Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-10 / 83. szám

2 KEDD, 1973. ÁPRILIS 1®. Fa­matuzsálemek Somogyors/.ág valóságos gyűjtőhelye a faritkaságok­nak — tanúsítja a megye ne­vezetes fáinak és parkjainak most elkészült jegyzéke. A középrigóci erdészlak mel­lett áll például Patkó Bandi tölgyfája, amelynek árnyé­kában a híres betyár gyak­ran megpihent Balatonlel­lén, a Szent István utca 18. számú ház kertjében áll az ország legöregebb fehérfűz­fája. A mintegy 300 eszten­dős fa törzsének körmérete 700 centiméter. A balaton­szentgyörgyi vasútállomáson található hazánk legnagyobb fehéreperfája, amelyet 1856­ban ültettek. Az ország leg­nagyobb andalúziai jegenye­fenyője, amerikai sugárfája, csalánlevelű eperfája a Len­gyeltóti tüdőszanatórium parkjában nyújt szép lát­ványt A somogyvári gyógy­pedagógiai intézet 14 hektá­ros parkja szintén bővelke­dik idős faritkaságokban. Szürkenyárfói között van 500 centiméternél nagyobb kör­méretű. A szöllősgyöröki kastély körül elterülő arbo­rétumban 125 fajta fát és cserjét gondoznak. Inke község általános Is­kolájának parkjában ha­zánk egyik legnagyobb. 630 centiméter körméretű, több mint 40 méter magas mam­mutfenyője állja az idők vi­harát A régi térkép ¥9 titka ** A második világháború befe­jeztével az esztergomi érseki könyvtár padlóján, valaki egy régi térképet talált. — A tér­képlap a közelmúltban visz­szaérkezett az országba és jelenleg a Nemzeti Múzeum birtokában van. Itt vizsgálta meg dr. Stegena Lajos pro­fesszor és fogott hozzá egy csaknem 400 éves titoknak a feltárásához. A lapot összevetette Siur Stephanson egykori térképé­vel, amelyet a dániai Konge­lige Bibliotek küldött el a címére. Rögtön megállapí­totta, hogy az esztergomi lap, amely kétségtelenül ké­sőbbi keletű, meglehetősen hűen követi ennek az utóbb említett térképnek a rajzát. Csak éppen tartalmasabb, gazdagabb és talányosabb. Látható rajta — az akkori helyesírás szabályai szerint írva — Grönland, Riseland, Helleland, Markland, Skra­linge Land. Island. Frisland, Feröe, Hetland. Orcades, Ir­land, Britannia és Norvégia nyugati partszegélye. Köz­tük azonban — és ez az egyik többlet — ott látható az a két hajózási útvonal, amelyen a vikingek közle­kedtek annak idején Nor­végia és Grönland, illetve Norvégia és Amerika között. A legmeglepőbb azonban az volt, hogy ezen a XVI. század végén rajzolt térké­pen a magyar rovásírás je­lei voltak láthatók. Amikor aztán a professzor a rovás­írás jeleit latin betűkre írta át, akkor jelent meg előtte a fenti szöveg, amely azon­ban semmiféle ma élő idió­mának nem felel meg. Mert nem is mai nyelven íródott, hanem az akkoriban azon a vidéken kizárólag a tengeré­szek között használt keve­réknyelven. Magyarul ez a jelentése: „Itt látható az Északi tenger, az északi vi­lág, Európa (?) és az északi új világ, egészen Yorkig és Winlandig." Ez az utóbbi Labrador lehetett, amelyet a vikingek a bor földjének ne­veztek el, mert mikor fel­fedezték, bizonyos bogyós gyümölcsöt találtak rajta, amit szőlőnek néztek. A professzor azzal zárta a „nyomozást", hogy a térkép­lap 1599-ben a nagyszombati egyetemen készült. Alkotója valami kalandos vérű ma­gyar diák lehetett, aki elju­tott ezekre az északi tájakra, s ott maga is beállt tenge­résznek. Ott tanulta meg ezt a nyelvet, s mikor haza­jött, megrajzolta térképét. A térkép tartalmát pedig a csak északon és csak a ten­geren használt nyelven, és a Magyarországon is csak itt­ott ismert rovásírással je­gyezte rá, talán azért, hogy nehezebb legyen kitalálni... Parlagföldek Fogynak a földek, pana­szolják a szegedi közös gaz­daságok. Van föld. sok is, parlagon, be se tudjuk járni — mondják Ásotthalom. Mó­rahalom. Bordány, Zákány­szék határában. Így igaz. Sajnos. A mórahalml Haladás Szakszövetkezet Irodájában öreg paraszt rimánkodik: — Vegyék el tőlem a föl­det, istenverése rajtam. Nem tudok már boldogulni. A szakszövetkezetek lazább szerkezetű gazdaságok. A tanyavilág, a kapavágáson­ként más és más talaj ne­hézzé. szinte lassított törté­nelemmé teszi a nagyüzemi táblák kialakítását. Máshogy fogalmazva; a megrekedt és túlhaladott gazdálkodási mód konzerválódott. A homoki vi­lág kapaszkodójának egy­előre a szakszövetkezet lát­szik. Ám lassan mozdul, fej­lődése körülhatárolt évek kellenek, amíg valami­lyen eredményre jutunk — sorolja az elnök. Ami a termelésből kiesik, többszörös kár. Ugyanakkor csökken vele a szakszövet­kezetek vagyona is. A Hala­dás Szakszövetkezetnél a tag­ság 30 százaléka már úgy számol; istenverés a föld. un m l KERÜLET Házasság: Soós Tibor én Szi­getvári Ágnes, Tokodi László és Polgár Erzsébet. Orvos Imre és Gyerraati Katalin, dr. Fenyvesi György és Péter Edit, Dorgai László és Jónás Erzsébet. Pap­lógó Imre és Varga Mária. Hódi Abtal és HegedUs Edit, Krisztin Géza és Bakos Eva, Tóth László és Mészár Mária. Kardos Zol­tán és Elek Mária, Marczlka Imre és Lalos Ilona, Hajas György és Csányi Margit. Ko­vács Jenő és Tóth Mária, Pavuk László és Stalke Erika, Benke Gábor és Kiss Mária, Sárosi István és Poszek Judit, Scherer Ferenc és Varga Zsuzsanna, Süli Attila és Rója Mária, Ke­menes György és Tóth Ilona, Lőkös László és Jankó Katalin házasságot kötöttek. Születés: Vasas Ernő Gyulá­nak és Lajtár Mária Jolántfinak Ernő, Herczeg Lászlónak és Ba­rát Katalin F.rzsébetnek Katalin Tímea, dr. orosz Lászlónak és Fejér Katalinnak Orsolya Ka­talin, Masa Miklós Lajosnak és Papp Piroskának Katalin, dr. Balogh Elemér Lászlónak és dr. Wagner Valériának Gábor Zol­tán. Dobos Sándornak és Csáki Erzsébet Ibolyának Sándor Zol­tán, Herédi Andrásnak és Oláh Máriának Attila. Lázár Pál Ist­vánnak és Csótl Mária Magdol­nának Attila Pál, Fürge And­rásnak és Albertus Katalinnak Annamária, Székó Lajos And­rás iák és Kiss Margit Magdol­nának Judit Noémi, Ampovlcs Andrásnak és Dorogi Erzsébet Katalinnak Katalin, Maxtmillán­Tóth Józsefnek és Rabi Rozá­liának Gábor József, dr. Nyirády Lászlónak és Bán Mária Kata­linnak Mónika, Papp Istvánnak és Csillag Etelkának Erika, Ró­zsa Istvánnak és Farkas Máriá­nak Mónika, Oltványi László­nak és Bíró Juliannának Kata­lin, Rutai Károlynak és Farkas Piroskának Katalin Mária, Dé­tárl Lászlónak és Kiss Mária Piroskának Krisztián László, Homoki Tibornak és Molnár Er­zsébet Máriának Mónika Ju­lianna, Kocsis Ferencnek és Soós Ilonának Krisztina. Bús Pálnak és Antal Rozáliának Beáta. Zsótér Ferencnek és Szín Ilonának Ferenc, Papp István­nak és Szilasi Veronika Máriá­nak Mária, Papp Istvánnak és Szilasi Veronika Máriának Eva, Gémes Istvánnak és Balogh Te­réziának István. Dömötör Mi­hálynak és Bánfl Annának At­tila. Ördögh Péter Pálnak és Turzó Erzsébetnek Andrea, Bi­gns Ferencnek és Balog ottílla Erzsébetnek Ottó Ferenc, dr. Mészáros Bélának és Szita Má­riának Katalin. Horváth István­nak és Bárkai Margitnak Ist­ván, Szvoboda László György­nek es Piacsek Ilona Karoliná­nak Györgyi Ilona, Kovács Kor­nél Lajosnak és Helesfai Anna Juliannának Krisztián Szabolcs. Ábrahám Szilveszternek és Sü­veg Irénnek Ibolya Katalin, Nagy Gabornak és Várhegyi Margit Zsuzsannának Gabriella Zsu­zsanna. Nagy Tibor Tihamérnak és Dérer Ágota Editnek Béla István. Aradi Kálmán Lászlónak és Mitvók Anna Máriának At­tila Kálmán, Botyánszki And­rásnak és Kazi Máriának And­rás, Galambos Gábor Lászlónak és Bódi Rózsanak Levente Gá­bor. Tóth Józáfefnek és Laczi Erzsébetnek Anikó Veronika, Kardos Lászlónak es Pesti Má­riának Mariann Noémi. Radics Mihálynak és Szabó Katalinnak Balázs Imre, Füri Sándor Ká­rolynak és Kollarik Eszternek Timea, Szegvári Ernő Tibornak es Horváth Gyöngyinek Adrienn, Zakar Jánosnak és Kasza Irén­Anyakönyvi hírek nek Akos. Tóth Andrásnak és Kovács Katalin Máriának Tí­mea, Mltyók Imrének és Prónai Veronikának Zsolt, Pataki Imre Mihálynak és Nyitrai Magdolna Máriának Ildikó. Baranyai An­talnak és Kovács Ágnes Erzsé­betnek Antal Miklós, Baranyai Antalnak és Kovács Ágnes Er­zsébetnek Ágnes, Marton Mi­hálynak és Bodó Katalin Esz­ternek Erika, Börcsök Lajosnak és Bende Juliannának Rita Jú­lia. Pásztor Géza Imrének és Mőrócza Mártának András, Menyhért Mihály Istvánnak és Pastyik Éva Máriának Szilvia Eva, Andrási Józsefnek és Bá­rány Matildnak Matild, dr. Péter Endre Józsefnek és dr. Láng Erzsébet Angélának Andrea Magdolna, DóezI Károlynak és Horváth Ibolyának Zsuzsa, Masa Imre Gézának és ördög Iloná­nak Edit, Füle Árpádnak és Szikula Juliannának Gábor, Gyüre Istvánnak és Vörös Er­zsébet Évának Noémi, Pojosik Lászlónak és Kazi Máriának Tünde nevű gyermekük szüle­tett. Halálozás: Lévai János, Ku­csora István Mihály, Gyöngyi Pálné Tóth Etelka. Szabó Zsig­mondné Földvári Mária. Kocsis Pálné Sipka Etel, Szabó Jó­zsefné Antal Klára, Boros Ger­gely. Takács Jánosné Gera Etel­ka, Kertész György, Molnár Gi­zella, Hizl Józsefné pap Katalin, Szűcs Sándor. Szeghalmi Lajos. Sárnl Istvánné Kenderest Piros­ka, Tóth Ferenc, Angyal Erika, Seres István, Rajnai Károlyné Leitner Regina, Solymosi Györgyné Vlgh Etel, dr. Aldo­bolyi Miklós, Csonka Lajos meghalt. H. KERÜLET Halálozás: Frank János, Bakró Lajosné Kantó Róza. Reményfi Béláné Csonka Rozália, Nagy József, Sohajda Antainé Drabant Ilona meghalt. * m. KERÜLET Házasság: Nagy-György István és Tóth Rozália házasságot kö­töttek. Születés: Kiss Gyulának és Kórász Etelka Máriának Ildikó, Kávai Józsefnek és Fischer Ro­záliának Ildikó. Masa Imre Já­nosnak és Nagy Máriának Gá­bor. Csala Dezsőnek és Molnár Mártának Ildikó Márta, Hódi Já­nosnak és Kiss Ilona Etelkának Ágnes Hona, Rlbánszki Sándor­nak és Pintér Julianna Máriá­nak Sándor. Rostás Gyulának és Szelezsán Rozáliának Hedvig, Gulácsy Zoltánnak és Varga Er­zsébetnek Zoltán Zsolt, Bozóki Mihály Sándornak és Turu Ka­talinnak Csaba, Csikós Márton­nak és Pál Piroska Etelkának Zsuzsanna. Szakáll Zoltán And­rásnak és Trója Piroskának Zol­tán nevű gyermekük született. Halálozás: Csanádi Gáborné Kocsis Etelka, Muckenhuber Fri­gyes, Nagytnihály Györgyné Vi­déki Erzsébet, Balogh Lajos, Joó Mátyás György, Szekeres Andrásné Hegedűs Rozália, Farkas István, Arvai Sándor, Bíró Tivadarné Kovács Ilona meghalt. Szegedtől Mórahalomig 8— 10 kukoricatábla ocsmányko­dik, elfelejtették tavalyról betakarítani a szárat, látha­tók az országút . közvetlen közelében. Kisparcellák ezek. egyénieké, illetve szakszövet­kezeti tagok művelik. Kik hagyhatják így földjeiket? Másfelé meg úgy, hogy mel­lig ér a giz-gaz? Akik meg­öregedtek. betegek, más vi­dékekre hurcolkodtak, el­pártoltak a földektől, vagy egyszerűen elköltöztek a más­világra. Kimutatás. 49 név. Negy­venkilenc . parcella, 36 hold föld. Jó homoki föld. Az el­nök. Dobó Szilveszter nézi a névsort, és már sorolja is: — Ez itt Turu Antal, idős ember. Fiai iparban, váro­sokban. bizony nehezen baj­lódik már a földdel. Fel­ajánlja. Szabó Dezső meg­bénult, gyerekei Baranyában, három holdja parlagon. Ba­kai József olyan kifutó-befu­tó a tanácson, szóval kapitu­lált a földdel, az élettel. Nevek, nevek, öregség, ha­lálozás. elköltözött a faluból, beteg, iparban helyezkedett el, mind-mind egy-egy kivál­tó ok. hogy felajánlja a szak­szövetkezetnek földjét. Nagy teher lett Sok az adó raj­ta. — A szakszövetkezet se tudja nyakába venni mindet. Könyörgünk az öregeknek, csak még az idén művelges­sék. ha más nincs, próbá­lunk embereket agitálni, vál­lalják el, de valahogyan te­remjen a föld. Így se megy. Hirtelen nehéz lenne ponto­san megszámolni, mennyi le­het itt. Mórahalom határá­ban a parlagterület. Van olyan, amiről nem is tu­dunk. Táblásítani nehéz. Most két-három éve ismét szaporodnak az elhanyagolt senkiföldjei, igaz. alapvetően más okokból. Ám ez még nem jelent egyben megol­dást. Egyik oldalon a föld reneszánszát éli, marakod­nak, kapkodnak érte, vásá­rolgatják, cibálják; hétvégi parcellák, hobbikertek, ház­táji földek, részes művelé­sű területek, másik oldalon viszont a kicsit nehezebb „lehetőségű" területekkel az isten se gondol. Járjuk a mórahalml ha­tárt. Szívszomorító. Jobbak, gazdagabbak itt a földek, mint Ásotthalmon. Mégis ta­nyahelyek, elhagyott földek, gaz, dudva, moha. Számolni se tudjuk a vékony kis par­cellákat. Turu-tanya. Az öreg gumicsizmában, sza­kadozott kordruhában, feke­te, zsíros kucsmában áll az ól előtt és ajnározza malac­káit. 74 esztendős. — Rajtunk alól van mind­járt vagy tíz hold föld, ami­re nem néznek. Kukoricától kezdve van ott minden gyom. Annak idején azok kapták, akik a röszkei téeszekből ki­léptek, s ide adták a csere­földet, de nem vállalták, és elistentelenedett. Hát itt van, senki gazdája nem akad, évek óta. Volt itt talán a kézbesítő egyedül, aki kifo­gott egy holdat 100 forin­tért. A kézbesítőnek kedvezett a szakszövetkezet, hogy vidá­mabban hordja a leveleket. Azért adta. jószerivel suba alatt. 100 forintért haszná­latra a főidet. Ez itt a Vá­rosheey. Hat-hét kilométer­re Mórahalom és távol esik Röszke is. Csak a neve szép és vonzó. Haidanán a szege­di urak szőlői díszlettek itt. most az envészet mardossa a homoki táblák egy részét. Miért? — Saját erőből a szakszö­vetkezet nem bírhat meg ez­zel a gonddal. Itt például csatornázni kellene. Munka­erőt honnan kapjunk ide? Naponta 120 forint a nap­szám a tanyák között és ren­geteg pálinka, bor, amit a közös nem tud megadni. Az öreg Turu négy és fél hold földön bailódik. Vet be­le búzát, rozsot. krumplit. Nem a otaera termel, csak ami a ház népének szüksé­ges és a malackáknak. Ab­ból jön némi forint. A föl­dek elég soványak, rosszak, öreg, 18 éves lovat tart. a munka dandárjában elballag Fülöp Jánoshoz és elkéri an­nak a lovát. A szőrös arcú kis öreg most reménytelen. — Mi lesz velem? — kér­dezi a szakszövetkezet elnö­két. — Hogy nem jár a nyug­díj? 1971-ben nem éltt a felkí­nált lehetőséggel, hogy meg­váltson öt nyugdíjévet. így aztán most nem kapja a rendszeres havi nyugdíjat, amit a szakszövetkezeti ta­gok is kaphatnak. Keserűen hajtogatja: — Mire tudok menni? Voltam én 43 évig cséplő­munkás, katona és kocsis. Ebből telt az életem. Ida jutottam. Ha lehetne, most megváltanám a nyugdíjéve­ket. — Megpróbáljuk elintézni — mondja Dobó Szilveszter. — Fizetek 5 ezer forin­tot adóba. 1331 forint hozzá­járulást A föld megad 12— 13 mázsa szemet, két és fél holdról — panaszolja az öregember —, mi az? Árulni nincs mit és nem lehet messze ide a világ. Nyaran­ként a termést is a család vágja le vasárnaponként ha hazajönnek a városokból. További parlagföldek. Ha valaki beveti. nem veszik észre. Annyi van belőlük. De a közeli tanyabei leknek, a szakszövetkezeteieknek nem kell, mert adót és szakszö­vetkezeti hozzájárulást kell a föld használata után fi­zetni, és az sokra rúg. Csűnyálkodnak ezek fi senkiföldjei. Es elgondolkod­tatnak. A föld arra van, hogy teremjen. A formát, hogy újra felvirágozzanak ezek a homoki táblácskák, mini­remények. mindenképpen meg kell találni. Olcsóbb pénzért bizonyára még az öreg Turu is hasznosítana néhány holdat Ha másnak nem, legelőnek. Porzik a homok. A Pallai­tanyánál is sivatag. Az utol­só szegedi koldus tanyája 13 düledezik, gazdáját búsulja. Homlokig érő giz-gaz. És kontrasztként mindjárt szom­szédjaikban a beművelt fű­szerpaprikás táblák. A mér­hetetlen ellentmondások vi­lága. Földek, tanyák, embe­rek. Aranyhomok — sivóho­mok. A szegedi járásban, a hires szegedi tanyák között ezer holdnál több a műveletlen terület Holnap több lehet. Sz. Lukács Imre Imre László: Két év nyolc hónap Középen elválasztott hosszú, jól ápolt lányha­jával, görbült hátával úgy festett ott a sötétben, mint valami elfuserált Krisztus. Megmondta, amit akart, azzal visszatúnt a sötétbe, éjszakává lett maga is. Szóval nem nyiffant ki — gondolta Kapelláró — Kár. — De erre a gondolatra zavart szégyen­kezés fogta el. Most már megfogta a tizedes a karjót, nem szorította, de erősen markolta azért. Nyugodtabb éjszakát nem is álmodhatott volna, amíg ezzel az üggyel odabent elbajlódnak, lete­lik a szolgálat. A hivatalból kirendelt védő — idősebb, tészta­arcú férfi, nagy, elálló fülekkel — a tárgyaláson így beszélt: — Kérem a tisztelt bíróságot, vegye tekintetbe azokat a körülményeket mindenek előtt, amely­ben a vádlott nevelkedett. Ugyebár, a rendőrsé­gen tett vallomás jegyzőkönyvéből is kiderül, hogy sértett nevelt fiával szemben, annak kicsi gyermekkorótól kezdve rendszeresen élt a testi fenyítés eszközével, ezt egyébként a házbeliek hitelt érdemlő tanúvallomásai is megerősítik. Felmerül a kérdés, vajon vádlott a nehezen ke­zelhető gyerekek kategóriájába tartozott-e? A periratokból egyértelműen világos, hogy a nehe­zen kezelhetőség ténye nem forog fenn. Éppen ellenkezőleg. Védencem szófogadó, engedelmes, bár magában lázadó típus, akiben megvan az al­kalmazkodás képessége. Tekintetbe veendő ugyanakkor, hogy életében mély nyomot hagyott a szülők válása, s az a felelőtlenség, amelyet édesapja mutatott elsőszülött fia iránt, ezzel min­den nevelési és egyéb kötelezettséget felrúgva, a családi közösség felbomlása után. Az első idők­ben többé-kevésbé rendszeres látogatásai utóbb elmaradtak, s több esetben került SOF a törvé­nyesen megszabott tartásdíjnak a fizetéséből tör­ténő letiltására, mivel ezen kötelességét az apa vétkes módon elhanyagolta. Hangsúlyozni kívá­nom továbbá, hogy az édesanya, illetőleg annak előző házasságából származó gyermeke közötti viszony alapvetően megváltozott, a vádlott ká­rára és sérelmére, akiben a folytonos mellőzött­ség érzése alakult ki az után, hogy anyja máso­dik házasságából gyermek született. Súlyosbítot­ta a helyzetet a sértett kezdettől fogva ingerült, ahogy mondani szokás, a kákán is csomót kereső viselkedése a vádlottal szemben. A közöttük eredendően létező konfliktust megítélésem sze­rint sértett fokozatosan elhatalmasodó alkoho­lizmusa súlyosbította, ennek következtében, mint­hogy állandóan tapasztalnia kellett vádlott bizo­nyos erkölcsi fölényét, szülői tekintélye megóvá­sának egyetlen eszközeként a testi fenyítést al­kalmazta. Viszonyuk megromlásában az utóbbi két év alatt nagy szerepe volt egy állandóan je­lenlevő motívumnak, amely a tanulás, illetve az újszülöttel való foglalkozás számonkérésében je­lentkezett. Amikor sértett hazatért és mostoha­fiát tanulni látta, a testi 'enyítés előzményeként azt vetette szemére, miért nem játszik a kicsi­vel? Ha pedig játék közben találta, úgy ez esefc? ben a tanulást kérte számon. Megkérdezem a tisztelt bíróságot, milyen hatással lehetett ez az állandó zaklatás vádlott egyéniségére, idegálla­potára, a sértettel szemben kialakított vélemé­nyére? Fel kell vetnem ugyanakkor az édesanya felelősségét is, akinek módjában lett volna anyai tekintélyét latbavetve a családi egyensúly kiala­kításán fáradozni, akár azon az áron is, hogy elsőszülött fiát állami nevelőotthonban helyezi el. Ezt azonban nem tette, talán lelkiismerete megnyugtatása miatt, viszont elmulasztotta azo­kat a kötelességeit, amelyek elsőszülött fiával szemben fennállnak, míg az otthon él. Űgy is mondhatnám, szeretetben kizárólagosan a kiseb­bik gyerekét részesítette, talán, hogy második férjét ezzel méginkább magához láncolja. Köz­ben elfelejtkezett arról a szeretetigényről, amely minden ember alkati szükséglete, ami nélkül semmiféle eredményes nevelés nem képzelhető el. Mindez természetszerűen nem adhat felmen­tést vádlott cselekedetére, amely kimeríti az erős felindulásban elkövetett emberölési kísérlet té­nyét. Fiatal kora ellenére, joggal elvárható lett volna tőle. hogy a szocialista együttélés szabá­lyainak figyelembe vételével megpróbáljon job­ban alkalmazkodni mostohaapja kívánságaihoz. Ehelyütt nem kívánom bővebben elemezni azt a magatartásformát, amely az ifjúság egy részét időről időre végletes cselekedetek elkövetésére ragadtatja. Ismeretes a tisztelt bíróság előtt a huliganizmus minden megnyilvánulása, amely el­len a társadalom igazságérzete joggal tiltakozik. Fentiek alapján, mérlegelve az összes tényezőt, kérem a tisztelt bíróságot, vegye tekintetbe vád­lott életkorát, körülményeit, azt továbbá, hogy cselekménye elkövetésében közrejátszott lerom­lott idegállapota. Méltányos büntetés kiszabásat kérem. (Folytatjuk^ j

Next

/
Thumbnails
Contents