Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-04 / 79. szám

'VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 63, évfolyam. 79, szám 1973. április 4,„ szerda Árai 1 forint MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA! Legnagyobb nemzeti ünnepünkön M

a különösen indokolt a számvetés, a történelmi visszapillantó*. Ezen a napon emlékezünk, és merleget készítünk: emlékezünk arra, hogy 28 évvel ezélőtt honnan indultunk, és hová jutottunk. Látszólag ez nagyon egyszerű, a valóságban azonban korántsem az. Történelmi mércével mérve a felszabadulásunktól eltelt 28 év nem nagy idő, a megtett utat és eredményeket tekintve azonban annál nagyobb. A bekövetkezett gyökeres változásokat, az elért hatalmas eredményeket, azok külső és belső tényezőit, mozgatórugóit nem egy esetben buktatóit könyvek sokasága sem tudná teljes bonyolultságában regisztrálni. * Országunk a munkásosztály s forradalmi pártjának vezetésével a mélypontról indult el 1945. április 4-én. A hosszan tartó háború és a fasiszták, pusztításai következtében hazánk romokban hevert. Sokak előtt ekkor még az is kétséges volt, hogy újjá lehet-e valaha is építeni a lerombolt, kifosztott országot. Kevesen gondoltak arra, hogy dolgozó népünk néhány év alatt nemcsak az újjáépítés ügyét viszi sikerre, de az ország termelőerői is nagy fejlődésnek indulnak. Egy pillanatig sem volt azonban ez kétséges a kommunisták előtt; az MKP az első perctől hirdette: „Lesz magyar újjászületés!" Programját is ennek tudatában dolgozta ki, amely a nemzeti összefogás programjává lett. A dolgozó tömegek,szintén ezzel a meggyé ződéssel kezdték meg hazánk területi felszabadításával egyidőben, leírhatatlan nehéz körülmények között új országot építő munkájukat. Az újjáépítés sikereinek ez volt a legfontosabb feltétele és biztositéka. A szabadság és az új élét születése elválaszthatatlanul összeforrott a Szovjetunió létezésével. Hazánkat is a Szovjetunió Vörös Hadserege szabadította fel a magyar és német fasizmus kegyetlen diktatúrája, elnyomása alól. A Vörös Hadsereg zúzta szét a fasizmus erőszakiapparátusát, s teremtette meg a lehetőségét az új hazáért folytatott küzdelemnek. A felszabadulással azonban még nem dőlt; el az ország sorsa, a továbbiakban elsősorban a belső erőktiől függött, hogy mjlyen társadalmi rendszerű állam épül a romokon. A lehetőséggel élni kellett, és ez harcot, a forradalom sikeres megvívását követelte meg a magyar dolgozóktól. Szó sem lehet tehát a forradalom exportjáról, amint ezt a burzsoá propaganda állítja. Ezt mutatták a felszabadulást követő népi demokratikus forradalom tapasztalatai is. A forradalom során kemény osztályharcban kellett megfosztani a volt uralkodó osztályokat gazdasági és politikai hatalmuktól. A döntő osztályütközet a dolgozók javára dőlt, eí. és ennek eredményeként jött létre Magyarországon is a néphatalom. így kapcsolódott össze a felszabadulás a szocialista rend megszületésével. Ezért tartjuk legnagyobb nemzeti ünnepünknek április 4-ét. annak ellenére, hogy a tömegekben, a felszabadulás élménye nem azonosult rögtön az alapvető történelmi változással. Ma már azonb'an a kettő szükségképpen összeforrt, egységet alkot. A megtett útra visszatekintve nyu godt lelkiismerettel elmondhatjuk, hogy történelmi jelentőségű változások következtek be hazánk és népünk életében még akkor is, ha nem mindig volt egyenes vonalú szocializmust építő utunk. Még azokban az években is kiemelkedő sikereket értünk el a szocializmus építésében, amikor pedig súlyos torzulások gyöngítették az akkori vezetés és a tömegek kapcsolatát. Fejlődésünk e torzulások nélkül természetesen gyorsabb lett volna. Ezt bizonyítják az immár több mint másfél évtized tapasztalatai. A korábbi évek eredményei és tapasztalatai alapján a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmarása eredményeként egyre közelebb jutunk a szocializmus teljes felépítéséhez. Szocialista iparunk ma már közel tízszeresét termeli a felszabadulás előtti utolsó békeévének. Mezőgazdaságunk is szocialista jellegű, s mindinkább képes kielégíteni a megnövekedett igényeket. A nagyüzemi gazdálkodás parasztságunk élet- és munkakörülményeit is alapvetően átformálta, nagy léptekkel közelít a városi lakosság körülményeihez. Jól szemlélteti ezt többek között megyénk fejlődése is. A felszabadulás előtti elmaradott, iparral alig rendelkező megye különösen az utóbbi másfél évtized alatt fejlődött ebben a vonatkozásban is jelentősen. Dinamikusan fejlődő mezőgazdaságunk mellett egyre jelentősebb iparunk van. Csongrád megyében is az ipari munkásság határozza meg az osztályszerkezetet. Számbelileg is a legnépesebb osztály. Szeged megváltozott arculata is hűen tükrözi a végbement gyökeres változásokat. A kultúrforradalom is sikeresen előrehaladt. Az elmúlt években nemcsak az ún. kultúrörökséget számoltuk fel, de hazánkban megteremtettük a szocialista társadalom kultúráját. Szocialista tartalmú, művelt, tanult nemzetté váltunk. Ezt különösen jóleső érzéssel mondhatjuk el a Petőfi-évben. Fejlődésünk nélkülözhetetlen pillére volt és marad marxista—leninista pártunk vezető szerepének érvényesülése. A legnehezebb időkben is a párt jelölte meg a feladatokat, juttatta érvényre munkásosztályunk és népünk akaratát. A dolgozó tömegek felzárkóznak a párt politikája mögé, mert tudják, mindennap tapasztalják, hogy az egyedül helyes, hazánk felemelkedését szolgáló politikát támogatják. A szocializmus építésében elért eddigi és további sikerek záloga pártunk következetes marxista—leninista politikája. Hazánk sorsfordulója a felszabadulással. 1945. április 4-vel vette kezdetét. Üj, szocialista országot építő munkánkban ezt követően sem voltunk egyedül. A Szovjetunió támogatására mindig számíthattunk. Zavartalan és eredményes kapcsolatok épültek ki, és állandósultak országaink között. A közös elvek és célok mellett a gyümölcsöző együttműködés is elválaszthatatlan szálakkal köti össze országainkat. A hála mellett elsősorban ez az ami meghatározza a Szovjetunióhoz való viszonyunkat. Mi hazafias. nemzeti és — ami ettől elszakíthatatlan — internacionalista politikát folytatunk. Ezt minden fórumon, s ami ennél is fontosabb, minden tettünkben kifejezésre juttatjuk. Az internacionalizmus pedig elkötelezettséget jelent; a Szovjetunióval és a szocialista országokkal való szoros együttműködést, a közös célok mielőbbi valóra váltásáért. Csak a következetes internacionalista politika szolgálhatja népünk és egyben a többi szocialista ország népeinek érdekeit. Csak az ilyen politika találkozhat más népek egyetértésével, megbecsülésével. Pártunk pedig ezt a politikát képviseli minden esetben. Népünk szocialista hazafisága többek között ezért párosul az internacionalizmussal. Nemzetközi megbecsülésünknek is fontos forrása ez. Nem titkolt örömmel és büszkeséggel mondhatjuk, hogy hazánknak soha annyi barátja tisztelője nem volt a világban, mint éppen napjainkban. E

redményeink és további tennivalóink ismertek. Pártunk X. kongresszusán, legutóbb pedig a Központi Bizottság novemberi ülésén meghatározták a szocializmus magasabb szinten történő építésével kapcsolatos feladatokat. Teljes mértékben tőlünk íügg e nagyszerű célkitűzések teljesítése. Ezt ma már sok körülmény elősegíti. Támaszkodhatunk az elmúlt 28 év eredményeire, szocialista munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk alkotó munkájára, és nem utolsósorban a Szovjetunió, valamint a szocialista országok testvéri segítségére. Minden alapunk megvan ahhoz, hogy az eddiginél is nagyobb bizakodással tekintsünk szocialista jövőnk elé. RACZ JANOS Koszorúzások Mntko Katalin rajza A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa — hazánk felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából — kedden délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. A zászlókkal díszített téren az emlékművel szemben katonai díszszázad sorakozott fel csapatzászlóval. A koszorúzás megtekintésére sok érdeklődő gyűlt egybe. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után megkezdődött a koszorúzás. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonezi Pál.' elnök és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; az MSZMP KB nevében Kádár János első titkár és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára: a Minisztertanács nevében Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. A Szovjetunió budapesti nagykövetségének képviseletében V. J. Pavlov nagykövet, A. M. Szorokin követtanácsos. valamint A. A. Zsuk ezredes, katonai és légügyi attasé koszorúzott. Koszorúztak a budapesti diplomáciai képviseletek, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, és a Magyar Partizán Szövetség képviselői is. , Az ünnepség az Internacionálé hangjai után a díszegység elvonulásával ért véget. Koszorúzási ünnepség volt kedden a Hősök terén is. a Magyar Hősök-emlékművénél, a párt- és állarpi vezetők részvételével. Ma. április 4-én, felszabadulásunk 28. évfordulóján az MSZMP Szeged városi bizottsága, Szeged megyei város tanácsa és a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága koszorúzási ünnepségeket rendez. Délelőtt 10 órakor a Dugonics-temetőben levő szovjet és a Belvárosi-temetőben levő román, 11 órakor pedig a Széchenyi téren levő két szovjet hősi' emlékműnél lesz koszorúzási Onnepseg. Felvonták az Állami Zászlót Hazank telszabadulasanak .{28. évfordulója alkalmából kedden reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos teren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták az Állami Zászlót, Az ünnepi aktus befejezeseként a díszegység és a zenekar díszmenetben vonult el az Állami Zászló előtt, ahol katonák rendőrök es munkásörök állnak díszórseget. Zaszlófelvonasi ünnepség volt kedden reggel a Gellérthegyen. a Felszabadulási Emlékműnél is.