Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-10 / 83. szám

2 KEDD, 1973. ÁPRILIS 1®. Famatuzsálemek Somogyors/.ág valóságos gyűjtőhelye a faritkaságoknak — tanúsítja a megye nevezetes fáinak és parkjainak most elkészült jegyzéke. A középrigóci erdészlak mellett áll például Patkó Bandi tölgyfája, amelynek árnyékában a híres betyár gyakran megpihent Balatonlellén, a Szent István utca 18. számú ház kertjében áll az ország legöregebb fehérfűzfája. A mintegy 300 esztendős fa törzsének körmérete 700 centiméter. A balatonszentgyörgyi vasútállomáson található hazánk legnagyobb fehéreperfája, amelyet 1856ban ültettek. Az ország legnagyobb andalúziai jegenyefenyője, amerikai sugárfája, csalánlevelű eperfája a Lengyeltóti tüdőszanatórium parkjában nyújt szép látványt A somogyvári gyógypedagógiai intézet 14 hektáros parkja szintén bővelkedik idős faritkaságokban. Szürkenyárfói között van 500 centiméternél nagyobb körméretű. A szöllősgyöröki kastély körül elterülő arborétumban 125 fajta fát és cserjét gondoznak. Inke község általános Iskolájának parkjában hazánk egyik legnagyobb. 630 centiméter körméretű, több mint 40 méter magas mammutfenyője állja az idők viharát A régi térkép ¥9 titka ** A második világháború befejeztével az esztergomi érseki könyvtár padlóján, valaki egy régi térképet talált. — A térképlap a közelmúltban viszszaérkezett az országba és jelenleg a Nemzeti Múzeum birtokában van. Itt vizsgálta meg dr. Stegena Lajos professzor és fogott hozzá egy csaknem 400 éves titoknak a feltárásához. A lapot összevetette Siur Stephanson egykori térképével, amelyet a dániai Kongelige Bibliotek küldött el a címére. Rögtön megállapította, hogy az esztergomi lap, amely kétségtelenül későbbi keletű, meglehetősen hűen követi ennek az utóbb említett térképnek a rajzát. Csak éppen tartalmasabb, gazdagabb és talányosabb. Látható rajta — az akkori helyesírás szabályai szerint írva — Grönland, Riseland, Helleland, Markland, Skralinge Land. Island. Frisland, Feröe, Hetland. Orcades, Irland, Britannia és Norvégia nyugati partszegélye. Köztük azonban — és ez az egyik többlet — ott látható az a két hajózási útvonal, amelyen a vikingek közlekedtek annak idején Norvégia és Grönland, illetve Norvégia és Amerika között. A legmeglepőbb azonban az volt, hogy ezen a XVI. század végén rajzolt térképen a magyar rovásírás jelei voltak láthatók. Amikor aztán a professzor a rovásírás jeleit latin betűkre írta át, akkor jelent meg előtte a fenti szöveg, amely azonban semmiféle ma élő idiómának nem felel meg. Mert nem is mai nyelven íródott, hanem az akkoriban azon a vidéken kizárólag a tengerészek között használt keveréknyelven. Magyarul ez a jelentése: „Itt látható az Északi tenger, az északi világ, Európa (?) és az északi új világ, egészen Yorkig és Winlandig." Ez az utóbbi Labrador lehetett, amelyet a vikingek a bor földjének neveztek el, mert mikor felfedezték, bizonyos bogyós gyümölcsöt találtak rajta, amit szőlőnek néztek. A professzor azzal zárta a „nyomozást", hogy a térképlap 1599-ben a nagyszombati egyetemen készült. Alkotója valami kalandos vérű magyar diák lehetett, aki eljutott ezekre az északi tájakra, s ott maga is beállt tengerésznek. Ott tanulta meg ezt a nyelvet, s mikor hazajött, megrajzolta térképét. A térkép tartalmát pedig a csak északon és csak a tengeren használt nyelven, és a Magyarországon is csak ittott ismert rovásírással jegyezte rá, talán azért, hogy nehezebb legyen kitalálni... Parlagföldek Fogynak a földek, panaszolják a szegedi közös gazdaságok. Van föld. sok is, parlagon, be se tudjuk járni — mondják Ásotthalom. Mórahalom. Bordány, Zákányszék határában. Így igaz. Sajnos. A mórahalml Haladás Szakszövetkezet Irodájában öreg paraszt rimánkodik: — Vegyék el tőlem a földet, istenverése rajtam. Nem tudok már boldogulni. A szakszövetkezetek lazább szerkezetű gazdaságok. A tanyavilág, a kapavágásonként más és más talaj nehézzé. szinte lassított történelemmé teszi a nagyüzemi táblák kialakítását. Máshogy fogalmazva; a megrekedt és túlhaladott gazdálkodási mód konzerválódott. A homoki világ kapaszkodójának egyelőre a szakszövetkezet látszik. Ám lassan mozdul, fejlődése körülhatárolt évek kellenek, amíg valamilyen eredményre jutunk — sorolja az elnök. Ami a termelésből kiesik, többszörös kár. Ugyanakkor csökken vele a szakszövetkezetek vagyona is. A Haladás Szakszövetkezetnél a tagság 30 százaléka már úgy számol; istenverés a föld. un m l KERÜLET Házasság: Soós Tibor én Szigetvári Ágnes, Tokodi László és Polgár Erzsébet. Orvos Imre és Gyerraati Katalin, dr. Fenyvesi György és Péter Edit, Dorgai László és Jónás Erzsébet. Paplógó Imre és Varga Mária. Hódi Abtal és HegedUs Edit, Krisztin Géza és Bakos Eva, Tóth László és Mészár Mária. Kardos Zoltán és Elek Mária, Marczlka Imre és Lalos Ilona, Hajas György és Csányi Margit. Kovács Jenő és Tóth Mária, Pavuk László és Stalke Erika, Benke Gábor és Kiss Mária, Sárosi István és Poszek Judit, Scherer Ferenc és Varga Zsuzsanna, Süli Attila és Rója Mária, Kemenes György és Tóth Ilona, Lőkös László és Jankó Katalin házasságot kötöttek. Születés: Vasas Ernő Gyulának és Lajtár Mária Jolántfinak Ernő, Herczeg Lászlónak és Barát Katalin F.rzsébetnek Katalin Tímea, dr. orosz Lászlónak és Fejér Katalinnak Orsolya Katalin, Masa Miklós Lajosnak és Papp Piroskának Katalin, dr. Balogh Elemér Lászlónak és dr. Wagner Valériának Gábor Zoltán. Dobos Sándornak és Csáki Erzsébet Ibolyának Sándor Zoltán, Herédi Andrásnak és Oláh Máriának Attila. Lázár Pál Istvánnak és Csótl Mária Magdolnának Attila Pál, Fürge Andrásnak és Albertus Katalinnak Annamária, Székó Lajos András iák és Kiss Margit Magdolnának Judit Noémi, Ampovlcs Andrásnak és Dorogi Erzsébet Katalinnak Katalin, MaxtmillánTóth Józsefnek és Rabi Rozáliának Gábor József, dr. Nyirády Lászlónak és Bán Mária Katalinnak Mónika, Papp Istvánnak és Csillag Etelkának Erika, Rózsa Istvánnak és Farkas Máriának Mónika, Oltványi Lászlónak és Bíró Juliannának Katalin, Rutai Károlynak és Farkas Piroskának Katalin Mária, Détárl Lászlónak és Kiss Mária Piroskának Krisztián László, Homoki Tibornak és Molnár Erzsébet Máriának Mónika Julianna, Kocsis Ferencnek és Soós Ilonának Krisztina. Bús Pálnak és Antal Rozáliának Beáta. Zsótér Ferencnek és Szín Ilonának Ferenc, Papp Istvánnak és Szilasi Veronika Máriának Mária, Papp Istvánnak és Szilasi Veronika Máriának Eva, Gémes Istvánnak és Balogh Teréziának István. Dömötör Mihálynak és Bánfl Annának Attila. Ördögh Péter Pálnak és Turzó Erzsébetnek Andrea, Bigns Ferencnek és Balog ottílla Erzsébetnek Ottó Ferenc, dr. Mészáros Bélának és Szita Máriának Katalin. Horváth Istvánnak és Bárkai Margitnak István, Szvoboda László Györgynek es Piacsek Ilona Karolinának Györgyi Ilona, Kovács Kornél Lajosnak és Helesfai Anna Juliannának Krisztián Szabolcs. Ábrahám Szilveszternek és Süveg Irénnek Ibolya Katalin, Nagy Gabornak és Várhegyi Margit Zsuzsannának Gabriella Zsuzsanna. Nagy Tibor Tihamérnak és Dérer Ágota Editnek Béla István. Aradi Kálmán Lászlónak és Mitvók Anna Máriának Attila Kálmán, Botyánszki Andrásnak és Kazi Máriának András, Galambos Gábor Lászlónak és Bódi Rózsanak Levente Gábor. Tóth Józáfefnek és Laczi Erzsébetnek Anikó Veronika, Kardos Lászlónak es Pesti Máriának Mariann Noémi. Radics Mihálynak és Szabó Katalinnak Balázs Imre, Füri Sándor Károlynak és Kollarik Eszternek Timea, Szegvári Ernő Tibornak es Horváth Gyöngyinek Adrienn, Zakar Jánosnak és Kasza IrénAnyakönyvi hírek nek Akos. Tóth Andrásnak és Kovács Katalin Máriának Tímea, Mltyók Imrének és Prónai Veronikának Zsolt, Pataki Imre Mihálynak és Nyitrai Magdolna Máriának Ildikó. Baranyai Antalnak és Kovács Ágnes Erzsébetnek Antal Miklós, Baranyai Antalnak és Kovács Ágnes Erzsébetnek Ágnes, Marton Mihálynak és Bodó Katalin Eszternek Erika, Börcsök Lajosnak és Bende Juliannának Rita Júlia. Pásztor Géza Imrének és Mőrócza Mártának András, Menyhért Mihály Istvánnak és Pastyik Éva Máriának Szilvia Eva, Andrási Józsefnek és Bárány Matildnak Matild, dr. Péter Endre Józsefnek és dr. Láng Erzsébet Angélának Andrea Magdolna, DóezI Károlynak és Horváth Ibolyának Zsuzsa, Masa Imre Gézának és ördög Ilonának Edit, Füle Árpádnak és Szikula Juliannának Gábor, Gyüre Istvánnak és Vörös Erzsébet Évának Noémi, Pojosik Lászlónak és Kazi Máriának Tünde nevű gyermekük született. Halálozás: Lévai János, Kucsora István Mihály, Gyöngyi Pálné Tóth Etelka. Szabó Zsigmondné Földvári Mária. Kocsis Pálné Sipka Etel, Szabó Józsefné Antal Klára, Boros Gergely. Takács Jánosné Gera Etelka, Kertész György, Molnár Gizella, Hizl Józsefné pap Katalin, Szűcs Sándor. Szeghalmi Lajos. Sárnl Istvánné Kenderest Piroska, Tóth Ferenc, Angyal Erika, Seres István, Rajnai Károlyné Leitner Regina, Solymosi Györgyné Vlgh Etel, dr. Aldobolyi Miklós, Csonka Lajos meghalt. H. KERÜLET Halálozás: Frank János, Bakró Lajosné Kantó Róza. Reményfi Béláné Csonka Rozália, Nagy József, Sohajda Antainé Drabant Ilona meghalt. * m. KERÜLET Házasság: Nagy-György István és Tóth Rozália házasságot kötöttek. Születés: Kiss Gyulának és Kórász Etelka Máriának Ildikó, Kávai Józsefnek és Fischer Rozáliának Ildikó. Masa Imre Jánosnak és Nagy Máriának Gábor. Csala Dezsőnek és Molnár Mártának Ildikó Márta, Hódi Jánosnak és Kiss Ilona Etelkának Ágnes Hona, Rlbánszki Sándornak és Pintér Julianna Máriának Sándor. Rostás Gyulának és Szelezsán Rozáliának Hedvig, Gulácsy Zoltánnak és Varga Erzsébetnek Zoltán Zsolt, Bozóki Mihály Sándornak és Turu Katalinnak Csaba, Csikós Mártonnak és Pál Piroska Etelkának Zsuzsanna. Szakáll Zoltán Andrásnak és Trója Piroskának Zoltán nevű gyermekük született. Halálozás: Csanádi Gáborné Kocsis Etelka, Muckenhuber Frigyes, Nagytnihály Györgyné Vidéki Erzsébet, Balogh Lajos, Joó Mátyás György, Szekeres Andrásné Hegedűs Rozália, Farkas István, Arvai Sándor, Bíró Tivadarné Kovács Ilona meghalt. Szegedtől Mórahalomig 8— 10 kukoricatábla ocsmánykodik, elfelejtették tavalyról betakarítani a szárat, láthatók az országút . közvetlen közelében. Kisparcellák ezek. egyénieké, illetve szakszövetkezeti tagok művelik. Kik hagyhatják így földjeiket? Másfelé meg úgy, hogy mellig ér a giz-gaz? Akik megöregedtek. betegek, más vidékekre hurcolkodtak, elpártoltak a földektől, vagy egyszerűen elköltöztek a másvilágra. Kimutatás. 49 név. Negyvenkilenc . parcella, 36 hold föld. Jó homoki föld. Az elnök. Dobó Szilveszter nézi a névsort, és már sorolja is: — Ez itt Turu Antal, idős ember. Fiai iparban, városokban. bizony nehezen bajlódik már a földdel. Felajánlja. Szabó Dezső megbénult, gyerekei Baranyában, három holdja parlagon. Bakai József olyan kifutó-befutó a tanácson, szóval kapitulált a földdel, az élettel. Nevek, nevek, öregség, halálozás. elköltözött a faluból, beteg, iparban helyezkedett el, mind-mind egy-egy kiváltó ok. hogy felajánlja a szakszövetkezetnek földjét. Nagy teher lett Sok az adó rajta. — A szakszövetkezet se tudja nyakába venni mindet. Könyörgünk az öregeknek, csak még az idén művelgessék. ha más nincs, próbálunk embereket agitálni, vállalják el, de valahogyan teremjen a föld. Így se megy. Hirtelen nehéz lenne pontosan megszámolni, mennyi lehet itt. Mórahalom határában a parlagterület. Van olyan, amiről nem is tudunk. Táblásítani nehéz. Most két-három éve ismét szaporodnak az elhanyagolt senkiföldjei, igaz. alapvetően más okokból. Ám ez még nem jelent egyben megoldást. Egyik oldalon a föld reneszánszát éli, marakodnak, kapkodnak érte, vásárolgatják, cibálják; hétvégi parcellák, hobbikertek, háztáji földek, részes művelésű területek, másik oldalon viszont a kicsit nehezebb „lehetőségű" területekkel az isten se gondol. Járjuk a mórahalml határt. Szívszomorító. Jobbak, gazdagabbak itt a földek, mint Ásotthalmon. Mégis tanyahelyek, elhagyott földek, gaz, dudva, moha. Számolni se tudjuk a vékony kis parcellákat. Turu-tanya. Az öreg gumicsizmában, szakadozott kordruhában, fekete, zsíros kucsmában áll az ól előtt és ajnározza malackáit. 74 esztendős. — Rajtunk alól van mindjárt vagy tíz hold föld, amire nem néznek. Kukoricától kezdve van ott minden gyom. Annak idején azok kapták, akik a röszkei téeszekből kiléptek, s ide adták a csereföldet, de nem vállalták, és elistentelenedett. Hát itt van, senki gazdája nem akad, évek óta. Volt itt talán a kézbesítő egyedül, aki kifogott egy holdat 100 forintért. A kézbesítőnek kedvezett a szakszövetkezet, hogy vidámabban hordja a leveleket. Azért adta. jószerivel suba alatt. 100 forintért használatra a főidet. Ez itt a Városheey. Hat-hét kilométerre Mórahalom és távol esik Röszke is. Csak a neve szép és vonzó. Haidanán a szegedi urak szőlői díszlettek itt. most az envészet mardossa a homoki táblák egy részét. Miért? — Saját erőből a szakszövetkezet nem bírhat meg ezzel a gonddal. Itt például csatornázni kellene. Munkaerőt honnan kapjunk ide? Naponta 120 forint a napszám a tanyák között és rengeteg pálinka, bor, amit a közös nem tud megadni. Az öreg Turu négy és fél hold földön bailódik. Vet bele búzát, rozsot. krumplit. Nem a otaera termel, csak ami a ház népének szükséges és a malackáknak. Abból jön némi forint. A földek elég soványak, rosszak, öreg, 18 éves lovat tart. a munka dandárjában elballag Fülöp Jánoshoz és elkéri annak a lovát. A szőrös arcú kis öreg most reménytelen. — Mi lesz velem? — kérdezi a szakszövetkezet elnökét. — Hogy nem jár a nyugdíj? 1971-ben nem éltt a felkínált lehetőséggel, hogy megváltson öt nyugdíjévet. így aztán most nem kapja a rendszeres havi nyugdíjat, amit a szakszövetkezeti tagok is kaphatnak. Keserűen hajtogatja: — Mire tudok menni? Voltam én 43 évig cséplőmunkás, katona és kocsis. Ebből telt az életem. Ida jutottam. Ha lehetne, most megváltanám a nyugdíjéveket. — Megpróbáljuk elintézni — mondja Dobó Szilveszter. — Fizetek 5 ezer forintot adóba. 1331 forint hozzájárulást A föld megad 12— 13 mázsa szemet, két és fél holdról — panaszolja az öregember —, mi az? Árulni nincs mit és nem lehet messze ide a világ. Nyaranként a termést is a család vágja le vasárnaponként ha hazajönnek a városokból. További parlagföldek. Ha valaki beveti. nem veszik észre. Annyi van belőlük. De a közeli tanyabei leknek, a szakszövetkezeteieknek nem kell, mert adót és szakszövetkezeti hozzájárulást kell a föld használata után fizetni, és az sokra rúg. Csűnyálkodnak ezek fi senkiföldjei. Es elgondolkodtatnak. A föld arra van, hogy teremjen. A formát, hogy újra felvirágozzanak ezek a homoki táblácskák, miniremények. mindenképpen meg kell találni. Olcsóbb pénzért bizonyára még az öreg Turu is hasznosítana néhány holdat Ha másnak nem, legelőnek. Porzik a homok. A Pallaitanyánál is sivatag. Az utolsó szegedi koldus tanyája 13 düledezik, gazdáját búsulja. Homlokig érő giz-gaz. És kontrasztként mindjárt szomszédjaikban a beművelt fűszerpaprikás táblák. A mérhetetlen ellentmondások világa. Földek, tanyák, emberek. Aranyhomok — sivóhomok. A szegedi járásban, a hires szegedi tanyák között ezer holdnál több a műveletlen terület Holnap több lehet. Sz. Lukács Imre Imre László: Két év nyolc hónap Középen elválasztott hosszú, jól ápolt lányhajával, görbült hátával úgy festett ott a sötétben, mint valami elfuserált Krisztus. Megmondta, amit akart, azzal visszatúnt a sötétbe, éjszakává lett maga is. Szóval nem nyiffant ki — gondolta Kapelláró — Kár. — De erre a gondolatra zavart szégyenkezés fogta el. Most már megfogta a tizedes a karjót, nem szorította, de erősen markolta azért. Nyugodtabb éjszakát nem is álmodhatott volna, amíg ezzel az üggyel odabent elbajlódnak, letelik a szolgálat. A hivatalból kirendelt védő — idősebb, tésztaarcú férfi, nagy, elálló fülekkel — a tárgyaláson így beszélt: — Kérem a tisztelt bíróságot, vegye tekintetbe azokat a körülményeket mindenek előtt, amelyben a vádlott nevelkedett. Ugyebár, a rendőrségen tett vallomás jegyzőkönyvéből is kiderül, hogy sértett nevelt fiával szemben, annak kicsi gyermekkorótól kezdve rendszeresen élt a testi fenyítés eszközével, ezt egyébként a házbeliek hitelt érdemlő tanúvallomásai is megerősítik. Felmerül a kérdés, vajon vádlott a nehezen kezelhető gyerekek kategóriájába tartozott-e? A periratokból egyértelműen világos, hogy a nehezen kezelhetőség ténye nem forog fenn. Éppen ellenkezőleg. Védencem szófogadó, engedelmes, bár magában lázadó típus, akiben megvan az alkalmazkodás képessége. Tekintetbe veendő ugyanakkor, hogy életében mély nyomot hagyott a szülők válása, s az a felelőtlenség, amelyet édesapja mutatott elsőszülött fia iránt, ezzel minden nevelési és egyéb kötelezettséget felrúgva, a családi közösség felbomlása után. Az első időkben többé-kevésbé rendszeres látogatásai utóbb elmaradtak, s több esetben került SOF a törvényesen megszabott tartásdíjnak a fizetéséből történő letiltására, mivel ezen kötelességét az apa vétkes módon elhanyagolta. Hangsúlyozni kívánom továbbá, hogy az édesanya, illetőleg annak előző házasságából származó gyermeke közötti viszony alapvetően megváltozott, a vádlott kárára és sérelmére, akiben a folytonos mellőzöttség érzése alakult ki az után, hogy anyja második házasságából gyermek született. Súlyosbította a helyzetet a sértett kezdettől fogva ingerült, ahogy mondani szokás, a kákán is csomót kereső viselkedése a vádlottal szemben. A közöttük eredendően létező konfliktust megítélésem szerint sértett fokozatosan elhatalmasodó alkoholizmusa súlyosbította, ennek következtében, minthogy állandóan tapasztalnia kellett vádlott bizonyos erkölcsi fölényét, szülői tekintélye megóvásának egyetlen eszközeként a testi fenyítést alkalmazta. Viszonyuk megromlásában az utóbbi két év alatt nagy szerepe volt egy állandóan jelenlevő motívumnak, amely a tanulás, illetve az újszülöttel való foglalkozás számonkérésében jelentkezett. Amikor sértett hazatért és mostohafiát tanulni látta, a testi 'enyítés előzményeként azt vetette szemére, miért nem játszik a kicsivel? Ha pedig játék közben találta, úgy ez esefc? ben a tanulást kérte számon. Megkérdezem a tisztelt bíróságot, milyen hatással lehetett ez az állandó zaklatás vádlott egyéniségére, idegállapotára, a sértettel szemben kialakított véleményére? Fel kell vetnem ugyanakkor az édesanya felelősségét is, akinek módjában lett volna anyai tekintélyét latbavetve a családi egyensúly kialakításán fáradozni, akár azon az áron is, hogy elsőszülött fiát állami nevelőotthonban helyezi el. Ezt azonban nem tette, talán lelkiismerete megnyugtatása miatt, viszont elmulasztotta azokat a kötelességeit, amelyek elsőszülött fiával szemben fennállnak, míg az otthon él. Űgy is mondhatnám, szeretetben kizárólagosan a kisebbik gyerekét részesítette, talán, hogy második férjét ezzel méginkább magához láncolja. Közben elfelejtkezett arról a szeretetigényről, amely minden ember alkati szükséglete, ami nélkül semmiféle eredményes nevelés nem képzelhető el. Mindez természetszerűen nem adhat felmentést vádlott cselekedetére, amely kimeríti az erős felindulásban elkövetett emberölési kísérlet tényét. Fiatal kora ellenére, joggal elvárható lett volna tőle. hogy a szocialista együttélés szabályainak figyelembe vételével megpróbáljon jobban alkalmazkodni mostohaapja kívánságaihoz. Ehelyütt nem kívánom bővebben elemezni azt a magatartásformát, amely az ifjúság egy részét időről időre végletes cselekedetek elkövetésére ragadtatja. Ismeretes a tisztelt bíróság előtt a huliganizmus minden megnyilvánulása, amely ellen a társadalom igazságérzete joggal tiltakozik. Fentiek alapján, mérlegelve az összes tényezőt, kérem a tisztelt bíróságot, vegye tekintetbe vádlott életkorát, körülményeit, azt továbbá, hogy cselekménye elkövetésében közrejátszott leromlott idegállapota. Méltányos büntetés kiszabásat kérem. (Folytatjuk^ j