti klinika tantermében hangzott el dr. Ivánovips György előadása, akinek itt adta át dr. Szontágh Ferenc professzor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora az emlékérmet és a jutalomdíjat.