Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-26 / 96. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1973. ÁPRILIS Z9. Kitiinletések a Vöröskeresztkongresszus alkalmából A Magyar Vöröskereszt IV. kongresszusa alkalmából, a Vöröskereszt-mozgalomban kifejtett tevékenysége elismeréséül a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta Rostás Istvánnak, a Magyar Vöröskereszt fótitkárának. A Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki dr. Lévay Károlyt, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettesét, Sárosi Imrét, a Magyar Vöröskereszt országos központjának főelőadóját és dr. Soóky Lászlót, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettesét. Huszonketten részesültek a Munka Érdemrend ezüst, huszonötén pedig a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán ünnepélyes külsőségek között adta át a Parlamentben. Az átadásnál jelen volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter és dr. Gegesi Kiss Pál, a Magyar Vöröskereszt elnöke. Losonczi Pál a kitüntetések átnyújtásakor egyebek közt hangoztatta: — A Magyar Vöröskereszt milliós tagsága szerényen, önzetlenül és áldozatkészen dolgozik a legnemesebb, a legemberibb feladaton, amin emberek munkálkodhatnak. Losonczi Pál végül tolmácsolta az Elnöki Tanács és a Minisztertanács jókívánságait. m w Ötszáz küldött Ma kezdi munkáját a Magyar Vöröskereszt ÍV. országos kongresszusa. Ötszáz küldött sereglik ma össze Budapesten, hogy a 10 ezer 500 alapszervezet, egymillió-hatvanezer felnőtt és ifjú vöröskeresztes nevében mérlegelje az elmúlt négy év munkáját, és megszabja az elkövetkezendő feladatok sorrendjét A Vöröskeresztről nem lehet számadatokkal és statisztikai összehasonlításokkal szólni, nem mintha nem mondanának sokat a számok, amelyek az életünkben egyre nagyobb teret kapó tevékenységüket kifejezik. Mégis: a Vöröskereszt tevékenysége nemes emberi érzelmekkel telített, háborúban és bajban csakúgy a segíteni akarást, a segítést jelképezi, mint békében. És mennyi feladatot vállalnak!? A hivatásos egészségügyi dolgozók mellett ott találjuk a vöröskereszteseket, akik a család, a gyermekek védelmét szolgálják gondoskodásukkal, tanácsaikkal. A Csongrád megyei Vöröskereszt-szervezet elsősorban neveléssel, felvilágosítással szolgálja a célt, hogy jobb anyagi lehetőségeinket okosan használjuk ki, kulturáltabban éljünk, hasznosan töltsük el szabad időnket, óvjuk egészségünket, törődjünk környezetünkkel. Kongresszust tart a humanitás szervezete — megbeszélik az új feladatokat, megszervezik a munkát, amelyet értünk — és egyre több ember mondhatja ezt is: velünk! — végeznek majd eL Köszöntjük az ötszáz küldöttet, a kongresszust! 8*. ML az ifjúságért Delegációnk Yarsóban Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével a Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsának meghívására szerdán SZOT-küldöttség utazott hivatalos látogatásra Varsóba. (MTI) A Földtani Társulat jubileumi ülésszaka Szerdán, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött a fennállásának 125. évfordulóját ünneplő Magyarhoni Földtani Társulat kétnapos jubileNapirenden : kenyerünk Országos sütőipari tanácskozás A Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület szerdán Pécsett rendezte meg a tanácsi sütőipar vezetőinek ez évi tanácskozását Az ország területén működő 46 városi és megyei sütőipari vállalat szakemberei — dr. Biczó Jánosnak, a MÉM helyettes osztályvezetőjének beszámolója alapján — megvitatták az iparág eredményeit és gondjait A tanácskozás központi témája a mindennapi kenyerünk volt, amelyből egyre kevesebbet fogyasztunk, jeléül a változó, korszerűsödő táplálkozásunknak. A múlt évben például három százalékkal kevesebb kenyeret sütöttek a tanácsi vállalatok, s különösen szembetűnő a csökkenés a nagyvárosokban és az ipari jellegű megyékben. Erősen egyoldalú ez a kenyérkultusz. Egyes országokban 15—20, vagy még többféle kenyér kapható, nálunk viszont jóformán más sincs az üzletekben, mint fehér kenyér. A speciális kenyerek aránya mindössze 1,4 százalék volt tavaly. Vannak figyelemre méltó kivételek: országosan a legnagyobb kenyérválasztékot a Sátoraljaújhelyi Sütőipari Vállalat nyújtja, s viszonylag széles a választék Budapesten, Miskolcon, Szombathelyen és Csongrád megyében. Akadnak azonban olyan vállalatok is — mint például a mátészalkai és a tamási —, amelyek csupán háromféle kenyeret sütnek. A kenyérválaszték szűkülésével járt a nagyobb súlyegységű — kétvagy háromkilós — kenyerek sütésének fokozása, holott a fogyasztók szívesebben vásárolnák az egykilós vagy a még annál is kisebb kenyereket. örvendetes módon nőtt viszont a péksütemények választéka is, s javult a minőségük. Jelenleg 191-féle péksütemény van forgalomban az ország területén, huszonkettővel több a korábbinál, de természetesen egyenlőtlen elosztásban. A budapesti vállalatok például 99, a sátoraljaújhelyi 61, a szombathelyi vállalat 55-féle péksüteményt készít. Némi előrehaladás tapasztalható a sütőipari gyógykészítmények előállításában. Mint ismeretes: az Egészségügyi Minisztérium kezdeményezésére hazánkban is megkezdődött a diabetikus péksütemények készítése a betegek és a hízni nem akarók számára. Tavaly már tizenegy sütőipari vállalat foglalkozott az előállításukkal, de csak az idén várható a gyógykészitmények mennyiségének számottevő növekedése és választékuk jelentősebb bővülése. umi ülésszaka. Dr. Dank Viktor, a társulat elnöke a tagság, a választmány és az elnökség nevében üdvözölte a résztvevőket, majd visszatekintett az 1848-ban alakult társulat ötnegyedszázados tevékenységére. A beszéd után dr. Csanádi György akadémikus, az MTESZ elnöke, közlekedésés postaügyi miniszter köszöntötte a jubiláló földtani társulatot. Ezután ErdeyGrúz Tibor akadémikus, az MTA elnöke üdvözölte a jubileum alkalmából a társulatot Az ünnepi ülésszakon a társulati emlékgyűrűt tizenhatan kapták meg. Csütörtökön előadások hangzanak el. I

Az országgyűlés 1971. • szeptemberében fogadta el az 1971. évi IV. törvényt, az azóta már közismertté vált ifjúsági törvényt. A törvény elvi általános rendelkezéseket tartalmaz, alapul veszi mindazokat a jogszabályokat amelyek az ifjúsággal kapcsolatos kérdéseket sajátosan rendezik. Ez az általános jelleg nem zárja ki, sőt eleve feltételezi, hogy bizonyos kérdésekben a törvény közvetlenül is rendelkezzék, másrészt, hogy célkitűzéseinek megvalósítása érdekében végrehajtási jogszabályok alkotására is sor kerüljön. A törvény rendelkezéseinek megvalósítása több évig tartó folyamatos munkát igényel. Az ifjúsági törvényt jogi szakszóval keretjogszabálynak nevezhetjük, amely alapján, annak elvi tételeiből kiindulva tagolt, több lépcsőben kialakuló végrehajtási rendszer jön létre. Ennek megfelelően a törvény megjelenése után 1972 decembere és 1973 januárja között 18 miniszteri szintű végrehajtási jogszabály lépett életbe. Ezek már az adott ágazat alapvető sajátossagait figyelembe véve rendelkeznek a törvény végrehajtásáról. Mindezek alapján a közeljövőben kell — egye6 ágazatokban 1973. március 31-ig — kidolgozni az üzemekben, intézményekben a konkrét helyi intézkedési tervet, a törvényben és végrehajtási jogszabályokban megfogalmazottak megvalósítására. Ilyen formában rajzolódik ki a törvény differenciált végrehajtási rendszere. Az ifjúság! törvény megjelenése után az érdeklődés középpontjába került. A KISZ-szervezetek sokat tettek azért, hogy a törvény valóban eljusson a fiatalokhoz, hogy azok megismerjék rendelkezéseit, megértsék szellemét Nagyon sok tájékoztató hangzott el és az ezeket követő kérdések azt bizonyították, hogy a fiatalok valóban sokat várnak a törvény végrehajtásától. Mindhárom jogszabály tulajdonképpen azonos rendszert alkot A megegyező, vagy közelítő rendelkezések mellett találunk az ágazat jellegéből adódó sajátosságokat is, de általában megegyezik a szabályzandó témák köre. Ezek közül a legfontosabbak: a fiatalok oktatása, nevelése; az ifjúság részvétele a munkában; az ifjúság családalapításának elősegítése; művelődése és sportolása; a KISZ-szervezet jogai, valamint az ifjúságra vonatkozó jogszabályok érvényesülését biztosító rendelkezések. Mindhárom utasítás először az egyik, talán legfontosabb mozzanatot emeli ki, a fiatalok megalapozott pályaválasztásának fontosságát. A könnyűipari miniszter elrendeli, hogy a vállalatok oktatási bizottságai építsenek ki szorosabb kapcsolatot a területi pályaválasztási intézetekkel. Az üzemek ismeretterjesztő kiadványokkal, tájékoztatókkal, filmvetítésekkel, üzemlátogatásokkal irányítsák és szervezzék a fiatalok pályaválasztásót. Nagy figyelmet fordítanak az utasítások a dolgozók önképzésére, továbbképzésére, i A Belkereskedelmi Minisztériumhoz tartozó ágazatban, a nyelvtanulás érdekében az arra érdemes fiatalokat munkaidőkedvezményben és költségtérítésben kell részesíteni. Elő kell segíteni — rendeli el a könnyűipari miniszter —, hogy a külföldi speciális képzésben és továbbképzésben, a külföldi tapasztalatcserékben a fiatalok megfelelő arányban vegyenek részt. Mindenütt különösen nagy gondot kell fordítani a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulására, ennek érdekében a vállalatok az arra rászoruló fiatalokat részesítsék anyagi vagy természetbeni segélyben. Vizsgálják meg, milyen módon lehet a társadalmi ösztöndíjasok számát és az ösztöndíj összegét emelni. Az általános iskolát el nem végzett, illetve szakképzetlen fiatalok számára munkaidőben vagy munkaidőkedvezmény mellett biztosítani kell az iskolai vagy szakmunkás képesítés megszerzését. (Folytatjuk.) Dr. Vastagh Pál Odesszai komszomolisták Csongrádon Csongrádra érkezett tegnap az Odessza megyei ifjúsági küldöttség, amely Inyessza Kuznyecova. az Odessza megyei Komszomolbizottság titkára vezetésével Csongrád megyében tartózkodik. A látogatókat Oláh Miklós, a KISZ megyei bizottságának titkára kísérte. Felkeresték az ifjúsági szövetség városi bizottságát, ahol megbeszélésen vettek részt, melyen Oláh Ferenc, a KISZ csongrádi bizottságának titkára tájékoztatta a vendégeket a város ifjúságának életéről. A megbeszélésen részt vett Sebestyén István, a városi pártbizottság osztályvezetője is. Ezután városnézés következett, majd ebéd után a küldöttség a Tisza Bútoripari Vállalat csongrádi gyárába látogatott. Munkásénekkarok seregszemléje Budapest centenáriuma alkalmából rendezik meg az idén az országos „Vándor Sándor" munkás- és ifjúmunkás énekkari szemlét. Karinthy-est Sok-sok önálló est végighallgatása után egyszer óhatatlanul megjelenik a kérdőjel: mire jók az előadóestek? Bárki könnyedén felfedezheti, hogy a pódiumon közismert verset (prózát) mondani küzdelmes, fáradságos, és nem nagyon hálás feladat. Az történik ugyanis, hogy — a hallgatóság már ilyen — ki-ki összehasonlítja saját korábbi élményét a művészével. Márpedig a művekkel való találkozás, az élmény jellege, a megismerés-megértés-átélés foka szinte egyénenként különböző. A szavaló, a prózamondó sikere nem kis részben azon áll vagy bukik, képes-e elfogadtatni a maga saiátos interpretálását. Ha igen — és alig felsorolható, hogy ehhez a művészi erőn és tehetségen túl menynyi másféle adottság és tadás nélkülözhetetlen — mindenki „jól jár", és becsülhetetien értékekkel gazdagodik. Hiszen akkor bizonyos, hogy a közönség kapott: pontosabban, teljesebben érti és érzi a műveket Többek között erre is jók az előadóestek. Kézdy Györgynek — pedig láthatóan mindent megtett ezért — nem mindig sikerült elfogadtatnia Karinthyt olyannak, amilyennek ő tudja, máskor nem sikerült többet mondania, mint amit már tudtunk. De volt néhány izzó, feszült pillanat is — és akiknek elég idejük van, bizonyára nem sajnálták a másfél órát ezekért. Jó hatása volt annak, hogy a válogatás biztosította a gondolati egységet, zavartak viszont az előadói beszéd modorosságai. A műsort Domonkos Imre vezette. S. E. Az énekkarok megyénként, területi bemutatókon adnak hangversenyeket, amelyeken zsűri választja ki a május végi országos bemutatón részt vevő legjobb kórusokat. Csongrád megyében két területi hangversenyt rendeznek. Az elsőt Szegeden, a Bartók Béla művelődési központban tartották meg tegnap délután 4 órától. A hangversenyen összesen nyolc énekkar mutatott be kórusműveket. A megye ifjúmunkás énekkarai közül szerepelt a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola énekkara dr. Mihálka György vezényletével, zongorán kísért Fekete Éva; a makói kereskedelmi szakközépiskola kamarakórusa, Péli Pál vezényletével; a 600. sz. Móra Ferenc Ipari Szakmunkásképző Intézet énekkara, amelyet Szécsi József vezényelt, zongorán kísért Égető Mária — valamint Monoki Lajos vezényletével a szegedi textilipari szakközépiskola énekkara. A hangverseny második részében munkásénekkarok mutattak be kórusműveket: a Délmagyarországi Aramszolgáltató Vállalat Erkel Ferenc kórusa (vezényelt dr. Mihálka György, zongorán kísért Marik Erzsébet); a Szegedi Szövetkezeti Bizottság énekkara (vezényelt Várady Zoltán, zongorán kísért Deiley József); a szegedi MÁV „Hazánk" munkáskórusa Erdős János vezényletével és a dr. Mihálka György vezette Szakszervezetek Szegedi Általános Munkáskórusa. Az énekkari szemle második területi bemutatója tíz énekkar részvételével Szentesen lesz május 5-én. A ket hangversenyen legjobbnak bizonyult munkáskórusok megyei záróbemutatón vesznek majd részt, amelyet szintén Szegeden rendeznek május 27-én. Baba - fából Évről évre gazdagítja termékeinek választékát a Debreceni Játék-, Díszmű-, Textilruházati és Fatömegcikkipari Szövetkezet. Csupán fából készült játékokból — babákból, mikiegerekből, húzós libasorból — 150 ezret készítenek évente