Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-27 / 97. szám

PÉNTEK, 1973. ÁPRILIS 27. 3 de m Kempingcsárda Ezt az üde szellemi virágcsokrot F. Varga Annácska másodéves egye­temi hallgatótól kaptam, annyira megtetszett, hogy egy kis stiláris rendezgetéssel átnyújtom a Szívek­nek. — Hát szóval, szerintem a leg­több boldogtalan ember annak kö­szönheti az állapotát, hogy többet akar kapni az élettől, mint ameny­nyit a képességei, teljesítményei alapján megérdemel. Álmodozik kocsiról, villáról, vagy utazásokról, közben annyit ér csak a munkája, hogy eszík-iszik-ruházkodik-lakik hó­napról hónapra, esetleg hajszolja a szerencsét. Mit mondjak? Én össze­sen huszonkét évet nyomok, amit hazulról, a munkásszüleimtől kapok, és hozzá az ösztöndíj elég arra, hogy ki tudjak lépni rendesen az utcára. Kosztra nincs különösebb gondom, néha egy cukrászdát is megengedhetek magamnak, járok színházba, néha hangversenyre — szóval ez van! Amit ezen felül ad­hatna az élet, azt egyelőre kiraka­ton keresztül nézegetem. Most nem arra gondolok, ami sok lánynak irtó gondokat okoz, hogy szeretne ilyen­olyan szerelést, ruhát, cipőt, ami túlhaladja a zsebét, hanem belső él­ményekre. Arra, hogy az ember szé­pen rendben tartsa magában a dol­gokat, hogy fölfedezze, mit, hogyan lehet a rendelkezésére álló eszkö­zökkel, lehetőségekkel megköze­líteni. — Én példul irtó módon szeretem a színek, formák, illatok zenéjét, és tavaly rájöttem, hogyan lehet ezek­nek az élvezését a magam szűk anyagi keretei között megteremteni. Elsősorban itt vannak a múzeumok, a tárlatok, és itt van a természet. Illatok Nem csak a nagy, szabad mezőkre és hegyekre gondolok, nem mondom, szívesen elmennék barangolni és gyönyörködni, mondjuk a Mátrába, a Bükkbe, vagy még távolabb, de miután arra pillanatnyilag nincs le­hetőség, itt van a Tisza, a város gyö­nyörű parkjai, virágos területei. De fölfedeztem mást is. Szeretem pél­dául nézegetni a kirakatokat, és si­került meggyőznöm magamat arról, hogy ha nem is érhetem el most mindazt, amire kedvem lenne, a puszta nézés is esztétikai gyönyörű­séget nyújt nekem. Majd aztán ké­sőbb, ha dolgozom, ha megkeresem a hozzávaló pénzt, egészen más lesz a helyzet. — Még valamit, és ez talán a lé­nyeg a gondolatmenetemben. Em­lítettem már, hogy irtó módom sze­retem az illatokat. Bennem mindig valamiféle, szinte megfoghatatlan együttrezgést támasztanak. Például az ibolya, az orgona illatára áttéte­lesen Bach, Vivaldi, vagy más, pre­klesszikus egy-egy dallama sejdül fel, és ez igen nagy élmény. Na­mármost: szinte ösztönösen rájöt­tem, hogy miután nem áll módom­ban a különböző illatos virágokat a koleszba, a szobámba bevinnem — megjegyzem, azért mindig van ott is valami — egyszerűen bemegyek a virágüzletekbe, vagy a Tisza áru­házba, virágillattal töltekezni. De szeretem a szintetikus módszerekkel létrehozott illatokat is, ezért be-be­nézek egy-egy illatszertárba, esetleg kérdezek valamit, nézegetem a tö­méntelen kozemtikai cikket, közben élvezem a bolt sajátos illatát. — A tavaszi szünetben volt egy édes élményem Budapesten. Me­gyek egy a délelőtt a Körúttól az Astória felé, töméntelen ember a széles járdán, komolyan mondom, mintha senki se dolgozna. Látok egy helyen, majdnem az Astoriánál, egy virágárust, éppen rásüt a nap, hatalmas szegfűcsokrok állnak az asztalon, és sok más virág. Van egy kis időm, az előbb vettem egy köny­vet, szakmai segédeszköz, a levegő éktelenül gázos, poros, most szedik fel a Rákóczi úton a síneket, nagy a zaj. Megállapítom, hogy a Duna felől fúj a szél, odaállok tehát a vi­rágoshoz, szembe a széllel, és egy­szerre tele a szívem szegfűillattal. Nehogy feltűnést keltsek, előveszem a könyvet, belelapozok, nem olvasok el egyetlen mondatot sem, élvezem az illatot, mintha nem is zúgna kö­rülöttem a nagyvárosi élet. Eltelik vagy három-négy perc, megáll a közelemben egy reszkető, nagyon jól ápolt, rózsaszínarcú öregúr. Nem zavar, mert amint ösztönösen össze­nézek vele. meleg csillogást látok a szemében. — Nagyon várom már a gyöngy­virágot és az orgonát '— mondja cinkos mosollyal. Én becsukom a könyvet, örülök az öregnek, a szegfűillatnak. — Ha az egészségem engedi — mondja, és közelebb lép — min­dennap kétszer lejövök ide. Néha oda is hajolok egészen a virágok­hoz, mert szörnyű itt a bűz. Ez nem kerül pénzbe, és mekkora örömet szerez az embernek! Ormos Gerő FRANCIA PROFESSZOR AZ EGYETEMEN Fogorvosok vendégeként Acs S. Sándor felvétele VENDÉG TURKUBÓL _. A Magyar Pierre Robin, a franeiaor- Egyesületének szági Aix-en-Provence-i ké( napot tölt Szegeden""a" egyetem hazánkban tartózko- Scheinin, a turkui egyetem dó professzora április 26-án fogászati klinikájának pro­meglátogatta a szegedi Jó- fesszora. Scheinin profesz­zsef Attila Tudományegye- szort a Magyar Fogorvosok tem francia tanszékét. Meg- Egyesülete tiszteletbeli tag­Tegnap megnyílt a szegedi kemping mellett a Csongrád ismerkedett az ott folyó jává választotta, s az oklevél megyei Vendéglátóipari Vállalat új csárdája, amelyet a munkával, s az érdeklődő vállalat műszaki szakemberei terveztek, és saját kivetele- " zésben l millió 600 ezer forintos költséggel építettek. A megnyitón jelen volt Hantos Mihály, a megyei tanács vb elnökhelyettese és dr. Antalffy Györgyné, az idegenforgalmi hivatal vezetője, s a meghívott vendégek között a csárdát építő munkások is. Szabó József, a Csongrád megyei Ven­déglátóipari Vállalat igazgatója megnyitójában elmondta, és~ könyvkiadás XÓo7 "évför hallgatóknak előadást'tartott a huszadik századi francia irodalom problémáiról, MAGYAR REMEKÍRÓK SOROZAT A magyar könyvnyomtatás hogy a csárda elsősorban a ma már több mint 110 szo­bával rendelkező kemping számára készült, de természete­sen a városi vendégeket is várják. Harmadosztályú áron árusítanak a magyaros stílusban berendezett csárdában. Képünkön: a csárda bejárata MEGBTZÖLEVÉL­ÁTADÁS Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke csütörtökön fogta Fe­lipe Solari Swayne rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követet, a Perui Köztársaság új magyarországi nagyköve­tét, aki átadta megbízóleve­lét MAGYAR—LENGYEL EGYÜTTMŰKÖDÉS Csütörtökön befejeződött a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bi­zottság társelnökeinek ta­nácskozása Budapesten. A találkozóról emlékeztető irt alá Vályi Péter és K. Ol­szewski miniszterelnök-he­lyettes, az állandó bizottság magyar, illetve lengyel tago­zatának elnöke. DÁMBIKA — BRONZBÓL A Gyulaji Állami Erdő-és Vadgazdaság tamási köz­pontjában szobrot állítottak a természetes nemzeti kin­csünk közé sorolható dám­szarvasnak. Innen, a gyulaj­tamási erdőkből kerülnek ki a világelső dámlapát trófeák. A gazdaság 1961 óta ötször döntötte meg a saját „világ­csúcsát". A dámbika bronz­dulóján indul a Szépirodal­mi Kiadó Magyar remek­írók című, 80 kötetre terve­zett sorozata. A sorozatból az olvasók megismerhetik klasszikusainkat, a múlt, s a jelen jelentős íróit, a ma­gyar irodalom folytonossá­gát. HATÓSÁG ELLENI ERŐSZAKÉRT BÖRTÖN Lippai Mátyás János 46 éves, büntetett előéletű, Deszk, Dózsa György utca 17. átadására holnap, szombaton kerül sor Budapesten. HANGVERSENY A KONZERVA­TÓRIUMBAN A zeneművészeti főiskola szegedi tagozatának növen­dékei adnak hangversenyt holnap, szombat este fél 8 órai kezdettel az intézet Le­nin körúti nagytermében. Pergolesi Stabat Mater-ét, valamint Mozart Figaro há­zassága című operájának részleteit mutatják be. A fő­iskola női karát Delleyné Halama Piroska tanárnő ve­zényli. LAKASOK ÜZEMI SEGÍTSÉGGEL A tatabányai üzemek még téren a járda mellett aludt. Rendőrök ébresztették fel és igazoltatták volna, ezt azon­szobrát — Váradi Sándor fő- ban Lippai megtagadta, sőt városi szobrászművész alko- a vele szemben intézkedőkre szám alatti lakos egy dél- sohasem nyújtottak olyan előtt Szegeden, a Széchenyi nagyarányú támogatást dol­tását — a miklósvári va­dászkastély előtt állították fel, sziklakő talapzatra. támadt. A szegedi járásbíró­ság jogerősen 6 hónap bör­tönre ítélte. gozóik lakásproblémájának megoldásához, mint ebben az évben. 1971-ben 180, tavaly 332 új otthon építését segí­tették, az idén pedig több mint 400 lakás épül fel a bá­nyászvárosban az üzemek anyagi támogatásával. — Mit mosolyog ez a Leó? így senki sem értékeli a mutatvány veszélyeit! Kopernikusz tanainak sorsa Magyarországon Repülőgépen Egy utas, aki életében először utazik repülőgé­pen, megkérdezi a légi­kisasszonytól: — Ejtőernyőket nem oszt ki az utasok kö­zött? •r- Persze, hogy nem. — De hiszen a tenge­ri hajókon mentőöveket adnak! — Érdekes! Hiszen mégis sokkal több em­ber tud úszni, mint re­pülni. fontos kérdés részleteiről in­tézkedett végrehajtási ren­deletében. Többek között ki­mondja a rendelet, hogy a POROS VERSEK Ezzel a címmel rendeznek A levegő tisztaságának védelme A levegő tisztaságának vé- tézkedése, hogy a levegőt A rendelet szerint fontos delméről egy évvel ezelőtt különösen szennyező, vagy tennivaló az is, hogy mind­kiadott minisztertanácsi ren- bűzös ipari hulladékanya- azok, akik légszennyezési deletnek megfelelően most got — gumit, bőrt, rongyot, alapjárulékot fizetnek, az új az építésügyi és városfej- műanyagot, csontot, hús-, rendelet kihirdetésétől szá­lesztési miniszter számos zsír- és olajszármazékokat, mított hat hónapon belül bitument stb. —, s az ilyen pontos adatokat szolgáltassa­hulladékkal szennyezett nak az illetékes megyei — göngyöleget csak hulladék- fővárosi — tanács építésügyi égetőben szabad megsemmi- szakigazgatási szervének, s kiemelten védett és a védett síteni. Hasonló jogszabály az adatszolgáltatást évente területi kategóriába sorolt intézkedik arról is, hogy a megismételjék. Az új rende­helyeken ezután tilos olyan nagy portartalmú szenet is let a kihirdetéssel hatályba új üzemet — gyárat, mű- csak erre a célra szolgáló — lépett. helyt stb. — létesíteni, megfelelő semlegesítő beren- Ezzel a rendelkezéssel amelynek működése káros dezéssel ellátott — tüzelő- egyidöben jelent meg az új berendezésben szabad el- intézkedés, amely szerint égetni. részben vagy egészében Az új rendelkezés előírja, mentesülhet a légszennyezési hogy a légszennyező üzem- alapjárulék fizetése alól az mel, gyárral a területileg il- a légszennyező, aki a leve­lehet. A védett terület kate- letékes tanácsi szakigazgatá- gőtisztaság-védelmi köve­góriába sorolt helyeken az si szerv folyamatosan, de telményeknek megfelelő be­előbb említetteken kívül tü- legkésőbb 1974. december rendezéssel rendelkezik, és zelőanyagként használhatnak 31-ig közölje — területi vé- azt üzemelteti, vagy annak légszennyezést okoz. A leg­jobban védett területeken a tüzelőanyag csak fa, koksz, gáz és legfeljebb egyszáza­léknyi ként tartalmazó olaj Az 500 éve született len­gyel szellemóriás, Koperni­kusz tanai csak nagyon las­san hódították meg az em­beriséget. Üjszerű világképé­nek végleges győzelméhez Nyugat-Európábán is csak­nem 250 év kellett, hazánk­ban ennél is jóval több. Páz­mány Péter például — amint a Magyar Tudományos Aka­démia emlékülésén Mátrai­né Zemplén Jolán professzor elmondta — még az 1600-as években is kereken elutasí­totta a kopernikánizmust, bár gráci előadásai tanúsí­tották, hogy igen behatóan ismerte az új eszméket. Kopernikusz első igazi magyarországi híve a lute­ránus Késmárkon Frölich Dávid, II. Ferdinánd „csá­szári és királyi matematiku­sa" volt, aki Anatome Re­volutionis Mundanae — „A világ forgásának vázlata" — című munkájában 1632-ben részletesen foglalkozott a Föld forgásának és keringé­sének kérdésével, nyolc év­vel utóbb kiadott kalendá­riumában pedig határozottan állította, hogy a Föld mo­zog. Apáczai Csere János 1653-ban kiadott Enciklopé­diájában azt állította, hogy a descartesi fizikával nincs ellentétben az a tétel, hogy az „ég közepén a Nap áll. és minden egyéb, tehát a Föld is körülötte forog". Ha­sonló elveket vallott leydeni disszertációjában Köleséri Sámuel, Szilágyi Tönkő Már­ton debreceni és Tőke István nagyenyedi professzor. Ugyancsak elfogadhatónak tartotta Kopernikusz néze­teit 1667-ben I -rilosophia Naturalis című munkájában Pósaházi János sárospata-í professzor. Nádudvari Sá­muel marosvásárhelyi ta­nár meg éppenséggel a szó­székről is Kopernikusz és Newton csillagászatát hir­dette. ( De azért tény marad, hogy véglegesen csak a XVIII. század második felében „mozdult meg a Föld" Ma­gyarországon. bemutatót 13—16. századi magyar költők verseiből, még 3 százaléknál nem na- dettségi kategóriánként — a megvalósítására vállalkozási DÉLMAGYARORSZÁG népdalokból, népballadákból gyobb kéntartalmú szenet szennyeződés kibocsátására holnap, szombaton este fél 7 órai kezdettel az orvosegye­temi KISZ-klubban. Közre­működik Martin Márta, Si­mon Péter, Fenyő Ervin. Ze­ne: Vági László, összeállítot­ta: Kapantzián Artúr. vagy olajat is. E rendelke­zéseket első ízben az 1974. évre szóló tüzelőanyag-be­szerzéskor, a szerződések megkötésekor kell érvénye­síteni. Az új rendelet fontos in- fizetni. meghatározott értékeket, amelyeket az üzemeknek, gyáraknak nem szabad túl­lépni, illetve az előírtnál na­gyobb szennyezettségért megfelelő bírságot kell majd ugyancsak a kihirdetéssel lé­— szállítási — szerződést kötött, illetve házilagos ki­vitelezés esetén már meg­kezdte az építést és szere­lést. Ez a rendelkezés pett hatályba. A Magyar Szocialista Munkisoárt Szeged városi Bizottságának na­pilapja Megjelenik hétfő kivételével naponta, hétköznapokon 8, vasárnaponként 12 oldalon. — Főszerkesztő: F. Nagy István. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 6740 Szeged, Magyar Tanácsköztár­saság útja 10.— Telefon: 13-535, 13-003. — Felelős kiadó: Kováé* László. — A lapot njomjs: Szegedi Nyomda, Szeged, Bajesy-Za m, 2*. — Index: 20 052 — Előfizetési dfj egy hónapra 20 lectaá > t

Next

/
Thumbnails
Contents