Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-27 / 97. szám

VILÁG PROLETÁRJA?, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 63. évfolyam, 97. szám 1973. április 27„ péntek Ára; 80 fillér Megalakult a városi tanács Kép » városi tanács alakuló üléséről Tegnap délelőtt megtar­totta alakuló ülését Szeged megyei város újonnan meg­választott tanácsa. Az ünne­pi tanácsülésen a megválasz­tott tanácstagokon és a vá­ros országgyűlési képvise­lőjén kívül részt vett Rózsa István, a megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Komó­csin Mihály, a megyei ta­nács elnöke, Sipos Géza, a városi pártbizottság első tit­kára, dr.' Petri Gábor or­szággyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja, A Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­talának képviseletében dr. Kiss György főosztályvezető vett részt a tanácsülésen. Az újonnan megválasztott tanács ülését Nietsinger Gyula korelnök nyitotta meg. Azután a városi válasz­tási elnökség nevében Far­sang Lászlóné dr., az elnök, ség elnöke számolt be a vá­lasztás lefolyásáról és ered­ményeiről. Elmondotta, hogy a város és a hozzá csatlakozott öt község terü­letén több mint 106 ezer vá­lasztópolgárt vettek fel a névjegyzékbe, közülük több mint 14 ezren vettek részt a jelölő gyűléseken. A város tanácsába összesen 141 ta­nácstagot választottak ápri­lis 15-én. Közülük 94 férfi, 47 nő, 24-en pedig harminc éven aluliak. Beszámolója végén Farsang Lászlóné dr. a választási elnökség nevé­ben köszöntötte az új taná­csot. A beszámoló után került sor az ügyrendi bizottság megválasztására, Nietsinger Gyula korelnök előterjeszté­se alapján. A tanács egy­hangúlag elfogadta a javas­latot, az ügyrendi bizottság elnökévé dr. Török Lászlót választotta. Ezután rövid szünet következett, az ügy­rendi bizottság felülvizsgál­ta a 141 tanácstag mandátu­mát, majd dr. Török László, a bizottság elnöke jelentette a tanácsnak, hogy vala­mennyi mandátum megfelel az alkotmányos előírások­nak. A népfront városi bizott­sága nevében dr. Kedvessy György professzor, a nép­front városi bizottságának elnöke tett ezután javasla­tot a végrehajtó bizottság tagjaira. Javasolta, hogy a korábbi 11 tagú bizottság helyett 13 tagú végrehajtó bizottságot válasszon a ta­nács. tekintettel arra, hogy bővült a város területe, s lakóinak száma is emelke­dett a községek csatlakozá­sa révén. Miután a tanács e já vaslatot elfogadta, de, Kedvessy György javasolta, hogy a tanácselnöki tisztre dr. Biczó Györgyöt, általá­nos elnökhelyettesnek Papp Gyulát. elnökhelyettesnek Prágai Tibort, az MSZMP városi bizottságának osztály­vezetőjét válassza meg a ta­nács. A tanács egyhangúlag elfogadta a javaslatot. A végrehajtó bizottság nem függetlenített tagjainak — szintén dr. Kedvessy György előterjesztése alapján — dr. Ozvald Imrét, az MSZMP városi bizottságának titká­rát, Molnár Juditot, a Pap­rikafeldolgozó Vállalat üzem­részvezetőjét, Szabadi Gyu­lánét, a Dorozsmai ÁFÉSZ könyvelőjét, Szilágyi Péter­nél a Szőreg és Vidéke Ta­karékszövetkezet vezetőjét, Berta Józsefet, az IKV víz­szerelőjét, Heim Jánost, a DÉLÉP főmérnökét, Sala­mon Istvánt, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak titkárát, Sz. Simon Ist­ván újságírót, a Délmagyar­ország főszerkesztő-helyette­sét, és Szurmai Tibort, a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat szegedi üzemének olajmérnökét válaszotta a tanácsülés. A végrehajtó bi­zottság titkára továbbra is dr. Csikós Ferenc. Ezután a tanácselnök, az elnökhe­lyettesek, valamint a végre­hajtó bizottság tagjai letet­ték az esküt. Az eskütétel után dr. Biczó György, a ta­nács újjáválasztott elnöke vette át az ülés elnöki tisz­tét. Ezután a tanácsi bizottsá­gok megválasztására került sor dr. Kedvessy György előterjesztése alapján, aki mindenekelőtt azt javasolta, hogy a már megválasztott ügyrendi, valamint a szám­vizsgáló bizottságon fölül, a korábbi hét helyett, nyolc bizottságot válasszon a ta­nács, válasszák külön a művelődésügyi és ifjúság­politikai bizottságot. Mi­után a javaslatot a tanáig elfogadta, megválasztottáK s tanácsi bizottságok elnökeit, és tagjait. A számvizsgáló bizo.ttság elnöke Gyimesi József, a pénzügyié, vala­mint a városfejlesztési és műszaki bizottságé Prágai Tibor lett. A termelés- és szolgáltatásügyi bizottság elnökévé Halász Árpádot, a kereskedelmi és idegenfor­galmi bizottság elnökéül pe­dig Rovó Istvánt választot­ta a tanács. A művelődés­ügyi, az egészségügyi, vala­mint az ifjúságpolitikai bi­zottságok elnöke Papp Gyu­la, a jogi és igazságügyi bi­zottságé pedig dr. Falu György lett. A tanácsi bizottságok meg­választása után dr. Biczó György előterjesztése alap­ján a tanács szakigazgatási kirendeltségek létrehozásá­ról döntött. A határozat sze­rint a Szegedhez csatlako­zott öt község közül A1 ­győn, Kiskundorozsmán, Sző­regen és Tápén a város ke­rületi hivatalaihoz tartozó szakigazgatási kirendeltsége­ket hoznak létre az állam­igazgatási feladatok ellátá­sára. Gyálaréten — tekintet­tel a lakosság kis számára — nem alakítanak kirendelt­séget, ott az államigazgatási feladatokat közvetlenül a harmadik kerületi hivatal látja majd el. A szőregi szakigazgatási kirendeltség (Folytatás a 3. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács Petrolkémiai fejlesztési program — A könnyűszerkezetes építési mód elterjesztése — A lakásügyi jogszabályok érvényesülése — Több figyelmet az újítómozgalomra A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Vályi Péter, a Miniszter­tanács elnökhelyettese tájé­koztatást adott a KGST vég­rehajtó bizottságának ápri­lis 17—20. között Moszk­vában megtartott 62. ülésé­ről. A Minisztertanács a je­lentést jóváhagyólag tudo­másul vette, és megbízta a nemzetközi gazdasági kap­csolatok bizottságát, hogy a végrehajtó bizottság ülésén elfogadott ajánlásokból eredő hazai feladatok végrehajtá­sára a szükséges intézkedé­seket tegye meg. Vályi Péter, a Miniszter­tanács elnökhelyettese elő­terjesztése alapján a kor­mány intézkedési tervet ha­gyott jóvá a Minisztertanács elnökének márciusban tett lengyelországi látogatásából adódó gazdasági . feladatok végrehajtására. A külügyminiszter jelen­tést terjesztett a kormány elé a Japánban, illetve a Mon­gol Népköztársaságban tett látogatásról. Japánban meg­vitatták a két ország kap­csolatainak kérdéseit, és esz­mecserét folytattak olyan nemzetközi kérdésekről, amelyekben mindkét ország érdekelt. Kifejezték megelé­gedettségüket, hogy a két ország kapcsolatai sokoldalú­an fejlődtek, különösen a gazdaság és a kereskedelem területén. A Mongol Népköztársaság­ban folytatott tárgyalásokon kölcsönös megértés és tel­jes nézetazonosság nyilvá­nult meg a két ország kap­csolatai további fejlesztésé­nek, a szocialista közösség egysége erősítésének, vala­mint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek meg­ítélésében. Üdvözölték a vietnami és a laoszi háború befejezéséről aláírt megálla­podásokat és reményüket fe­jezték ki, hogy a Vietnamról szóló párizsi megállapodást és a párizsi konferencia do­kumentumát minden érde­kelt fél tiszteletben tart­ja, rendelkezéseit megvaló­sítja. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te. A Minisztertanács meg­tárgyalta a nehézipari mi­miniszter előterjesztését a petrolkémiai központi fej­lesztési program célkitűzé­seiről. A program célja az. hogy a népgazdaság számos területének egyre növekvő műanyag szükségleteit, a textilipar szintetikusszál és Találkozó Apró Antal, az országgyű­lés elnöke csütörtökön hiva­talában fogadta a hivatalos látogatáson Budapesten tar­tózkodó kanadai parlamenti küldöttséget. A kanadai par­lament első, hazánkba láto­gató delegációját Murial Mcqueen Fergusson, a szená­tus elnöknője vezeti. A talál­kozó alkalmával szívélyes eszmecserét folytattak a két ország törvényhozó testületé­nek munkájáról. a hazai gumigyártás szinteti­kus alapanyag-ellátását biz­tosítsuk. Az igények petrol­kémiai termékekből 1970­ben mintegy négymilliárd forintot tettek ki és 1985-re a jelenleginek hétszeresére növekszenek. A szükségletek kielégítésére gazdaságos méretekben termelési kapa­citásokat létesítünk. A saját igényeket meghaladó ter­mék-mennyiségeket első­sorban a KGST-országokban értékesíthetjük, amiért olyan petrolkémiai termékeket ka­punk, amelyeket hazailag előállítani nem célszerű. A petrolkémiai fejlesztési prog­ram több ütemben kerül megvalósításra. A kormány az" előterjesztést elfogadta. Utasította a nehézipari mi­nisztert, a pénzügyminisz­tert és az Országos Tervhi­vatal elnökét, hogy a petrol­kémiai központi fejlesztési program célkitűzéseinek vég­rehajtására tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A Minisztertanács az épí­tésügyi és városfej lesztesi miniszter előterjesztése alap­ján megtárgyalta a komplex könnyűszerkezetes építési rtiód központi fejlesztési programja végrehajtásáról szóló; jelentést. Megállapítot­ta, hogy a program a ren­delkezésre álló eszközöket és a változott igényeket, figye­lembe véve folyamatosan megvalósul. A több évre meghatározott programból a múlt évben mintegy 250 000 négyzetméternyi könnyűszer­kezetes épület készült el. In­tézkedések történtek a nem­zetközi együttműködés ki­alakítására, fejlett építési rendszerek licenceinek meg­vételére. A kormány a je­lentést jóváhagyólag tudo­másul vette és határozatot hozott a könnyűszerkezetes fejlesztési program jóváha­gyott ütemének végrehajtá­sára. A külkereskedelmi minisz­ter előterjesztése alapján a kormány elfogadta a május 18—28. között megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetkö­zi Vásár megnyitásának programját. A Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke az illetékes mi­niszterekkel és a Miniszter­tanács Tanácsi Hivatalának elnökével"" javaslatot terjesz­tett a kormány elé az álla­mi népességnyilvántartás megszervezéséről. Jelenleg mind az állami szervek, mind a tanácsok és a válla­latok, intézmények egyre több személyi nyilvántartást vezetnek. Az ország lakossá­gának egységes gépesített nyilvántartása érdekében a következő években hivatal létesül, amely a népességre vonatkozó adatokat gyűjt, tá­rol és rendszerez, amely az országos, területi és helyi szervek igazgatási céljaira szükséges, s egyúttal az ál­lampolgárok jogainak, köte­lezettségeinek érvényesülé­sét is elősegíti. A népesség­nyilvántartási rendszer be­vezetésére fokozatosan kerül sor. A Minisztertanács a ja­vaslatot elfogadta, és vég­rehajtására határozatot ho­zott. A legfőbb ügyész a kor­mány felkérésére tájékozta­tást adott az 1971-ben ki­adott új lakásügyi jogszabá­lyok gyakorlati alkalmazásá­val kapcsolatos vizsgálatok tapasztalatairól. Az ügyészi szervek országosan 14 ezer tanácsi ós 4 ezer birósági ügyiratot elemeztek. Az or­szágos szintű jogszabályok rendelkezéseinek túlnyomo többsége helyesnek bizonyult, néhány vonatkozásban vi­szirit indokolt a rendelkezé­sek kiegészítése, illetve mó­dosítása. A lakásügyi ható­ságok tevékenységét általá­ban az új jogszabályok he­lyes alkalmazására való tö­rekvés jellemezte. A vizsgá­latok ugyanakkor megállapí­tották, hogy egyes tanács­rendeletek lakáspolitikai szempontból kifogásolható rendelkezéseket is tartalmaz­tak. A kormány a legfőbb ügyész tájékoztatóját tudo­másul vette és a feltárt jog­értelmezési és jogszabály­módosítást igénylő kérdé­sek megoldásának vizsgála­tára határozatot hozott. A Minisztertanács meg­tárgyalta és elfogadta az Országos Találmányi Hivatal elnökének és a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa elő­terjesztését az újítómozga­lom helyzetéről, valamint a továbbfejlesztésével kapcso­latos feladatokról. Megálla­pította, hogy az utóbbi évek­ben sok jelentős újítást dol­goztak ki és vezettek be, melyek kedvezően hatottak a vállalati eredményekre. Az .újítómozgalomban résztvevők száma azonban nem emelke­dett a kívánalmaknak meg­felelően. A Minisztertanács határozatában felhívta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, egyben felkérte a társadalmi szerveket, hogy a gazdasági irányító munkában fordít­sanak nagyobb gondot az újítómozgalom szervezésére, az újítások hasznosítósára, az újítók erkölcsi és anyagi elismerésére. Utasította az Országos Találmányi Hiva­tal elnökét és az igazságügyi minisztert, hogy a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­val egyetértésben dolgozza­nak ki javaslatot az újítá­sokról szóló kormányrendelet továbbfejlesztésére. Megbízta az Országos Találmányi Hi­vatal elnökét és felkérte a Szakszervezetek Országos Ta­nácsát, hogy egy éven belül hívják össze az újítók IV. országos tanácskozását. A Minisztertanács a mun­kaügyi miniszter előterjesz­tése alapján határozatot ho­zott arra, hogy a Genfben, június 6-án kezdődő nem­zetközi munkaügyi konfe­rencia 58. ülésszakán ha­zánkat kormányküldöttség képviselje. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Éljen társadalmunk vezető ereje, a munkásosztály!

Next

/
Thumbnails
Contents